Skip navigation

Egy kis automobiltörténet

A motoros hintó megjelenése

1895. október 20-án érkezett az első motoros hintó Budapestre. A német Benz-Velo gépkocsit a József-városi pályaudvaron várta az első magyar autótulajdonos, Hatschek Béla optikus–műszerész, az Első Magyar Műszemgyár igazgatója.

Szombathelyen az első automobil 1900. augusztus 7-én robogott végig a városon, a kormánynál Szapáry Pál vépi földbirtokossal. 

1902-ben az autó második megjelenéséről is tudósított a korabeli lap, amely szerint a Vépen vendégeskedő Károly főherceg és főúri társasága mintegy fél órát autóztak a városban. Az utca népe szájtátva bámulta a lónélküli kocsit, a kíváncsi gyereksereg meg együtt futott a lépésben haladó autóval.

Az autók megjelenésével megszaporodtak a balesetek és a gyalogos, ill. biciklis gázolások. „Mindennapos látvány volt a motorzajtól megvadult lovasfogatok ámokfutása, a megrémült utcai nép menekülése.” Szükségesnek látszott egy regionális közlekedési szabályrendelet kiadása. 1900-as években rengeteg a panasz az automobil-közlekedésre. Féltek tőlük az igavonó állatok és a gyerekek. A kocsisok sokszor megostorozták, mások kővel és sárral dobálták meg a felelőtlen sofőröket. A változást az 1906. év hozta meg, amikor a kultuszminiszter rendelettel fordult a kir. tanfelügyelőséghez, hogy utasítsa a vezetése alatt álló népiskolák tanítóit: oktassák a köznépet, hogy az ellenséges viselkedés helyett inkább segítsék a sofőröket.

1901-ig az automobil használatához nem kellett gépjárművezetői igazolvány, 1901–1906 között is csak Budapest területén. Aki betöltötte a 18. életévét, az vezethetett. A motoros járművek közlekedését először 1901-ben szabályozták. A rendőrség az 1900-ban alakult Magyar Automobil Club szakembereivel állította össze a főváros gépkocsiforgalmi szabályrendeletét, amely előírta mind a járművezetők, mind a járművek vizsgáztatását. Korlátozták a sebességet, a forgalmasabb utakon a személygépkocsik 20, a teherautók 6 km/órával haladhattak, a járműveket üzemi és kézifékkel, első- és hátsó lámpával és dudával kellett felszerelni. Ekkor adták ki az első vezetői és forgalmi engedélyeket, valamint az első rendszámtáblákat is.

Érdekességek a helyi autósvilágból

A város egyik büszkesége volt az 1899-ben a személy- és teherpályaudvar között átadott közúti aluljáró. Ebben a korban a vidéki városokban nem volt jellemző az alul- vagy felüljárók építése. Létesítését az indokolta, hogy a nagy vasúti forgalom miatt sokszor le volt engedve a sorompó és megakadályozta a város keleti része (az alapítóról, Éhen Gyuláról elnevezett vasutastelep, Pick-telep, gyárak), ill. Vát, Vép, Sárvár, Győr felé a közúti forgalmat.

1906. októberben bonyolították le Budapesten az Automobil újság által kiírt országos motorkerékpár gyorsasági versenyt, ahol a szombathelyi Hordóssy Jenő Puch motorkerékpárral országos rekordot állított fel és 43,4 km/óra átlagsebességgel kategóriagyőztes lett.

1907-ben adták ki a megyében az első autófuvarozási engedélyt autóbuszra. (Bérautózás, taxizás ekkor még nem létezett.)

Útvonalak: Szombathely–Borostyánkő (ma Bernstein, Ausztria), Szombathely–Ják, Szombathely–Nagykanizsa, Szombathely–Keszthely, Szombathely–Németújvár (ma Güssing, Ausztria)

1910-ben helyezték üzembe az első motoros bérkocsit, amire Váradi Géza szombathelyi lakos kapott engedélyt. Ezzel elindult a folyamat, amely végül a konflisok és fiakkerek kiszorításához vezetett.

Olvasnivaló

Szalay István: Emlékeink Vas megye autótörténetéből (1895-1914). Vasi Honismereti és Helytörténeti közlemények. 1995. 3. sz. 51-59. o.
Online elérés

Irány a hetedik helyszín!

„Motoros hintóval” az erdei iskolához hajtunk, amely Magyarország első szabadlevegős iskolájaként 1908-ban nyílt meg.