Javaslataikat, észrevételeiket az info@bdmk.hu e-mail címre várjuk.
Manapság a szuvidálás a legtöbb minőségi ételt kínáló étterem egyik alapvető eljárásaként széles körben elterjedt, s az éttermek után már arra is lehetőségünk van, hogy otthon is elkészítsük ezeket az éttermi minőségű ételeket. A jelen könyv 140 ízletes, kreatív és egészséges, szuvidáláshoz ajánlott receptet tár az olvasók elé. De mi is a szuvidálás?
A közvélekedés szerint gyermekének születése után minden kismama „a fellegekben jár” és a boldogság rózsaszín ködén keresztül látja a világot. Mindez azonban koránt sincs így, hiszen a szülés utáni állapot, amikor az édesanya teste még magán viseli a várandósság valamennyi „megpróbáltatását”, nem mellesleg a szervezetének át kell állnia a szoptatásra, számos teherrel nehezíti a kismamák életét, akik gyakorta képtelenek egyedül megküzdeni a rájuk háruló feladatokkal.
A 2000-es évek elején tűnt fel a hazai irodalmi életben a költőként, íróként, műfordítóként és kritikusként egyaránt aktív Dunajcsik Mátyás. Debütáló, egyszerre verses és prózakötete, a tizenhárom elbeszélését tartalmazó Balbec Beach, valamint egy gyerekregény után első, felnőtteknek szóló regényével jelentkezik a jelenleg Németországban élő szerző. A 92. Ünnepi Könyvhétre megjelent Víziváros – a fülszöveg találó megfogalmazása szerint – „a mai, egykor volt és sohasem létezett Budapesten” játszódik.
Erica Dhawan A kommunikáció virtuális formáinak „illemtanát” rögzítette kötetében, ennek okán fontos és hiánypótló kötetet tart kezében az olvasó. Napjainkban a kommunikációk jelentős része a virtuális térben zajlik. A testbeszéd, amelynek nagyon fontos jelentése és szerepe van abban, hogy egy beszélgetés során a felek pontosan tudják „kódolni” a másik gondolatait, a telefonokon és a számítógépeken való kapcsolatteremtés során elveszíti jelentőségét, hiszen az sms-ek és e-mailek világában a partnerek nem látják egymást, amikor üzeneteket küldenek és az azokra adott válaszokat elolvassák.
Harmadik, tehát befejező részéhez érkezett Jessica Koch trilógiája, amelynek a címszereplője a tragikus gyerekkorát maga mögött hagyni, testi-lelki értelemben véve gyógyulni igyekvő Danny. Van miből felépülnie: az édesanyját, Marinát súlyos tévképzetek szorították az elmebaj ketrecébe, az apja, Aiden pedig pedofil homoszexuális "ragadozó" volt, aki rendszeresen erőszakot tett kiskorú fián, ráadásul megfertőzte AIDS-szel is.
2017-ben, Rómában veszi kezdetét a regény, mely időben visszakanyarodik a hetvenes-nyolcvanas évekbe is. Francesca Hackett Londonból költözött Rómába, ahol turistacsoportokat vezet. Egyik nap egy szemetesben lopott dizájner retikült talál. A pénztárcát és a mobilt ellopták belőle, ám maga a táska is értékesnek tűnik. Talál benne egy levelet, és egy ismerőse révén megtudja, hogy a tulajdonosa Elena dei Damiani Pignatelli della Mirandola lehet, a római társasági élet híressége.
A fantasy történet egy izgalmasnak ígérkező trilógia első részeként került kiadásra. A szerző által megteremtett képzeletbeli világban, Cirillia Birodalmában veszi kezdetét a történet. Az itt élő, úgynevezett Affinok képesek uralni a természeti erőket, ám ezt a környezetükben élő emberkereskedők veszélyesnek és természetellenesnek tartják, ezért vadásznak rájuk.
A francia kisvárosban, Charentében él Sarah, aki egy antikvár könyvesboltot örökölt a nagymamájától. A lány igazi „könyvmoly”, és minden használt könyvet, akár kilóra is felvásárol, hogy tovább bővítse a kicsinyke bolt árukészletét, nem mellesleg pedig elolvassa a világirodalom remekeit. Ennek okán egyfajta álomvilágban él, amelyben igen jólérzi magát. A baj csak az, hogy nem igazán fogynak a könyvek és Sarah lassan már nem tudja eltartani magát a bevételből.
Az izgalmakban bővelkedő thriller főszereplője, Florence Darrow kislánykora óta arról álmodik, hogy híres író lesz. Egy könyvkiadónál dolgozik, hogy közel legyen a „tűzhöz”, de valahogy mégsem sikerül beváltania a vágyait. Florence-t azonban nem olyan fából faragták, hogy az első akadálynál meghátráljon. Amikor felmondanak a munkahelyén, égi jelnek véli, hogy Helen Wilcox, aki Maud Dixon álnéven írt thillerével hangos sikert elért el, állást ajánl neki, így Florance az írónő asszisztense lesz.
A kenyérsütés és péksütemény-készítés alap- és haladó szintjével ismerkedhetünk meg Valesa Schell küllemében is szép, rengeteg látványos, színes fényképpel kísért kötetét fellapozva. Az első részben a szerző bemutatja az otthoni munkához szükséges eszközöket és a felhasználható alapanyagokat, majd egy-egy fejezetet szentel a kenyérsütés négy fő módozatának: az élesztős, a kovászos, az ún. madre kovászos, illetve a főzött, áztatott hozzávalókkal operáló módszereknek.
A thrillerek nagymestere már számos „idegfeszítő” regényében bebizonyította, hogy a műfaj minden „kellékének” birtokában van. Most ezzel a kötettel bocsátotta útjára a Kate Marshall című új sorozatát. A széria címében megjelölt, londoni rendőrségnél dolgozó nyomozónő, találékonysága és zsenialitása hasonlatos a szerző előző sorozatában főszerepet játszó, Erika Foster tehetségéhez. A mostani történet 1995-ig nyúlik vissza, amikor a pályája elején álló Kate egy sorozatgyilkos után nyomoz, majd sikerrel le is leplezi a könyörtelen Nine Elms-i elkövetőt, aki kannibál módjára végez a szerencsétlen áldozataival.
A tizennyolc éves angol lány, Didi és osztálytársai, barátnőjüknek, Laylának a születésnapját ünneplik Velencében. Abban a szállodában, ahol ők laknak foglalt szobát a szintén angol srác, Shay Mason. A lányok nemsokára megismerkednek vele, majd egyik este, Didi a hóborította Szent Márk téren hosszasan beszélget Shay-al és a havas táj bűvöletében folyamatosan arra gondol, végre megcsókolhatná őt a helyes srác. Ez azonban ekkor még nem történik meg, annak ellenére, hogy a lelkük mélyén mindketten erre vágynak.
A „Villa trilógia” befejező darabját tartja kezében az olvasó. A regény előzményeiben (A villa lányai, A villa) már megismert szereplők életét szövi tovább a szerző. Ismét Németországba, az első világháború utáni esztendőkbe kalauzolja olvasóit Anne Jacobs, a már ismerős környezetbe, a gazdag textilgyáros, Johan Melzer villájába. Véget ért az első világháború és az 1920-as években mindenki bízik abban, hogy a háború után egy gazdagabb, szebb időszak köszönt majd a világra. Paul Melzer orosz fogságból tér haza és nagy reményeket fűz az atyai örökség felvirágoztatásához.
Hétköznapi bölcsességeket emel a könyvcímeibe a Londontól délnyugatra fekvő Surrey-ben élő, brit írónő, Kerry Fisher. Ezúttal is ismerjük A hazugság, ami utolér tanulságát: az apró hazugságok is beláthatatlan következményekkel járhatnak. A főszereplő Lydia élete példás. Mintaszerű barátok veszik körül, a gyerekei a megfelelő iskolába járnak, és a megfelelő férfihoz ment feleségül - a kedves, rendes, megbízható Markhoz.
Az atlantai Campano családnak a birtokában több autókereskedés is van, így az egyik legtehetősebbeknek számítanak a városban. Házat is a legdrágább környéken vásárolnak, az Ansley parkban, ahol garantált a luxus, a nyugalom. Ám a tragédiáktól nem véd meg a pénz - ezzel a ténnyel kénytelen szembesülni Abigail Campano, amikor egy nap arra érkezik haza, hogy az ajtó tárva-nyitva, az emeleten pedig ott áll egy maszkos fiatalember a kezében késsel, a lánya, Emma meggyalázott teteme felett.
Jane Austen (1775-1817) sok író fantáziáját megmozgatta már és közülük néhányan regényekben gondolták újra a mára már klasszikussá vált írónő személyiségét és történeteinek utóéletét. A mostani regény annyiban formabontó, hogy a szerző két idősíkon mozgatja szereplőit. Egyfelől a 18. században, az angliai Bathban és Bristolban játszódik a történet, másfelől pedig napjainkban, Londonban, egy filmforgatáson.
Annak ellenére, hogy régen sokan az alvást hiábavaló tevékenységnek tekintették, és a restség, a lustaság fogalmait párosították a hosszú és pihentető alváshoz, ma már a legújabb orvosi kutatások fényében kijelenthetjük, hogy igazán minőségi alvás nélkül nem élhetünk teljes életet; testi és lelki, valamint mentális egészségünk is azon múlik, meg tudjuk-e teremteni magunknak napi szinten a pihentető alváshoz szükséges alapvető körülményeket.
Egy fiatal brit házaspár áll Lucy Coleman regényének középpontjában, bár a történteket elsősorban a feleség nézőpontjából látjuk. Fern és Aiden még kamaszok voltak, amikor megismerkedtek, és bár két nagyon különböző személyiségről van szó, rögtön az egyetem után összeházasodtak. Ezt követően mindketten belevetették magukat a munkába, valamint a számukra fontos önkéntes tevékenységekbe, mint az autista gyerekek vagy az Alzheimer-kór gyógyítása.
A több mint négy évtizede újságíróként is dolgozó, íróként számos díjat nyert amerikai Sherry Jones átmenetileg hátat fordított nagy sikerű, magyarul is megjelent, a 7. századi Arábiában játszódó Aisha-sorozatának és a Kossuth Kiadó ugyancsak nagy sikerű tematikus életrajzi könyvsorának legújabb köteteként a revü koronázatlan királynőjéről, Josephine Bakerről írt regényt.
Mesterien szőtt krimi a Holt idő, amelynek szerzője két idősíkon mozgatja szereplőit. Egyfelől egy harminc évvel ezelőtti, 1983-as bűneset helyszínét kelti életre, másfelől az egykori történet napjainkig érő utóéletét vetíti ki izgalmas képekben olvasói elé. Harminc esztendővel ezelőtt egy hat főből álló, középiskolás társaság kempingezni ment egy hétvégére a hegyekbe. Aurora Jackson volt a legfiatalabb mindannyiuk között, a tizennégy éves lány nővére „jogán” vehetett részt a buliban.
Fráter Erzsébet biológus, az Ökológiai Kutatóközpont vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertjének kurátora korábbi könyveiben is izgalmas kérdéseket boncolgatott a növényeket illetően. Jelen könyvében a növényi eredetű tárgyak nyomába ered, és az egyes fejezetekben feltárja, hogy a tömegtermelés és a műanyagok dömpingje előtt miből készítették eleink a legegyszerűbb hétköznapi tárgyakat.
Nemrég jelent meg a kosárlabda-szakértő amerikai sportújságíró szerző Kobe Bryant : a Fekete Mamba élete (202114134) című könyve, s most mondhatnánk, itt a kiegészítés. Amikor azonban a Michael Jordan nevű kosaras legendára gondolunk, legtöbbünknek a mérkőzéseket eldöntő dobások, a test és a labda tökéletes egyensúlya, a csont nélküli kosarak villannak be, a valaha volt legeredményesebb játékos képe, A levegő ura. Roland Lazenby, 30 évet szentelt arra, hogy kövesse Michael Jordan karrierjét, így futotta arra is, hogy a sportolói nagysága mellett Jordan egy másik oldalát is bemutassa.
Pilinszky János költészete a magyar líratörténet egyik kiemelt helyét foglalja el: a huszadik század traumái és kiüresedett vallási és ideológiai szólamainak művészi kritikája mind helyet kapott költészetében. Irodalmi munkásság a prózára és színművekre is kiterjedt, illetve szerette volna ebbe az irányba is elmozdítani azt. A jelen kötet a maga módján unikálisnak számít, mivel olyan eddig kiadatlan Pilinszky-jegyzeteket és vázlatokat közölnek benne, melyek nagyban segítenek tovább árnyalni az életművet. Az Önéletrajzaimat eredetileg regényként szerette volna megírni, de ezzel életében már nem készült el.
A világutazó szerző második kötetét veheti kezébe az olvasó; Földvári András 80 föld körüli története után egy újabb válogatást olvashatunk a nyughatatlan kalandortól. A kötetben ismét anekdotikus modorban előadott, szórakoztató és izgalmas történetek olvashatunk a világ legkülönbözőbb országairól. Mivel Földvári a Malév idegenforgalmi osztályán dolgozott több mint harminc évig, majd török és belga légitársaságok alkalmazásában utazott tovább a világ körül, élményei nem a bámészkodó turista perspektívájából lettek megírva, hanem a hivatásos utazó magabiztos és tapasztalt szemszögéből.
Az elmúlt három év egyik legfontosabb forradalmi társadalmi változását a Metoo-mozgalom akkumulálta, kíméletlenül reflektorfénybe állítva az addig büntetlenül tevékenykedő szexuális ragadozókat, ráirányítva a figyelmet egyúttal addig gyakorta semmibe vett áldozataikra is. A megdöbbentő számú és súlyosságú esetre, és az egész sokkoló problémakörre elsősorban azok hívták fel a közvélemény figyelmét, akik hajlandóak voltak nyíltan vállalni a velük történt abúzust, leleplezni a tetteseket. Közéjük tartozott a francia író és filmrendező, Vanessa Springora is, aki több mint harminc év hallgatás után vallott nyíltan arról, hogy alig tizennégy éves korában behálózta és meggyalázta egy közismert, akkor negyvenkilenc éves író, Gabriel Matzneff.
Tóth Krisztina legújabb verseskönyvéből elemi erővel tör felszínre a magány és elhagyatottság keserű tapasztalata: a versekben ez a motívum rendre visszatér, ám ezen felül a kötet címadó darabja is ezt az élményt, ezt a létállapotot viszi színre. A Bálnadalban a sarki jég alatt úszó évszázados lény életét verseli meg a költő: a bálna egyedül úszik a végtelen óceán mélységeiben, és csak dalol. Énekét más nem hallja, mégsem hagy fel vele: „miről is énekel / egyáltalán kinek / viszik a bálnadalt / a mélyhideg vizek”.
Szvoren Edina legújabb kötetében a humor és az abszurd kapott helyet a nosztalgia és emlékezés alakzatai mellett. „Nap mint nap el kell játszanom a csodálkozó ember szerepét, és ez a színlelés egyre nehezebb.” Olvashatjuk Szvoren kötete nyitó novellájának (Mondatok a csodálkozásról) első mondatát, melyben a novellák alapvető prózapoétikája érhető tetten: semmi színlelés, elmondani, olykor faarccal, a hétköznapi lehetetlenségeket. Bár világunkból már kikoptak a csodák, mégis lépten-nyomon elcsodálkozunk egy-egy banális dolgon, csodálkozunk, hogy barátaink és a többi ember ne érezze magát kellemetlenül a bőrében, mert ha a csodálkozások láncolata megszakadna, valaki felhagyna az össznépi színészkedéssel, a lét fájó hazugságai és értelmetlensége mindenki számára egyértelmű lenne.
A Nagytotál sorozat legújabb kötetét veheti kezébe az olvasó: a korábbi könyvekhez hasonlóan a jelen kötet is egy igen égető társadalmi és gazdasági kérdést jár körbe alaposan. A könyv egyedülálló vizuális megjelenése és az okosan felépített szöveg a komplex fogalmakat is könnyen érhetővé teszi. A szerkesztők és tördelők a betűméret változtatásával úgy strukturálták a szövegképet, hogy az alapos átolvasás mellett a szkennelő olvasói módokat is lehet rajta alkalmazni, vagyis a lényeget már a könyv kiemeli, irányítja a figyelmet. A fogalmakat önálló szövegdobozban magyarázza meg, és ehhez mind rengeteg színes kép társul. A könyv azt a provokatív kérdést teszi fel, hogy vajon lecserél-e minket a mesterséges intelligencia.
Különleges a maga nemében páratlan, néprajzi ihletésű kötetet tart kezében az olvasó. Írója indián nevén, Beverly Hungry Wolf, azaz Éhes Farkas amerikai őslakos, aki női szemmel mutatja be népének szokásait, életét, a kultikus tárgyak használatát, a névadás „misztériumát” és számos más, rendkívül érdekes történetet tár az érdeklődők elé. Az olvasó ne várjon valamiféle „hősi éneket” a 17-18. században élt indiánok életéről és a vadnyugat sokak által megfogalmazott hamis „romantikájáról”. Ez a kötet ugyanis az Észak-Amerikában élő indián asszonyok hétköznapjait kelti életre, eleven színekkel kirajzolva alakjukat.
A felvilágosító, ismeretterjesztő kötet egy igen érzékeny témát vesz górcső alá, amely mindannyiunk életére hatással van. A nyugati orvoslás annak ellenére, hogy az emberiség történetének legnagyobb orvostudományi fejlődését és eredményét érte el az utóbbi évtizedekben, úgy tűnik, mintha az alapvető célját szem elől tévesztette volna, és nem az emberek gyógyítása, hanem a minél nagyobb arányú profit megszerzése motiválná. A Nagytotál sorozat egyes kötetei ilyen és ehhez hasonló égető társadalmi kérdéseket járnak körbe, innovatívan és informatívan közvetítik a tudást és fogalmazzák meg ezeket a kérdéseket.
Egy Mindszenty Józsefről szóló kiadvány után ismét interaktív blogkönyvvel jelentkezik a Magyarországi Mindszenty Alapítvány, illetve Kovács Gergely, hogy újabb magyar történelmi személyiség alakját hozzák közelebb a mai fiatalokhoz. Utolsó megkoronázott királyunkról, IV. Károlyról van szó, aki az első világháború közepén, Ferenc József halála után 29 évesen került az osztrák és a magyar trónra, ám akinek két évvel később le kellett mondania, s akit 2004-ben avattak boldoggá.
Ambrosia Wellingtont tizenkilenc éves korában felvették a főiskolára és ekkor el kellett hagynia szülővárosát, New Jerseyt, ahol meglehetős népszerűségnek örvendett az általános iskolában. A főiskola azonban egészen más, sok olyan lány jár ide, akinek jól menő szülei már általánosban is magániskolába járatták gyermekeiket, és hatalmas összegeket költenek el arra, hogy a lányuk legyen a legcsinosabb, legjobban öltözött szépség a főiskolán. Ambrosia korántsem ilyen szülőkkel rendelkezik, szürke kis verébnek érzi magát, így aztán amikor a hangos, polgárpukkasztó viselkedésével tüntető, gátlástalan Sully felkínálja neki a barátságát, örömmel fogadja, mert úgy érzi ezzel rá is vetül majd némi fény.
Az amerikai írónő legújabb regényében több generáció történetét követhetjük nyomon párhuzamosan: a történet fő (egyik szála) 2017-ben játszódik, a főszereplő egy középkorú anya, aki tinédzser fia mellett beteg édesanyját is olykor ápolja. Az afroamerikai család életét hirtelen fenekestül felforgatja, hogy Ava fehér és gazdag nagymamája meghívja magához az anyagi gondokkal küzdő családot. A lassan dementálódó idős hölgy a század közepét idéző rasszista kiszólásaival teszi szépen fokozatosan elviselhetetlenné az életet Ava és fia King számára.
A pszichoterápiával foglalkozó német katolikus misszionárius, Bert Hellinger (1925-2019) volt a családállítás rendszerének megalkotója. Számos terápiás foglalkozás eredményeit összegezve arra a következtetésre jutott, hogy minden ember sorsa elválaszthatatlanul összefügg családtagjainak sorsával. Ennek nyomvonalát követve a családterápia során a terápiát vezető moderátor, pszichiáter vagy pszichológus szakember megállapítja, hogy a páciensnek van-e kötése a tágabban vett családja valamelyik korábban élt tagjának sorsához. A családállítás ugyanis ezt napvilágra tudja hozni.
Az újságírónő már több könyvet írt arról az útról, amelyre rátért, amikor biztos állását feladta és függetlenül, kötöttségek nélkül kezdte el élni az életét. A történet elején elmeséli, hogyan ismerkedett meg Péterrel, a nála fiatalabb partnerével, akivel számos értékes és kellemes órát töltött együtt, de a férfi a világ előtt nem vállalta fel őt. Így aztán különösebb szenvedést nem okozott egyikük számára sem, amikor Anikó maga mögött hagyta ezt a kapcsolatot és egy hirtelen megformálódott, sokak számára „abszurdnak” tetsző gondolatot követve, úgy döntött, hogy „fejest ugrik a bizonytalanba” és elmegy Argentínába, a tangó hazájába, hogy ott új színeket, ízeket, illatokat, érzéseket, embereket ismerjen meg.
Az izgalmas regény azzal a gondolattal játszik el, hogy mi lett volna, ha az egyesül arab csapatok megtörik az izraeli védelmi erőket, és sikerre viszik azt, amit Nasszer egyiptomi vezetéssel már a hatnapos háború során célul tűzött ki maga és minden arab elé, vagyis Izrael állam és teljes lakossága megsemmisítését. A regény jom kippuri háború idején játszódik 1973-ban, s valóban ez a katonai konfliktus komolyan veszélyeztette az 1948 óta létező, akkor még csak 25 éves állam létét.
Gerlóczy Márton annak idején kamasz zseniként robbant a köztudatba nagy port kavart, szélsőséges véleményeket kiváltó önéletrajzi ihletésű regényével, az Igazolt hiányzással (legutóbb: 201707151). Azóta eltelt majd' két évtized, ő pedig már a fiatal hazai írónemzedék élvonalába tartozik: jelen könyvében a korábban megkezdett tematikát folytatja, vagyis a személyes élményeken alapuló fiktív regénytérben a család és annak története kerül a középpontba. Az első személyben beszélő protagonista elutazik otthonról, mivel szüksége van egy kis térre és távolságra az otthoniaktól.
Kétségkívül a huszadik századi magyar könnyűzene egyik legnagyobb alakja volt az 1984-ben tragikusan fiatalon elhunyt énekes, Máté Péter. 1947-ben született Budapesten, és nagyon korán megmutatkozott a zenei tehetsége. A zárkózott, szemüveges fiú a család Krisztina körúti lakásában nőtt fel, óvó-féltő családi környezetben (veleszületett szívelégtelenségtől szenvedett). Hatévesen kezdett, előbb magánúton zongorázni, majd zeneiskolában is tanulmányokat folytatott. Az érettségi évében, 1965-ben hozta létre első kísérőzenekarát, mely később Főnix együttes néven működött.
Csányi Vilmos etológusnak, akadémikusnak, írónak már számos kötete jelent meg a kutyákról, „akik” szoros „szimbiózisban” élnek, barátjukkal, társukkal, az emberrel. A mostani szeretettel, ugyanakkor remek humorral megformált „emberi és állati egypercesei” egyszerre pásztázzák az emberi és állati viselkedés mibenlétét, mozgatóit, számos hasonlóságra is rámutatva eközben.
Egyedi albummal tiszteleg a magyar olimpikonok előtt a közkedvelt krimi- és tényirodalom-író, blogger Csaba Márk, aki L. Pap István, a Nemzeti Sport vezető szerkesztője (akivel a könyv végén egy interjú is található az újságírók és sportolók kapcsolatáról, valamint a hazai sport jövőjéről) segítségével járt utána a világraszóló magyar olimpiai sikereknek, és szedte párba kiemelkedő sportolóink lebilincselő, megpróbáltatásokkal teli életútját.
A közösségi média terjedése korábban nem tapasztalt kihívások elé állítja mind a gyerekeket, mind a szülőket: a felügyelet nélküli kamaszok könnyen eshetnek áldozatul online zaklatásnak, vagy maguk is belekeveredhetnek e zaklató rendszerbe, hogy a közösség népszerű tagjai befogadják. A gyűlöletkeltés, rasszista támadások, nemi és etnikai uszítások szintén gyakran tűnnek fel ezeken az oldalakon.
Témájában unikális kötetet adott ki a HVG könyvkiadó. A munka szerzője, Adam Grant szervezetpszichológus arra keresi a választ, „hogyan sajátíthatjuk el az újragondolás művészetét, és miként tehetjük az iskoláinkat, munkahelyeinket és egyéb közösségeinket az élethosszig tartó tanulás színhelyévé”. Bevezetőben arról ír, hogy a pandémia kitörése miként tette próbára az emberiség rugalmasságát, amikor olyan sziklaszilárd meggyőződéseink kérdőjeleződtek meg, mint például az, hogy biztonságos dolog-e kórházba menni, étteremben enni, megölelni szeretteinket? A kötetben foglaltak a szerző újszerű látásmódjának mentén azt mutatják be miként tárta fel az újragondolás folyamatát Adam Grant.
A híres amerikai kutatóorvos jelen kötetével „bemutat minket saját magunknak”, vagyis olyan genetikailag determinált, vagy legalábbis részben meghatározott kérdésekre ad választ, mint hogy miért éppen azt a lányt vagy fiút szemeltük ki hosszútávon magunk mellé, miért éppen arra a politikai pártra szavaztunk, vagy hogy miért eszünk több édeset vagy sósat, mint az átlag. A válaszokhoz a géneket, a baktériumokat és más mikroorganizmusokat kell közelebbről megvizsgálnunk, ehhez nyújt segítséget a jelen kötet, melyben a tudós narrátor könnyed stílusban, a mindennapi élet eseményeire, szituációira reflektálva, mégis megbízható és komoly tudományos alapossággal ad magyarázatot.
Egy festő szépségű cornwalli partszakaszon áll a panzió, amely a helyszínét adja ennek az igazi szívmelengető nyári regénynek. A történet három fő szálon halad, amelyek szinte külön sztorikként is értelmezhetőek. Az egyik főhőse Em, aki egy rosszul sikerült házasság után marad egyedül két kamasz gyerekkel. Szinte maga sem hitte el, mikor belépett az életébe az elragadó, szintén elvált George, akivel valósággal fellángolt a szerelem, olyannyira, hogy közös cornwalli nyaralást terveztek el: Em, a gyerekei és George. Arra nem volt felkészülve, hogy velük fog tartani a férfi hétéves kislánya, Seren is, aki egyáltalán nem olyan kedves, mint a kortársai szoktak lenni...
A neves kanadai írónő 2015-ben írt regényével ismét az amerikai világ egy alternatíváját tárja olvasói elé. A „mi lett volna, ha” kérdését, miszerint az amerikai gazdaság összeomlik, és egy társadalmi rendet nélkülöző anarchikus világ alakul ki, a 2008-as válság, valamint a koronavírus-járvány okozta jelenlegi kétes helyzet Atwood regényének tartalmát a fiktív térből a véres valóság világába transzponálhatja. A regény ugyanis egy olyan alternatív Amerikát mutat be, ami azért lehet húsba vágóan fenyegető és kijózanító, mivel a megvalósulásának minden lehetősége adott a mai napig.
A reneszánsz Itália életével, mindennapjaival és kultúrájával a Medici család minden szinten szorosan összefonódott. Firenze nemes vezetői az irodalom és a művészetek pártfogolása mellett az összeesküvések, árulások és gyilkosságok világában is egyaránt megtalálták a helyüket. A történelmi regény a család erejének és hatalmának egyik megszilárdítóját mutatja be: Lorenzo di Medici, akit csak il Magnificónak, vagyis a Nagyszerűnek neveztek a kortársak, a tizenötödik század második felében vitathatatlanná tette a család hatalmát Firenzében.
A „kanadai Csehov”-ként emlegetett, idén kilencven esztendős, irodalmi Nobel-díjas (2013) Alice Munro első novelláskötete 1968-ban jelent meg és azóta művei mindenütt nagy kritikai és közönségsikert arattak. Amikor a rangos Booker-díjat (2009) odaítélte neki a zsűri, az indoklásban ez hangzott el: „bár elsősorban novellistaként ismert, műveit mégis olyan mélység, precizitás és bölcsesség jellemzi, amelyre számos regényíró egész életében csak törekedni tud”. Munro mostani egytucat csodálatos novellát tartalmazó kötetének valamennyi írásában többnyire a nők és kapcsolataik állnak a középpontban, a maguk esendőségével, boldogságával, boldogtalanságával, tisztaságával, bűneivel, fájdalmaival, bizonytalanságával, szenvedésével, mindazzal ami valamennyiünkre oly jellemző.
Alva Smith (1853-1933) egy jó nevű, de elszegényedett déli család leányaként született az alabamai Mobile-ban. Családjával később New Yorkba költözött, de rövidebb ideig élt Angliában (ahová apját üzleti ügyei szólították), és egy franciaországi bentlakásos iskolában is. Édesanyja 1871-ben hunyt el, Alva azonban négy évvel később hozzáment William Kissam Vanderbilthez, akivel egy bálon ismerkedtek meg. Ezzel Amerika egyik leggazdagabb famíliájába házasodott be, és férjével három gyermekük született. Lányukat, Consuelót egy angol grófhoz, Charles Spencer-Churchillhez adták hozzá.
Kossuth Zsuzsanna regényes életrajza után a neves gyógyszerész, a modern hazai gyógyszeripar megteremtőjének életét bemutató regénnyel jelentkezik Berényi Anna. Richter Gedeon kiskorában árvaságra jutott, Gyöngyösön nevelkedett a nagyszüleinél, majd tizenöt évesen gyógyszerészgyakornokként kezdett dolgozni. Később egyetemi végzettséget szerzett, és saját patikát vezetett az Üllői úton, 1907-ben pedig felépítette Kőbányán az ország első gyógyszergyárát. Harmincöt éven keresztül vezérigazgatóként vezette a vállalatot, számos szabadalmat jelentett be (mint például a Kalmopyrin), a második világháború elejére pedig a cég már tíz leányvállalattal és öt kontinensre kiterjedő képviseleti hálózattal rendelkezett.
Harmadik, tehát befejező részéhez érkezett Jessica Koch trilógiája, amelynek a címszereplője a tragikus gyerekkorát maga mögött hagyni, testi-lelki értelemben véve gyógyulni igyekvő Danny. Van miből felépülnie: az édesanyját, Marinát súlyos tévképzetek szorították az elmebaj ketrecébe, az apja, Aiden pedig pedofil homoszexuális "ragadozó" volt, aki rendszeresen erőszakot tett kiskorú fián, ráadásul megfertőzte AIDS-szel is.
2017-ben, Rómában veszi kezdetét a regény, mely időben visszakanyarodik a hetvenes-nyolcvanas évekbe is. Francesca Hackett Londonból költözött Rómába, ahol turistacsoportokat vezet. Egyik nap egy szemetesben lopott dizájner retikült talál. A pénztárcát és a mobilt ellopták belőle, ám maga a táska is értékesnek tűnik. Talál benne egy levelet, és egy ismerőse révén megtudja, hogy a tulajdonosa Elena dei Damiani Pignatelli della Mirandola lehet, a római társasági élet híressége.
A fantasy történet egy izgalmasnak ígérkező trilógia első részeként került kiadásra. A szerző által megteremtett képzeletbeli világban, Cirillia Birodalmában veszi kezdetét a történet. Az itt élő, úgynevezett Affinok képesek uralni a természeti erőket, ám ezt a környezetükben élő emberkereskedők veszélyesnek és természetellenesnek tartják, ezért vadásznak rájuk.
A francia kisvárosban, Charentében él Sarah, aki egy antikvár könyvesboltot örökölt a nagymamájától. A lány igazi „könyvmoly”, és minden használt könyvet, akár kilóra is felvásárol, hogy tovább bővítse a kicsinyke bolt árukészletét, nem mellesleg pedig elolvassa a világirodalom remekeit. Ennek okán egyfajta álomvilágban él, amelyben igen jólérzi magát. A baj csak az, hogy nem igazán fogynak a könyvek és Sarah lassan már nem tudja eltartani magát a bevételből.
Az izgalmakban bővelkedő thriller főszereplője, Florence Darrow kislánykora óta arról álmodik, hogy híres író lesz. Egy könyvkiadónál dolgozik, hogy közel legyen a „tűzhöz”, de valahogy mégsem sikerül beváltania a vágyait. Florence-t azonban nem olyan fából faragták, hogy az első akadálynál meghátráljon. Amikor felmondanak a munkahelyén, égi jelnek véli, hogy Helen Wilcox, aki Maud Dixon álnéven írt thillerével hangos sikert elért el, állást ajánl neki, így Florance az írónő asszisztense lesz.
A thrillerek nagymestere már számos „idegfeszítő” regényében bebizonyította, hogy a műfaj minden „kellékének” birtokában van. Most ezzel a kötettel bocsátotta útjára a Kate Marshall című új sorozatát. A széria címében megjelölt, londoni rendőrségnél dolgozó nyomozónő, találékonysága és zsenialitása hasonlatos a szerző előző sorozatában főszerepet játszó, Erika Foster tehetségéhez. A mostani történet 1995-ig nyúlik vissza, amikor a pályája elején álló Kate egy sorozatgyilkos után nyomoz, majd sikerrel le is leplezi a könyörtelen Nine Elms-i elkövetőt, aki kannibál módjára végez a szerencsétlen áldozataival.
A tizennyolc éves angol lány, Didi és osztálytársai, barátnőjüknek, Laylának a születésnapját ünneplik Velencében. Abban a szállodában, ahol ők laknak foglalt szobát a szintén angol srác, Shay Mason. A lányok nemsokára megismerkednek vele, majd egyik este, Didi a hóborította Szent Márk téren hosszasan beszélget Shay-al és a havas táj bűvöletében folyamatosan arra gondol, végre megcsókolhatná őt a helyes srác. Ez azonban ekkor még nem történik meg, annak ellenére, hogy a lelkük mélyén mindketten erre vágynak.
A „Villa trilógia” befejező darabját tartja kezében az olvasó. A regény előzményeiben (A villa lányai, A villa) már megismert szereplők életét szövi tovább a szerző. Ismét Németországba, az első világháború utáni esztendőkbe kalauzolja olvasóit Anne Jacobs, a már ismerős környezetbe, a gazdag textilgyáros, Johan Melzer villájába. Véget ért az első világháború és az 1920-as években mindenki bízik abban, hogy a háború után egy gazdagabb, szebb időszak köszönt majd a világra. Paul Melzer orosz fogságból tér haza és nagy reményeket fűz az atyai örökség felvirágoztatásához. 
Hétköznapi bölcsességeket emel a könyvcímeibe a Londontól délnyugatra fekvő Surrey-ben élő, brit írónő, Kerry Fisher. Ezúttal is ismerjük A hazugság, ami utolér tanulságát: az apró hazugságok is beláthatatlan következményekkel járhatnak. A főszereplő Lydia élete példás. Mintaszerű barátok veszik körül, a gyerekei a megfelelő iskolába járnak, és a megfelelő férfihoz ment feleségül - a kedves, rendes, megbízható Markhoz.
Az atlantai Campano családnak a birtokában több autókereskedés is van, így az egyik legtehetősebbeknek számítanak a városban. Házat is a legdrágább környéken vásárolnak, az Ansley parkban, ahol garantált a luxus, a nyugalom. Ám a tragédiáktól nem véd meg a pénz - ezzel a ténnyel kénytelen szembesülni Abigail Campano, amikor egy nap arra érkezik haza, hogy az ajtó tárva-nyitva, az emeleten pedig ott áll egy maszkos fiatalember a kezében késsel, a lánya, Emma meggyalázott teteme felett.
Jane Austen (1775-1817) sok író fantáziáját megmozgatta már és közülük néhányan regényekben gondolták újra a mára már klasszikussá vált írónő személyiségét és történeteinek utóéletét. A mostani regény annyiban formabontó, hogy a szerző két idősíkon mozgatja szereplőit. Egyfelől a 18. században, az angliai Bathban és Bristolban játszódik a történet, másfelől pedig napjainkban, Londonban, egy filmforgatáson.
Kaszás György éveken keresztül egy nemzetközi reklámügynökség kreatív igazgatójaként végezte munkáját. Számos szakkönyv és humoros, az állatok „viselkedéstanával” foglalkozó kötet szerzője, ő írta a népszerű, „Amit a szamarakról, tehenekről, sünökről… feltétlenül tudni kell” című humoros könyvsorozatot. Mostani kötetével a 10-12 évesek szüleit és tanárait „célozta” meg, amikor azt mutatja be, miként válhatnak „bólogató Jánosok” helyett gondolkodó felnőttek a gyermekekből, ha a szerző által leírt gyakorlati példák segítségével elindulnak a kritikai gondolkodás fejlesztésének az útján.
Annak ellenére, hogy régen sokan az alvást hiábavaló tevékenységnek tekintették, és a restség, a lustaság fogalmait párosították a hosszú és pihentető alváshoz, ma már a legújabb orvosi kutatások fényében kijelenthetjük, hogy igazán minőségi alvás nélkül nem élhetünk teljes életet; testi és lelki, valamint mentális egészségünk is azon múlik, meg tudjuk-e teremteni magunknak napi szinten a pihentető alváshoz szükséges alapvető körülményeket.
Egy fiatal brit házaspár áll Lucy Coleman regényének középpontjában, bár a történteket elsősorban a feleség nézőpontjából látjuk. Fern és Aiden még kamaszok voltak, amikor megismerkedtek, és bár két nagyon különböző személyiségről van szó, rögtön az egyetem után összeházasodtak. Ezt követően mindketten belevetették magukat a munkába, valamint a számukra fontos önkéntes tevékenységekbe, mint az autista gyerekek vagy az Alzheimer-kór gyógyítása.
A több mint négy évtizede újságíróként is dolgozó, íróként számos díjat nyert amerikai Sherry Jones átmenetileg hátat fordított nagy sikerű, magyarul is megjelent, a 7. századi Arábiában játszódó Aisha-sorozatának és a Kossuth Kiadó ugyancsak nagy sikerű tematikus életrajzi könyvsorának legújabb köteteként a revü koronázatlan királynőjéről, Josephine Bakerről írt regényt.
Mesterien szőtt krimi a Holt idő, amelynek szerzője két idősíkon mozgatja szereplőit. Egyfelől egy harminc évvel ezelőtti, 1983-as bűneset helyszínét kelti életre, másfelől az egykori történet napjainkig érő utóéletét vetíti ki izgalmas képekben olvasói elé. Harminc esztendővel ezelőtt egy hat főből álló, középiskolás társaság kempingezni ment egy hétvégére a hegyekbe. Aurora Jackson volt a legfiatalabb mindannyiuk között, a tizennégy éves lány nővére „jogán” vehetett részt a buliban.
Fráter Erzsébet biológus, az Ökológiai Kutatóközpont vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertjének kurátora korábbi könyveiben is izgalmas kérdéseket boncolgatott a növényeket illetően. Jelen könyvében a növényi eredetű tárgyak nyomába ered, és az egyes fejezetekben feltárja, hogy a tömegtermelés és a műanyagok dömpingje előtt miből készítették eleink a legegyszerűbb hétköznapi tárgyakat. 
Nemrég jelent meg a kosárlabda-szakértő amerikai sportújságíró szerző Kobe Bryant : a Fekete Mamba élete (202114134) című könyve, s most mondhatnánk, itt a kiegészítés. Amikor azonban a Michael Jordan nevű kosaras legendára gondolunk, legtöbbünknek a mérkőzéseket eldöntő dobások, a test és a labda tökéletes egyensúlya, a csont nélküli kosarak villannak be, a valaha volt legeredményesebb játékos képe, A levegő ura. Roland Lazenby, 30 évet szentelt arra, hogy kövesse Michael Jordan karrierjét, így futotta arra is, hogy a sportolói nagysága mellett Jordan egy másik oldalát is bemutassa.
Pilinszky János költészete a magyar líratörténet egyik kiemelt helyét foglalja el: a huszadik század traumái és kiüresedett vallási és ideológiai szólamainak művészi kritikája mind helyet kapott költészetében. Irodalmi munkásság a prózára és színművekre is kiterjedt, illetve szerette volna ebbe az irányba is elmozdítani azt. A jelen kötet a maga módján unikálisnak számít, mivel olyan eddig kiadatlan Pilinszky-jegyzeteket és vázlatokat közölnek benne, melyek nagyban segítenek tovább árnyalni az életművet. Az Önéletrajzaimat eredetileg regényként szerette volna megírni, de ezzel életében már nem készült el.
A világutazó szerző második kötetét veheti kezébe az olvasó; Földvári András 80 föld körüli története után egy újabb válogatást olvashatunk a nyughatatlan kalandortól. A kötetben ismét anekdotikus modorban előadott, szórakoztató és izgalmas történetek olvashatunk a világ legkülönbözőbb országairól. Mivel Földvári a Malév idegenforgalmi osztályán dolgozott több mint harminc évig, majd török és belga légitársaságok alkalmazásában utazott tovább a világ körül, élményei nem a bámészkodó turista perspektívájából lettek megírva, hanem a hivatásos utazó magabiztos és tapasztalt szemszögéből.
Az elmúlt három év egyik legfontosabb forradalmi társadalmi változását a Metoo-mozgalom akkumulálta, kíméletlenül reflektorfénybe állítva az addig büntetlenül tevékenykedő szexuális ragadozókat, ráirányítva a figyelmet egyúttal addig gyakorta semmibe vett áldozataikra is. A megdöbbentő számú és súlyosságú esetre, és az egész sokkoló problémakörre elsősorban azok hívták fel a közvélemény figyelmét, akik hajlandóak voltak nyíltan vállalni a velük történt abúzust, leleplezni a tetteseket. Közéjük tartozott a francia író és filmrendező, Vanessa Springora is, aki több mint harminc év hallgatás után vallott nyíltan arról, hogy alig tizennégy éves korában behálózta és meggyalázta egy közismert, akkor negyvenkilenc éves író, Gabriel Matzneff.
Tóth Krisztina legújabb verseskönyvéből elemi erővel tör felszínre a magány és elhagyatottság keserű tapasztalata: a versekben ez a motívum rendre visszatér, ám ezen felül a kötet címadó darabja is ezt az élményt, ezt a létállapotot viszi színre. A Bálnadalban a sarki jég alatt úszó évszázados lény életét verseli meg a költő: a bálna egyedül úszik a végtelen óceán mélységeiben, és csak dalol. Énekét más nem hallja, mégsem hagy fel vele: „miről is énekel / egyáltalán kinek / viszik a bálnadalt / a mélyhideg vizek”.
Szvoren Edina legújabb kötetében a humor és az abszurd kapott helyet a nosztalgia és emlékezés alakzatai mellett. „Nap mint nap el kell játszanom a csodálkozó ember szerepét, és ez a színlelés egyre nehezebb.” Olvashatjuk Szvoren kötete nyitó novellájának (Mondatok a csodálkozásról) első mondatát, melyben a novellák alapvető prózapoétikája érhető tetten: semmi színlelés, elmondani, olykor faarccal, a hétköznapi lehetetlenségeket. Bár világunkból már kikoptak a csodák, mégis lépten-nyomon elcsodálkozunk egy-egy banális dolgon, csodálkozunk, hogy barátaink és a többi ember ne érezze magát kellemetlenül a bőrében, mert ha a csodálkozások láncolata megszakadna, valaki felhagyna az össznépi színészkedéssel, a lét fájó hazugságai és értelmetlensége mindenki számára egyértelmű lenne.
A Nagytotál sorozat legújabb kötetét veheti kezébe az olvasó: a korábbi könyvekhez hasonlóan a jelen kötet is egy igen égető társadalmi és gazdasági kérdést jár körbe alaposan. A könyv egyedülálló vizuális megjelenése és az okosan felépített szöveg a komplex fogalmakat is könnyen érhetővé teszi. A szerkesztők és tördelők a betűméret változtatásával úgy strukturálták a szövegképet, hogy az alapos átolvasás mellett a szkennelő olvasói módokat is lehet rajta alkalmazni, vagyis a lényeget már a könyv kiemeli, irányítja a figyelmet. A fogalmakat önálló szövegdobozban magyarázza meg, és ehhez mind rengeteg színes kép társul. A könyv azt a provokatív kérdést teszi fel, hogy vajon lecserél-e minket a mesterséges intelligencia.
Különleges a maga nemében páratlan, néprajzi ihletésű kötetet tart kezében az olvasó. Írója indián nevén, Beverly Hungry Wolf, azaz Éhes Farkas amerikai őslakos, aki női szemmel mutatja be népének szokásait, életét, a kultikus tárgyak használatát, a névadás „misztériumát” és számos más, rendkívül érdekes történetet tár az érdeklődők elé. Az olvasó ne várjon valamiféle „hősi éneket” a 17-18. században élt indiánok életéről és a vadnyugat sokak által megfogalmazott hamis „romantikájáról”. Ez a kötet ugyanis az Észak-Amerikában élő indián asszonyok hétköznapjait kelti életre, eleven színekkel kirajzolva alakjukat.
Egy Mindszenty Józsefről szóló kiadvány után ismét interaktív blogkönyvvel jelentkezik a Magyarországi Mindszenty Alapítvány, illetve Kovács Gergely, hogy újabb magyar történelmi személyiség alakját hozzák közelebb a mai fiatalokhoz. Utolsó megkoronázott királyunkról, IV. Károlyról van szó, aki az első világháború közepén, Ferenc József halála után 29 évesen került az osztrák és a magyar trónra, ám akinek két évvel később le kellett mondania, s akit 2004-ben avattak boldoggá.
Ambrosia Wellingtont tizenkilenc éves korában felvették a főiskolára és ekkor el kellett hagynia szülővárosát, New Jerseyt, ahol meglehetős népszerűségnek örvendett az általános iskolában. A főiskola azonban egészen más, sok olyan lány jár ide, akinek jól menő szülei már általánosban is magániskolába járatták gyermekeiket, és hatalmas összegeket költenek el arra, hogy a lányuk legyen a legcsinosabb, legjobban öltözött szépség a főiskolán. Ambrosia korántsem ilyen szülőkkel rendelkezik, szürke kis verébnek érzi magát, így aztán amikor a hangos, polgárpukkasztó viselkedésével tüntető, gátlástalan Sully felkínálja neki a barátságát, örömmel fogadja, mert úgy érzi ezzel rá is vetül majd némi fény.
Az amerikai írónő legújabb regényében több generáció történetét követhetjük nyomon párhuzamosan: a történet fő (egyik szála) 2017-ben játszódik, a főszereplő egy középkorú anya, aki tinédzser fia mellett beteg édesanyját is olykor ápolja. Az afroamerikai család életét hirtelen fenekestül felforgatja, hogy Ava fehér és gazdag nagymamája meghívja magához az anyagi gondokkal küzdő családot. A lassan dementálódó idős hölgy a század közepét idéző rasszista kiszólásaival teszi szépen fokozatosan elviselhetetlenné az életet Ava és fia King számára.
A pszichoterápiával foglalkozó német katolikus misszionárius, Bert Hellinger (1925-2019) volt a családállítás rendszerének megalkotója. Számos terápiás foglalkozás eredményeit összegezve arra a következtetésre jutott, hogy minden ember sorsa elválaszthatatlanul összefügg családtagjainak sorsával. Ennek nyomvonalát követve a családterápia során a terápiát vezető moderátor, pszichiáter vagy pszichológus szakember megállapítja, hogy a páciensnek van-e kötése a tágabban vett családja valamelyik korábban élt tagjának sorsához. A családállítás ugyanis ezt napvilágra tudja hozni.
Az újságírónő már több könyvet írt arról az útról, amelyre rátért, amikor biztos állását feladta és függetlenül, kötöttségek nélkül kezdte el élni az életét. A történet elején elmeséli, hogyan ismerkedett meg Péterrel, a nála fiatalabb partnerével, akivel számos értékes és kellemes órát töltött együtt, de a férfi a világ előtt nem vállalta fel őt. Így aztán különösebb szenvedést nem okozott egyikük számára sem, amikor Anikó maga mögött hagyta ezt a kapcsolatot és egy hirtelen megformálódott, sokak számára „abszurdnak” tetsző gondolatot követve, úgy döntött, hogy „fejest ugrik a bizonytalanba” és elmegy Argentínába, a tangó hazájába, hogy ott új színeket, ízeket, illatokat, érzéseket, embereket ismerjen meg.
Az izgalmas regény azzal a gondolattal játszik el, hogy mi lett volna, ha az egyesül arab csapatok megtörik az izraeli védelmi erőket, és sikerre viszik azt, amit Nasszer egyiptomi vezetéssel már a hatnapos háború során célul tűzött ki maga és minden arab elé, vagyis Izrael állam és teljes lakossága megsemmisítését. A regény jom kippuri háború idején játszódik 1973-ban, s valóban ez a katonai konfliktus komolyan veszélyeztette az 1948 óta létező, akkor még csak 25 éves állam létét.
Gerlóczy Márton annak idején kamasz zseniként robbant a köztudatba nagy port kavart, szélsőséges véleményeket kiváltó önéletrajzi ihletésű regényével, az Igazolt hiányzással (legutóbb: 201707151). Azóta eltelt majd' két évtized, ő pedig már a fiatal hazai írónemzedék élvonalába tartozik: jelen könyvében a korábban megkezdett tematikát folytatja, vagyis a személyes élményeken alapuló fiktív regénytérben a család és annak története kerül a középpontba. Az első személyben beszélő protagonista elutazik otthonról, mivel szüksége van egy kis térre és távolságra az otthoniaktól.
Kétségkívül a huszadik századi magyar könnyűzene egyik legnagyobb alakja volt az 1984-ben tragikusan fiatalon elhunyt énekes, Máté Péter. 1947-ben született Budapesten, és nagyon korán megmutatkozott a zenei tehetsége. A zárkózott, szemüveges fiú a család Krisztina körúti lakásában nőtt fel, óvó-féltő családi környezetben (veleszületett szívelégtelenségtől szenvedett). Hatévesen kezdett, előbb magánúton zongorázni, majd zeneiskolában is tanulmányokat folytatott. Az érettségi évében, 1965-ben hozta létre első kísérőzenekarát, mely később Főnix együttes néven működött.
Csányi Vilmos etológusnak, akadémikusnak, írónak már számos kötete jelent meg a kutyákról, „akik” szoros „szimbiózisban” élnek, barátjukkal, társukkal, az emberrel. A mostani szeretettel, ugyanakkor remek humorral megformált „emberi és állati egypercesei” egyszerre pásztázzák az emberi és állati viselkedés mibenlétét, mozgatóit, számos hasonlóságra is rámutatva eközben.
A közösségi média terjedése korábban nem tapasztalt kihívások elé állítja mind a gyerekeket, mind a szülőket: a felügyelet nélküli kamaszok könnyen eshetnek áldozatul online zaklatásnak, vagy maguk is belekeveredhetnek e zaklató rendszerbe, hogy a közösség népszerű tagjai befogadják. A gyűlöletkeltés, rasszista támadások, nemi és etnikai uszítások szintén gyakran tűnnek fel ezeken az oldalakon.
Egy festő szépségű cornwalli partszakaszon áll a panzió, amely a helyszínét adja ennek az igazi szívmelengető nyári regénynek. A történet három fő szálon halad, amelyek szinte külön sztorikként is értelmezhetőek. Az egyik főhőse Em, aki egy rosszul sikerült házasság után marad egyedül két kamasz gyerekkel. Szinte maga sem hitte el, mikor belépett az életébe az elragadó, szintén elvált George, akivel valósággal fellángolt a szerelem, olyannyira, hogy közös cornwalli nyaralást terveztek el: Em, a gyerekei és George. Arra nem volt felkészülve, hogy velük fog tartani a férfi hétéves kislánya, Seren is, aki egyáltalán nem olyan kedves, mint a kortársai szoktak lenni...
A neves kanadai írónő 2015-ben írt regényével ismét az amerikai világ egy alternatíváját tárja olvasói elé. A „mi lett volna, ha” kérdését, miszerint az amerikai gazdaság összeomlik, és egy társadalmi rendet nélkülöző anarchikus világ alakul ki, a 2008-as válság, valamint a koronavírus-járvány okozta jelenlegi kétes helyzet Atwood regényének tartalmát a fiktív térből a véres valóság világába transzponálhatja. A regény ugyanis egy olyan alternatív Amerikát mutat be, ami azért lehet húsba vágóan fenyegető és kijózanító, mivel a megvalósulásának minden lehetősége adott a mai napig.
A reneszánsz Itália életével, mindennapjaival és kultúrájával a Medici család minden szinten szorosan összefonódott. Firenze nemes vezetői az irodalom és a művészetek pártfogolása mellett az összeesküvések, árulások és gyilkosságok világában is egyaránt megtalálták a helyüket. A történelmi regény a család erejének és hatalmának egyik megszilárdítóját mutatja be: Lorenzo di Medici, akit csak il Magnificónak, vagyis a Nagyszerűnek neveztek a kortársak, a tizenötödik század második felében vitathatatlanná tette a család hatalmát Firenzében.
A „kanadai Csehov”-ként emlegetett, idén kilencven esztendős, irodalmi Nobel-díjas (2013) Alice Munro első novelláskötete 1968-ban jelent meg és azóta művei mindenütt nagy kritikai és közönségsikert arattak. Amikor a rangos Booker-díjat (2009) odaítélte neki a zsűri, az indoklásban ez hangzott el: „bár elsősorban novellistaként ismert, műveit mégis olyan mélység, precizitás és bölcsesség jellemzi, amelyre számos regényíró egész életében csak törekedni tud”. Munro mostani egytucat csodálatos novellát tartalmazó kötetének valamennyi írásában többnyire a nők és kapcsolataik állnak a középpontban, a maguk esendőségével, boldogságával, boldogtalanságával, tisztaságával, bűneivel, fájdalmaival, bizonytalanságával, szenvedésével, mindazzal ami valamennyiünkre oly jellemző.
Alva Smith (1853-1933) egy jó nevű, de elszegényedett déli család leányaként született az alabamai Mobile-ban. Családjával később New Yorkba költözött, de rövidebb ideig élt Angliában (ahová apját üzleti ügyei szólították), és egy franciaországi bentlakásos iskolában is. Édesanyja 1871-ben hunyt el, Alva azonban négy évvel később hozzáment William Kissam Vanderbilthez, akivel egy bálon ismerkedtek meg. Ezzel Amerika egyik leggazdagabb famíliájába házasodott be, és férjével három gyermekük született. Lányukat, Consuelót egy angol grófhoz, Charles Spencer-Churchillhez adták hozzá.
Kossuth Zsuzsanna regényes életrajza után a neves gyógyszerész, a modern hazai gyógyszeripar megteremtőjének életét bemutató regénnyel jelentkezik Berényi Anna. Richter Gedeon kiskorában árvaságra jutott, Gyöngyösön nevelkedett a nagyszüleinél, majd tizenöt évesen gyógyszerészgyakornokként kezdett dolgozni. Később egyetemi végzettséget szerzett, és saját patikát vezetett az Üllői úton, 1907-ben pedig felépítette Kőbányán az ország első gyógyszergyárát. Harmincöt éven keresztül vezérigazgatóként vezette a vállalatot, számos szabadalmat jelentett be (mint például a Kalmopyrin), a második világháború elejére pedig a cég már tíz leányvállalattal és öt kontinensre kiterjedő képviseleti hálózattal rendelkezett.