A hónap könyve
Kazuo Ishiguro: Ne engedj el?
A regény komoly társadalmi, etikai kérdéseket is felvet. Joga van-e mindenkinek az élethez? Változtathatunk-e az előre elrendelt sorsunkon? Bele kell-e törődnünk a megváltoztathatatlanba? A tudomány fejlődése érdekében és a társadalmi jólétért bárkit és bármit feláldozhatunk? A regény váratlan, de ugyanakkor várt befejezéssel ér véget.



A regény igazi bestseller lett Európában, és megtalálható benne az, ami miatt megszerethetjük Gavalda írásait: humor, érdekes élettörténetek, konfliktusok és megoldások, bepillantás a francia mindennapokba. Mindezt olyan könnyedén és frappánsan megjelenítve, hogy csak repülnek az oldalak és azt vesszük észre a könyve végére értünk.
Csak a legjobb regényírók képesek arra, amire Lisa See. Nem csupán egy karaktert, hanem egy egész kultúrát - a Kínában nem is olyan régen még létező titkos női civilizációt kelt életre. "Fájdalmasan gyönyörű történet, a szeretetről, bánatról és egy asszonyról, akit kislánykorától a rákényszerített fájdalom formált és a barátságról, ami segítette őt a túlélésében."
C. S. Lewis csodaszép megjelenésű könyvét már többször kézbe vettem a könyvtárban, a Vigilia múlt év decemberi számában Dr. Török Csaba teológus ajánlása nyomán pedig el „kellett” olvasnom. A professzor írja, hogy ez a mű a 20. századi keresztény irodalom kiemelkedő alkotása, melynek az író eredetileg a Csupasz arc címet szánta.
Sok témát ölel fel ez a könyv - a 18-19. századi utazások és a természettudományos élet izgalmas kérdésein (evolúció, női tudósok, biológiai felfedezések) túl a vallás, a hit és az élet értelmének keresését is feldolgozza. Cook kapitány, a világkereskedelem, a misszionáriusok és a botanikusok világa is feltárul előttünk Alma történetén keresztül.
A Nyúl becenévre hallgató Harry C. Angstrom tipikusan az amerikai kis-középpolgár szürke figurája. Az ő és környezete életét bemutató fejlődésregény állomásai a következők: a Nyúlcipő az 50-es, a Nyúlketrec a 60-as, a Nyúlháj a 70-es, a Nyúlszív a 90-as évek és végül a Nyúlfark a 2000-es évek krónikája.
Jean-Baptiste Grenouille a 18. század egyik legzseniálisabb és egyben legvisszataszítóbb jelensége, aki az illatok géniuszaként írta be magát korának történetébe. Furcsa, életidegen fiú. A szaglása rendkívüli (legalább olyan jó, mint egy vadászkopóé), de morálisan és szociálisan teljesen érzéketlen. Szeretet nélkül született és nőtt fel.
A történet az 1950-es években játszódik Wicklow megye Kiltegan nevű kis falujában, egy „nagyon egyszerű és nagyon vidéki”, gyönyörű és „romlatlan” helyen és a környező tanyákon. Az egyszerű írországi vidéki élet mindennapjainak bemutatása mellett a szereplőknek - gyarlóságaik ellenére is - szeretetteljes megrajzolása teszi vonzóvá a regényt.
Ez a mű egy később megjelent folytatása Viviane Villamont Kisdarázs című, önéletrajzi ihletésű, a második világháború utáni francia vidéken játszódó regényének. Elolvasva sokakban felmerül, hogyan boldogul a felnőtt életben a terhelt gyermekkorral rendelkező főszereplő. Erre keresi a választ Az ördög parfümje című regény.
Ki a felelős egy gyerek jelleméért és tetteiért? A gének? A nevelés? A szülői szeretet léte vagy nemléte? A környezet? Ezt a kérdést teszi fel Lionel Shriver lebilincselő és megrázó regénye, de nem biztos, hogy választ kapunk rá… Ezt az olvasónak kell eldöntenie, mire a könyv végére ér.
Karen Blixen a XX. századi dán irodalom kiemelkedő képviselője. 1909-ben lett szerelmes Hans von Blixen-Finecke báróba, de vonzalma viszonzatlan maradt. Három év múlva aztán a férfi Bror nevű ikertestvérével jegyezte el magát. A fiatal pár – minden előképzettség nélkül – megvett egy afrikai kávéfarmot és 1914 elején odaköltöztek.
A világhírű fotóművész és haditudósító 18 éves korában vágott neki a nagyvilágnak, sehol nem tudott megtelepedni. Rövid élete során több háborúban vett részt haditudósítóként: a spanyol polgárháborúban, a japánok kínai inváziója idején, a második világháború európai színterein, az első arab-izraeli háborúban, Indokínában.
A szépirodalom és a ponyva határán ügyesen egyensúlyozó regény, mintha egy boszorkánykonyhában készült volna. Egy nagy adag talány, egy csipetnyi romantika, némi dráma, baljós történelmi szál, szerethető karakterek és finom humor krimibe és kísértethistóriába vegyítve.
A fehér király 2004-ben készült el, a 2005-ös könyvhétre jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. A kötet lazán összefűzött elbeszélések sorozata – főhőse, egy tizenéves kamasz meséli el a történeteket. A 18 novella mindegyike gyomorszorító, megrázó, de mégis muszáj tovább olvasni, magával ragadja az olvasót.
Jónás Tamás prózája gyönyörű -- megrázó önéletrajzi témaválasztása mellett végtelen őszintesége és lírai hangvétele teszi azzá. Mestere a mesélésnek, leggyakrabban saját életét beszéli el. Így ír erről a Cigányidők „indításakor”: „De még a legérdekesebb mesénél is tudok érdekesebbet. Ez pedig a saját életem története. Ezt a történetet el is mondom nektek.”
Az életmű önéletrajzi vonulatához (Ókút, Régimódi történet) tartozik, a sikeres írónő gyermek- és ifjúkorának leírása, melyben fontos szerepet kap Cili, a „trianoni árva”. A történet 1917-ben, az elbeszélő születésekor indul, s az érettségivel fejeződik be. A regényben Szabó Magda narrátorként van jelen, úgy tűnik, hogy ő a történet főszereplője is, de az igazi hősnő Cili.
Yann Martel, Spanyolországban született kanadai író. Pi élete c. műve hozta meg számára az igazi elismerést, a regényt Man Booker-díjjal jutalmazták. Az író elmesél egy csodálatos történetet, megismerjük Piscine Molitor Patelt, egy különleges fiú életét.
Altúria népe forrong, ugyanis az irányítói éppen arra készülnek, hogy eladják a két legfontosabb bevételi forrás jogait, vagyis ezzel az egész országot egy külföldi mágnásnak. A korábban közkedvelt ifjú király, VII. Olivér sokak szemében árulóvá vált, ő maga is terhesnek érzi az uralkodást, meg akarja ismerni az átlagemberek életét. Mi a megoldás?
„Ma éjjel tudtam meg, hogy vagy: egy csöppnyi élet a semmiből” – evvel a mondattal kezdődik ez a felkavaró kötet. A főhős egy emancipált, egyedülálló nő, aki annak ellenére dönt terhessége megtartása mellett, hogy nem él házasságban, és a gyerek apja is rá akarja beszélni az abortuszra. Így fel kell vennie a harcot környezetével, az emberek előítéletével és az orvosok megvetésével.
Szpilman egyszerű, hétköznapi nyelven mutatja be a varsói gettó életét. Az elbeszélés hangja mégis egyre drámaibbá válik, ahogy sorsuk, mint zsidó sorstársaiké, rövid időn belül mind kilátástalanabbá lesz: rabság, éhezés, fagyhalál, járványok és a folytonos atrocitások, zsidók legyilkolása és deportálása, végül magányos, éhhalállal fenyegető rejtőzködése.
Fekete István minden idők egyik legolvasottabb magyar írója, de a neve hallatán legtöbb embernek az ifjúsági regényei és az állatregények jutnak eszébe. Pedig műveihez az alapot az író szeretett szülőfaluja, Gölle, és az ott töltött gyermekévek adják meg. Ennek állít emléket a Ballagó idő című önéletrajzi regény.
1846 nyarán Charlotte Manchesterben kezdi írni a Jane Eyre-t. A regény önéletrajzi jellegű, részben saját élményeit írta meg. A kötet több romantikus elemet hordoz cselekményében, és néhány szereplő, például Mr. Rochester alakjában. A regény varázsát azonban a hősnő, Jane Eyre személyisége adja, mindent az ő szemszögéből látunk.
Az Irodalmi Nobel-díjas - jelenleg Mexikóban élő - kolumbiai író, Gabriel García Márquez talán legismertebb regénye a Száz év magány 1967-ben jelent meg (magyarul 1971-ben Székács Vera fordításában, aki a legtöbb könyvét fordította magyarra), és több mint tízmillió példányban kelt el. A mágikus realizmus egyik legszebb műve.