A hónap könyveként Frank Herbert (1920-1986) nagysikerű Dűne sorozatát választottam, melynek első kötete 1965-ben jelent meg és a kezdeti nehézségek ellenére, napjaink kritikusai a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotásaként tartják számon.
Afonzo Cruz első magyarul megjelent könyve igazán különleges olvasmány. A portugál szerző, aki egyben zenész, grafikus és rendező is, remekül egyesíti művében sokoldalú tehetségét és érdeklődését. A töredezett, térben és időben is több síkon futó cselekményt saját grafikái és fotói illusztrálják, a különböző történetszálakat különböző betűtípusok és tipográfiai megoldások jelölik. Csupa játékosság, szatirikus humor, könnyedség és derű jellemzi a művet, miközben a második világháborúban porig rombolt Drezdában kezdődő történet cseppet sem könnyed emberi sorsokat tár elénk.
Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231) az egyik legismertebb magyar szentünk, sok könyvet írtak róla. Zsuffa Tünde munkája történelmi hitelességet ötvöz regényességgel. Nagy empátiával, szeretettel és hittel tárja fel a magyar királylány sorsát gyermekkorától haláláig.
Patricia Highsmith amerikai írónő egyik leghíresebb regénye több adaptációt is megért. Legutóbb 2024-ben debütált egy minisorozat Netflixen Andrew Scott főszereplésével, melynek hatására végre új magyar kiadásban és fordításban (Pék Zoltán) olvashatjuk ezt a már klasszikus thriller regényt. Aki látta legalább az egyik adaptációt, annak ismerős lesz a történet, mégis lebilincselő és gyomorszorító olvasni, hogyan bonyolódik Tom Ripley sorsa, hogyan jut el a gyilkosság(ok)ig és hogyan siklik ide-oda helyzetekben, manipulál embereket.
Erich Kästner a nemzedékek óta töretlen népszerűségnek örvendő német író – költő-humor(al)ista főleg ifjúsági regényei (A két Lotti, Emil és a detektívek…stb.) által vált ismertté. A Három ember a hóban egy felnőtteknek szóló humoros regény, megtűzdelve némi kis édesbús társadalom-csipkedéssel és ha nem is maró, de pezsdítő szatírával.
A 2023-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett norvég író, drámaíró Jon Fosse történeteinek helyszíne legtöbbször a norvég köddel borított táj és az ahhoz közeli tenger. Műveiben biztos érzékkel ötvözi a realizmus, a romantika, a modernizmus és a posztmodernizmus stílusjegyeit. Fosse 2000-ben megjelent Reggel és este című kisregényében a főhős, Johannes születését és halálát követhetjük nyomon.
Fredrik Backman, svéd író 2012-ben robbant be az irodalmi köztudatba Az ember, akit Ove-nak hívnak című kötetével. A könyvet 25 nyelvre lefordították, s kétszer megfilmesítették – a nagysikerű svéd feldolgozás után az amerikai filmipar is látott fantáziát Ove/Ottó életének bemutatásában. Az elmúlt évtizedben megjelent számos regénye közérthető és szórakoztató történeteken mutatja be az emberi kapcsolatokat, a közösséget és az egyéniséget kereső emberek mindennapi küzdelmeit.
Isabel Allende chilei írónő egyik leghíresebb műve a Kísértetház, melyet nagyapja halála inspirált 1981-ben. További érdekesség, hogy a regény későbbi pontján említett elnököt saját nagybátyjáról mintázta (Salvador Allende), a Költő pedig Pablo Neruda, Nobel-díjas chilei költő. A mágikus realista regény több generáción keresztül mutatja be a del Valle és a Trueba család életét.
A híresen fanyar angol humornak világszerte rengeteg rajongója akad, a műfaj egyik legjelesebb közvetítője P. G. Wodehouse író, humorista. Őt a harmincas években már a szórakoztató irodalom királyának tekintették, világhírét és rendkívüli népszerűségét sebes sodrású, helyzetkomikumokban bővelkedő, a valós és mesebeli elemeket ügyesen vegyítő, humoros történeteinek köszönheti. Regényeiben szinte mindig ugyanaz a kor, a 20. század első évtizede.
Rejtő Jenő – akinek nevét többek között a komikus krimihez kötjük – a mai napig a szórakoztató irodalom meghatározó alakja. Bár egyes szépirodalmi művei a szórakoztató irodalom határát súrolják, Rejtő Jenő még napjainkban, születésének 120. évfordulóján sem tartozik a szépirodalmi szerzők közé, holott könyveinek választékos nyelvezete és társadalmi kritikája erre predesztinálná.
Az egyik legnépszerűbb, kortárs ír regényíró, Cecelia Ahern. Már első regénye, az Ui. Szeretlek világsikert aratott 2004-ben. Az elmúlt húsz évben közel húsz regényt írt, melyek a kezdeti romantikus hangvételű írások után (Ahol a szivárvány véget ér) mélyebb mondanivalóval, társadalomkritikával (Lantmadár), ezotériával (Ezer-és ezerféleképp,) vagy a megbocsátás gyógyító erejével (Szeplők) foglalkoznak.
Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, az ELTE oktatója nyitja meg 2025. június 13-án 11 órakor az Ünnepi Könyvhét programsorozatát könyvtárunkban. Látogatóink 16 órától író-olvasó találkozón ismerkedhetnek meg munkásságával, személyével.
Engedjék meg, hogy bemutassam az 1980-as évek legkifinomultabb, ugyanakkor legérzéketlenebb könyörtelen hősét, Patrick Batemant. Ő a yuppie megtestesítője. A yuppie a Young Urbane Professional Person, azaz fiatal városi diplomás személy becéző alakja, azaz az olyan fiataloké, akik rengeteg pénzt keresnek és ennek megfelelően luxusban élnek.
Egy távoli ország sokak számára ismeretlen kultúrájába nyerünk betekintést a Mielőtt a kávé kihűl című regénnyel, mely Tosikadzu Kavagucsi japán drámaíró és színházi rendező első regénye - azonos című színműve alapján. A színmű elnyerte a 10. Szuginami Fesztivál nagydíját, s a regény sikerét mutatja, hogy az elmúlt évtizedben számos nyelvre lefordították, s folytatásai jelentek meg: Történetek a kávézóból, Mielőtt az emlékeid elhalványulnak, Mielőtt elbúcsúzunk. 
Moravia e korai, mégis egyik legsikeresebb regénye a két világháború közötti látszólag nyugodt időszakban játszódik és elvezet az olasz kispolgárok hétköznapjaiba. Az író hihetetlen elemző képességgel vizsgálja az időszak atmoszféráját és tipikus szereplőit, a minden iránt közömbös római kispolgárokat. (...) Talán az egész korszak, a teljes kispolgári világ reményvesztett hangulata tükröződik Moravia regényében, előrevetítve a második világégéshez vezető utat: ez a tehetetlen ifjúság embertelen hatalmak prédája, a kibontakozó fasizmus táptalaja lett, közönyébe (ahol a jelszó: ha változást akarsz, előbb rombolni kell könyörtelenül!) a pusztítás szelleme plántált érzést, sőt fanatizmust.
A történet és egyes jelenetek a már szintén klasszikus filmből - biztos sokaknak ismerős. Jack Torrance és családja: felesége - Wendy és ötéves kisfia, Danny új helyre költözik: a Sziklás-hegységben található Panoráma szállodába. A nagy múltú intézmény őszre és télre bezár, ám szükség van egy téli gondnokra - Jack Torrance-t erre a munkára ajánlotta be egy befolyásos barátja. Viszonylag hamar kiderül számunkra, hogy ez az állás igazából lecsúszás számára: a férfi ígéretes íróként, középiskolai tanárként dolgozott eddig, de egy erőszakos eset miatt kirúgták.
Derkovits Gyula és feleségének kapcsolata nem egy szokványos művészszerelem volt. Amellett, hogy segítőtársa és támasza volt Dombai Viktória a férjének, a múzsa szerepét is betöltötte. Az 1920-as években számtalan rajzot, rézkarcot és festményt készített a művész kettejükről, melynek egyik kiemelkedő darabja a „Mi ketten”.
Bár ünnepelt, ismert és elismert operaénekesnő volt, ennek a világnak valahogy nem tudott elég jó lenni… Barcelona, Milánó, Párizs mellett Szegeden, Debrecenben, Szombathelyen is hallhatták páratlanul szép hangját. Az üstökösként felragyogó Németh Mária művésznőt fellépéseiért már pályakezdőként is tisztes honoráriumban részesítették.
Ki ne ismerné Rejtő utánozhatatlan humorát, fordulatokban gazdag történeteit és azok szereplőit: Fülig Jimmyt, Tuskó Hopkinst, Buzgó Mócsingot (aki valójában az igazi Trebitsch), s hosszan sorolhatnánk a karakteres megjelenésű hősöket és antihősöket. Alighanem Rejtő Jenő az egyetlen magyar író, akinek olvasottsága vetekszik Jókai Móréval, ám hosszú évtizedekig még a neve sem fordult elő a magyar irodalom történetét feldolgozó munkákban.
Az amerikai Michael Cunningham Az órák c. regényével elnyerte 1999-ben a PEN-klub Faulkner-díját és az irodalmi Pulitzer-díjat. A kötetből nagysikerű filmadaptáció készült Meryl Streep, Nicole Kidman és Julianne Moore főszereplésével. (...) Mindhárom szereplő menekülni akar aktuális élethelyzetéből, miközben teljesítik az elvártakat, alkotnak, vagy épp elmerengenek a művészeten, álmodoznak valami más, valami több iránt.
Különösen aktuális most a nyaralás, a turisztikai szezon elején Nagy Péter (szombathelyi idegenvezető, világutazó, író) a Mindenhol jó, de legjobb mindenhol 2. című könyve, amely a szombathelyi B.K.L. Kiadó "Utazós sorozat"-ának 2017-ben megjelent második kötete. A szerző – aki négy földrész sok-sok országában járt – úti élményeit osztja meg úgy az olvasóval, hogy az nemcsak jól szórakozik, hanem szinte észrevétlenül értékes tapasztalatokkal is gazdagodik.
Paul Auster amerikai szerző egyik leghíresebb és talán legkomorabb műve a New York trilógia című regény. Ám több humoros, könnyedebb kötet is szerepel életművében, mint például legutóbb hazánkban megjelent kisregénye, a Baumgartner.
A kisregény meglepően indul: főszereplőnket 13 éves korában szülei visszaviszik vér szerinti családjához…
Daniel Keyes nevét hallva leghíresebb regénye, a 
Régóta szeretem a skandináv szépirodalmat: különleges világuk, nehéz életkörülményeik, helytállásuk bemutatása érdekel. Linn Ullmann-nak korábban a Stella zuhan c. regényéről írtam, most a magyarul másodszor kiadott Kegyelemre szeretném felhívni a figyelmet. Linn Ullmann (Oslo, 1966-) norvég írónő és irodalomkritikus; Ingmar Bergman svéd filmrendező és Liv Ullmann norvég színésznő lánya. 2002-ben megjelent regényét a szakma és a közönség egyaránt lelkesen fogadta, elnyerte a norvég olvasók díját, színdarab készült belőle.
Sofia Lundberg, kortárs svéd írónő debütáló kötetét, Az elveszett nevek füzete című regényt ajánlom figyelmükbe. A világszerte óriási sikert aratott regény rávilágít a nemzedékek között öröklődő történetek erejére, és arra, hogy az élet még akkor is képes minket meglepni, amikor már semmit sem várnánk tőle.
Múlt nyáron A fordult szív címmel egy felejthetetlen könyvet olvastam, mely számomra a bátorság, kitartás, helytállás és anyai szeretet példája. Szerzője Stefan Hertmans (Gent, 1951-) belga regény- és drámaíró, költő és esszéista. Magyarul eddig egy történelmi regénye jelent meg, Háború és terpentin címmel.
Fahrenheit 451 az a hőfok, amelyen a papír tüzet fog.
Selma Lagerlöf (1858-1940) – elsőként a női írók között – 1909-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, a Svéd Akadémia pedig felvette a tagjai közé. Családja nyugat-svédországi birtokán, Marbackában élt; már gyerekkorában elhatározta, hogy író lesz: „gyermeki képzeletét lángra lobbantották a nagyanyjától hallott népmesék és legendák, szépirodalmi olvasmányai és a Biblia történetei.”
Egyik legszebb olvasmányélményem volt 2012-ben Marilynne Robinson (1943-) Gilead című regénye. A szerző számos díjat nyert amerikai regény- és esszéíró, az irodalomtudományok doktora. Gilead-trilógiájának következő részét is olvastam. A Lila (2016) című regény John Ames lelkész és felesége, Lila története, az emberek között épülő bizalom megrendítő bemutatása. A trilógia harmadik kötete az Itthon (2019) címet viseli.
A szenegáli Mohamed Mbougar Sarr Goncourt-díjas regénye sokrétű, rengeteg helyszínt és karaktert bemutató mű, amelynek alaptémája az írói lét. Diégane szenegáli származású, Párizsban élő író, aki egy szakítást próbál feldolgozni, új regényéhez gyűjt élményeket. Egy éjszakázás során találkozik honfitársával, Siga D.-vel, aki botrányos könyveiről ismert. Ő adja kölcsön neki T. C. Elimane regényét, Az embertelenség labirintusát. Ennek hatására Diégane olyan kutatásba kezd bele, ami megváltoztatja életét...
2023-ban ünnepeljük Petőfi Sándor, az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró magyar költő, forradalmár születésének 200. évfordulóját. Az emlékév alkalmából országszerte számos programot szerveznek tiszteletére. Berényi Anna életrajzi regénye 2022-ben jelent meg, amely a költő személyiségének hiteles bemutatását tűzte ki célul.
Amos Oz (született: Klausner, 1939-2018) izraeli író, újságíró, akadémikus volt. 40 könyv szerzőjeként vált ismertté: regények, novellagyűjtemények, gyermekkönyvek és esszék; 45 nyelven adták ki őket. Bevándorló szülők gyermekeként, litván apától és lengyel anyától született; otthon nagy házikönyvtáruk volt, zsidó öröksége, saját bevallása szerint „elsősorban könyveket és szövegeket tartalmaz.”
Richard Osman brit televíziós műsorvezető első regénye A csütörtöki nyomozóklub, amely nagy sikert ért el 2020-as megjelenése után. Azóta már két folytatás készült, illetve a filmes jogok is elkeltek. A csütörtöki nyomozóklub az angliai Coopers Chase nyugdíjasfalu egyik baráti társaságát takarja. Elizabeth, Ron, Ibrahim és a legújabb tag, Joyce csütörtökönként gyűlik össze, hogy megoldatlan bűntényeket vizsgáljanak meg.
Ted Chiang kínai származású amerikai sci-fi író. Első publikált műve a Tower of Babylon című novella volt, amely rögtön elnyerte a Nebula-díjat 1990-ben, és több más díjra, többek közt Hugo-díjra is jelölték.
Narine Abgarjan (1971-) örmény származású orosz író. Az észak-örményországi Berdben nőtt fel, édesanyja a háború dúlta Hegyi-Karabahból származik, ez meghatározza önéletrajzi ihletettségű írásait. 24 éves korában áttelepült Moszkvába, ott élt 26 évig, ott vált íróvá, vallja ő maga. Számos orosz irodalmi díjban részesült, az Élni tovább is oroszul jelent meg 2018-ban.
Joanne Harris angol-francia írónő sokak számára ismert lehet Csokoládé c. regénye és az abból készült film miatt (főbb szerepekben: Juliette Binoche, Johnny Depp). Több regényt is írt, melyek hasonlóak ehhez; az egyik ilyen a Szederbor – a Csokoládé több mellékszereplője helyszíne is felbukkan a történetben.
„Hála. Tisztelet. Elfogadás. Az egyéni igazságok helyett az örök körforgás igazsága. Dharma.”
Haňta a papírfeldolgozóban préseli a hulladékot ócska masinájával egy még ócskább pincében, melyet már plafonig ellep a papírhulladék. Csak öntik és öntik a nyíláson át be a szemetet, hentesüzlet véres papírdarabjaitól kidobott szentképeken át háborúból menekített könyvtár felbecsülhetetlen értékű könyveiig. Haňta lassan halad a munkával, főnöke sírva könyörög neki, hogy dolgozzon gyorsabban. De nem teheti, hiszen teremteni akar valamit, értelmet akar adni munkájának, lelket tenni belé, ezért minden egyes préselt bálába belecsempész valamit, ami számára a mindenséggel ér föl.
J. K Rowling angol írónő első felnőtteknek szóló regénye az Átmeneti üresedés, mely a nagysikerű Harry Potter-sorozat után jelent meg.
Ki ne ismerné a Római vakáció (1953) című romantikus filmet, Audrey Hepburn és Gregory Peck főszereplésével? Ez volt a színésznő első filmes főszerepe s ez tette világhírűvé. Anna hercegnő szerepére alkalmasabb színésznőt nem is találhattak volna, mint az „angyali személyiségű” Audrey Hepburn. Hogy mi formálta ilyenné, megtudhatjuk Robert Matzen könyvéből, akinek legismertebb könyvei Hollywood és a második világháború kapcsolatát dolgozzák fel, helyszíni kutatásait is felhasználva.
Jávorszky Béla Szilárd korábbi munkái révén elsősorban rocktörténészként vált ismertté, A magyar folk története című kötete ezért is az újdonság erejével hathat az olvasók számára. Ebben a témában ráadásul hasonlóan átfogó kiadvány még nem jelent meg Magyarországon. Előzményének tekinthető Sebő Ferenc A táncház sajtója című könyve, amely sajtóanyagokon alapul, míg Jávorszky írása főképp az „oral history” kutatási módszerére épül, vagyis a szerző elsősorban a résztvevőkkel készített interjúkkal mutatja be a folkzenei szcénát.
Orwell kevésbé ismert regényében egy átlagos életet élő, kissé elhízott, feleségét éppen csak elviselni képes biztosítási ügynök, George Bowling tekint vissza gyerekkorára, egy letűnt világ szinte gondtalannak tűnő hétköznapjaira, a háború előtti időkre, miközben feje fölött néha elsuhan egy bombázó repülő. 1938-at írunk, egy feszültségekkel és változásokkal teli, furcsa és nyomasztó korszakot, amikor mindenki tudja és érzi, hogy hamarosan újabb háború lesz. Az újságokból és a rádióból dől a propaganda, politikai rendezvények mindenütt, olcsó ponyvaregények, szenzációhajhász hírek, formatervezett kávézók és formatervezett emberek, halból készített virsli, vegyszerből készült sör, konzervek, plakátok és semleges gyümölcsfák – ezek a modern világ ismérvei.
André Gide (1869-1951) a francia irodalom jelentős alakja, akit a modern irodalom megteremtői között is méltán lehet emlegetni. Írásai és személye is gyakran került botrányok kereszttüzébe, amit elsősorban konvenciókkal szembemenő nézetei és életmódja váltott ki a közvéleményből. Kettős megítélését mi sem jelzi jobban, mint hogy 1947-ben irodalmi Nobel-díjban részesült, ugyanakkor néhány évvel később, halála után, a Vatikán indexre tette műveit.
A magyarul is olvasható pszichiáter-írók közül számomra a legkedvesebb Irvin D. Yalom (Washington, 1931-). Írásai többsége a laikusok számára is érthető és bensőséges, mélységesen őszinte hangja miatt nagyon szerethető. A ma is praktizáló orvos a „kétszemélyes terápia” elkötelezett híve, azt vallja, hogy a terapeutának együtt kell fejlődnie, változnia páciensével.
Emilie Flöge nevét talán kevesen ismerik, Gustav Klimtét viszont milliók. E két művész élete elválaszthatatlanul összefonódott a századforduló idején Ausztriában. Emilie nemcsak a világhírű festőművész múzsája volt, hanem barátja, szellemi társa is. Ki ne ismerné A csók című alkotást, amelyet kettőjük kapcsolata ihletett?
Thomas Hardy angol költő és regényíró, regényeinek témája az angol vidék és az érzékenyen bemutatott emberi sorsok. Leghíresebb műve az Egy tiszta nő, melyből több kiadás is megjelent magyarul. A Távol a világ zajától című művét viszont 2020-ban olvashattuk először, egészen eddig nem jelent meg magyarul.
Bérczes László Jászai Mari-díjas rendező, dramaturg. Rendkívül széles kapcsolati hálóval rendelkezik, melyben megtalálható Cseh Tamás, Törőcsik Mari, Háy János, Mucsi Zoltán, Vidnyánszky Attila, Szarvas Jószef és még sokan mások. Megtehetné, hogy akár az összes „menő” ismerőséről ír egy interjúkötetet. Biztos vagyok benne, hogy óriási érdeklődés lenne rá. A beszélgetőkönyvek nevükből adódóan képesek az olvasót megszólítani, a beszélgetésbe bevonni.
Per Petterson (Osló, 1952-) egyik korai művét, az Irány Szibéria című regényét csak néhány év választja el attól a komp-balesettől (1990), ahol az író szülei, egy testvére és egy unokatestvére is életét vesztette. A baleset motívuma, a fiú-szülő kapcsolat ezután állandóan megjelenik prózájában, sőt: minden írása a megtartó szülői, nagyszülői, testvéri szeretet vagy ennek hiánya körül forog. Ez melegíti fel a lelkeket, teszi elviselhetővé a zord északot, hiánya még hidegebbé életüket. A történet Észak-Dániában játszódik, az 1930-40-es években.