Derkovits Gyuláné: Mi ketten
Jelzet: 750 D 52
Mikor 1920-ban megbetegszem, a Lorántffy Zsuzsanna-szanatóriumban dr. Földes Lajos nőorvos operál meg és tudatja Gyulával, hogy sohasem lehetek anya. Gyula így vigasztal:
- Annyi baj legyen, majd festek én neked olyan rövidlábú kis bocsokat, mint amilyen te vagy…
Derkovits Gyula és feleségének kapcsolata nem egy szokványos művészszerelem volt. Amellett, hogy segítőtársa és támasza volt Dombai Viktória a férjének, a múzsa szerepét is betöltötte. Az 1920-as években számtalan rajzot, rézkarcot és festményt készített a művész kettejükről, melynek egyik kiemelkedő darabja a „Mi ketten”.
Derkovits Gyula 1894. április 13-án született Szombathelyen. 1933-ban Emlékek címmel írt visszaemlékezést, melyben gyermekkorába enged betekintést. Rögös út vezetett addig, amíg elismert festőművész lett. Édesanyját tizennégy éves korában elvesztette. A család szegénységben élt, így az ifjú Derkovits Gyulának tizenhat éves korában már az édesapja asztalosműhelyében kellett dolgoznia. Kedvelt időtöltésének, a rajzolásnak és a festésnek csak munka után és hétvégén hódolhatott. „Este, óh az este, ha ráteregette kék homályát a szemekre, és megenyhültek a forró nyárnapi műhelyi kínjaim, én akkor próbálgattam a szárnyaimat, mint a bagoly… Vagy vasárnap, akkor az egész nap az enyém volt, rajzolhattam, faraghattam akár estig, az volt az örömöm…”. A nélkülözés, valamint édesapjával és fivéreivel való feszült kapcsolata arra késztette, hogy katonának jelentkezzen. A fronton szerzett betegségei egész életén át végigkísérték. 1916-tól Pesten élt, és végre lehetősége nyílt arra, hogy munka mellett képzőművészeti iskolákat látogasson. 1918-ban Kernstock Károly iskolájában találkozott először Dombai Viktóriával, aki így emlékszik a festőre: „Mozgásában van valami esetlenség, mégis magabiztos öntudat sugárzik belőle.” Kapcsolatuk 1920-ban teljesedett ki: Dombai Viktória a művészhez költözött, majd június 10-én házasságot kötöttek.
A visszaemlékezésben olvashatunk a házaspár mindennapi gondjairól, kilakoltatásairól, pénzügyi nehézségeiről. Bepillantást nyerünk a Bécsben töltött évek utolsó, szűkölködő időszakába, amikor szeretett festőállványát hasogatta fel tüzelőnek az alkotó és hitvese. Ugyanakkor szembesülünk a mindennapok idilljével, a feleség odaadásával, ahogyan férje festőeszközeit gondozza, kritikát mond alkotásáról, felolvas neki, vagy esti sétájára kíséri. Derkovits Gyula elhivatottsága, művészetének kiteljesedése és elismerése, valamint sikerei is kirajzolódnak előttünk. Az Élet és halál című festménye nyolcmillió koronáért talált gazdára, a pénzt főként festőszerekre költötte, de édességet is vásárolt feleségének. A műben szerepelnek a korszak neves alkotói, mecénásai, továbbá leírást kapunk a művészeti életről is.
A kötetben helyet kaptak a festő visszaemlékezései, fényképek, valamint újságcikkek és más dokumentumok is. Derkovits Gyula életének és alkotásainak bővebb megismeréséhez ajánlom a következő műveket:
Derkovits. A művész és kora. Szerk. Bakos Katalin, Zwickl András (750 D 52)
Molnos Péter: Derkovits. Szemben a világgal (F. 5755)
Molnos Péter: Derkovits Gyula (750 M 83)
Ajánlja:
Kisfalvi-Molnár Andrea
Mikor 1920-ban megbetegszem, a Lorántffy Zsuzsanna-szanatóriumban dr. Földes Lajos nőorvos operál meg és tudatja Gyulával, hogy sohasem lehetek anya. Gyula így vigasztal:
- Annyi baj legyen, majd festek én neked olyan rövidlábú kis bocsokat, mint amilyen te vagy…
Derkovits Gyula és feleségének kapcsolata nem egy szokványos művészszerelem volt. Amellett, hogy segítőtársa és támasza volt Dombai Viktória a férjének, a múzsa szerepét is betöltötte. Az 1920-as években számtalan rajzot, rézkarcot és festményt készített a művész kettejükről, melynek egyik kiemelkedő darabja a „Mi ketten”.Derkovits Gyula 1894. április 13-án született Szombathelyen. 1933-ban Emlékek címmel írt visszaemlékezést, melyben gyermekkorába enged betekintést. Rögös út vezetett addig, amíg elismert festőművész lett. Édesanyját tizennégy éves korában elvesztette. A család szegénységben élt, így az ifjú Derkovits Gyulának tizenhat éves korában már az édesapja asztalosműhelyében kellett dolgoznia. Kedvelt időtöltésének, a rajzolásnak és a festésnek csak munka után és hétvégén hódolhatott. „Este, óh az este, ha ráteregette kék homályát a szemekre, és megenyhültek a forró nyárnapi műhelyi kínjaim, én akkor próbálgattam a szárnyaimat, mint a bagoly… Vagy vasárnap, akkor az egész nap az enyém volt, rajzolhattam, faraghattam akár estig, az volt az örömöm…”. A nélkülözés, valamint édesapjával és fivéreivel való feszült kapcsolata arra késztette, hogy katonának jelentkezzen. A fronton szerzett betegségei egész életén át végigkísérték. 1916-tól Pesten élt, és végre lehetősége nyílt arra, hogy munka mellett képzőművészeti iskolákat látogasson. 1918-ban Kernstock Károly iskolájában találkozott először Dombai Viktóriával, aki így emlékszik a festőre: „Mozgásában van valami esetlenség, mégis magabiztos öntudat sugárzik belőle.” Kapcsolatuk 1920-ban teljesedett ki: Dombai Viktória a művészhez költözött, majd június 10-én házasságot kötöttek.
A visszaemlékezésben olvashatunk a házaspár mindennapi gondjairól, kilakoltatásairól, pénzügyi nehézségeiről. Bepillantást nyerünk a Bécsben töltött évek utolsó, szűkölködő időszakába, amikor szeretett festőállványát hasogatta fel tüzelőnek az alkotó és hitvese. Ugyanakkor szembesülünk a mindennapok idilljével, a feleség odaadásával, ahogyan férje festőeszközeit gondozza, kritikát mond alkotásáról, felolvas neki, vagy esti sétájára kíséri. Derkovits Gyula elhivatottsága, művészetének kiteljesedése és elismerése, valamint sikerei is kirajzolódnak előttünk. Az Élet és halál című festménye nyolcmillió koronáért talált gazdára, a pénzt főként festőszerekre költötte, de édességet is vásárolt feleségének. A műben szerepelnek a korszak neves alkotói, mecénásai, továbbá leírást kapunk a művészeti életről is.
A kötetben helyet kaptak a festő visszaemlékezései, fényképek, valamint újságcikkek és más dokumentumok is. Derkovits Gyula életének és alkotásainak bővebb megismeréséhez ajánlom a következő műveket:
Derkovits. A művész és kora. Szerk. Bakos Katalin, Zwickl András (750 D 52)
Molnos Péter: Derkovits. Szemben a világgal (F. 5755)
Molnos Péter: Derkovits Gyula (750 M 83)
Ajánlja:
Kisfalvi-Molnár Andrea
2024. szeptember 19.