Virginia Woolf különleges regénye nem csupán a korszak irodalmában, de az írónő művei között is kakukktojásnak számít. Életrajzából megtudhatjuk, hogy az egyébként egész életében súlyos depresszióval küzdő, 59 évesen öngyilkosságot elkövető Woolf – rá nem jellemző módon – felszabadultan, játékosan és jókedvűen írta meg ezt a remekbeszabott, rendkívül szórakoztató regényt. Orlando, a szépséges nemesifjú a 16. században, Erzsébet királynő Angliájában lát napvilágot, és közel négyszáz éven át követhetjük a különös eseményekben gazdag életét. A lánglelkű ifjú a szépség, a természet és a költészet szerelmese, utóbbinak titokban művelője is.
Michael Chabon amerikai író, akinek több regénye is olvasható már magyarul. A Jiddis rendőrök szövetsége volt az első, amely hazánkban is megjelent, ezt követte a Ragyog a hold, majd a Kavalier és Clay bámulatos kalandjai, mely 2001-ben elnyerte a Pulitzer-díjat és felkerült az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz listára is.
A rövid, mindössze 131 oldalas kisregény egy teljes emberi életet mesél el, jót és rosszat egyaránt őszinte hangon. Albert és Eirin első egyetemi napjukon, egy kávézóban futnak össze, „szikrázik körülöttük a levegő”! Fiatalon összeházasodnak, mindketten tanulnak még, dolgoznak, három gyermeket nevelnek. A férfi rossz híreket kapott orvosától: gyógyíthatatlan betegsége van, eléggé előrehaladott állapotban, melyet egyik keze bénulása már régebb óta jelez.
Benedek Szabolcs főként történelmi regényeket ír, ezenkívül folyóiratokban is olvashatunk tőle novellákat, tárcákat, kritikákat. A fiumei cápa című regénye 2017-ben jelent meg és az Osztrák-Magyar Monarchia idejébe repíti vissza az olvasót. A béke és a fejlődés átmeneti időszakát jelképezi a monarchia, amikor sok-sok érdekes esemény történt, de a háttérben már elősejlettek a nagy világégés jelei.
A „naplójegyzetek” műfajmegnevezéssel illetett kötetben Sütő András magáról és családjáról, ismerősökről és szomszédokról ír. A műfaji meghatározás szabad kezet ad az írónak: a könyvben éppúgy helyet kapnak családi levelek, dokumentumok, gazdasági és politikai fejtegetések, mint jó kedélyű anekdoták és családi történetek.
Alapvetően egy erős főszereplőt bemutató, kalandos ifjúsági fantasy regényről van szó, de felnőtt olvasóknak is tudom ajánlani. Az érdekes világépítésen kívül olyan témákkal is foglalkozik, mint például létezik-e az előre elrendelés, mire képes az egyház, mik a bűn és megváltás lehetőségei, illetve melyek lehetnek a szeretet megnyilvánulásai.
A katalán írónőt – bár több irodalmi díj birtokosa – nálunk valószínűleg kevesen ismerik. Én 2009-ben olvastam elsőként magyarra fordított novelláskötetét Inkább ne meséld el címmel. Nagy hatással volt rám, ráismerve saját gyarlóságainkra, az ismerős helyzetekre, ahogyan finoman átszőtt humorral bemutatja a félelmet keltő tabutémákat is.
Ted Chiang kínai származású amerikai sci-fi író. Első publikált műve a Tower of Babylon című novella volt, amely rögtön elnyerte a Nebula-díjat 1990-ben, és több más díjra, többek közt Hugo-díjra is jelölték.
A 2007-ben elhunyt Kurt Vonnegut a 20. század második felének megkerülhetetlen alkotója, az amerikai irodalom kultikus alakja. Még a világhírnév előtt jelent meg Éj anyánk című regénye, mely szintén egy képtelenül kacifántos história, egyfajta kémregény(paródia), amiben senki nem az, akinek mutatja magát.
A közel 90 éves ladyt a Crown (A korona) tévésorozat ihlette élettörténete megosztására. Anne Glenconner több mint 30 évig volt Margit hercegnő udvarhölgye, de élete ezt az időszakot megelőzően is tartogat érdekes élményeket, kalandokat.
A történet főhőse egy az eltorzult értékrend divatjának megfelelően megcsonkított kisfiú, kinek a 17. századi Angliában íródott fordulatokkal teli életútját kísérheti végig az olvasó a felnőtté válástól az elmúlásig.
Tolvaly Ferenc (Marosvásárhely, 1957-) író, filmrendező, maga is kivándorló: 1974-ben, 17 éves korában családjával Németországba disszidált. Filmet forgatott többek közt három nagy zarándokútjáról, regényt is írt róluk. A kivándorló főhőse, Sándor, maga is emigráns – az író alteregója.
Gion Nándor, vajdasági magyar író (1941-2002) egy csapásra ismertté vált 1973-ban megjelent regényével. A személyes emlékekből táplálkozó, meseszerű elemekkel átszőtt történet az 1800-as évek utolsó éveitől az első világháborúig mutatja be egy délvidéki falu, a magyarok, szerbek és svábok által benépesített Szenttamás hétköznapjait.
Az amerikai írónő önálló fantasy regénye Rumpelstiltskin/Zörgőfürge meséjét dolgozza át, egyik korábbi regényéhez (Rengeteg) hasonlóan a mesék-mondák részleteiből alkotva egyedi fantasy világot, érdekes szereplőkkel. A történet olyan világban játszódik, amelynek elemei visszaköszönnek a valóságból, de mégis tele van mágiával.
Ez év augusztus 5-én lesz egy éve, hogy 88 éves korában elhunyt Toni Morrison (született Chloe Anthony Wofford, 1931-2019), irodalmi Nobel-díjas (1993) afro-amerikai írónő, szerkesztő, egyetemi tanár. Első regénye, az 1970-ben megjelent Nagyonkék (The Bluest Eye) „a szeretetet és a szeretethiányt egyaránt kísérő fájdalom, a varázslatos meseszövés és az örvénylő költői fantázia remekműve".
Jókai Anna Ne féljetek című regényét már régóta el akartam olvasni: nem csalódtam benne – régen olvastam hozzá hasonló gyönyörű írást! Bár most soha nem tapasztalt nehéz időket élünk, a történet, mely az öregedésről és az elmúlásról szól, nem tudott elrettenteni.
A halál kilovagolt Perzsiából című, 1979-ben megjelent kisregény egy alkoholizmussal küzdő író kiúttalan harcát, kiszolgáltatottságát, önmagával szembeni, kétségbeesett vívódásait és a józanságra irányuló gyötrelmes próbálkozásait mutatja be rendkívüli érzékletességgel, olykor zavarba ejtő iróniával, ugyanakkor az önfelmentés és önsajnálat szólamainak mellőzésével.
Hőse, Ganyin Berlinben él, „hősnője” – aki egyébként színre sem lép, csak a férfi emlékezete mutatja be – „az író első szerelmét idézi fel, s egyben összes későbbi emlékezetes nőalakjának előképe.” A 139 oldalas kisregény 17 karcsú fejezetből áll, cselekménye „vékonyka”, de stílusa „már az író oroszlánkörmeit mutatja”.
Az amerikai szerző már ezzel az első regényével beírta magát az irodalomtörténetbe. Donna Tarttról azt érdemes tudni, hogy nagyregényeket ír és közel tízévente ad ki egyet. Jelen regény egy fordított krimi, vagyis már az elején tudjuk, hogy ki az áldozat és nagy vonalakban azt is, hogy kik a tettesek, ám a miértre csak később jövünk rá.
Kaffka Margit könyvét 1911-ben adták ki. Ezt a világot, a 19-20. század fordulóját és az azt megelőző pár évtizedet mutatja be egy nő szemével. A Színek és évek mind a mai napig legismertebb és valószínűleg leginkább időtálló műve az írónőnek. A regény tulajdonképpen egy visszaemlékezés: egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata.
Elizabeth Strout amerikai írónő ezzel a regényével nyerte el a Pulitzer-díjat, és ennek köszönhetően vált bestseller szerzővé. Legtöbb regénye egy fiktív kisvárosban játszódik, jelen esetben a magyar cím is erre utal. A Kisvárosi életek novellák füzére, amik együttesen adnak képet egy fiktív new englandi, tengerparti településről, az itt élőkről és a központi karakterről – Olive Kitteridge-ről.
Janne Teller dán írónő Semmi című regényét Dániában először betiltották az iskolában, majd 2011-ben „váratlanul” elnyerte a Dán Kulturális Minisztérium Gyermekkönyv-díját – azóta kötelező olvasmány. Nem egyszerűen ifjúsági regény, hanem súlyos erkölcsi, filozófiai, generációs problémákat boncolgató írás.
A regény története több idősíkon játszódik: a jelenben, vagyis 1956 nyarán, valamint a múltban, az 1920-1930-as évek egy-egy kiragadott napján. A könyv főszereplője Mr. Stevens, Darlington Hall komornyikja, aki kirándulásra indul Dél-Angliába. Az utazás jelentős lépés az életében, mivel évek óta egyetlen nap szabadságot sem kért munkaadójától.
Az Asszonyok, lányok élete elvileg regény, gyakorlatilag novellafüzér, melyben egy karakter felnőtté válását követhetjük. A fejezetek lazán kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik egy központi témát, életeseményt bont ki. Vannak benne visszautalások, amik utólag magyaráznak meg dolgokat, de van, ami a homályban marad.
Ljudmila Ulickaja sikerekben gazdag életművének egy olyan darabját választottam, mely 1994-ben hozta meg számára a nemzetközi elismerést. De nemcsak ezért fontos, hanem azért is, mert ebben a kisregényben gyakorlatilag megtalálhatóak azok az alap írói eszközök, fordulatok, motívumok, melyek aztán az összes többi regényében is visszaköszönnek.
Római légiók hódítják meg a zsidó városokat, lerombolják Jeruzsálem templomát. Yael, a fiatal lány apjával együtt innen menekül el a pusztába. Bátyja, Amram barátai megtalálják és Heródes király régi erődjébe viszik őket, Masadába. Ebben az erődben közel 900 menekült zsidó él, akik felveszik a harcot a hódító rómaikkal. Yael itt talál menedékre és barátokra.
Wilder írói hírnevét ez az 1927-ben írt regénye hozta meg, mely egy év múlva Pulitzer-díjat kapott, és azóta számos nyelvre lefordították. A történet Peruban játszódik, ahol 1714 júliusában, Lima közelében leszakadt egy Szent Lajos királyról elnevezett inka-korabeli függőhíd, s a rajta lévő öt utazó a mélybe zuhanva szörnyet halt.
A történéseket a mű főhőse, az 1951-ben született Hadzsime mondja el. Ekkoriban többgyerekes családmodell volt Japánban. De ő, és barátja, Simamoto kivételek voltak, mert ők EGYKEKÉNT éltek – ez a tény nagy bűnnek számított akkoriban. Az előítélet volt az a közös pont, ami a két gyermeket hamar baráttá tette, majd kialakult a tiszta gyermeki szerelem.
A kötet címe rendkívül beszédes, hisz a történetben is előkerül fizikailag és utalásszerűen, bújtatottan a könyvek könyve. A cselekmény az ötvenes évekbeli Magyarországon játszódik, és egy elithez tartozó káder család svábhegyi villájának mindennapjaiba enged betekintést nyerni.
2013-ban jelent meg Robert Galbraith néven J. K. Rowling első krimije. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy a Harry Potter sorozat szülőanyja áll a furcsa nevű magánnyomozóról szóló regény mögött. A sorozat főszereplője Cormoran Strike, egy háborús veterán, akinek már a történet elején új segítője lesz – Robin Ellacott, egy fiatal, lelkes lány.
Az író utolsó szépirodalmi alkotása, az 1941-ben írt, s halála előtt még megjelent Sakknovella, amit „Mesternovellának” is neveznek, a jellemábrázolás mélységéért, a történet feszültséggel teli előadásmódjáért. Az író mesél egyes szám első személyben, de egyik hőse, dr. B. az ő „valódi alteregója”: a „homo obscurissimus”, a „rejtélyes ember”.
Boris Viant igazi kaméleonként tartjuk számon. Műszaki főiskolát végzett, kiváló matematikus, dzsessztrombitás szépíró volt. A Tajtékos napok című lírai alkotásában visszaköszön mindaz, amit az életben szeretett és gyűlölt. Alkotóelemei a szerelem, a dzsessz, a humor, a fantázia, a képmutatás, a kiszámíthatatlanság, a kizsákmányolás, a pénz és a halál.
Saint-Exupéry mindannyiunk által ismert könyve A kis herceg, de ő nem „egykönyves” író! Több olyan regény szerzője, melyeket csakis ő írhatott meg, aki író és pilóta is volt. Citadella című kötetén kb. 1936-tól kezdve dolgozott, de csak halála után jelent meg. Kidolgozatlan feljegyzések, gondolatok tömegéből áll.
A könyvnek hányattatott sorsa volt, mivel az írónő rengeteg titokról lerántotta a leplet: saját életéről, problémáiról ill. J. D. Salingerrel folytatott viszonyáról. A könyvvel az volt a célja, hogy feldolgozza a kapcsolatukat, hogy tovább tudjon lépni; persze kibővítette a gyerekkorával, az írói karrierje indulásával és az élete eseményeivel 1999-ig.
Stoner 19 évesen beiratkozik a Missouri Egyetemre, később tanár lesz, az angol irodalomnak szenteli életét, elhamarkodottan megnősül, körülötte zajlik a történelem, két világháború múlik el. 43 évesen szerelmes lesz, de elengedi ezt az érzelmet, ki se teszi a lábát az egyetemről. 65 évesen meghal. Mi az, ami miatt mégis letehetetlen a könyv?
Hogyan függ össze egy angol tudós, egy ifjú zeneszerző, egy feltörekvő újságíró, egy idős könyvkiadó tulajdonos életútja? Hatással vannak-e cselekedeteink tőlünk független emberekre? Tanulhat-e az emberiség a múltbéli hibáiból, vagy a történelem újra és újra megismétli önmagát? Választ kapunk a kérdésekre a Felhőatlasz című regényben.
A regény lapjain két ilyen ember sorsa bontakozik ki előttünk: egy reménytelenül szerelmes lányé, aki siettetné az idő múlását a következő randi időpontjáig, valamint egy végstádiumú rákbeteg milliomosé, aki örök életre vágyna. Időben váltakozva folyamatosan tárul ki előttünk Sarah és Victor története.
Ez a regény nem háborúban játszódik, hanem a második világégés után 6 évvel: tartalékosok körében, akik őrzik az előző vérontás emlékét, s most civilként békében élnek s békére vágynak… Ez a 105 oldalnyi írás egyetlen kiáltás az életért, a békéért, az emberségért.
Szerb Antal Utas és holdvilág című regényét a legambiciózusabb alkotásai közé sorolhatjuk. Bár a regény nyolcvanegy éve íródott, mondanivalója éppúgy értelmezhető a huszonegyedik században, hisz az útkeresés, a bizonytalanság egyfajta életkori sajátosságként mindenki életében legalább egyszer elérkezik.
Octavianus még nincs 20 éves, amikor nagybátyját, Julius Ceasart megölik. A fiatalember dönthetne úgy is, hogy visszavonul a közélettől, de ő ennél sokkal ambiciózusabb és okosan magához ragadja a hatalmat. A levélregény kivételes drámai erővel mutatja be a főszereplő és a körülötte élők belső tusáit.
Chevalier eddig magyarul megjelent regényei mind történelmi témákat dolgoztak fel, egy nő vagy egy család sorsán keresztül bemutatva az adott kort vagy híres személyt. Legutóbb magyarul megjelent regénye Az utolsó szökevény, amely az 1850-es évek Amerikájába visz el bennünket, ahol bepillanthatunk a telepesek és a rabszolgák életébe.
Egy távoli, különleges országba, Kirgizisztánba visz el bennünket ez a különös címet viselő elbeszélés… Valószínűleg keveset tudunk erről a gyönyörű hegyvidékei miatt „Ázsia Svájcának” is nevezett országról, mely Kirgízia néven a régi Szovjetunió része volt, 1990-ben vált függetlenné. A kisregény írója Csingiz Ajtmatov, a kirgiz irodalom legjelentősebb alakja.
Ma, amikor a háborúk és az élhetetlen élet elől menekülő tömegek szenvedése a szélsebesen terjedő tudósításoknak köszönhetően a mindennapjaink része, különösen erős üzenetet hordoz e könyv, amely a tömegből kiemel és megmutat olyan gyermeki sorsokat, amelyek megismerésével más szemmel kezdjük szemlélni az általánosításoktól terhes híradásokat.
George és Lennie a nagy gazdasági világválság idején vándormunkásként keresik a kenyerüket, de álmuk egy saját tanya, ahol gazdálkodnak és a maguk urai lehetnek. A terv George fejében született meg, de annyiszor mesélt róla társának, hogy ő is a magáénak vallja. Történetünk kezdetén új munkaadóhoz igyekeznek, a kaliforniai Salinas folyó mentén vándorolva.
A regény 20. századi családtörténet, drámai „cselekménye” csupán 48 órában zajlik. Az írónő szülővárosát, Debrecent mutatja be, a századelőtől az ötvenes évekig, két család három nemzedékén keresztül. A történet a családtagok „emlékképei alapján” bontakozik ki, 18 „fejezete” egy-egy szereplő szempontjából láttatja családjaik összefonódó történetét.
A titokzatos olasz író Nápolyi regények sorozatának első része a Briliáns barátnőm egy külvárosi telepen felnövő generációról szól. Egyrészről két lány barátságának és felnőtté válásának a története, a homályos és megfoghatatlan félelmekkel teli gyerekkortól a kamaszkorig. Másrészről érzékletes lenyomata az '50-60-as évek Nápolyának, olasz társadalmának.
A 12 vigíliából álló mű a romantikát és a realizmust állítja szembe egymással. Cselekménye két szálon halad. A reális sík eseményei pontos időponttal, beazonosítható helyszíneken, a hétköznapi életben elképzelhető történéseket mutatnak be. A másik sík színesen, mozgalmasan megjelenített, valószerűtlen eseményekkel zajlik.
Alfredo de Braganza életrajzi könyve a magyar származású indiai festőművész, Amrita Sher-Gil rövid, ám annál kalandosabb életét tárja elénk. Pályatársai és barátai művelt, karizmatikus, szenvedélyes személynek festik le, aki szembe mert menni a kor társadalmi normáival és elvárásaival.
Copyright © 1997-2020.
9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1.
Telefon: +36 94 513-530 (Titkárság), +36 94 513-540 (Olvasószolgálat)
E-mail: bdmk@bdmk.hu
Impresszum Adatvédelem Szerzői jogok
Elif Shafak (korábban magyarul megjelent köteteken: Elif Şafak) ismét egy egyedi történetet hozott el nekünk, amiben nemcsak az emberi sorsok, hanem Isztambul is nagy szerepet kap. Az eddig olvasott könyveiben a város újabb arcait ismerhettük meg – most azokat a rejtett, takargatnivaló utcákat és házakat mutatta be az írónő, amelyeket a turisták általában elkerülnek. Bordélyházak, börtönök és a számkivetettek temetője körül zajlanak az események.
Virginia Woolf különleges regénye nem csupán a korszak irodalmában, de az írónő művei között is kakukktojásnak számít. Életrajzából megtudhatjuk, hogy az egyébként egész életében súlyos depresszióval küzdő, 59 évesen öngyilkosságot elkövető Woolf – rá nem jellemző módon – felszabadultan, játékosan és jókedvűen írta meg ezt a remekbeszabott, rendkívül szórakoztató regényt. Orlando, a szépséges nemesifjú a 16. században, Erzsébet királynő Angliájában lát napvilágot, és közel négyszáz éven át követhetjük a különös eseményekben gazdag életét. A lánglelkű ifjú a szépség, a természet és a költészet szerelmese, utóbbinak titokban művelője is.
Michael Chabon amerikai író, akinek több regénye is olvasható már magyarul. A Jiddis rendőrök szövetsége volt az első, amely hazánkban is megjelent, ezt követte a Ragyog a hold, majd a Kavalier és Clay bámulatos kalandjai, mely 2001-ben elnyerte a Pulitzer-díjat és felkerült az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz listára is.
A rövid, mindössze 131 oldalas kisregény egy teljes emberi életet mesél el, jót és rosszat egyaránt őszinte hangon. Albert és Eirin első egyetemi napjukon, egy kávézóban futnak össze, „szikrázik körülöttük a levegő”! Fiatalon összeházasodnak, mindketten tanulnak még, dolgoznak, három gyermeket nevelnek. A férfi rossz híreket kapott orvosától: gyógyíthatatlan betegsége van, eléggé előrehaladott állapotban, melyet egyik keze bénulása már régebb óta jelez.
Benedek Szabolcs főként történelmi regényeket ír, ezenkívül folyóiratokban is olvashatunk tőle novellákat, tárcákat, kritikákat. A fiumei cápa című regénye 2017-ben jelent meg és az Osztrák-Magyar Monarchia idejébe repíti vissza az olvasót. A béke és a fejlődés átmeneti időszakát jelképezi a monarchia, amikor sok-sok érdekes esemény történt, de a háttérben már elősejlettek a nagy világégés jelei.
A „naplójegyzetek” műfajmegnevezéssel illetett kötetben Sütő András magáról és családjáról, ismerősökről és szomszédokról ír. A műfaji meghatározás szabad kezet ad az írónak: a könyvben éppúgy helyet kapnak családi levelek, dokumentumok, gazdasági és politikai fejtegetések, mint jó kedélyű anekdoták és családi történetek.
Alapvetően egy erős főszereplőt bemutató, kalandos ifjúsági fantasy regényről van szó, de felnőtt olvasóknak is tudom ajánlani. Az érdekes világépítésen kívül olyan témákkal is foglalkozik, mint például létezik-e az előre elrendelés, mire képes az egyház, mik a bűn és megváltás lehetőségei, illetve melyek lehetnek a szeretet megnyilvánulásai.
A katalán írónőt – bár több irodalmi díj birtokosa – nálunk valószínűleg kevesen ismerik. Én 2009-ben olvastam elsőként magyarra fordított novelláskötetét Inkább ne meséld el címmel. Nagy hatással volt rám, ráismerve saját gyarlóságainkra, az ismerős helyzetekre, ahogyan finoman átszőtt humorral bemutatja a félelmet keltő tabutémákat is.
A 2007-ben elhunyt Kurt Vonnegut a 20. század második felének megkerülhetetlen alkotója, az amerikai irodalom kultikus alakja. Még a világhírnév előtt jelent meg Éj anyánk című regénye, mely szintén egy képtelenül kacifántos história, egyfajta kémregény(paródia), amiben senki nem az, akinek mutatja magát.
A közel 90 éves ladyt a Crown (A korona) tévésorozat ihlette élettörténete megosztására. Anne Glenconner több mint 30 évig volt Margit hercegnő udvarhölgye, de élete ezt az időszakot megelőzően is tartogat érdekes élményeket, kalandokat.
Tolvaly Ferenc (Marosvásárhely, 1957-) író, filmrendező, maga is kivándorló: 1974-ben, 17 éves korában családjával Németországba disszidált. Filmet forgatott többek közt három nagy zarándokútjáról, regényt is írt róluk. A kivándorló főhőse, Sándor, maga is emigráns – az író alteregója.
Gion Nándor, vajdasági magyar író (1941-2002) egy csapásra ismertté vált 1973-ban megjelent regényével. A személyes emlékekből táplálkozó, meseszerű elemekkel átszőtt történet az 1800-as évek utolsó éveitől az első világháborúig mutatja be egy délvidéki falu, a magyarok, szerbek és svábok által benépesített Szenttamás hétköznapjait.
Az amerikai írónő önálló fantasy regénye Rumpelstiltskin/Zörgőfürge meséjét dolgozza át, egyik korábbi regényéhez (Rengeteg) hasonlóan a mesék-mondák részleteiből alkotva egyedi fantasy világot, érdekes szereplőkkel. A történet olyan világban játszódik, amelynek elemei visszaköszönnek a valóságból, de mégis tele van mágiával.
Ez év augusztus 5-én lesz egy éve, hogy 88 éves korában elhunyt Toni Morrison (született Chloe Anthony Wofford, 1931-2019), irodalmi Nobel-díjas (1993) afro-amerikai írónő, szerkesztő, egyetemi tanár. Első regénye, az 1970-ben megjelent Nagyonkék (The Bluest Eye) „a szeretetet és a szeretethiányt egyaránt kísérő fájdalom, a varázslatos meseszövés és az örvénylő költői fantázia remekműve".
Jókai Anna Ne féljetek című regényét már régóta el akartam olvasni: nem csalódtam benne – régen olvastam hozzá hasonló gyönyörű írást! Bár most soha nem tapasztalt nehéz időket élünk, a történet, mely az öregedésről és az elmúlásról szól, nem tudott elrettenteni.
A halál kilovagolt Perzsiából című, 1979-ben megjelent kisregény egy alkoholizmussal küzdő író kiúttalan harcát, kiszolgáltatottságát, önmagával szembeni, kétségbeesett vívódásait és a józanságra irányuló gyötrelmes próbálkozásait mutatja be rendkívüli érzékletességgel, olykor zavarba ejtő iróniával, ugyanakkor az önfelmentés és önsajnálat szólamainak mellőzésével.
Az amerikai szerző már ezzel az első regényével beírta magát az irodalomtörténetbe. Donna Tarttról azt érdemes tudni, hogy nagyregényeket ír és közel tízévente ad ki egyet. Jelen regény egy fordított krimi, vagyis már az elején tudjuk, hogy ki az áldozat és nagy vonalakban azt is, hogy kik a tettesek, ám a miértre csak később jövünk rá.
Kaffka Margit könyvét 1911-ben adták ki. Ezt a világot, a 19-20. század fordulóját és az azt megelőző pár évtizedet mutatja be egy nő szemével. A Színek és évek mind a mai napig legismertebb és valószínűleg leginkább időtálló műve az írónőnek. A regény tulajdonképpen egy visszaemlékezés: egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata.
Elizabeth Strout amerikai írónő ezzel a regényével nyerte el a Pulitzer-díjat, és ennek köszönhetően vált bestseller szerzővé. Legtöbb regénye egy fiktív kisvárosban játszódik, jelen esetben a magyar cím is erre utal. A Kisvárosi életek novellák füzére, amik együttesen adnak képet egy fiktív new englandi, tengerparti településről, az itt élőkről és a központi karakterről – Olive Kitteridge-ről.
Janne Teller dán írónő Semmi című regényét Dániában először betiltották az iskolában, majd 2011-ben „váratlanul” elnyerte a Dán Kulturális Minisztérium Gyermekkönyv-díját – azóta kötelező olvasmány. Nem egyszerűen ifjúsági regény, hanem súlyos erkölcsi, filozófiai, generációs problémákat boncolgató írás.
A regény története több idősíkon játszódik: a jelenben, vagyis 1956 nyarán, valamint a múltban, az 1920-1930-as évek egy-egy kiragadott napján. A könyv főszereplője Mr. Stevens, Darlington Hall komornyikja, aki kirándulásra indul Dél-Angliába. Az utazás jelentős lépés az életében, mivel évek óta egyetlen nap szabadságot sem kért munkaadójától.
Az Asszonyok, lányok élete elvileg regény, gyakorlatilag novellafüzér, melyben egy karakter felnőtté válását követhetjük. A fejezetek lazán kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik egy központi témát, életeseményt bont ki. Vannak benne visszautalások, amik utólag magyaráznak meg dolgokat, de van, ami a homályban marad.
Ljudmila Ulickaja sikerekben gazdag életművének egy olyan darabját választottam, mely 1994-ben hozta meg számára a nemzetközi elismerést. De nemcsak ezért fontos, hanem azért is, mert ebben a kisregényben gyakorlatilag megtalálhatóak azok az alap írói eszközök, fordulatok, motívumok, melyek aztán az összes többi regényében is visszaköszönnek.
Római légiók hódítják meg a zsidó városokat, lerombolják Jeruzsálem templomát. Yael, a fiatal lány apjával együtt innen menekül el a pusztába. Bátyja, Amram barátai megtalálják és Heródes király régi erődjébe viszik őket, Masadába. Ebben az erődben közel 900 menekült zsidó él, akik felveszik a harcot a hódító rómaikkal. Yael itt talál menedékre és barátokra.
Wilder írói hírnevét ez az 1927-ben írt regénye hozta meg, mely egy év múlva Pulitzer-díjat kapott, és azóta számos nyelvre lefordították. A történet Peruban játszódik, ahol 1714 júliusában, Lima közelében leszakadt egy Szent Lajos királyról elnevezett inka-korabeli függőhíd, s a rajta lévő öt utazó a mélybe zuhanva szörnyet halt.
A történéseket a mű főhőse, az 1951-ben született Hadzsime mondja el. Ekkoriban többgyerekes családmodell volt Japánban. De ő, és barátja, Simamoto kivételek voltak, mert ők EGYKEKÉNT éltek – ez a tény nagy bűnnek számított akkoriban. Az előítélet volt az a közös pont, ami a két gyermeket hamar baráttá tette, majd kialakult a tiszta gyermeki szerelem.
A kötet címe rendkívül beszédes, hisz a történetben is előkerül fizikailag és utalásszerűen, bújtatottan a könyvek könyve. A cselekmény az ötvenes évekbeli Magyarországon játszódik, és egy elithez tartozó káder család svábhegyi villájának mindennapjaiba enged betekintést nyerni.
2013-ban jelent meg Robert Galbraith néven J. K. Rowling első krimije. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy a Harry Potter sorozat szülőanyja áll a furcsa nevű magánnyomozóról szóló regény mögött. A sorozat főszereplője Cormoran Strike, egy háborús veterán, akinek már a történet elején új segítője lesz – Robin Ellacott, egy fiatal, lelkes lány.
Az író utolsó szépirodalmi alkotása, az 1941-ben írt, s halála előtt még megjelent Sakknovella, amit „Mesternovellának” is neveznek, a jellemábrázolás mélységéért, a történet feszültséggel teli előadásmódjáért. Az író mesél egyes szám első személyben, de egyik hőse, dr. B. az ő „valódi alteregója”: a „homo obscurissimus”, a „rejtélyes ember”.
Spiró közel nyolcszáz oldalas regényében a kereszténység születésének évtizedei elevenednek meg. A Rómán, Júdeán és Alexandrián átívelő történetben egy formálódó, vallási- és társadalmi konfliktusokkal terhelt század képe rajzolódik ki, melynek nyüzsgő világát egy testileg gyenge, erősen rövidlátó római zsidó fiú, Uri sorsán keresztül ismerhetjük meg.
Boris Viant igazi kaméleonként tartjuk számon. Műszaki főiskolát végzett, kiváló matematikus, dzsessztrombitás szépíró volt. A Tajtékos napok című lírai alkotásában visszaköszön mindaz, amit az életben szeretett és gyűlölt. Alkotóelemei a szerelem, a dzsessz, a humor, a fantázia, a képmutatás, a kiszámíthatatlanság, a kizsákmányolás, a pénz és a halál.
Saint-Exupéry mindannyiunk által ismert könyve A kis herceg, de ő nem „egykönyves” író! Több olyan regény szerzője, melyeket csakis ő írhatott meg, aki író és pilóta is volt. Citadella című kötetén kb. 1936-tól kezdve dolgozott, de csak halála után jelent meg. Kidolgozatlan feljegyzések, gondolatok tömegéből áll.
A könyvnek hányattatott sorsa volt, mivel az írónő rengeteg titokról lerántotta a leplet: saját életéről, problémáiról ill. J. D. Salingerrel folytatott viszonyáról. A könyvvel az volt a célja, hogy feldolgozza a kapcsolatukat, hogy tovább tudjon lépni; persze kibővítette a gyerekkorával, az írói karrierje indulásával és az élete eseményeivel 1999-ig.
Stoner 19 évesen beiratkozik a Missouri Egyetemre, később tanár lesz, az angol irodalomnak szenteli életét, elhamarkodottan megnősül, körülötte zajlik a történelem, két világháború múlik el. 43 évesen szerelmes lesz, de elengedi ezt az érzelmet, ki se teszi a lábát az egyetemről. 65 évesen meghal. Mi az, ami miatt mégis letehetetlen a könyv?
Hogyan függ össze egy angol tudós, egy ifjú zeneszerző, egy feltörekvő újságíró, egy idős könyvkiadó tulajdonos életútja? Hatással vannak-e cselekedeteink tőlünk független emberekre? Tanulhat-e az emberiség a múltbéli hibáiból, vagy a történelem újra és újra megismétli önmagát? Választ kapunk a kérdésekre a Felhőatlasz című regényben.
A regény lapjain két ilyen ember sorsa bontakozik ki előttünk: egy reménytelenül szerelmes lányé, aki siettetné az idő múlását a következő randi időpontjáig, valamint egy végstádiumú rákbeteg milliomosé, aki örök életre vágyna. Időben váltakozva folyamatosan tárul ki előttünk Sarah és Victor története.
Ez a regény nem háborúban játszódik, hanem a második világégés után 6 évvel: tartalékosok körében, akik őrzik az előző vérontás emlékét, s most civilként békében élnek s békére vágynak… Ez a 105 oldalnyi írás egyetlen kiáltás az életért, a békéért, az emberségért.
Szerb Antal Utas és holdvilág című regényét a legambiciózusabb alkotásai közé sorolhatjuk. Bár a regény nyolcvanegy éve íródott, mondanivalója éppúgy értelmezhető a huszonegyedik században, hisz az útkeresés, a bizonytalanság egyfajta életkori sajátosságként mindenki életében legalább egyszer elérkezik.
Octavianus még nincs 20 éves, amikor nagybátyját, Julius Ceasart megölik. A fiatalember dönthetne úgy is, hogy visszavonul a közélettől, de ő ennél sokkal ambiciózusabb és okosan magához ragadja a hatalmat. A levélregény kivételes drámai erővel mutatja be a főszereplő és a körülötte élők belső tusáit.
Chevalier eddig magyarul megjelent regényei mind történelmi témákat dolgoztak fel, egy nő vagy egy család sorsán keresztül bemutatva az adott kort vagy híres személyt. Legutóbb magyarul megjelent regénye Az utolsó szökevény, amely az 1850-es évek Amerikájába visz el bennünket, ahol bepillanthatunk a telepesek és a rabszolgák életébe.
Ma, amikor a háborúk és az élhetetlen élet elől menekülő tömegek szenvedése a szélsebesen terjedő tudósításoknak köszönhetően a mindennapjaink része, különösen erős üzenetet hordoz e könyv, amely a tömegből kiemel és megmutat olyan gyermeki sorsokat, amelyek megismerésével más szemmel kezdjük szemlélni az általánosításoktól terhes híradásokat.
George és Lennie a nagy gazdasági világválság idején vándormunkásként keresik a kenyerüket, de álmuk egy saját tanya, ahol gazdálkodnak és a maguk urai lehetnek. A terv George fejében született meg, de annyiszor mesélt róla társának, hogy ő is a magáénak vallja. Történetünk kezdetén új munkaadóhoz igyekeznek, a kaliforniai Salinas folyó mentén vándorolva.
A regény 20. századi családtörténet, drámai „cselekménye” csupán 48 órában zajlik. Az írónő szülővárosát, Debrecent mutatja be, a századelőtől az ötvenes évekig, két család három nemzedékén keresztül. A történet a családtagok „emlékképei alapján” bontakozik ki, 18 „fejezete” egy-egy szereplő szempontjából láttatja családjaik összefonódó történetét.
A titokzatos olasz író Nápolyi regények sorozatának első része a Briliáns barátnőm egy külvárosi telepen felnövő generációról szól. Egyrészről két lány barátságának és felnőtté válásának a története, a homályos és megfoghatatlan félelmekkel teli gyerekkortól a kamaszkorig. Másrészről érzékletes lenyomata az '50-60-as évek Nápolyának, olasz társadalmának.
A 12 vigíliából álló mű a romantikát és a realizmust állítja szembe egymással. Cselekménye két szálon halad. A reális sík eseményei pontos időponttal, beazonosítható helyszíneken, a hétköznapi életben elképzelhető történéseket mutatnak be. A másik sík színesen, mozgalmasan megjelenített, valószerűtlen eseményekkel zajlik.
Alfredo de Braganza életrajzi könyve a magyar származású indiai festőművész, Amrita Sher-Gil rövid, ám annál kalandosabb életét tárja elénk. Pályatársai és barátai művelt, karizmatikus, szenvedélyes személynek festik le, aki szembe mert menni a kor társadalmi normáival és elvárásaival.