Patricia Lockwood: Lesz még másik belőled?
A kortárs amerikai irodalom egyik legizgalmasabb, legprovokatívabb fiatal írójának regénye jelent most meg. A globális világjárvány közepette egy fiatal nő (a regény érdekessége, legtöbb szereplőnek nincs neve, a szerző ezzel is az internet anonim vagy általánosított jellegét érzékelteti) próbálja egyben tartani életének darabkáit. A névtelen nő egy abszurd posztja miatt az internet híressége lett, majd világszerte előadásokat tart a digitális kultúráról. A férje, szintén névtelen, biztos pont az életében, ő türelemmel figyeli felesége online függőségét. A főszereplőt húgának terhessége és az azzal járó komplikációk rántják vissza a valóságba. A regény két élesen elkülönülő, a digitális látszatvilág és a hús-vér valóság részeit ütközteti, ez adja a központi konfliktus lényegét. Az első egységben a főhős teljesen elveszik az internet világában. Az élete mémekből, végtelen görgetésből és az online dühöngésből áll. A konfliktus forrása, hogy az internet eltorzítja a gondolatait, az empátiáját és már nem tudja, hol ér véget a netes énje és hol kezdődik a valódi. A valóság a második részben manifesztálódik, amikor a konfliktus külsővé és tragikussá válik, mert a húga gyermekénél egy ritka genetikai rendellenességet (Proteusz-szindróma) diagnosztizálnak. A főszereplő kénytelen kilépni a virtuális világból, hogy segítse családját. A húga kisbabája – akiért a család minden áldozatot meghozott – végül meghal. Ez az a pillanat, ahol a digitális világ teljesen csődöt mond, a főszereplő rádöbben, hogy az internet nyelve, a vicces posztok és a mémek képtelenek kifejezni vagy befogadni egy ekkora veszteséget, mert ebben a világban nincsenek szavak az igazi gyászra és szeretetre. A nő végül elveszíti a telefonját, amelyen az egész élete zajlott. A készülékkel együtt elveszik az a digitális archívum is, amit a babáról és a vele töltött időről készített. Rájön, hogy az internet nem biztonságos hely az emlékek megőrzésére… Lockwood azt sugallja, a virtuális világ elrabolja tőlünk a jelen megélésének képességét, mert a valódi élet nem a képernyőkön, hanem a törékeny, fájdalmas és mulandó pillanatokban zajlik…Főleg fiatal olvasók fogják igazán megérteni a regény üzenetét, de szélesebb körben is érdemes ajánlani. / Forrás: www.kello.hu
A kölcsönözhetőség ellenőrzése és további információk
A kortárs amerikai irodalom egyik legizgalmasabb, legprovokatívabb fiatal írójának regénye jelent most meg. A globális világjárvány közepette egy fiatal nő (a regény érdekessége, legtöbb szereplőnek nincs neve, a szerző ezzel is az internet anonim vagy általánosított jellegét érzékelteti) próbálja egyben tartani életének darabkáit. A névtelen nő egy abszurd posztja miatt az internet híressége lett, majd világszerte előadásokat tart a digitális kultúráról. A férje, szintén névtelen, biztos pont az életében, ő türelemmel figyeli felesége online függőségét. A főszereplőt húgának terhessége és az azzal járó komplikációk rántják vissza a valóságba. A regény két élesen elkülönülő, a digitális látszatvilág és a hús-vér valóság részeit ütközteti, ez adja a központi konfliktus lényegét. Az első egységben a főhős teljesen elveszik az internet világában. Az élete mémekből, végtelen görgetésből és az online dühöngésből áll. A konfliktus forrása, hogy az internet eltorzítja a gondolatait, az empátiáját és már nem tudja, hol ér véget a netes énje és hol kezdődik a valódi. A valóság a második részben manifesztálódik, amikor a konfliktus külsővé és tragikussá válik, mert a húga gyermekénél egy ritka genetikai rendellenességet (Proteusz-szindróma) diagnosztizálnak. A főszereplő kénytelen kilépni a virtuális világból, hogy segítse családját. A húga kisbabája – akiért a család minden áldozatot meghozott – végül meghal. Ez az a pillanat, ahol a digitális világ teljesen csődöt mond, a főszereplő rádöbben, hogy az internet nyelve, a vicces posztok és a mémek képtelenek kifejezni vagy befogadni egy ekkora veszteséget, mert ebben a világban nincsenek szavak az igazi gyászra és szeretetre. A nő végül elveszíti a telefonját, amelyen az egész élete zajlott. A készülékkel együtt elveszik az a digitális archívum is, amit a babáról és a vele töltött időről készített. Rájön, hogy az internet nem biztonságos hely az emlékek megőrzésére… Lockwood azt sugallja, a virtuális világ elrabolja tőlünk a jelen megélésének képességét, mert a valódi élet nem a képernyőkön, hanem a törékeny, fájdalmas és mulandó pillanatokban zajlik…Főleg fiatal olvasók fogják igazán megérteni a regény üzenetét, de szélesebb körben is érdemes ajánlani. / Forrás: www.kello.huA kölcsönözhetőség ellenőrzése és további információk
2026. augusztus 07.