Daniel Keyes: Az ötödik Sally
„Én más vagyok. Én egyetlen könnycsepp vagyok egy öt gyöngyből álló nyakláncon.” /Sally Porter/
Jelzet: K 44
Daniel Keyes nevét hallva leghíresebb regénye, a Virágot Algernonnak című örökbecsű alkotás jut eszünkbe elsőként. Ám a pszichológus-író hosszú élete során számos regénnyel örvendeztette meg rajongóit – a tőle megszokott olvasmányos stílusban beavatva az olvasókat egy-egy izgalmas, nemegyszer riasztó mentális zavarba.
Regényünk főhőse, Sally Porter az élet kellemetlen helyzetei ellen azzal védekezik, hogy elveszíti öntudatát. Mikor újra magához tér, új helyzetben találja magát. Az idő továbbhaladt és ő nem tud róla számot adni. Olyasmikre próbálják emlékeztetni, amiket tudtával nem követett el. Pszichiáterhez fordul, aki ismeri ezt a betegséget; ez a többszörösen hasadt személyiség esete. A jámbor, félénk Sallyben négy további én lakozik, még saját nevük is van. Bella tömény érzékiség, Nola merő intellektualitás, Derry csupa jóindulat, Jinx pedig maga a megtestesült agresszivitás. Ezeket a gyerekkorban lehasadt, önálló életre kelt személyiségdarabokat kell szép sorjában visszaolvasztani a helyükre – létrehozni Sally valódi, gazdag, sokrétű személyiségét. A küzdelemnek dr. Ash számára is nagy a tétje. Ő is válságban van, belsőleg belerokkant a hivatásába, kiégett, házassága tragédiába torkollt. Sally esete a próbakő: meg tud-e újulni, képes-e még valódi együttérzésre? Meg tudja-e gyógyítani egymást orvos és betege?
A kezelés során újabb és újabb borzalmas részletekre derül fény, melyeket a gyermek Sally-nek át kellett élnie. Mi történhet egy kisgyerekkel a látszólag konszolidált családjában? Kap-e elég szeretetet, megértést? Tiszteletben tartják-e jogos igényeit, személyiségének autonómiáját? S ha a válasz nemleges, hogyan védekezik a lélek az elviselhetetlen élmények ellen? Menekül? Elbújik. Oda, ahol már nem fáj annyira. Oda, ahol már valaki más van helyette.
Keyes megmutatja azt is, hogyan viszonyulnak az esethez a Sally környezetében élők: a volt férje, gyermekei, munkatársai vagy éppen a pszichiátere.
Vajon mi mit tennénk, ha egyik ismerősünkről, netán családtagunkról derülne ki, hogy több személyisége van? Megijednénk, elfordulnánk tőle? Vagy éppen ellenkezőleg, annál inkább támogatnánk?
Az időnként torokszorító, mindvégig elgondolkodtató regény által felvetett kérdések még sokáig ott motoszkálnak a lelkünk mélyén.
Ajánlja: Zoványi Ibolya
„Én más vagyok. Én egyetlen könnycsepp vagyok egy öt gyöngyből álló nyakláncon.” /Sally Porter/
Regényünk főhőse, Sally Porter az élet kellemetlen helyzetei ellen azzal védekezik, hogy elveszíti öntudatát. Mikor újra magához tér, új helyzetben találja magát. Az idő továbbhaladt és ő nem tud róla számot adni. Olyasmikre próbálják emlékeztetni, amiket tudtával nem követett el. Pszichiáterhez fordul, aki ismeri ezt a betegséget; ez a többszörösen hasadt személyiség esete. A jámbor, félénk Sallyben négy további én lakozik, még saját nevük is van. Bella tömény érzékiség, Nola merő intellektualitás, Derry csupa jóindulat, Jinx pedig maga a megtestesült agresszivitás. Ezeket a gyerekkorban lehasadt, önálló életre kelt személyiségdarabokat kell szép sorjában visszaolvasztani a helyükre – létrehozni Sally valódi, gazdag, sokrétű személyiségét. A küzdelemnek dr. Ash számára is nagy a tétje. Ő is válságban van, belsőleg belerokkant a hivatásába, kiégett, házassága tragédiába torkollt. Sally esete a próbakő: meg tud-e újulni, képes-e még valódi együttérzésre? Meg tudja-e gyógyítani egymást orvos és betege?
A kezelés során újabb és újabb borzalmas részletekre derül fény, melyeket a gyermek Sally-nek át kellett élnie. Mi történhet egy kisgyerekkel a látszólag konszolidált családjában? Kap-e elég szeretetet, megértést? Tiszteletben tartják-e jogos igényeit, személyiségének autonómiáját? S ha a válasz nemleges, hogyan védekezik a lélek az elviselhetetlen élmények ellen? Menekül? Elbújik. Oda, ahol már nem fáj annyira. Oda, ahol már valaki más van helyette.
Keyes megmutatja azt is, hogyan viszonyulnak az esethez a Sally környezetében élők: a volt férje, gyermekei, munkatársai vagy éppen a pszichiátere.
Vajon mi mit tennénk, ha egyik ismerősünkről, netán családtagunkról derülne ki, hogy több személyisége van? Megijednénk, elfordulnánk tőle? Vagy éppen ellenkezőleg, annál inkább támogatnánk?
Az időnként torokszorító, mindvégig elgondolkodtató regény által felvetett kérdések még sokáig ott motoszkálnak a lelkünk mélyén.
2024. február 20.