A 2019-es Andrea Berloff által írt és rendezett film, mely Ollie Masters 2015-ös képregényéből született, nem tipikus gengsztertörténet. Az eredeti cím (The Kitchen) New York legendás Hell’s Kitchen negyedére utal, melyet az ír maffia ural. A történet az 1970-es években játszódik. Három maffiózófeleséget ismerhetünk meg, akik férjük börtönbe kerülése után pénz nélkül maradnak. A maffia alig támogatja a feleségeket, miután a férfiak büntetésüket töltik, ezért saját kezükbe kell venniük az irányítást. Kathy-nek két gyerekéről is gondoskodnia kell, de Ruby és Claire sem dolgozik. Megalkotják a saját csapatukat, hogy ezentúl ők szedjék be a védelmi pénzeket, intézzék a nagy bevételt hozó üzleteket.
A 24 éves Scott nem találja a helyét a világban, mióta hétéves korában elvesztette tűzoltóként dolgozó apját. Ezt a traumát sohasem heverte ki. Anyjával és húgával él, csak hagyja magát sodródni az árral. A legjobb barátaival füveznek, és közben régi filmeket néznek. Komoly kapcsolatot nem akar senkivel, miközben nincs munkahelye se, általában otthon tölti az idejét.
Sokak számára lehet ismerős helyzet, hogy egy kedélyesnek ígérkező családi-baráti összejövetel egy apró nézeteltérésen, véleménykülönbségen félrecsúszik, és parázs, személyeskedő, a múlt sérelmeit is felhánytorgató vitába csap át. A Hogyan nevezzelek? az igazán jó francia filmekre jellemző utánozhatatlan hangulattal, bájjal és humorral, sziporkázó párbeszédekkel mutatja be egy rokoni-baráti társaság kissé félresikerült és felejthetetlen estéjét.
A Dexter Fletcher rendezte 2019-es filmben Elton John sztárrá válását követhetjük nyomon. A musical-betéteket is tartalmazó film olyan életutat mutat be, ami tele van tehetséggel, szerencsével és fájdalommal. Taron Egerton által megformált Elton John története egy segítő csoportban kezdődik, ahol bevallja függőségeit, beszél kiégéséről.
A hatvanas évek végére a 46 esztendős Judy Garland több, kudarca fulladt házasság után folyamatos pénzügyi és drogproblémákkal küzdött. Már csak árnyéka volt egykori önmagának. Az önpusztítástól és a depressziótól soványra fogyva hurcolta gyermekeit egyik városból a másikba. A film sikerekkel és bukásokkal teli életének utolsó hónapjairól szól.
A lassú tempójú, érzékeny, mégis rendkívül izgalmas film számtalan elgondolkodtató témát feszeget. Bosszú, önvád, kegyetlenség, rossz döntések, a férfias viselkedéssel kapcsolatos elvárások, a művészet szerepe, szeretteink meg nem becsülése mind-mind megjelenik ebben a különleges, többrétegű filmben.
Akciódús, furcsa, de erőteljes hangulatú film a Tenet, amit nem is elég egyszer megnézni, bőven ad gondolkodnivalót. A zenék és a látványvilág, a lényegretörő – néhol sejtelmes párbeszédek különleges filmélményt adnak. A főszereplő mentőakciója, egy lehetséges világháború megakadályozása mellett bepillanthatunk egy kiszolgáltatott házasságban élő anya életébe is.
A rendező eredeti naplók, visszaemlékezések és korabeli tudósítások felhasználásával készítette el alkotását. A valóban megtörtént eseményeket egy helyszínre sűrítve mutatja meg az embertelenségben rövid időre megjelenő békét. A harcoló felek rájönnek, hogy az ellenségük is ugyanolyan, mint ők, egyszerű vágyakkal: túlélni szeretnének és hazajutni.
Wayne Roberts forgatókönyvéből és rendezésében Johnny Depp egy visszafogottabb oldalát mutathatta be a Richard búcsút mond főszerepében. Richard (Johnny Depp) egyetemi tanár, irodalomprofesszor, aki a film első perceiben tudja meg, hogy tüdőrákja van és kezelés nélkül talán hat hónapja van hátra…
„A kedvenc” egy igazi dráma, ami három – nagyon erős – női karakter sokszor kegyetlen küzdelmére épül. Ádáz csata folyik a királynő kegyeiért. Mindkét nő a maga módján szeretne közel kerülni a hatalomhoz, és főleg ott is maradni. A cél az uralkodónő „kedvence” lenni, és bármilyen eszközzel ellehetetleníteni a vetélytársat.
Lehet folytatni az életet akkor is, amikor már semmi értelmét nem látjuk? Hogyan lépjünk tovább egy trauma után? Kenneth Lonergan gyönyörű és megrázó filmje szerint az élet, bármilyen tragédia történjék is, megy tovább. A film egyik bravúrja épp abban áll, hogy ezt a közhelyszerű tényt magától értetődő természetességgel mutatja be.
Az angol rendező nem hazudtolta meg magát, és az egyszerű cselekmény ellenére egy rendkívül pörgős, látványos filmet készített. A túlélésért folytatott harc folyamatosan Aron hallucinációival, emlékképeivel elegyedik, így a brutális naturalisztikussággal bemutatott küzdelem mellett Aron személyéről is képet kapunk.
Sam Rockwell neve néhány filmjét ismerve garancia lehet az egyedi filmélményre. A Működik a kémia néhol furcsa humorú vígjátékában egy kisváros kisemberét alakítja, aki könnyen enged mások akaratának. Élete akkor vesz nagy fordulatot, amikor megismerkedik a gazdag Elizabeth-tel.
Egy csapat kemény bankrabló a félresikerült rablás közben meghal, és velük együtt a lopott milliók is odavesznek. Ez a pénz az egyik képviselőjelölt tulajdona volt, így az adósságot az özvegyeken akarják behajtani. Pár hetük van, hogy megszerezzék a pénzt. Nincs idejük gyászolni, be kell bizonyítaniuk, hogy a férfiak nélkül is képesek megvédeni magukat.
Hajdu Szabolcs filmje a múlt és a jelen egymásra rímelő motívumaiból rajzolja meg egy tornász sajátos életútjának meghatározó fejezeteit. A számos díjjal kitüntetett alkotást a rendező saját gyerekkori emlékei, valamint testvére, a főszereplőt alakító egykori válogatott tornász, Hajdu Zoltán Miklós karrierjének főbb eseményei inspirálták.
Donna Tartt amerikai írónő Pulitzer-díjas nagyregényéből 2019-ben készült adaptáció, mely a több mint két órás játékidejével megpróbálja felvillantani a 800 oldalas mű fontos pillanatait. Mindezt olyan színészek főszereplésével, mint Nicole Kidman, Ansel Elgort, Luke Wilson vagy épp a Stranger Things sorozat egyik sztárja, Finn Wolfhard.
A már jól ismert tények összefoglalásán túl a dokumentumfilm rámutat, hogy a rendszerszintű változások előidézéséhez elsőként és elsősorban a világ vezető gazdasági szereplőinek kell cselekedniük, hiszen nekik áll rendelkezésükre elegendő anyagi forrás az innovatív megoldások, megújuló energiaforrások használatához.
Glenn Close játéka lenyűgöző, nem hiába kapott érte rangos elismeréseket. A dráma nagy része az ő, szinte maszkszerű arcán bonyolódik le, ahol a kifejező tekintete minden gondolatát, érzelmét elárulja. A film a lassan kibontakozó cselekmény ellenére végig leköti a néző figyelmét. Elgondolkodtató mű, amely sokáig nem hagy nyugodni.
Tracy Letts amerikai drámaíró maga írt forgatókönyvet Pulitzer-díjas színdarabjából, melyben egy szétszéledt család egymástól elhidegült tagjai egy tragikus esemény miatt kénytelenek együtt tölteni néhány napot. A találkozás forrongó indulatokat, fájdalmas titkok felszínre kerülését és egy szeretet nélküli család drámai sorsát tárja elénk.
Woody Allen 2017-es filmje az 1950-es évekbe visz vissza, Coney Island pezsgő életű vidámparkjába. A filmben négy szereplő sorsa fonódik össze, egyes jelenetekben egy-egy drámai színpadi jelenetére emlékeztetve. A történet Carolina (Juno Temple) érkezésével kezdődik, aki olasz maffiózó férje elől menekül.
Paolo Genovese Teljesen idegenek című 2016-os nagysikerű olasz filmjét eddig számos országban remakelték. Az alapkoncepció ugyanis teljesen univerzális: egy baráti társaság ünnepi vacsorára gyűlik össze egy lakásban. A magyar változatot Goda Krisztina (Csak szex és más semmi, Kaméleon) rendezte.
A vígjátékairól híres Peter Farrelly (Dumb és Dumber, Keresd a nőt) ezúttal komolyabb vizekre evezett, a Zöld könyv című filmje igaz történeten alapul. Legnagyobb erőssége a karakterek merőben ellentétes jellemében, világnézetében, a hosszú út során átélt szituációkban és a kialakult barátság ábrázolásában rejlik.
A Libabőr tökéletes egy őszi-téli estére: b orzongató, könnyed kikapcsolódást nyújt. Nemcsak egy ifjúsági horrorvígjáték, hanem egy kis bevezető R. L. Stine könyveinek világába is. Ezen kívül hozza a gyerek-ifjúsági filmek kötelező elemeit: a barátkozás, beilleszkedés nehézségeit a látványos kalandokon túl.
A harmincéves, svéd származású Gustav Möller első játékfilmje A bűnös, amely a tavalyi év egyik legnagyobb meglepetése volt. A dán diszpécser történetét elmesélő alkotás közönségdíjat kapott a Sundance Filmfesztiválon és a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon is.
Jesse Andrews azonos című regényéből 2015-ben Alfonso Gomez-Rejon készített filmet, aki a Red Band Society sorozat készítésekor már megmutatta, hogy újszerű módon tud az egyik legnehezebb témához – a gyerekeket érintő halálos betegségekhez – nyúlni. A két fiatal kapcsolata nem egy sablonos utat követ, annál őszintébb és megrázóbb a történetük.
Évek óta a számítógépek, laptopok és telefonok képernyőjét bámulva éljük az életünket, így várható volt, hogy a filmművészet is előbb-utóbb reagálni fog erre a jelenségre. Aneesh Chaganty 2018-ban bemutatott filmje végig digitális eszközök (laptopok, okostelefonok és tévék) képernyőjén játszódik. Ez az újfajta műfaj pedig a screen-life elnevezést kapta.
A film a lehetőségekről, az egymásra találásról, a szerelemről, a boldogságról, majd az elszakadásról és fájdalomról szól. Az érzelemdús jelenetek befogadásában segítenek a nagyszerűen megírt dalszövegek, a gyönyörű slágerek (I’ll never love again, Shallow), a tökéletesen élethű párbeszédek és az őszinte karakterek.
Cory Finley első filmje egyedi történetű és hangulatvilágú alkotás lett. Főszereplője két tinilány, akik több év után találkoznak újra. Amanda érzelemmentes, mosoly nélküli arca már az első pillanattól kényelmetlen érzéssel tölti el a nézőt. Lily a tipikus jókislány, aki szintén próbálja elrejteni érzelmeit, problémáit a világ elől.
Egy dupla felnövés történetnek lehetünk tanúi, hisz az orvosi egyetemre készülő okos és céltudatos, fantasztikus hanggal megáldott Sam ugyanúgy válaszúthoz érkezik, mint a lemezbolt felszámolását tervező, hajdani zenekari ambíciók után sóvárgó édesapa. A döntés mindkettejük számára sorsfordító mérföldkő.
Tony Harding neve ismerős lehet az 1994-es év híradásaiból, amikor is a sporttörténelem egyik nagy botránya kirobbant. A detroiti téli olimpia egyik műkorcsolyázó reménységét egy férfi megtámadta, és a nyomok Tonya férjéhez vezettek. A film dokumentumfilmszerűen göngyölíti fel a botrányhoz vezető eseményeket, illetve a szereplők későbbi életét.
Neill Blomkamp első nagyjátékfilmje, a District 9 a rendező egy korábbi díjnyertes rövidfilmjéből készült, melynek címe: Alive in Joburg. A történet alapját a dél-afrikai 1994-ig tartó fajgyűlölő apartheid rendszer adta. A történetben 2008-at írunk, a helyszín Johannesburg. A film dokumentarista stílusban mutatja be a város mindennapjait.
A közeljövőben járunk, ahol az emberiség nagy részét titokzatos szörnyek pusztították el. Az idegen lények vakok ugyan, de elképesztően kifinomult hallással rendelkeznek, így zajok alapján szagolják ki a zsákmányukat. Ebben az apokaliptikus helyzetben próbál túlélni egy tragédiától sújtott család valahol Amerikában egy vidéki farmon.
Tim Burton, akitől a sajátos látványvilágú és történetvezetésű filmeket szokhattuk meg 2014-ben egy meglepően szokványos életrajzi filmmel jelentkezett. A Nagy szemek Margaret Keane, amerikai festőnő életét mutatja be. Festményeinek jellegzetessége a mesei látványvilág és a címből sejthető hatalmas szemek.
Ernest Cline 2011-ben kiadott Ready Player One című regénye meglehetősen gyorsan került kultstátuszba az olvasók és a kritikusok körében egyaránt. Nem kellett sokáig várni a megfilmesítésre sem, a sci-fi regényt Steven Spielberg adaptálta vászonra, és így született meg a 80-as években született generáció filmes himnusza, a Ready Player One.
A közvéleményben nagyon szélsőségesen oszlanak meg a vélemények a Viszkis-jelenségről, így a rendezőnek nem volt egyszerű feladata. Antal Nimród a Viszkis személyes kálváriáját mutatja be, nem farag nemzeti hőst a leghíresebb magyar bankrablóból, de nem is menti fel a tettei alól Ambrus Attilát.
Nehéz egy élet teljességét bemutatni két órában - a Julie Taymor rendezte film nem is vállalkozott erre: Frida Kahlo 18 éves korától haláláig tartó időszakot öleli fel, amely a művészetének kiteljesedéséről, házasságáról, egyéb kapcsolatairól számol be. Salma Hayek alakítja a rendhagyó sorsú Frida Kahlót.
Mike Mills önéletrajzi ihletésű filmje 1979-ben, Santa Barbarában játszódik, ahol Dorothea egyedül neveli kamasz fiát Jamie-t. Nagy házukat Dorothea két albérlővel osztja meg. A házban gyakran megfordul a szomszéd lány, Julie is, aki pszichológus anyja elől menekül. Dorothea úgy érzi, hogy kezdi elveszteni a kapcsolatot a fiával, ezért a háza lakóitól kér segítséget.
Ha röviden kellene bemutatni a filmet, akkor azt mondanám, hogy olyan, mint a vidéki Ocean’s Eleven. A Steven Soderbergh rendezte film épp olyan pörgő, okosan összeállított és válogatott csapatból álló betörőkből áll, mint az előbb említett ”klasszikus”. Sőt, talán még jobb is nála, mert humorosabb és hétköznapibb szereplőket vonultat fel.
Egy ütött kopott okkersárga Volkswagen busz rója az utat a napfényes Kalifornia felé. Mögötte egy család céltudatos tagjai loholnak. A vezető nem tud lassítani, mert akkor újra lefulladnak, így a hátsó ülésen ülő nagypapa rántja be a pereputtyot az autóba. Többszöri visszatérő kép ez Jonathan Dayton és Valerie Faris rendezők két Oscar díjat nyert filmjében.
Alejandro González Iñárritu rendező Michael Punke író azonos című regénye alapján készült filmje 2015-ben három kategóriában: a legjobb férfi főszereplő, a legjobb rendező és a legjobb operatőr kategóriában nyerte el az Oscar-díjat. A film az 1820-as évek Amerikájában játszódik, amikor az európai telepesek még nem kolonizálták a területeket.
A film alapanyagául szolgáló gyerekeknek szóló könyvet Siobhan Dowd kezdte el megírni, viszont befejezni nem tudta, rákban elhunyt. A regény befejezésére Patrick Nesst kérték fel, aki a történetbe végül beleszőtte az eredeti szerző sorsát is. Így született meg Szólít a szörny című regény a halál feldolgozásáról, az elengedés nehézségeiről és az újrakezdésről.
Az Edgar Wright rendezte film főszereplője egy fiatal srác, Baby, akit Ansel Elgort (Csillagainkban a hiba) alakít. A fiú egy régi stiklije miatt tartozik a Doki álnevű gengszterfőnöknek (Kevin Spacey), így amikor kell, vezeti a menekülő autót és szédületes tempót biztosít az aktuális bankrabló csapatnak.
Az Oroszlán a 2010-es évek elején nagy médiafigyelmet kapott indiai Saroo Brierley élettörténetét dolgozza fel, melyből Garth Davis készített szívszorító alkotást. A mozi első fele kendőzetlenül, brutálisan hiteles, erős képsorokon keresztül mutatja be Észak-India nyomortelepeinek világát. Szinte rögtön beszippantja a nézőt.
Hazánkban a hatvanas évek óta nem készült ilyen látványos történelmi film, még akkor is, ha a Kincsem nem a tényszerűséget, hanem a szórakoztatást állítja középpontjába. A „magyar csodaló” története ugyanis csak háttérül szolgál egy romantikus kalandfilmnek.
A rendező szó szerint elkalauzolja a nézőket oda, amiről gyerekfejjel mindannyian csak álmodtunk: a hűvös Északi sarkra, magához a Mikuláshoz. A Polar Expressz egy izgalmas utazással megfűszerezett kedves, szívet melengető történet arról, hogy egy hite vesztett kisgyerek, hogy kezd el újra hinni a Karácsonyban.
Több mint harminc év után folytatódott a Star Warsfilmsorozat. A kronológiailag legutolsó film, A jedi visszatér volt, amit 1983-ban mutattak be. A Star Wars VII: Az ébredő erő körülbelül 30 évvel később veszi fel a történet fonalát, J. J. Abrams rendezésében.
Joe (Michael Caine) egyszerű kisnyugdíjas, aki nem vágyik másra, mint hogy nyugodtan kávézhasson és sütizhessen öreg barátaival Willie-vel (Morgan Freeman) és a mindig morcos Alberttel (Alan Arkin). Sajnálatára viszont áldozatául esik a bankja hitelköveteléseinek és nem tudja tovább fizetni háza részleteit.
Érdekes visszapillantás ez a film az ’50-es évek Amerikájára, ahol sok nő és család inkább homokba dugott fejjel élt butácska életet, ahelyett, hogy kiléptek volna a sok lehetőséget nyújtó tudományos pályára, vagy akár munkába álltak volna az eltartott feleség-viszony helyett.
Antoine de Saint-Exupéry 1943-ban megjelent regényéből Mark Osborne készített animációs filmet. A modernizált kis herceg története nem tipikus gyerekfilm. Már az animációs film elején láthatjuk, ahogy a rendező pazarul szembeállítja egymással a korunkban uralkodó két szélsőséges emberi létet.
Copyright © 1997-2020.
9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1.
Telefon: +36 94 513-530 (Titkárság), +36 94 513-540 (Olvasószolgálat)
E-mail: bdmk@bdmk.hu
Impresszum Adatvédelem Szerzői jogok
Jim Rash és Nat Faxon saját forgatókönyvükből rendeztek hangulatos felnövéstörténetet. Az Utódok című filmért korábban forgatókönyvírói Oscar-díjjal jutalmazott alkotópáros egy egyszerű, mégis életszagú történettel debütált rendezőként, mellyel kamaszok és szülők egyaránt könnyen azonosulhatnak.
A 2019-es Andrea Berloff által írt és rendezett film, mely Ollie Masters 2015-ös képregényéből született, nem tipikus gengsztertörténet. Az eredeti cím (The Kitchen) New York legendás Hell’s Kitchen negyedére utal, melyet az ír maffia ural. A történet az 1970-es években játszódik. Három maffiózófeleséget ismerhetünk meg, akik férjük börtönbe kerülése után pénz nélkül maradnak. A maffia alig támogatja a feleségeket, miután a férfiak büntetésüket töltik, ezért saját kezükbe kell venniük az irányítást. Kathy-nek két gyerekéről is gondoskodnia kell, de Ruby és Claire sem dolgozik. Megalkotják a saját csapatukat, hogy ezentúl ők szedjék be a védelmi pénzeket, intézzék a nagy bevételt hozó üzleteket.
A 24 éves Scott nem találja a helyét a világban, mióta hétéves korában elvesztette tűzoltóként dolgozó apját. Ezt a traumát sohasem heverte ki. Anyjával és húgával él, csak hagyja magát sodródni az árral. A legjobb barátaival füveznek, és közben régi filmeket néznek. Komoly kapcsolatot nem akar senkivel, miközben nincs munkahelye se, általában otthon tölti az idejét.
Sokak számára lehet ismerős helyzet, hogy egy kedélyesnek ígérkező családi-baráti összejövetel egy apró nézeteltérésen, véleménykülönbségen félrecsúszik, és parázs, személyeskedő, a múlt sérelmeit is felhánytorgató vitába csap át. A Hogyan nevezzelek? az igazán jó francia filmekre jellemző utánozhatatlan hangulattal, bájjal és humorral, sziporkázó párbeszédekkel mutatja be egy rokoni-baráti társaság kissé félresikerült és felejthetetlen estéjét.
A Dexter Fletcher rendezte 2019-es filmben Elton John sztárrá válását követhetjük nyomon. A musical-betéteket is tartalmazó film olyan életutat mutat be, ami tele van tehetséggel, szerencsével és fájdalommal. Taron Egerton által megformált Elton John története egy segítő csoportban kezdődik, ahol bevallja függőségeit, beszél kiégéséről.
A hatvanas évek végére a 46 esztendős Judy Garland több, kudarca fulladt házasság után folyamatos pénzügyi és drogproblémákkal küzdött. Már csak árnyéka volt egykori önmagának. Az önpusztítástól és a depressziótól soványra fogyva hurcolta gyermekeit egyik városból a másikba. A film sikerekkel és bukásokkal teli életének utolsó hónapjairól szól.
A lassú tempójú, érzékeny, mégis rendkívül izgalmas film számtalan elgondolkodtató témát feszeget. Bosszú, önvád, kegyetlenség, rossz döntések, a férfias viselkedéssel kapcsolatos elvárások, a művészet szerepe, szeretteink meg nem becsülése mind-mind megjelenik ebben a különleges, többrétegű filmben.
Akciódús, furcsa, de erőteljes hangulatú film a Tenet, amit nem is elég egyszer megnézni, bőven ad gondolkodnivalót. A zenék és a látványvilág, a lényegretörő – néhol sejtelmes párbeszédek különleges filmélményt adnak. A főszereplő mentőakciója, egy lehetséges világháború megakadályozása mellett bepillanthatunk egy kiszolgáltatott házasságban élő anya életébe is.
Wayne Roberts forgatókönyvéből és rendezésében Johnny Depp egy visszafogottabb oldalát mutathatta be a Richard búcsút mond főszerepében. Richard (Johnny Depp) egyetemi tanár, irodalomprofesszor, aki a film első perceiben tudja meg, hogy tüdőrákja van és kezelés nélkül talán hat hónapja van hátra…
„A kedvenc” egy igazi dráma, ami három – nagyon erős – női karakter sokszor kegyetlen küzdelmére épül. Ádáz csata folyik a királynő kegyeiért. Mindkét nő a maga módján szeretne közel kerülni a hatalomhoz, és főleg ott is maradni. A cél az uralkodónő „kedvence” lenni, és bármilyen eszközzel ellehetetleníteni a vetélytársat.
Lehet folytatni az életet akkor is, amikor már semmi értelmét nem látjuk? Hogyan lépjünk tovább egy trauma után? Kenneth Lonergan gyönyörű és megrázó filmje szerint az élet, bármilyen tragédia történjék is, megy tovább. A film egyik bravúrja épp abban áll, hogy ezt a közhelyszerű tényt magától értetődő természetességgel mutatja be.
Sam Rockwell neve néhány filmjét ismerve garancia lehet az egyedi filmélményre. A Működik a kémia néhol furcsa humorú vígjátékában egy kisváros kisemberét alakítja, aki könnyen enged mások akaratának. Élete akkor vesz nagy fordulatot, amikor megismerkedik a gazdag Elizabeth-tel.
Egy csapat kemény bankrabló a félresikerült rablás közben meghal, és velük együtt a lopott milliók is odavesznek. Ez a pénz az egyik képviselőjelölt tulajdona volt, így az adósságot az özvegyeken akarják behajtani. Pár hetük van, hogy megszerezzék a pénzt. Nincs idejük gyászolni, be kell bizonyítaniuk, hogy a férfiak nélkül is képesek megvédeni magukat.
Hajdu Szabolcs filmje a múlt és a jelen egymásra rímelő motívumaiból rajzolja meg egy tornász sajátos életútjának meghatározó fejezeteit. A számos díjjal kitüntetett alkotást a rendező saját gyerekkori emlékei, valamint testvére, a főszereplőt alakító egykori válogatott tornász, Hajdu Zoltán Miklós karrierjének főbb eseményei inspirálták.
Donna Tartt amerikai írónő Pulitzer-díjas nagyregényéből 2019-ben készült adaptáció, mely a több mint két órás játékidejével megpróbálja felvillantani a 800 oldalas mű fontos pillanatait. Mindezt olyan színészek főszereplésével, mint Nicole Kidman, Ansel Elgort, Luke Wilson vagy épp a Stranger Things sorozat egyik sztárja, Finn Wolfhard.
A már jól ismert tények összefoglalásán túl a dokumentumfilm rámutat, hogy a rendszerszintű változások előidézéséhez elsőként és elsősorban a világ vezető gazdasági szereplőinek kell cselekedniük, hiszen nekik áll rendelkezésükre elegendő anyagi forrás az innovatív megoldások, megújuló energiaforrások használatához.
Glenn Close játéka lenyűgöző, nem hiába kapott érte rangos elismeréseket. A dráma nagy része az ő, szinte maszkszerű arcán bonyolódik le, ahol a kifejező tekintete minden gondolatát, érzelmét elárulja. A film a lassan kibontakozó cselekmény ellenére végig leköti a néző figyelmét. Elgondolkodtató mű, amely sokáig nem hagy nyugodni.
Tracy Letts amerikai drámaíró maga írt forgatókönyvet Pulitzer-díjas színdarabjából, melyben egy szétszéledt család egymástól elhidegült tagjai egy tragikus esemény miatt kénytelenek együtt tölteni néhány napot. A találkozás forrongó indulatokat, fájdalmas titkok felszínre kerülését és egy szeretet nélküli család drámai sorsát tárja elénk.
en 2017-es filmje az 1950-es évekbe visz vissza, Coney Island pezsgő életű vidámparkjába. A filmben négy szereplő sorsa fonódik össze, egyes jelenetekben egy-egy drámai színpadi jelenetére emlékeztetve. A történet Carolina (Juno Temple) érkezésével kezdődik, aki olasz maffiózó férje elől menekül.
Paolo Genovese Teljesen idegenek című 2016-os nagysikerű olasz filmjét eddig számos országban remakelték. Az alapkoncepció ugyanis teljesen univerzális: egy baráti társaság ünnepi vacsorára gyűlik össze egy lakásban. A magyar változatot Goda Krisztina (Csak szex és más semmi, Kaméleon) rendezte.
A vígjátékairól híres Peter Farrelly (Dumb és Dumber, Keresd a nőt) ezúttal komolyabb vizekre evezett, a Zöld könyv című filmje igaz történeten alapul. Legnagyobb erőssége a karakterek merőben ellentétes jellemében, világnézetében, a hosszú út során átélt szituációkban és a kialakult barátság ábrázolásában rejlik.
A Libabőr tökéletes egy őszi-téli estére: b orzongató, könnyed kikapcsolódást nyújt. Nemcsak egy ifjúsági horrorvígjáték, hanem egy kis bevezető R. L. Stine könyveinek világába is. Ezen kívül hozza a gyerek-ifjúsági filmek kötelező elemeit: a barátkozás, beilleszkedés nehézségeit a látványos kalandokon túl.
A harmincéves, svéd származású Gustav Möller első játékfilmje A bűnös, amely a tavalyi év egyik legnagyobb meglepetése volt. A dán diszpécser történetét elmesélő alkotás közönségdíjat kapott a Sundance Filmfesztiválon és a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon is.
Jesse Andrews azonos című regényéből 2015-ben Alfonso Gomez-Rejon készített filmet, aki a Red Band Society sorozat készítésekor már megmutatta, hogy újszerű módon tud az egyik legnehezebb témához – a gyerekeket érintő halálos betegségekhez – nyúlni. A két fiatal kapcsolata nem egy sablonos utat követ, annál őszintébb és megrázóbb a történetük.
A film a lehetőségekről, az egymásra találásról, a szerelemről, a boldogságról, majd az elszakadásról és fájdalomról szól. Az érzelemdús jelenetek befogadásában segítenek a nagyszerűen megírt dalszövegek, a gyönyörű slágerek (I’ll never love again, Shallow), a tökéletesen élethű párbeszédek és az őszinte karakterek.
Cory Finley első filmje egyedi történetű és hangulatvilágú alkotás lett. Főszereplője két tinilány, akik több év után találkoznak újra. Amanda érzelemmentes, mosoly nélküli arca már az első pillanattól kényelmetlen érzéssel tölti el a nézőt. Lily a tipikus jókislány, aki szintén próbálja elrejteni érzelmeit, problémáit a világ elől.
Egy dupla felnövés történetnek lehetünk tanúi, hisz az orvosi egyetemre készülő okos és céltudatos, fantasztikus hanggal megáldott Sam ugyanúgy válaszúthoz érkezik, mint a lemezbolt felszámolását tervező, hajdani zenekari ambíciók után sóvárgó édesapa. A döntés mindkettejük számára sorsfordító mérföldkő.
Tony Harding neve ismerős lehet az 1994-es év híradásaiból, amikor is a sporttörténelem egyik nagy botránya kirobbant. A detroiti téli olimpia egyik műkorcsolyázó reménységét egy férfi megtámadta, és a nyomok Tonya férjéhez vezettek. A film dokumentumfilmszerűen göngyölíti fel a botrányhoz vezető eseményeket, illetve a szereplők későbbi életét.
Neill Blomkamp első nagyjátékfilmje, a District 9 a rendező egy korábbi díjnyertes rövidfilmjéből készült, melynek címe: Alive in Joburg. A történet alapját a dél-afrikai 1994-ig tartó fajgyűlölő apartheid rendszer adta. A történetben 2008-at írunk, a helyszín Johannesburg. A film dokumentarista stílusban mutatja be a város mindennapjait.
A közeljövőben járunk, ahol az emberiség nagy részét titokzatos szörnyek pusztították el. Az idegen lények vakok ugyan, de elképesztően kifinomult hallással rendelkeznek, így zajok alapján szagolják ki a zsákmányukat. Ebben az apokaliptikus helyzetben próbál túlélni egy tragédiától sújtott család valahol Amerikában egy vidéki farmon.
Tim Burton, akitől a sajátos látványvilágú és történetvezetésű filmeket szokhattuk meg 2014-ben egy meglepően szokványos életrajzi filmmel jelentkezett. A Nagy szemek Margaret Keane, amerikai festőnő életét mutatja be. Festményeinek jellegzetessége a mesei látványvilág és a címből sejthető hatalmas szemek.
Ernest Cline 2011-ben kiadott Ready Player One című regénye meglehetősen gyorsan került kultstátuszba az olvasók és a kritikusok körében egyaránt. Nem kellett sokáig várni a megfilmesítésre sem, a sci-fi regényt Steven Spielberg adaptálta vászonra, és így született meg a 80-as években született generáció filmes himnusza, a Ready Player One.
A közvéleményben nagyon szélsőségesen oszlanak meg a vélemények a Viszkis-jelenségről, így a rendezőnek nem volt egyszerű feladata. Antal Nimród a Viszkis személyes kálváriáját mutatja be, nem farag nemzeti hőst a leghíresebb magyar bankrablóból, de nem is menti fel a tettei alól Ambrus Attilát.
Ha röviden kellene bemutatni a filmet, akkor azt mondanám, hogy olyan, mint a vidéki Ocean’s Eleven. A Steven Soderbergh rendezte film épp olyan pörgő, okosan összeállított és válogatott csapatból álló betörőkből áll, mint az előbb említett ”klasszikus”. Sőt, talán még jobb is nála, mert humorosabb és hétköznapibb szereplőket vonultat fel.
Egy ütött kopott okkersárga Volkswagen busz rója az utat a napfényes Kalifornia felé. Mögötte egy család céltudatos tagjai loholnak. A vezető nem tud lassítani, mert akkor újra lefulladnak, így a hátsó ülésen ülő nagypapa rántja be a pereputtyot az autóba. Többszöri visszatérő kép ez Jonathan Dayton és Valerie Faris rendezők két Oscar díjat nyert filmjében.
Alejandro González Iñárritu rendező Michael Punke író azonos című regénye alapján készült filmje 2015-ben három kategóriában: a legjobb férfi főszereplő, a legjobb rendező és a legjobb operatőr kategóriában nyerte el az Oscar-díjat. A film az 1820-as évek Amerikájában játszódik, amikor az európai telepesek még nem kolonizálták a területeket.
A film alapanyagául szolgáló gyerekeknek szóló könyvet Siobhan Dowd kezdte el megírni, viszont befejezni nem tudta, rákban elhunyt. A regény befejezésére Patrick Nesst kérték fel, aki a történetbe végül beleszőtte az eredeti szerző sorsát is. Így született meg Szólít a szörny című regény a halál feldolgozásáról, az elengedés nehézségeiről és az újrakezdésről.
Az Edgar Wright rendezte film főszereplője egy fiatal srác, Baby, akit Ansel Elgort (Csillagainkban a hiba) alakít. A fiú egy régi stiklije miatt tartozik a Doki álnevű gengszterfőnöknek (Kevin Spacey), így amikor kell, vezeti a menekülő autót és szédületes tempót biztosít az aktuális bankrabló csapatnak.
Az Oroszlán a 2010-es évek elején nagy médiafigyelmet kapott indiai Saroo Brierley élettörténetét dolgozza fel, melyből Garth Davis készített szívszorító alkotást. A mozi első fele kendőzetlenül, brutálisan hiteles, erős képsorokon keresztül mutatja be Észak-India nyomortelepeinek világát. Szinte rögtön beszippantja a nézőt.
Hazánkban a hatvanas évek óta nem készült ilyen látványos történelmi film, még akkor is, ha a Kincsem nem a tényszerűséget, hanem a szórakoztatást állítja középpontjába. A „magyar csodaló” története ugyanis csak háttérül szolgál egy romantikus kalandfilmnek.
Több mint harminc év után folytatódott a Star Warsfilmsorozat. A kronológiailag legutolsó film, A jedi visszatér volt, amit 1983-ban mutattak be. A Star Wars VII: Az ébredő erő körülbelül 30 évvel később veszi fel a történet fonalát, J. J. Abrams rendezésében.
Joe (Michael Caine) egyszerű kisnyugdíjas, aki nem vágyik másra, mint hogy nyugodtan kávézhasson és sütizhessen öreg barátaival Willie-vel (Morgan Freeman) és a mindig morcos Alberttel (Alan Arkin). Sajnálatára viszont áldozatául esik a bankja hitelköveteléseinek és nem tudja tovább fizetni háza részleteit.
Érdekes visszapillantás ez a film az ’50-es évek Amerikájára, ahol sok nő és család inkább homokba dugott fejjel élt butácska életet, ahelyett, hogy kiléptek volna a sok lehetőséget nyújtó tudományos pályára, vagy akár munkába álltak volna az eltartott feleség-viszony helyett.