A római történelem jelentős eseményeit feldolgozó történelmi regényei miatt komoly népszerűségre szert tett alkotó, Simon Scarrow az ókori Britanniába repíti vissza olvasóit. Abba a korba, amikor a római legiók még csak néhány évtizede vetették meg lábukat a szigeten, s bár a törzsek jelentős részét sikerült leigázniuk vagy diplomáciai eszközökkel megtörniük, a feszültség nőttön-nő. Scarrow, mint a korábbi regényeiben, most is több szálon futtatja a Kr. u. 60-as év eseményeit, s miközben a különböző nézőpontokból összeáll a kép, a római társadalom és a hadsereg különböző szintjeit is alaposan megismerhetjük.
"Ez a kötet a lezáratlan múltról szól. Azokról a hajdani (saját vagy transzgenerációs) sérelmekről, amelyeket még nem sikerült feldolgoznunk, ezért változatos formákban mutatják meg magukat a jelenben: például traumatünetként, sémaként vagy kötődési zavarként" - olvashatjuk a mű fülszövegében, amelyben nyolc olyan szakember ír erről a témakörről, akik segítőként, terapeutaként ennek a problémának különféle változataival foglalkoznak.
William Wharton eredetileg 1996-ban megjelent Lakóhajó a Szajnán című önéletrajzi műve a szerző és családja életének közel húsz évét öleli fel. Az amerikai író és óvónő felesége 1958-ban költözött Európába, és több év folyamatos utazás után Párizsban telepedtek le. Wharton a francia fővárosban elsősorban impresszionista hatású képeket készített és árult, miközben a felesége a Párizsi Amerikai Iskolában dolgozott. Már több mint tíz éve éltek ott, amikor a házaspár a hetvenes évek közepén úgy döntött, hogy lakóhajón fognak élni.
2019-ben az éppen nyolcvan esztendős rock-díva, Tina Turner már életében legenda lett, nagy szerelme pedig Bach – no nem Johann Sebastian vagy Carl Philipp Emanuel, de még csak nem is Wilhelm Friedemann, hanem –, Erwin Bach, akivel megismerkedésük után huszonhét évvel kötött házasságot, Zürichben éltek egészen az énekesnő 2023-ban bekövetkezett haláláig. A rock and roll koronázatlan királynője megdöbbentően őszinte és szívmelengető - most új címmel megjelenő - önéletrajzában egyedülálló karrierjéről és magánéletéről egyaránt vall.
Bár a jelen kötetben „feltálalt” legtöbb receptet ismerhetik a magyar olvasók, mégis, ha nem figyelünk oda, egy generációváltásnyi idő alatt a megszokott ételek, a hagyományos magyar konyha ízei kikophatnak a mindennapokból. Ezen nem javított sokat, hogy a legtöbb olvasónak az itt felsorolt ételekkel kapcsolatban a vasárnapi asztal finoman gőzölgő emlékei mellett kevésbé megkapó menzák juthatnak az eszébe, mégis, ha odafigyeléssel és kellő alázattal készítjük ezeket a fogásokat, egy modern család étkezőjében is megállják a helyüket.
Miután a Heti Válasz 2018 nyarán megszűnt, annak örökébe a Válasz Online lépett, ugyanazon év decemberétől a közéleti kérdések iránt érdeklődő olvasók az online felületen olvashatták az újabb cikkeket. Azóta eltelt öt év, és a Válasz Online meghatározó felületté vált a kortárs magyar médiatérben, de a print változathoz – anyagi okokból kifolyólag – nem tértek vissza. A jelen kötet első ízben jelenteti meg a portálon elérhető szövegeket nyomtatott formában, s a szerkesztőség tagjai remélik, ez nem egyszeri kezdeményezés lesz.
1948-ban, a „fordulat évében”, azon belül is szeptember-októberben látogatott vissza Budapestre az egykor ott született, akkor már nemzetközi szinten ismert amerikai fotográfus, Robert Capa. A háború pusztítása után újjáépülő, szovjetizálódó magyar fővárosról készített szöveges és fotóriportot egy amerikai magazin számára, mely 1949 novemberében jelent meg, Conversation in Budapest („Budapesti beszélgetés”) címmel, még abban az évben pedig egy másik lapban Capa számos Magyarországon készített további fotója látott napvilágot.
A jelen kötet arra vállalkozott, hogy a honfoglalás idejétől kezdve a jelenünkig haladva a magyar konyha sajátos ízeivel ismertesse meg a konyhaművészetben valamelyest járatos olvasókat. A kötet 1100 év ízeiből nyújt át egy csokorra való receptet, melyek közül a legtöbb nem egy-egy régről fennmaradt szakácskönyv gyűjteményéből került ki, hanem a kreatív és vállalkozó kedvű séfek figyelembe vették az adott időszak és tájegység terményeit, s azokból állítottak össze olyan fogásokat, melyeket akár eleink is fogyaszthattak.
Emily Blackwood expedíciói során többször eljutott Pápua és Új-Guinea földjére, ahol ritka és különleges növényeket gyűjtött. A fiatal nő kalandozásai során megismerkedett számos ritka madárfajjal és az őserdők állataival is, így aztán nem hagy gondolkodási időt magának, hogy elfogadja a főnöke, Mr. Rotschild által kiközvetített munkát. A fiatal nő édesapja megvakult, ezért Emily az idős úrral együtt utazik el a skóciai kastélyba, amelynek különc és egyben különös tulajdonosa Henrich Vogel.
"A kodependencia tehát emberfüggés, a szer maga az ember, és az egyén önmagát kizárólag más embereken keresztül határozza, nyugtatja meg, ezért szüksége van arra, hogy szükség legyen rá ahhoz, hogy ő a saját maga létezését érzékelni tudja" – így írja le egy mondatba sűrítve Tisza Kata a kapcsolati függőség jelenségét, amely köré egy teljes regényt körített. A műfaj és terjedelem nem túlzás, hiszen a kodependencia egy roppant összetett, sokakat mélyen és érzékenyen érintő, sorsformáló erejű probléma. A címszereplő, Szakáll Péter többféle módon is kapcsolódik ehhez: egyrészt terapeutaként a szakterülete a kapcsolati függőség, amelynek annyi változatával találkozik, ahány kliense van.
Korunk egyik legkáprázatosabb zenei legendájáról szól a német szerző debütáló regénye. A hatszoros Grammy-díjas Whitney Houstonról van szó, akinek a hetvenes évek közepén indult a karrierje, aki a kilencvenes években volt a csúcsponton, és mindezt nemcsak számos díj és több mint kétszázmillió eladott album jelezte, hanem több filmszerep is. Kevin Costner oldalán 1992-ben játszott a Több mint testőr című filmben, az ott elhangzó „I Will Always Love You” és az „I Have Nothing” című számai világslágerekké váltak, és ezt további sikeres albumok és filmek követték.
A jelen, ismeretterjesztő igénnyel megírt tudományos összefoglaló bemutatja, hogy a 21. században milyen szerepük van a botanikus kerteknek. Ezek a mesterséges növénytársulások amellett, hogy szemet gyönyörködtető látványban részesítik azokat, akik szabadidejüket itt szeretnék eltölteni, a tudományos kutatások tekintetében is hiánypótló szerepet töltenek be, a tudósok ugyanis itt vizsgálhatják meg testközelből a világ flórájának színe-javát, valamint hogy például a klímaváltozás hogyan befolyásolja az egyes növénycsoportokat, az egyes fajokat.
Nyáry Krisztián legújabb könyvében a magyar kultúra két jelentős ágát, a gasztronómiát és az irodalmat tárgyalja, amelyek szorosabb, ha nem egyenesen elválaszthatatlan viszonyban voltak mindig is egymással. A szerző, aki számos kötetet jegyez a jeles magyar írók szerelmi életéről, kiemelkedő magyarok tetteiről, illetve a legszebb szerelmes levelekről, e kötetében harminc írót mutat be a hozzájuk kapcsolódó harminc anekdotikus történeten keresztül, s ehhez társul a történetekben megidézett ételek receptjeinek (hatvan recept) részletes leírása, hogy ha a gasztro- és irodalomtörténet iránt lelkesedő olvasó meg szeretné ízlelni például Esterházy Péter vagy éppen Móricz Zsigmond kedvelt fogásait, maga is elkészíthesse azokat otthon.
Bár szakmai körökben már évek óta ismert volt a sématerápia mint pszichológiai módszer, a köztudatba csak az elmúlt időszakban került be - és lett ezzel együtt az egyik legnépszerűbb, nagy érdeklődéssel övezett irányzat. Nem véletlenül: a maladaptív - önsorsrontó - sémák felismerése és korrigálása igen hatékonynak bizonyult ahhoz, hogy aki valóban elköteleződik egy sématerápiás önismereti munka mellett, az meg tudjon szabadulni a repetitíven ismétlődő rossz megoldásoktól, hibás mechanizmusoktól. Kevesen tudják, de a sématerápiával elsők között Birtalan Balázs, a tragikusan fiatalon, mindössze negyvenhat évesen elhunyt író, költő és nem utolsósorban terapeuta kezdett foglalkozni.
Két nehéz helyzetben lévő nő a főszereplője a brit bestsellerszerző, Jojo Moyes regényének. Nisha Cantor tizennyolc éve él házasságban mérhetetlenül gazdag férjével, ám az élete egyik napról a másikra áll a feje tetejére. Kálváriája az egyik reggel, az edzőterem öltözőjében veszi kezdetét, ahol arra döbben rá, hogy a zuhanyzás közben valaki elvitte a táskáját. Maga a táska is drága, hát még a benne lévő ruhadarabok és egy fenséges piros magassarkú cipő, ám valójában csak véletlenül vitték el a táskát, mert az illető összekeverte a sajátjával.
1924 októberében, a Dorn család Rajna-parti villájában veszi kezdetét a német szerzőnő regénye. A háborúnak immár hat esztendeje vége, a Mosel partján álló Dorn Édességgyár azonban a csőd szélén áll. A gyár alapítója, Felix Dorn kereken egy éve halott, az örökösnek, a harmincesztendős Ericnek azonban, aki még mindig a háborús traumáitól szenved, semmi kedve a vállalat vezetéséhez. A családtagok lassan feldolgozták a gyászt, épp Georg bácsi báljára készülnek, Eric húgát, Ellát azonban valami teljesen más foglalkoztatja.
Az ország nagy része Sárközi Ákos nevével egy sokadik évadnál tartó televíziós gasztronómiai vetélkedőben találkozhatott első ízben, hogy a séfből hamar valódi sztár séf váljon. Sárközi szakácskönyve előszavában kifejti, hogy mostanában szinte minden komolyabb híresség előáll egy szakácskönyvvel, viszont éppen a magyar gasztronómia meghatározó alakjai, a díjnyertes séfek sokszor adósok maradnak, a szerző is ezt az adósságot szeretné törleszteni, miközben beengedi olvasóit a kulisszák mögé, s a séf mögött megismerhetjük az embert, gyerekkorától kezdve egészen a szakmai sikerekig.
A tovatűnő idő megragadására az emberiség számos módszert és technikát talált fel az évezredek alatt: az évszázadokon át meghatározó írott szó mellé a 19. századtól a fénnyel történő archiválás, a fényképek léptek fel az emberi kultúra színpadán, mint a jelenből egy pillanat alatt múlttá váló valóság megőrzésének letéteményesei. A jelen kötet Budapest egyesülésének 150. évfordulójára jelent meg. Az album válogatást nyújt át leendő olvasóinak az egykori Budapestről, alulnézetből láttatja a világvárost.
Lucy Clarke egy újabb hátborzongató pszicho-thrillerrel lepte meg a műfaj rajongóit. Az írónő Norvégia köd lepte tájain vezeti végig olvasóit, akik a könyv végére mást sem szeretnének csinálni, mint végre visszatérni az ismerős és megszokott városi életbe. A történet szerint négy tanárnő túrázni indul Norvégia egyik festői, de annál eldugottabb szegletébe, a Blafjell-hegyhez. A barátnők minden évben kivesznek pár nap szabadságot, hogy egy közös túrán, közös nyaraláson végre kiszakadjanak saját életükből és élvezzék egymás társaságát.
Ötven zseniális találmányt vagy tudományos felfedezést, valamint magyar feltalálóit mutatja be legújabb könyvében Csiffáry Gabriella. És bár ismeretterjesztő műről van szó, a szerző komoly kutatásokat végzett, több magyar és külföldi levéltárban, múzeumban, kézirattárban, magángyűjteményekben és családi hagyatékokban egyaránt. A kötet külön érdeme, hogy a közismert tudósokon és találmányokon kívül kevesek által ismert személyekről és alkotásaikról is olvashatunk.
A romantikus történet két „időszálon” fut. Evelina 1979-ben, New Yorkban családja körében ünnepli a hálaadás napját. A lány már több mint harminc éve amerikai állampolgár, de a lelke mélyén még mindig olasznak érzi magát. A másik idővonal 1943-ba, a második világháború idejére, Észak-Olaszországba kalauzolja az olvasót. Itt él gyermekként Evelina szüleivel és a testvéreivel együtt. A nővére, Benedetta szerelmes egy helybéli fiatalemberbe, de mivel a család nagyon szerény körülmények között él, végül kénytelen apjának engedelmeskedni és nem a szív, hanem az ész szavát követi, amikor egy tehetős bankárhoz köti az életét.
Fejős Éva egy újabb szórakoztató romantikus regénnyel lepte meg rajongóit: akik olvasták az írónő Karácsony New Yorkban című művét, a jelen kötet szereplőit ismerősként fogják viszontlátni. Visszatér ugyanis Martin, aki tíz évvel korábban tudta meg, hogy apja egy világhíres rocksztár. A fiúból révbe ért informatikus lett, de a boldogsághoz nem elég a biztos fizetés és a tuti karrier. A regény az amerikai és a magyar helyszínek között ugrál, valamint a két idősík: 2012 és 2022 között.
Újabb kötettel jelentkezik A szerelem képlete és más romantikus bestsellerek írója, Ali Hazelwood. Mallory Greenleaf a történet elején úgy érzi, végleg felhagyott a sakkal, ugyanis a sport négy évvel korábban valósággal romba döntötte a családját. A legfontosabb, hogy beteg anyukájával és a húgaival minden rendben legyen, a meglehetősen unalmas munkájának köszönhetően pedig legalább ki tudja fizetni a számláit. Aztán végül mégis hagyja magát rábeszélni, hogy az egyik barátja benevezze őt egy jótékonysági sakktornába, mely az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezetet támogatja.
A "skandináv krimi királya", Jo Nesbø kedvenc rgényhőse, a legutóbb a Kísértetben (201808162) nyomozó Harry Hole ismét visszatér. A tematikus sorozat tizedik kötetében természetesen ismét rá és segítőire vár egy bonyolult sorozatgyilkosság felderítése. Egy rendőrtisztet holtan találnak egy régi, megoldatlan gyilkossági ügy helyszínén, és az eset ismétlődik, így hamar nyilvánvalóvá válik, hogy az Oslo utcáin vadászó gyilkos szisztematikusan rendőröket szemelt ki magának.
Az orvosi krimik avatatlan nagymestere kifogyhatatlan az ötletekből, amikor kórházban történt bűncselekményeket vet papírra. Laurie és Jack orvosházaspár, akik munkájukban remekül összedolgoznak, jól kiegészítve egymást. A gépezetbe akkor kerül porszem, amikor Laurie férjének főnöke lesz. Jack patológusként mindig a megérzései után megy, nem hajlandó minden esetben felesége utasításaira hagyatkozni, amit az asszony némi sértettséggel fogad csak el. Amikor Laurie barátnőjének, Sue Passero doktornőnek a holttestére bukkannak a kórház parkolójában, a doktornő a férjét, Jacket bízza meg az alapos vizsgálattal.
A nemzetközi ismertségű olasz író romantikus regénye a 17. század első évtizedeiben játszódik az észak-itáliai Alpok egy festői szépségű településén, története pedig egy nagy-nagy, ám mindent legyőzni mégsem tudó szerelem históriája. Két főhőse: Daniele Di Barco, a falu szélén élő fiú, a „farkasok őre”, akinek az a feladata, hogy távol tartsa a ragadozókat a gazdák jószágaitól, valamint Susanna, akiről a születése pillanatában megállapította a bába, hogy tűzrevaló boszorkány lesz. A lányt jólelkű apácák nevelik, ám önfejűségével, csínytevéseivel sok borsot tör a nővérek orra alá; egyáltalán nem óhajt megfelelni a kor nőnevelési követelményeinek. Ráadásul a lány megismerkedik Galilei tanaival, amivel végképp kihívja maga ellen az egyház haragját..
Felső-Bajoroszág festői hegyei között bújik meg Nederkaltenkirchen, ahol Rita Falk történeteinek állandó főszereplője, Franz Eberhofert rendőrnyomozó él. A férfi mindennapjai többnyire nyugalomban telnek, mert a városkában komoly bűntény csak szökőévenként történik. Így azután Franz boldogan falatozik a bajor nemzeti ételek különféle ízesítéssel elkészített ételeiből, amelyet nagymamája tesz az ebédlőasztalra. Ezeknek a finomságoknak a receptjeit, amelyeket a Nagyi 1937-ben jegyzett le szakácskönyvében, valamennyi kötete végén megosztja olvasóival a szerző.
Margaret Mitchell világhírű regényének címét kölcsönözte jelen életrajzi regényének a szerző, miközben a Scarlett O’Harát alakító Vivien Leigh (1913-1967) életének állomásain vezeti végig az olvasót. A regény filmváltozatában főszerepet alakító színésznő, Vivian Mary Hartley néven született az indiai Dardzsilingben, ahol az édesapja az angol származású Ernest Hartley az indiai lovasság tisztjeként szolgált. Vivien később visszatért Londonba, ekkortájt a fiatal színésznő főként színházi szerepekben játszott, majd amikor egy filmforgatás során, 1937-ben megismerkedett Laurence Olivier-vel, hamarosan életre szóló szerelem szövődött közöttük, s miután mindketten elváltak, összekötötték az életüket.
A főváros 150. születésnapját a lehető legkülönbözőbb programokkal ünnepelte a város vezetése és a helyiek. Ezek között kiemelt figyelemre tarthat számot a huszonhárom kortárs író közreműködésével megvalósult, közös művészeti alkotás, a Budapest nagyregény. A huszonhárom szerző Budapest huszonhárom kerületét, így a város teljességét reprezentálja. Ahogy a települést sem lehet egy utca vagy egy kerület alapján megítélni, térben és időben is számtalan egymást átfedő történetből áll össze ez a hatalmas és lenyűgöző egység, úgy a jelen kötet is közös produkcióként magán hordozza az alkotók saját karaktereit, de együtt mégis sikerült valami mélyen budapestit megragadniuk.
Kereken tíz ével ezelőtt járt le Alföldi Róbert megbízatása a Nemzeti Színház élén, melynek kapcsán akkor Alföldi színháza címmel könyv is jelent meg a színművész-rendező, valamint jó barátja, a nyelvész és kritikus Csáki Judit tollából. Az ott eltöltött öt év lenyomata volt a kötet, most tíz évvel később pedig Csáki arra vállalkozott, hogy magáról Alföldiről írjon interjúkötetet. Elsőként az Új Színház 2001-es igazgatói posztjára beadott pályázatáról és az azt követő procedúráról, valamint néhány kultúrpolitikai aktualitásról beszélgetnek, majd az időben visszakanyarodva a családról és a gyermekkorról esik szó.
Amikor egy kisgyermek megérkezik a családba, többnyire az édesanyára fókuszálnak a tekintetek, mert még ma is a közvélekedés része, hogy az édesanya szerepe a legfontosabb a kicsik életében. Holott a mai édesapák már az anyukákkal egyenértékű helyet foglalnak el a családi „koordináta rendszerben”. Mégis néha kicsit kirekesztettnek érezhetik magukat, legalábbis Kertész András mostani könyvében arról mesél szeretetteljes humorral, hogyan találta meg az „apai egyensúlyt” kisfia, Dávid életében.
A kárpátaljai magyarság történetébe vezeti be a történelem és a határon túli magyar kisebbség sorsra iránt érdeklődő olvasókat a jelen tanulmánykötet, amely 1944 és 2022 között tárgyalja ezeket a kérdéseket. A térség a huszadik század során majd minden komolyabb konfliktus és háború alatt gazdát cserélt, hogy a század első felében az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgáraiként a többségi magyarsághoz tartozó falvak és városok Csehszlovákiában, majd 1945 után a Szovjetunióban találták magukat, s noha a rendszerváltás és a Szovjetunió szétesése sokakban felkeltette a reményt, a modern ukrán államban sem könnyű e térségben magyarnak maradni.
A második világháború egyike a legtöbbet kutatott emberi konfliktusoknak, amit egyrészt az is indokol, hogy még nem telt el azóta annyi idő, másrészt a huszadik század első felének megváltozott mediális környezete és gyakorlata a század közepére kristályosodott ki, harmadrészt az emberiség legszörnyűbb vétkeit ekkor követték el, köztük a holokausztot és az atombomba ledobását.
A gazdagon illusztrált, precízen dokumentált, album formátumú tanulmánykötet a mai Magyarország területén 1917-től épült bunkerek – azaz föld alatti életvédelmi létesítmények – történetét és jelenlegi állapotát mutatja be. A szerkesztő Mihályi Balázs a kötet előszavában a laikusok számára is érthetően tisztázza, milyen típusai léteznek a bunkereknek, úgymint légvédelmi óvóhelyek, beton tüzelőállások, rejtett katonai vezetési pontok, föld alatti raktárak, üzemek stb. A négy fő részbe osztott 22 tanulmány elsősorban történeti és építészeti szempontból mutatja be a különböző funkciójú bunkereket, számos fotó, tervrajz, magyarázó ábra, dokumentummásolat kíséretében.
Budai Lotti és Zubor Rozi újabb ismeretterjesztő nőtörténeti kötettel jelentkezett, amely ezúttal a történelem és a mondavilág – jobbára csak – szajhának titulált nőit és asszonyait állítja új fénytörésbe, miközben a patriarchális társadalomról is leszedi a keresztvizet. A közérthető és ismeretterjestő stílusban megírt válogatás célja, hogy visszamenőleg is az őket megillető helyre állítsa ezeket a nőket, feltárva, hogy milyen mélyen rögzült kulturális mintázatok dolgoztak és dolgoznak a mai napig az egyes társadalmakban, és hogy miért tekintik az önrendelkezésre vágyó, a testét és lelkét a maga elvei szerint irányító nőt felforgatónak, a társadalomra nézve destruktív tényezőnek.
A kisgyermekkor ízemlékei, a nagymama házi konyhaművészete mindenkiben kitörölhetetlen nyomokat hagy, egyfajta mérceként marad meg, ha ételekről van szó. Nincs ez másként Mautner Zsófival sem, aki sokat vendégeskedett kislányként nagyszülei kunmadarasi otthonában. Az ehhez a helyhez, időszakhoz köthető nosztalgikus emlékek, élmények ihlették ennek a gyönyörű kivitelű szakácskönyvnek a megírására, amelyben a hagyomány ihlette, rusztikus, a maga nemes egyszerűségében hiteles, egészséges és tartalmas receptek kaptak helyet.
Az elmúlt évek egyik legjelentősebb mentálhigiénés-pszichológiai fejleménye, hogy a transzgenerációs öröklődés fogalma bekerülhetett a szakmai kánonba, majd pedig az egyre több embert elérő pszichológiai ismeretterjesztő műveken keresztül a köztudatba is. Ez a fordulat tematizálni engedett olyan, sok generáción átívelő mintázatokat, amelyek destruktív üzeneteket, hiányokat, hitrendszereket, viselkedési formákat, gondolkodási struktúrákat, érzelmi reakciókat rögzítettek, mintegy bezárva az érintetteket saját családjuk egyre ismétlődő forgatókönyvébe.
A magyar olvasók számára sem ismeretlen Daniel G. Amen, aki egész karrierjét az agy kutatásának és jobbításának szentelte. A kutatóorvos szerint ugyanis egészségünk és mentális jóllétünk alapja, ha agyunk is kellően egészséges, ha vigyázunk rá és minél kevesebb kockázati tényezőnek tesszük ki. Természetesen tisztában kell lennünk a hajlamosító tényezőkkel, rokonaink kórtörténetével, de a komolyabb betegségeket egy kis tudatossággal és odafigyeléssel jóval nagyobb eséllyel előzhetjük meg. Az agyat számtalan módon képesek vagyunk tönkretenni, vagy éppen feljavítani. A szerző az utóbbit mutatja be részletekbe menően.
"Én is parentifikált gyermek voltam" – írja pszichológiai alapozású szakkönyvének bevezetésében a szerző. Ezután pontosan leírja, mit is jelent a fent említett kifejezés. A perantifikáció arra a jelenségre utal, amikor egy családban a szerepek felcserélődnek, és a felnövekvő gyermekre felnőtteknek való feladatok hárulnak, többnyire azért, mert a szülők nem tudják, vagy éppen nem akarják ellátni teendőiket. Ez adódhat abból a tényből, miként ez Bibók Bea családjában is tetten érhető, hogy a szülők munka mellett tanulnak, sokat dolgoznak, és ennek okán a gyermek kénytelen bezárkózni a maga kis világába, mert a felnőtteknek soha nincs ideje arra, hogy vele foglalkozzanak.
A holland szerző megelégelte, hogy a gyerekeivel való együttélés másból sem áll, mint folyamatos harcból, s nevelés alatt sem tesz mást, csak fegyelmez vagy könyörög. Eva Bronsveld bemutatja, hogy kik is azok a temperamentumos gyerekek, s hogy milyen pedagógia eszközökkel, milyen hozzáállással lehet alapvetően változtatni a korábbi bevett gyakorlaton, a téves mintákon. A szerző tehát maga is átélte, hogy milyen nehéz, majd pedig, hogy milyen csodálatos is lehet egy temperamentumos gyerekkel együtt élni.
Petőfi Sándor Téli világ című versének idézetét választotta könyve címéül Tari Annamária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus. A szerző évek óta foglalkozik a fogyasztói társadalom elidegenítő hatásával, a virtuális világ közösségre ható negativitásával. Véleménye szerint az információtechnológia fejlődése következményeként olyan személyiségváltozások jöhetnek létre, amelyek a generációs különbségeket is felerősítik, nem mellesleg súlyos torzulásokat okozhatnak a fiatalok pszichés fejlődésében.
Olivier Lascar tudományos újságíróként már évek óta szorosan nyomon követi az amerikai vállalkozó és technológiai guru, Elon Musk pályáját és terveit. Meglátásait, tapasztalatait a jelen könyvben összegzi, melyből így az olvasók átfogó képet kaphatnak a világot a maga képére szabó milliárdos tevékenységéről, terveiről és olykor korántsem kedvező hatásáról. Musk a 21. századi Amerika új típusú üzletembere, aki merészebb, mint a korábbi évek techmilliárdosai, nem csak egy területre tör be, hanem párhuzamosan alakítja ki a cégei által lefedett területeket, amelyek rendre valamilyen innovatív szférába tartoznak.
A remek humorral megírt történetek, melyeknek centrumában minden esetben, a címben szereplő, Agatha Raisin áll, bizonyára már sok elkötelezett hívet szereztek a krimi műfajának. A mostani regényben, amely a „bájos kis faluban”, Carselyben játszódik Agatha és asszisztense, Tom egy helybéli ismerősük esküvőjére hivatalosak. Amikor autójukkal az úticéljuk felé tartanak egy kétségbeesett, meztelen férfi ugrik ki eléjük az útra és szinte követeli, hogy menjenek vele a bokrok közé, mert ott egy szörnyű gyilkosságot fedezett fel.
Aki ismeri a mára már ikonikussá vált amerikai televíziósorozatot, a Jóbarátokat, az bizonyára számos hasonlóságot vél majd felfedezni A karácsonyi árvák klubjának eseményei és a filmsorozat történései között. A remek humorral megírt regény négy jóbarátja Hannah, Finn, Priya és Theo. A kvartett alapjait Hannah és Finn fektették le, ők még az egyetemről ismerték egymást. A lány szülei meghaltak, a srácot pedig a szülei „persona non gratának” minősítették otthon, miután kiderült, róla, hogy meleg. Mindketten New Yorkba költöznek, elválaszthatatlanok és a karácsonyokat is évek óta kettesben töltik.
Az Amerikában játszódó romantikus történet fiatal nőalakja, Anastasia versenyszerűen műkorcsolyázik. Kislánykora óta az a leghőbb vágya, hogy bekerüljön az olimpiai csapatba, ezért meg is tesz mindent, szigorú napirend szerint éli mindennapjait. Nathan a helybeli, Maple Hills-i hokicsapat kapitánya szintén alárendeli egyéni érdekeit a sportnak és valódi „kapitányként” védelmezi csapatának tagjait. Miután Stassie partnere megsérül, Nathan és a lány egy félreértés miatt egy ideig együtt korcsolyáznak.
Ahogy a szerző korábbi regényei, úgy ez is egyetemi, természettudományos kutatói közegben játszódik, ahol a történet során kiderül, hogy a fizikus és matematikus kockák a szívük legmélyén romantikus emberek. A 27 éves Elsie Hannaway elméleti fizikából doktorált, tanársegédként azonban elég rossz a fizetése, így a fiatal nő lassan nagy adósságot halmoz fel. A lány egyáltalán nem ilyen életre vágyott, hogy meg tudjon élni termodinamikát tanít, remélve, hogy előbb utóbb már nem csak óraadó lehet, hanem állandó állást is kaphat az egyetemen.
A második világháború nem nélkülözte a különleges megoldásokat, váratlan katonai akciókat, melyek közül az 1944 februárjában véghez vitt Jerikó-hadművelet adta a jelen történelmi romantikus regény alapját. A szövetségesek, vagyis az angol légierő fényes nappal lebombázott egy olyan börtönt, ahol a Gestapo a francia ellenállás elfogott tagjait őrizte.
Ez a kisregény a szerző korábban megjelent modern Hamupipőke-történetének, a Finding Cinderellának a kiegészítő története, amelyben ismét főszereplőként és narrátorként lép színre az akkori történet hőhőse, Daniel. A srác akkor, a középiskolában merőben szokatlan körülmények között lett szerelmes Sixbe: a lánnyal a sulis öltözőszekrényében elbújva ismerkedett meg és jött össze, méghozzá úgy, hogy a lány a sötétben azt sem tudta, kivel szexelt.
Három romantikus kisregényt tartalmaz a General Press legújabb kiadványa - mindegyik ugyanabban a fogadóban játszódik, az írók pedig megegyeznek a Téli csábítás (202023153) című kötet szerzőivel. Sabrina Jeffries Megkésett csók című történetében a vendégek között van Konrad Juncker, a híres színműíró és Flora Younger, egy vikomtesz társalkodónője. Egykor nagyon közel álltak egymáshoz, míg a férfi el nem árulta a lányt és összetörve a szívét. Vajon a véletlen találkozás hatására vissza tudnak térni egykori érzelmeikhez?
A mesés szerelmi történet karácsony idején játszódik. Bea Armstrong nemrégiben szakított kedvesével, Adammel. Mivel családja soha nem tartotta a férfit a lányukhoz valónak, gyakorta megkapja a csípős megjegyzéseket, „mi megmondtuk előre, hogy ennek nem lesz jó vége”. Ennek okán Bea megpróbál minél kevesebbet találkozni a szüleivel, de karácsony közeledtével mégiscsak haza húzza a szíve. Szülei tanárok, akik a Robin Hood történetből híres sherwoodi erdő mélyén található erdei iskolát vezetik.
Copyright © 1997-2020.
9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1.
Telefon: +36 94 513-530 (Titkárság), +36 94 513-540 (Olvasószolgálat)
E-mail: bdmk@bdmk.hu
Impresszum Adatvédelem Szerzői jogok
A római történelem jelentős eseményeit feldolgozó történelmi regényei miatt komoly népszerűségre szert tett alkotó, Simon Scarrow az ókori Britanniába repíti vissza olvasóit. Abba a korba, amikor a római legiók még csak néhány évtizede vetették meg lábukat a szigeten, s bár a törzsek jelentős részét sikerült leigázniuk vagy diplomáciai eszközökkel megtörniük, a feszültség nőttön-nő. Scarrow, mint a korábbi regényeiben, most is több szálon futtatja a Kr. u. 60-as év eseményeit, s miközben a különböző nézőpontokból összeáll a kép, a római társadalom és a hadsereg különböző szintjeit is alaposan megismerhetjük.
"Ez a kötet a lezáratlan múltról szól. Azokról a hajdani (saját vagy transzgenerációs) sérelmekről, amelyeket még nem sikerült feldolgoznunk, ezért változatos formákban mutatják meg magukat a jelenben: például traumatünetként, sémaként vagy kötődési zavarként" - olvashatjuk a mű fülszövegében, amelyben nyolc olyan szakember ír erről a témakörről, akik segítőként, terapeutaként ennek a problémának különféle változataival foglalkoznak.
William Wharton eredetileg 1996-ban megjelent Lakóhajó a Szajnán című önéletrajzi műve a szerző és családja életének közel húsz évét öleli fel. Az amerikai író és óvónő felesége 1958-ban költözött Európába, és több év folyamatos utazás után Párizsban telepedtek le. Wharton a francia fővárosban elsősorban impresszionista hatású képeket készített és árult, miközben a felesége a Párizsi Amerikai Iskolában dolgozott. Már több mint tíz éve éltek ott, amikor a házaspár a hetvenes évek közepén úgy döntött, hogy lakóhajón fognak élni.
2019-ben az éppen nyolcvan esztendős rock-díva, Tina Turner már életében legenda lett, nagy szerelme pedig Bach – no nem Johann Sebastian vagy Carl Philipp Emanuel, de még csak nem is Wilhelm Friedemann, hanem –, Erwin Bach, akivel megismerkedésük után huszonhét évvel kötött házasságot, Zürichben éltek egészen az énekesnő 2023-ban bekövetkezett haláláig. A rock and roll koronázatlan királynője megdöbbentően őszinte és szívmelengető - most új címmel megjelenő - önéletrajzában egyedülálló karrierjéről és magánéletéről egyaránt vall.
Bár a jelen kötetben „feltálalt” legtöbb receptet ismerhetik a magyar olvasók, mégis, ha nem figyelünk oda, egy generációváltásnyi idő alatt a megszokott ételek, a hagyományos magyar konyha ízei kikophatnak a mindennapokból. Ezen nem javított sokat, hogy a legtöbb olvasónak az itt felsorolt ételekkel kapcsolatban a vasárnapi asztal finoman gőzölgő emlékei mellett kevésbé megkapó menzák juthatnak az eszébe, mégis, ha odafigyeléssel és kellő alázattal készítjük ezeket a fogásokat, egy modern család étkezőjében is megállják a helyüket.
Miután a Heti Válasz 2018 nyarán megszűnt, annak örökébe a Válasz Online lépett, ugyanazon év decemberétől a közéleti kérdések iránt érdeklődő olvasók az online felületen olvashatták az újabb cikkeket. Azóta eltelt öt év, és a Válasz Online meghatározó felületté vált a kortárs magyar médiatérben, de a print változathoz – anyagi okokból kifolyólag – nem tértek vissza. A jelen kötet első ízben jelenteti meg a portálon elérhető szövegeket nyomtatott formában, s a szerkesztőség tagjai remélik, ez nem egyszeri kezdeményezés lesz.
1948-ban, a „fordulat évében”, azon belül is szeptember-októberben látogatott vissza Budapestre az egykor ott született, akkor már nemzetközi szinten ismert amerikai fotográfus, Robert Capa. A háború pusztítása után újjáépülő, szovjetizálódó magyar fővárosról készített szöveges és fotóriportot egy amerikai magazin számára, mely 1949 novemberében jelent meg, Conversation in Budapest („Budapesti beszélgetés”) címmel, még abban az évben pedig egy másik lapban Capa számos Magyarországon készített további fotója látott napvilágot.
A jelen kötet arra vállalkozott, hogy a honfoglalás idejétől kezdve a jelenünkig haladva a magyar konyha sajátos ízeivel ismertesse meg a konyhaművészetben valamelyest járatos olvasókat. A kötet 1100 év ízeiből nyújt át egy csokorra való receptet, melyek közül a legtöbb nem egy-egy régről fennmaradt szakácskönyv gyűjteményéből került ki, hanem a kreatív és vállalkozó kedvű séfek figyelembe vették az adott időszak és tájegység terményeit, s azokból állítottak össze olyan fogásokat, melyeket akár eleink is fogyaszthattak.
Emily Blackwood expedíciói során többször eljutott Pápua és Új-Guinea földjére, ahol ritka és különleges növényeket gyűjtött. A fiatal nő kalandozásai során megismerkedett számos ritka madárfajjal és az őserdők állataival is, így aztán nem hagy gondolkodási időt magának, hogy elfogadja a főnöke, Mr. Rotschild által kiközvetített munkát. A fiatal nő édesapja megvakult, ezért Emily az idős úrral együtt utazik el a skóciai kastélyba, amelynek különc és egyben különös tulajdonosa Henrich Vogel.
"A kodependencia tehát emberfüggés, a szer maga az ember, és az egyén önmagát kizárólag más embereken keresztül határozza, nyugtatja meg, ezért szüksége van arra, hogy szükség legyen rá ahhoz, hogy ő a saját maga létezését érzékelni tudja" – így írja le egy mondatba sűrítve Tisza Kata a kapcsolati függőség jelenségét, amely köré egy teljes regényt körített. A műfaj és terjedelem nem túlzás, hiszen a kodependencia egy roppant összetett, sokakat mélyen és érzékenyen érintő, sorsformáló erejű probléma. A címszereplő, Szakáll Péter többféle módon is kapcsolódik ehhez: egyrészt terapeutaként a szakterülete a kapcsolati függőség, amelynek annyi változatával találkozik, ahány kliense van.
Korunk egyik legkáprázatosabb zenei legendájáról szól a német szerző debütáló regénye. A hatszoros Grammy-díjas Whitney Houstonról van szó, akinek a hetvenes évek közepén indult a karrierje, aki a kilencvenes években volt a csúcsponton, és mindezt nemcsak számos díj és több mint kétszázmillió eladott album jelezte, hanem több filmszerep is. Kevin Costner oldalán 1992-ben játszott a Több mint testőr című filmben, az ott elhangzó „I Will Always Love You” és az „I Have Nothing” című számai világslágerekké váltak, és ezt további sikeres albumok és filmek követték.
A jelen, ismeretterjesztő igénnyel megírt tudományos összefoglaló bemutatja, hogy a 21. században milyen szerepük van a botanikus kerteknek. Ezek a mesterséges növénytársulások amellett, hogy szemet gyönyörködtető látványban részesítik azokat, akik szabadidejüket itt szeretnék eltölteni, a tudományos kutatások tekintetében is hiánypótló szerepet töltenek be, a tudósok ugyanis itt vizsgálhatják meg testközelből a világ flórájának színe-javát, valamint hogy például a klímaváltozás hogyan befolyásolja az egyes növénycsoportokat, az egyes fajokat.
Nyáry Krisztián legújabb könyvében a magyar kultúra két jelentős ágát, a gasztronómiát és az irodalmat tárgyalja, amelyek szorosabb, ha nem egyenesen elválaszthatatlan viszonyban voltak mindig is egymással. A szerző, aki számos kötetet jegyez a jeles magyar írók szerelmi életéről, kiemelkedő magyarok tetteiről, illetve a legszebb szerelmes levelekről, e kötetében harminc írót mutat be a hozzájuk kapcsolódó harminc anekdotikus történeten keresztül, s ehhez társul a történetekben megidézett ételek receptjeinek (hatvan recept) részletes leírása, hogy ha a gasztro- és irodalomtörténet iránt lelkesedő olvasó meg szeretné ízlelni például Esterházy Péter vagy éppen Móricz Zsigmond kedvelt fogásait, maga is elkészíthesse azokat otthon.
Bár szakmai körökben már évek óta ismert volt a sématerápia mint pszichológiai módszer, a köztudatba csak az elmúlt időszakban került be - és lett ezzel együtt az egyik legnépszerűbb, nagy érdeklődéssel övezett irányzat. Nem véletlenül: a maladaptív - önsorsrontó - sémák felismerése és korrigálása igen hatékonynak bizonyult ahhoz, hogy aki valóban elköteleződik egy sématerápiás önismereti munka mellett, az meg tudjon szabadulni a repetitíven ismétlődő rossz megoldásoktól, hibás mechanizmusoktól. Kevesen tudják, de a sématerápiával elsők között Birtalan Balázs, a tragikusan fiatalon, mindössze negyvenhat évesen elhunyt író, költő és nem utolsósorban terapeuta kezdett foglalkozni.
Két nehéz helyzetben lévő nő a főszereplője a brit bestsellerszerző, Jojo Moyes regényének. Nisha Cantor tizennyolc éve él házasságban mérhetetlenül gazdag férjével, ám az élete egyik napról a másikra áll a feje tetejére. Kálváriája az egyik reggel, az edzőterem öltözőjében veszi kezdetét, ahol arra döbben rá, hogy a zuhanyzás közben valaki elvitte a táskáját. Maga a táska is drága, hát még a benne lévő ruhadarabok és egy fenséges piros magassarkú cipő, ám valójában csak véletlenül vitték el a táskát, mert az illető összekeverte a sajátjával.
1924 októberében, a Dorn család Rajna-parti villájában veszi kezdetét a német szerzőnő regénye. A háborúnak immár hat esztendeje vége, a Mosel partján álló Dorn Édességgyár azonban a csőd szélén áll. A gyár alapítója, Felix Dorn kereken egy éve halott, az örökösnek, a harmincesztendős Ericnek azonban, aki még mindig a háborús traumáitól szenved, semmi kedve a vállalat vezetéséhez. A családtagok lassan feldolgozták a gyászt, épp Georg bácsi báljára készülnek, Eric húgát, Ellát azonban valami teljesen más foglalkoztatja.
Az ország nagy része Sárközi Ákos nevével egy sokadik évadnál tartó televíziós gasztronómiai vetélkedőben találkozhatott első ízben, hogy a séfből hamar valódi sztár séf váljon. Sárközi szakácskönyve előszavában kifejti, hogy mostanában szinte minden komolyabb híresség előáll egy szakácskönyvvel, viszont éppen a magyar gasztronómia meghatározó alakjai, a díjnyertes séfek sokszor adósok maradnak, a szerző is ezt az adósságot szeretné törleszteni, miközben beengedi olvasóit a kulisszák mögé, s a séf mögött megismerhetjük az embert, gyerekkorától kezdve egészen a szakmai sikerekig.
A tovatűnő idő megragadására az emberiség számos módszert és technikát talált fel az évezredek alatt: az évszázadokon át meghatározó írott szó mellé a 19. századtól a fénnyel történő archiválás, a fényképek léptek fel az emberi kultúra színpadán, mint a jelenből egy pillanat alatt múlttá váló valóság megőrzésének letéteményesei. A jelen kötet Budapest egyesülésének 150. évfordulójára jelent meg. Az album válogatást nyújt át leendő olvasóinak az egykori Budapestről, alulnézetből láttatja a világvárost.
Lucy Clarke egy újabb hátborzongató pszicho-thrillerrel lepte meg a műfaj rajongóit. Az írónő Norvégia köd lepte tájain vezeti végig olvasóit, akik a könyv végére mást sem szeretnének csinálni, mint végre visszatérni az ismerős és megszokott városi életbe. A történet szerint négy tanárnő túrázni indul Norvégia egyik festői, de annál eldugottabb szegletébe, a Blafjell-hegyhez. A barátnők minden évben kivesznek pár nap szabadságot, hogy egy közös túrán, közös nyaraláson végre kiszakadjanak saját életükből és élvezzék egymás társaságát.
Ötven zseniális találmányt vagy tudományos felfedezést, valamint magyar feltalálóit mutatja be legújabb könyvében Csiffáry Gabriella. És bár ismeretterjesztő műről van szó, a szerző komoly kutatásokat végzett, több magyar és külföldi levéltárban, múzeumban, kézirattárban, magángyűjteményekben és családi hagyatékokban egyaránt. A kötet külön érdeme, hogy a közismert tudósokon és találmányokon kívül kevesek által ismert személyekről és alkotásaikról is olvashatunk.
A romantikus történet két „időszálon” fut. Evelina 1979-ben, New Yorkban családja körében ünnepli a hálaadás napját. A lány már több mint harminc éve amerikai állampolgár, de a lelke mélyén még mindig olasznak érzi magát. A másik idővonal 1943-ba, a második világháború idejére, Észak-Olaszországba kalauzolja az olvasót. Itt él gyermekként Evelina szüleivel és a testvéreivel együtt. A nővére, Benedetta szerelmes egy helybéli fiatalemberbe, de mivel a család nagyon szerény körülmények között él, végül kénytelen apjának engedelmeskedni és nem a szív, hanem az ész szavát követi, amikor egy tehetős bankárhoz köti az életét.
Fejős Éva egy újabb szórakoztató romantikus regénnyel lepte meg rajongóit: akik olvasták az írónő Karácsony New Yorkban című művét, a jelen kötet szereplőit ismerősként fogják viszontlátni. Visszatér ugyanis Martin, aki tíz évvel korábban tudta meg, hogy apja egy világhíres rocksztár. A fiúból révbe ért informatikus lett, de a boldogsághoz nem elég a biztos fizetés és a tuti karrier. A regény az amerikai és a magyar helyszínek között ugrál, valamint a két idősík: 2012 és 2022 között.
Újabb kötettel jelentkezik A szerelem képlete és más romantikus bestsellerek írója, Ali Hazelwood. Mallory Greenleaf a történet elején úgy érzi, végleg felhagyott a sakkal, ugyanis a sport négy évvel korábban valósággal romba döntötte a családját. A legfontosabb, hogy beteg anyukájával és a húgaival minden rendben legyen, a meglehetősen unalmas munkájának köszönhetően pedig legalább ki tudja fizetni a számláit. Aztán végül mégis hagyja magát rábeszélni, hogy az egyik barátja benevezze őt egy jótékonysági sakktornába, mely az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezetet támogatja.
A "skandináv krimi királya", Jo Nesbø kedvenc rgényhőse, a legutóbb a Kísértetben (201808162) nyomozó Harry Hole ismét visszatér. A tematikus sorozat tizedik kötetében természetesen ismét rá és segítőire vár egy bonyolult sorozatgyilkosság felderítése. Egy rendőrtisztet holtan találnak egy régi, megoldatlan gyilkossági ügy helyszínén, és az eset ismétlődik, így hamar nyilvánvalóvá válik, hogy az Oslo utcáin vadászó gyilkos szisztematikusan rendőröket szemelt ki magának.
Az orvosi krimik avatatlan nagymestere kifogyhatatlan az ötletekből, amikor kórházban történt bűncselekményeket vet papírra. Laurie és Jack orvosházaspár, akik munkájukban remekül összedolgoznak, jól kiegészítve egymást. A gépezetbe akkor kerül porszem, amikor Laurie férjének főnöke lesz. Jack patológusként mindig a megérzései után megy, nem hajlandó minden esetben felesége utasításaira hagyatkozni, amit az asszony némi sértettséggel fogad csak el. Amikor Laurie barátnőjének, Sue Passero doktornőnek a holttestére bukkannak a kórház parkolójában, a doktornő a férjét, Jacket bízza meg az alapos vizsgálattal.
A nemzetközi ismertségű olasz író romantikus regénye a 17. század első évtizedeiben játszódik az észak-itáliai Alpok egy festői szépségű településén, története pedig egy nagy-nagy, ám mindent legyőzni mégsem tudó szerelem históriája. Két főhőse: Daniele Di Barco, a falu szélén élő fiú, a „farkasok őre”, akinek az a feladata, hogy távol tartsa a ragadozókat a gazdák jószágaitól, valamint Susanna, akiről a születése pillanatában megállapította a bába, hogy tűzrevaló boszorkány lesz. A lányt jólelkű apácák nevelik, ám önfejűségével, csínytevéseivel sok borsot tör a nővérek orra alá; egyáltalán nem óhajt megfelelni a kor nőnevelési követelményeinek. Ráadásul a lány megismerkedik Galilei tanaival, amivel végképp kihívja maga ellen az egyház haragját..
Felső-Bajoroszág festői hegyei között bújik meg Nederkaltenkirchen, ahol Rita Falk történeteinek állandó főszereplője, Franz Eberhofert rendőrnyomozó él. A férfi mindennapjai többnyire nyugalomban telnek, mert a városkában komoly bűntény csak szökőévenként történik. Így azután Franz boldogan falatozik a bajor nemzeti ételek különféle ízesítéssel elkészített ételeiből, amelyet nagymamája tesz az ebédlőasztalra. Ezeknek a finomságoknak a receptjeit, amelyeket a Nagyi 1937-ben jegyzett le szakácskönyvében, valamennyi kötete végén megosztja olvasóival a szerző.
Margaret Mitchell világhírű regényének címét kölcsönözte jelen életrajzi regényének a szerző, miközben a Scarlett O’Harát alakító Vivien Leigh (1913-1967) életének állomásain vezeti végig az olvasót. A regény filmváltozatában főszerepet alakító színésznő, Vivian Mary Hartley néven született az indiai Dardzsilingben, ahol az édesapja az angol származású Ernest Hartley az indiai lovasság tisztjeként szolgált. Vivien később visszatért Londonba, ekkortájt a fiatal színésznő főként színházi szerepekben játszott, majd amikor egy filmforgatás során, 1937-ben megismerkedett Laurence Olivier-vel, hamarosan életre szóló szerelem szövődött közöttük, s miután mindketten elváltak, összekötötték az életüket.
A főváros 150. születésnapját a lehető legkülönbözőbb programokkal ünnepelte a város vezetése és a helyiek. Ezek között kiemelt figyelemre tarthat számot a huszonhárom kortárs író közreműködésével megvalósult, közös művészeti alkotás, a Budapest nagyregény. A huszonhárom szerző Budapest huszonhárom kerületét, így a város teljességét reprezentálja. Ahogy a települést sem lehet egy utca vagy egy kerület alapján megítélni, térben és időben is számtalan egymást átfedő történetből áll össze ez a hatalmas és lenyűgöző egység, úgy a jelen kötet is közös produkcióként magán hordozza az alkotók saját karaktereit, de együtt mégis sikerült valami mélyen budapestit megragadniuk.
Kereken tíz ével ezelőtt járt le Alföldi Róbert megbízatása a Nemzeti Színház élén, melynek kapcsán akkor Alföldi színháza címmel könyv is jelent meg a színművész-rendező, valamint jó barátja, a nyelvész és kritikus Csáki Judit tollából. Az ott eltöltött öt év lenyomata volt a kötet, most tíz évvel később pedig Csáki arra vállalkozott, hogy magáról Alföldiről írjon interjúkötetet. Elsőként az Új Színház 2001-es igazgatói posztjára beadott pályázatáról és az azt követő procedúráról, valamint néhány kultúrpolitikai aktualitásról beszélgetnek, majd az időben visszakanyarodva a családról és a gyermekkorról esik szó.
Amikor egy kisgyermek megérkezik a családba, többnyire az édesanyára fókuszálnak a tekintetek, mert még ma is a közvélekedés része, hogy az édesanya szerepe a legfontosabb a kicsik életében. Holott a mai édesapák már az anyukákkal egyenértékű helyet foglalnak el a családi „koordináta rendszerben”. Mégis néha kicsit kirekesztettnek érezhetik magukat, legalábbis Kertész András mostani könyvében arról mesél szeretetteljes humorral, hogyan találta meg az „apai egyensúlyt” kisfia, Dávid életében.
A kárpátaljai magyarság történetébe vezeti be a történelem és a határon túli magyar kisebbség sorsra iránt érdeklődő olvasókat a jelen tanulmánykötet, amely 1944 és 2022 között tárgyalja ezeket a kérdéseket. A térség a huszadik század során majd minden komolyabb konfliktus és háború alatt gazdát cserélt, hogy a század első felében az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgáraiként a többségi magyarsághoz tartozó falvak és városok Csehszlovákiában, majd 1945 után a Szovjetunióban találták magukat, s noha a rendszerváltás és a Szovjetunió szétesése sokakban felkeltette a reményt, a modern ukrán államban sem könnyű e térségben magyarnak maradni.
A második világháború egyike a legtöbbet kutatott emberi konfliktusoknak, amit egyrészt az is indokol, hogy még nem telt el azóta annyi idő, másrészt a huszadik század első felének megváltozott mediális környezete és gyakorlata a század közepére kristályosodott ki, harmadrészt az emberiség legszörnyűbb vétkeit ekkor követték el, köztük a holokausztot és az atombomba ledobását.
A gazdagon illusztrált, precízen dokumentált, album formátumú tanulmánykötet a mai Magyarország területén 1917-től épült bunkerek – azaz föld alatti életvédelmi létesítmények – történetét és jelenlegi állapotát mutatja be. A szerkesztő Mihályi Balázs a kötet előszavában a laikusok számára is érthetően tisztázza, milyen típusai léteznek a bunkereknek, úgymint légvédelmi óvóhelyek, beton tüzelőállások, rejtett katonai vezetési pontok, föld alatti raktárak, üzemek stb. A négy fő részbe osztott 22 tanulmány elsősorban történeti és építészeti szempontból mutatja be a különböző funkciójú bunkereket, számos fotó, tervrajz, magyarázó ábra, dokumentummásolat kíséretében.
Budai Lotti és Zubor Rozi újabb ismeretterjesztő nőtörténeti kötettel jelentkezett, amely ezúttal a történelem és a mondavilág – jobbára csak – szajhának titulált nőit és asszonyait állítja új fénytörésbe, miközben a patriarchális társadalomról is leszedi a keresztvizet. A közérthető és ismeretterjestő stílusban megírt válogatás célja, hogy visszamenőleg is az őket megillető helyre állítsa ezeket a nőket, feltárva, hogy milyen mélyen rögzült kulturális mintázatok dolgoztak és dolgoznak a mai napig az egyes társadalmakban, és hogy miért tekintik az önrendelkezésre vágyó, a testét és lelkét a maga elvei szerint irányító nőt felforgatónak, a társadalomra nézve destruktív tényezőnek.
A kisgyermekkor ízemlékei, a nagymama házi konyhaművészete mindenkiben kitörölhetetlen nyomokat hagy, egyfajta mérceként marad meg, ha ételekről van szó. Nincs ez másként Mautner Zsófival sem, aki sokat vendégeskedett kislányként nagyszülei kunmadarasi otthonában. Az ehhez a helyhez, időszakhoz köthető nosztalgikus emlékek, élmények ihlették ennek a gyönyörű kivitelű szakácskönyvnek a megírására, amelyben a hagyomány ihlette, rusztikus, a maga nemes egyszerűségében hiteles, egészséges és tartalmas receptek kaptak helyet.
Az elmúlt évek egyik legjelentősebb mentálhigiénés-pszichológiai fejleménye, hogy a transzgenerációs öröklődés fogalma bekerülhetett a szakmai kánonba, majd pedig az egyre több embert elérő pszichológiai ismeretterjesztő műveken keresztül a köztudatba is. Ez a fordulat tematizálni engedett olyan, sok generáción átívelő mintázatokat, amelyek destruktív üzeneteket, hiányokat, hitrendszereket, viselkedési formákat, gondolkodási struktúrákat, érzelmi reakciókat rögzítettek, mintegy bezárva az érintetteket saját családjuk egyre ismétlődő forgatókönyvébe.
A magyar olvasók számára sem ismeretlen Daniel G. Amen, aki egész karrierjét az agy kutatásának és jobbításának szentelte. A kutatóorvos szerint ugyanis egészségünk és mentális jóllétünk alapja, ha agyunk is kellően egészséges, ha vigyázunk rá és minél kevesebb kockázati tényezőnek tesszük ki. Természetesen tisztában kell lennünk a hajlamosító tényezőkkel, rokonaink kórtörténetével, de a komolyabb betegségeket egy kis tudatossággal és odafigyeléssel jóval nagyobb eséllyel előzhetjük meg. Az agyat számtalan módon képesek vagyunk tönkretenni, vagy éppen feljavítani. A szerző az utóbbit mutatja be részletekbe menően.
"Én is parentifikált gyermek voltam" – írja pszichológiai alapozású szakkönyvének bevezetésében a szerző. Ezután pontosan leírja, mit is jelent a fent említett kifejezés. A perantifikáció arra a jelenségre utal, amikor egy családban a szerepek felcserélődnek, és a felnövekvő gyermekre felnőtteknek való feladatok hárulnak, többnyire azért, mert a szülők nem tudják, vagy éppen nem akarják ellátni teendőiket. Ez adódhat abból a tényből, miként ez Bibók Bea családjában is tetten érhető, hogy a szülők munka mellett tanulnak, sokat dolgoznak, és ennek okán a gyermek kénytelen bezárkózni a maga kis világába, mert a felnőtteknek soha nincs ideje arra, hogy vele foglalkozzanak.
A holland szerző megelégelte, hogy a gyerekeivel való együttélés másból sem áll, mint folyamatos harcból, s nevelés alatt sem tesz mást, csak fegyelmez vagy könyörög. Eva Bronsveld bemutatja, hogy kik is azok a temperamentumos gyerekek, s hogy milyen pedagógia eszközökkel, milyen hozzáállással lehet alapvetően változtatni a korábbi bevett gyakorlaton, a téves mintákon. A szerző tehát maga is átélte, hogy milyen nehéz, majd pedig, hogy milyen csodálatos is lehet egy temperamentumos gyerekkel együtt élni.
Petőfi Sándor Téli világ című versének idézetét választotta könyve címéül Tari Annamária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus. A szerző évek óta foglalkozik a fogyasztói társadalom elidegenítő hatásával, a virtuális világ közösségre ható negativitásával. Véleménye szerint az információtechnológia fejlődése következményeként olyan személyiségváltozások jöhetnek létre, amelyek a generációs különbségeket is felerősítik, nem mellesleg súlyos torzulásokat okozhatnak a fiatalok pszichés fejlődésében.
Olivier Lascar tudományos újságíróként már évek óta szorosan nyomon követi az amerikai vállalkozó és technológiai guru, Elon Musk pályáját és terveit. Meglátásait, tapasztalatait a jelen könyvben összegzi, melyből így az olvasók átfogó képet kaphatnak a világot a maga képére szabó milliárdos tevékenységéről, terveiről és olykor korántsem kedvező hatásáról. Musk a 21. századi Amerika új típusú üzletembere, aki merészebb, mint a korábbi évek techmilliárdosai, nem csak egy területre tör be, hanem párhuzamosan alakítja ki a cégei által lefedett területeket, amelyek rendre valamilyen innovatív szférába tartoznak.
A remek humorral megírt történetek, melyeknek centrumában minden esetben, a címben szereplő, Agatha Raisin áll, bizonyára már sok elkötelezett hívet szereztek a krimi műfajának. A mostani regényben, amely a „bájos kis faluban”, Carselyben játszódik Agatha és asszisztense, Tom egy helybéli ismerősük esküvőjére hivatalosak. Amikor autójukkal az úticéljuk felé tartanak egy kétségbeesett, meztelen férfi ugrik ki eléjük az útra és szinte követeli, hogy menjenek vele a bokrok közé, mert ott egy szörnyű gyilkosságot fedezett fel.
Aki ismeri a mára már ikonikussá vált amerikai televíziósorozatot, a Jóbarátokat, az bizonyára számos hasonlóságot vél majd felfedezni A karácsonyi árvák klubjának eseményei és a filmsorozat történései között. A remek humorral megírt regény négy jóbarátja Hannah, Finn, Priya és Theo. A kvartett alapjait Hannah és Finn fektették le, ők még az egyetemről ismerték egymást. A lány szülei meghaltak, a srácot pedig a szülei „persona non gratának” minősítették otthon, miután kiderült, róla, hogy meleg. Mindketten New Yorkba költöznek, elválaszthatatlanok és a karácsonyokat is évek óta kettesben töltik.
Az Amerikában játszódó romantikus történet fiatal nőalakja, Anastasia versenyszerűen műkorcsolyázik. Kislánykora óta az a leghőbb vágya, hogy bekerüljön az olimpiai csapatba, ezért meg is tesz mindent, szigorú napirend szerint éli mindennapjait. Nathan a helybeli, Maple Hills-i hokicsapat kapitánya szintén alárendeli egyéni érdekeit a sportnak és valódi „kapitányként” védelmezi csapatának tagjait. Miután Stassie partnere megsérül, Nathan és a lány egy félreértés miatt egy ideig együtt korcsolyáznak.
Ahogy a szerző korábbi regényei, úgy ez is egyetemi, természettudományos kutatói közegben játszódik, ahol a történet során kiderül, hogy a fizikus és matematikus kockák a szívük legmélyén romantikus emberek. A 27 éves Elsie Hannaway elméleti fizikából doktorált, tanársegédként azonban elég rossz a fizetése, így a fiatal nő lassan nagy adósságot halmoz fel. A lány egyáltalán nem ilyen életre vágyott, hogy meg tudjon élni termodinamikát tanít, remélve, hogy előbb utóbb már nem csak óraadó lehet, hanem állandó állást is kaphat az egyetemen.
A második világháború nem nélkülözte a különleges megoldásokat, váratlan katonai akciókat, melyek közül az 1944 februárjában véghez vitt Jerikó-hadművelet adta a jelen történelmi romantikus regény alapját. A szövetségesek, vagyis az angol légierő fényes nappal lebombázott egy olyan börtönt, ahol a Gestapo a francia ellenállás elfogott tagjait őrizte.
Ez a kisregény a szerző korábban megjelent modern Hamupipőke-történetének, a Finding Cinderellának a kiegészítő története, amelyben ismét főszereplőként és narrátorként lép színre az akkori történet hőhőse, Daniel. A srác akkor, a középiskolában merőben szokatlan körülmények között lett szerelmes Sixbe: a lánnyal a sulis öltözőszekrényében elbújva ismerkedett meg és jött össze, méghozzá úgy, hogy a lány a sötétben azt sem tudta, kivel szexelt.
Három romantikus kisregényt tartalmaz a General Press legújabb kiadványa - mindegyik ugyanabban a fogadóban játszódik, az írók pedig megegyeznek a Téli csábítás (202023153) című kötet szerzőivel. Sabrina Jeffries Megkésett csók című történetében a vendégek között van Konrad Juncker, a híres színműíró és Flora Younger, egy vikomtesz társalkodónője. Egykor nagyon közel álltak egymáshoz, míg a férfi el nem árulta a lányt és összetörve a szívét. Vajon a véletlen találkozás hatására vissza tudnak térni egykori érzelmeikhez?
A mesés szerelmi történet karácsony idején játszódik. Bea Armstrong nemrégiben szakított kedvesével, Adammel. Mivel családja soha nem tartotta a férfit a lányukhoz valónak, gyakorta megkapja a csípős megjegyzéseket, „mi megmondtuk előre, hogy ennek nem lesz jó vége”. Ennek okán Bea megpróbál minél kevesebbet találkozni a szüleivel, de karácsony közeledtével mégiscsak haza húzza a szíve. Szülei tanárok, akik a Robin Hood történetből híres sherwoodi erdő mélyén található erdei iskolát vezetik.