Vakbarát változat |
Betűméret

Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából

Jelzet: H 13

Hajnóczy Péter (1942-1981) tragikusan rövid életét saját maga által gerjesztett legendák övezték történelmi eredetű nevének rejtélyességével, bizonytalan születési adataival és önpusztító életmódjával kapcsolatban is. Kortársai kivételes tehetségként tartották számon, az irodalomtörténetben pedig a hazai posztmodern irodalom egyik legjelentősebb megteremtőjeként kapott helyet Esterházy Péter és Nádas Péter mellett.

A halál kilovagolt Perzsiából című, 1979-ben megjelent kisregénye egy alkoholizmussal küzdő író kiúttalan harcát, kiszolgáltatottságát, önmagával szembeni, kétségbeesett vívódásait és a józanságra irányuló gyötrelmes próbálkozásait mutatja be rendkívüli érzékletességgel, olykor zavarba ejtő iróniával, ugyanakkor az önfelmentés és önsajnálat szólamainak mellőzésével. A regény tulajdonképpeni cselekményét az író tudatában zajló belső küzdelem jelenti, melyet gyakran felvillanó emlékek és újra meg újra előtörő látomások szakítanak meg.

Az emlékekből kirajzolódik az író múltjának, ifjúságának több fontos pillanata. Felidézi nyomorúságos, segédmunkásként töltött éveit, egy strandon kezdődő románcát egy Krisztina nevű lánnyal, és mindezzel együtt saját fiatalkori énjét. Emlékeiből egy bizonytalan, szeretetre és szabadságra vágyó, magányos fiatalember képe tárul elénk, aki mindennél jobban vágyik a beilleszkedésre, amit ugyanakkor önazonossága feladásától félve képtelen megtenni. Ebből eredően legfőbb alapélménye már akkor is az önmaga és a világ között feszülő áthidalhatatlan távolság tudatából fakadó mérhetetlen szorongás, melynek feloldásához az alkohol jelenti a legkézenfekvőbb álmegoldást.

Hajnóczy Péter megrázó hitelességgel vonja be az olvasót az író lelkében zúgó reménytelen örvénybe, belső szorongásainak labirintusába és újra meg újra előtörő látomásainak groteszk világába, miközben érzékeny korrajzot nyújt a ’60-as évek társadalmi különbségekkel és könnyed táncdalokkal átitatott világáról is. Az idősíkok közti hirtelen váltások tökéletesen leképezik a küszködő író önmaga elől menekülő, zaklatott gondolatvilágát, aki végül a teljes cselekvésképtelenség állapotába jutva, látomásaitól gyötörten hajol „a rettenetes üres, fehér papír” fölé.

A regény a szerző több írásával együtt elolvasható a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján, ahol számos további kortárs szerző munkája is megtalálható.
 

Ajánlja: Varga Dorottya

2020. március 19.