Újabb kötettel jelentkezik A pénz felemelkedése, A világ háborúja és a Civilizáció történész bestsellerszerzője, Niall Ferguson, a Hoover Intézet és a Stanford Egyetem munkatársa. A témáját tekintve rendkívül aktuális, A katasztrófa politikája című könyv nem csupán történelmi áttekintést nyújt a különböző természeti katasztrófákról és járványokról, hanem a szerző azon elméletét is felvázolja, hogy a mindinkább bürokratikus politikai rendszerek miért kezelik rosszul ezeket a helyzeteket.
A jelen kötet szerzői bemutatják, milyen sok zavaró tényezővel, milyen sok és előre nem látható torzítással és zajjal kell szembenéznie mindenkinek, aki döntési pozícióba kerül. Márpedig döntenie igen sok embernek kell, természetesen nem a csoki- és a vaníliafagyi között (bár az is komoly téttel bírhat), hanem felelős pozícióban, egy országot, egy céget vagy egy szervezetet vezetve.
A borok fogyasztása Eric Asimov szerint nem csupán az italról szól, hanem mindarról a gondoskodásról, kulturális háttérről, valamint a termőtalaj jellegzetességeiről, amelyek meghatározzák a palackozott nedűt. A The New York Times vezető borkritikusa úgy gondolja, egy-egy különleges bor nem csak élvezeti cikként jelentős, hanem kalandra is invitál minket: olyan titkokat és misztériumokat tárhat fel, amelyek túlmutatnak egy egyszerű mámoros éjszakán.
Kimi Räikkönen Forma-1-es pilóta kétségtelenül a 2000-es évek legismertebb finnje. Húsz éve tartó pályafutása az autósport királykategóriájában egészen rendkívüli. Ezen „az úton” kíséri őt a legnevesebb finn újságíró, Heikki Kulta, aki a száguldó cirkusz belső köreiből szemlélte és vaskos könyvében láttatja az eddigi életutat és versenyzői karriert.
A magyar felmenőkkel is bíró ausztrál orvosprofesszor, Dr. David A. Sinclair legújabb könyvében az öregedés kérdésébe vezeti be olvasóit. A szerző felteszi a kérdést, hogy miért kell egyáltalán megöregednünk, milyen folyamatok indítják be a sejtek öregedését, az elöregedett sejtek milyen káros hatással lehetnek aztán a még normálisan funkcionáló társaikra, hogyan lehet a DNS-t tovább egyben tartani sejtszinten, és milyen jövőbeli gyógyszerekkel lehet az öregedést kitolni.
A kapitalista termelési viszonyokon alapuló szabadverseny folyamatos kihívások elé állítja a cégeket, a vállalatoknak olyan kreatív és újító megoldásokkal kell újra és újra a közönség elé állnia, amik lehetővé teszik számukra, hogy a versenytársak közül kiemelkedjenek. Ebben a folyamatban a kreatív alkotók, a designerek szerepe megkerülhetetlen. Részben nekik szól a jelen kötet, de mindenki hasznos ötleteket meríthet Jeff DeGraff és Staney DeGraff könyvéből, akik szeretnének változtatni azon a módon, ahogy a világra tekintenek, szeretnének valamilyen kreatív munkakörben érvényesülni, esetleg saját vállalkozást indítani.
A Tokaji borvidéket nem kell részletesebben bemutatni, jelentős irodalmi művek tették halhatatlanná emlékét, a magyar kulturális emlékezetben számtalan anekdota szól arról, hogy külföldi hírességek, uralkodók csak a tokajit isszák, dicsérik a minőségét: Voltaire, XIV. Lajos, Nagy Katalin vagy éppen Goethe. Eddig a hagyomány és a kicsit feltupírozott emlékezet. A jelen kötet szerzője megemlékezik erről, ám nem dugja fejét a homokba: Pallagi Ferenc könyvében lerántja a leplet a borvidék fájó hiányosságairól, klasszikus magyar betegségeiről.
A szerzőpáros sajátos igényű gyermekekről és szüleikről írta könyvét, melyben a gyermekek és a szülők, valamint a szülők egymás között kialakított és kialakítható szeretetnyelvét járják körül. A sajátos igényű gyermekek, annak ellenére, hogy nagyon sok szeretetet adnak, sokszor nagyon megnehezítik a szülők életét, akiknek a gyermek betegsége mellett a társadalom, a munka és olykor az orvosok tehetetlen vagy éppen rosszindulatú világával is szembe kell néznie.
A köd hercege és az Éjféli palota után a záró darabja is megjelenik a nemrég elhunyt Carlos Ruiz Zafón Köd trilógiájának. A hazájában eredetileg 1995-ben napvilágot látott, misztikus ifjúsági regény csak lazán kapcsolódik a két előző kötethez. 1937-ben járunk, Normandiában. A történet főhőse, a tizennégy esztendős Irène Sauvelle nem sokkal korábban vesztette el az édesapját, majd anyjával, Simone-nal és Dorian nevű öccsével együtt Normandiába költözött. Egy piciny tengerparti faluban telepedtek le, a Kék-öböl partján.
Az írónő új regénye az egyik örök irodalmi téma, a halál bekövetkeztének egyéni szemléletű és sajátos stílusú földolgozása. Az elbeszélő lány az uszodában megismerkedik Mónával, akivel hamarosan jó barátságba keverednek, egymás életének részesei lesznek. A meglehetősen zűrös életű narrátor életében végül is egy biztos pont marad, Móna, akiről azonban kiderül, hogy gyógyíthatatlan beteg.
„Szerelmeseknek, volt szerelmeseknek és leendő szerelmeseknek” ad ötleteket Érsek-Obádovics Mercédesz, annak érdekében, hogy emlékezetessebbé tegyék az együtt töltött időt. A Bakancslista párban több száz ötletet tartalmaz, egy-egy hangulatos fotó kísértében.
Az érzelmek uralása és kezelése rendkívül hasznos képesség, ám roppant kevesek sajátja. Ők azok, akik függetlenül lelkiállapotuktól képesek minden helyzetben józanul, adekvát módon dönteni, szélsőséges szituációkban sem ragadtatják el magukat, ezért remekül kommunikálnak, és ha arról van szó, ki is tudják mutatni (vagy éppen elrejteni), amit éreznek. A szerző ahhoz kínál segítséget, hogy sikerüljön közelebb jutnunk ehhez az érzelmileg kiegyensúlyozott, tudatos állapothoz.
Az ifjúsági regények írójaként megismert Kalapos Éva Veronika regénye apa és lánya története; a lassan csordogáló cselekmény idővonala két esztendőben csomósodik össze, 2009-ben és 2019-ben. A bonyodalom azzal kezdődik, hogy 2009-ben Bitter Bálint elválik a feleségétől, Barbarától, aki magával viszi kislányukat, Alexát is. A férfi roppant nehezen éli meg a válást, pszichológusa tanácsára magnóra mondja a gondolatait.
Úgy tűnik, a Partvonal Könyvkiadó alternatív Skandináv krimik sorozatot visz az ismert és népszerű Animus Könyvek ilyen című sorozatával párhuzamosan. Ezúttal 2020 legjobb svéd bűnügyi regényét adják a magyar olvasók kezébe a malmői születésű Tove Alsterdaltól, aki ezzel elnyerte a rangos Glass Key díjat. A főhős, Olof Hagström hirtelen ötlettől vezérelve kitérőt tesz a kisvárosba, ahol felnőtt, és ahová húsz éve be sem tette a lábát, igaz nem véletlenül.
A világhírű osztrák orvos-filozófus, Viktor Emil Frankl négy koncentrációs tábort járt meg 1942 és ʼ45 között, ezek egyike Auschwitz-Birkenau volt. Meg kellett tapasztalnia szülei, fivére és várandós felesége halálát, és később ezekből a tragikus élményekből, saját és mások szenvedéséből kiindulva alkotta meg terápiás módszerét, az élet igenlését hirdető és a logoterápia, illetve egzisztenciaanalízis néven ismert, szellemi indíttatású lélekgyógyászatot.
A brit egyetemi tanár, a társadalmi innovációk kutatója e könyvében az egyén és a civilizáció egésze közötti szellemi teret vizsgálja, jelesül azt, hogyan oldanak meg problémákat társadalmak, kormányzati szervek és különböző kollektívák. Vagyis arra keres választ, hogyan találnak kollektív megoldásra a kollektív problémák. Könyve leíró részek és elméleti megfontolások ötvözete; szerzőjének célja pedig nem más, mint hogy útmutatást adjon a kollektív tervezéshez és cselekvéshez.
A szorongás és az aggódás olyan destruktív érzelmi élmény, amely sokaknak mérgezi meg a mindennapjait, általános közérzetét. A terapeuta szerző ennek az állapotnak a megértéséhez, kezeléséhez, majd enyhítéséhez és legyőzéséhez ad kulcsot. A bevezető és egy tanulságos példatörténet (Maria és Erik) után elmagyarázza, hogy az aggódásnak milyen lélektani háttere, ok-okozati összefüggésrendszere van, ez hogyan függ össze az érzelmeinkkel, önbecsülésünkkel, kapcsolatrendszerünkkel, empátiás készségünkkel.
Igaz történetet, két középkori francia nemes konfliktusát dolgozza fel az amerikai szerző most magyarul is megjelenő könyve. A százéves háború egyik érdekes mozzanatáról van szó. A korszak egyik legfontosabb forrása, Froissart krónikája is megemlíti. Ezt olvasva bukkant a sztorira Eric Jager is, aki a középkori irodalom szakértőjeként tíz évet foglalkozott témával, Párizsban és Normandiában is folytatva kutatásokat.
A kaliforniai egyetem professzora, Betty Edwards művésztanár és művészettörténész Jobb agyféltekés rajzolás című könyvében kifejtett elméletével robbant be a művészeti oktatás élvonalába és egyáltalán a köztudatba. A világsikert aratott rajztechnika lényege, hogy segít az elme kreatív részének megnyitásában. A szerző jelen könyve tekinthető folytatásnak, melyben kiterjeszti az önfelfedezés határait.
Arra, hogy mi az ember, a különböző vallások és kultúrák, manapság pedig az egymással versengő tudományos felfedezések mind megadták a maguk válaszát, ami az Isten által teremtett különleges lénytől az okos állatig széles skálát ír le. A jelen kötet szerzője, aki az ismeretterjesztő irodalom ismert alakja, arra vállalkozik, hogy feloldja ezt a látszólagos konfliktust, belső ellentmondást.
Napjainkra az emberiség egyértelműen útelágazáshoz érkezett. Az ipari civilizáció felemelkedése által előidézett ökológiai, társadalmi és gazdasági válságjelenségek a 21. század első évtizedeire megkerülhetetlenné váltak. Bár az emberiség jelenlegi életformája hordoz anyagi előnyöket, azonban súlyosan fenyegeti a hosszútávú fenntarthatóságot, amely nemcsak az emberiség jövőjét, hanem a teljes ökoszisztémát fenyegeti.
A Magvető kiadó 2015-ben (újra)indított sorozatában, a Tények és Tanúkban most Granasztói Pál emlékiratait olvashatjuk. A sorozatban ismert alkotók, művészek, írók és irodalmárok, valamint politikusok és gondolkodók visszaemlékezéseit, naplóit, emlékiratait vagy a velük készített életinterjúkat ismerhetik meg az érdeklődő olvasók. Granasztói Pál Ybl-díjas építészmérnök és író 1978 és 1980 között írta meg a jelen kötetben sajtó alá rendezett művét, melyet – a kor viszonyaival maximálisan tisztában levő alkotó – eleve az utókornak szánt.
A The School of Life című sorozatban jelenik meg az elsősorban dizájnnal, de építészettel és várostervezéssel is foglalkozó brit újságíró, Hugo Macdonald kötete. A szerző elsősorban nagyvárosokban élőknek ad tanácsokat, hogyan küzdjenek meg az ottani kihívásokkal. A nagyvárosi élet ugyanis nemcsak zsúfoltságot, zajt, környezetszennyezést, dugókat vagy éppen drága éttermeket jelent, hanem sokszínű gasztronómiai, kulturális kínálatot, a választási lehetőségek szinte korlátlan számát is.
Aki olvasta a mostani történet előképének tekinthető, Végtelen napok című, sodró lendületű, élettel teli regényt, az jelen esetben is biztos lehet abban, hogy ahhoz hasonló olvasmányélménnyel ajándékozza meg Sebastian Barry. A cselekmény idején az 1870-es években járunk, a történet egyes szám első személyű elbeszélője pedig, a tizenhét éves sziú indián lány, Winona, akinek családját, lakota nemzetségének többi tagjával együtt legyilkolják az amerikai polgárháború időszakában.
A vizsgadrukk leküzdéséhez és a sikeres vizsgához kínál praktikus tanácsokat Nicola Morgan kötete. A bevezetést követően felvázolja, mi a helyes gondolkodásmód az önbizalom növeléséhez, képességeink felismeréséhez és az eredmények befolyásolásához. A szerző bemutatja, milyen fontos a tervezés és a felkészülés, majd ismerteti, milyen hatékony technikák léteznek a tanulásra és az ismétlésre.
Több „az átverés művészetével” foglalkozó könyvvel jelentkezett már az oroszországi születésű amerikai pszichológus, író, újságíró, Maria Konnikova. Ezekhez némiképp kapcsolódik legújabb, A legnagyobb blöff című kötete is, mely azt mutatja be, mit tanult a szerző az önuralomról, a figyelemről és a döntéshozatalról a pókernek köszönhetően. Mint arra rámutat, a világ talán legnépszerűbb kártyajátékában a tervezés és a véletlen, a szerencse és a tudás, a fókusz és a kontroll között keskeny határ húzódik.
A könyv lapjain egyszerre szólal meg a szerző sebészorvosként és kisgyermekes apukaként, így látva el hasznos és megszívlelendő tanácsokkal szülőtársait, elsősorban otthoni sérülésekkel, másodsorban mozgásszeri problémák kezelésével kapcsolatban, iránymutatást adva emellett azt illetően, hogy kell-e az adott gonddal orvoshoz fordulni, vagy magunk is tudjuk kezelni azt. Ez utóbbi esetére a szerző szakszerű tanácsokkal látja el a vállalkozó szellemű szülőket.
Süveges Gergő nemcsak újságíróként számít tapasztalt szaktekintélynek, de bizony édesapaként is, hisz gyógypedagógus feleségével négy gyerkőcök nevelnek. Most megjelenő könyvében mindkét fajta tudását kamatoztatja: olyan könyvet írt, amely segít jobb, hitelesebb apává válni azoknak, akik ezt szeretnék. Ehhez tizenkét "kihívást" és az ezeket megoldó három "apakulcsot" alkotott, amelyek célja a biztonságot adó kapcsolódás kiépítése édesapa és gyermek között.
Újságírónként is bűnügyekkel, azok tágabb társadalmi kontextusával és az igazságszolgáltatás működésével foglalkozik leggyakrabban Janecskó Kata újságíró, a Telex munkatársa. Ezért nem meglepő, hogy első könyvének is ez a téma áll a középpontjában: az Ártatlanul elítélve olyan hazai jogi eseteket mutat be, amikor ártatlanok kerültek rács mögé, akár csak előzetesbe, gyanúsítottként, akár bírósági döntés után, elítéltként.
Egy mélyszegénységben élő cigánylány egyes szám első személyben narrálja a történetét. A gyilkossággal gyanúsított fiatal nő monológja döbbenetes erejű képet fest arról a világról, amelyben él, és amelynek „szomszédságában” élünk valamennyien, azonban a híradók megszűrt képsorainak láttán a sajnálattal vegyes szánakozásunkon túl mégsem vagyunk részesei. Azt a közeget, amelyben él, plasztikus képekben kelti életre a mesélő, aki naponta szembesül azokkal, a cigányokat megítélő rágalmakkal, amelyek stigmaként égnek a bőrükbe.
Rubin Eszter két évvel ezelőtt kiváló pszichológiai regényben (Árnyékkert; 201910262) mutatta be a nárcisztikus bántalmazó kapcsolat dinamikáját, most megjelenő könyvében pedig egy szintén sokakat érintő problémát, a szorongást mutatja be magával ragadó hitelességgel. Főhősét, Pető Hangát tipikus budapesti karakternek alkotta meg, elhallgatott zsidó múlttal, gyötrődő értelmiségi felmenőkkel, zűrzavaros kapcsolatokkal megverve, ugyanakkor tehetséggel, érzékenységgel, sajátos szépséggel megáldva.
Külcsín tekintetében mintha egy vaskos mesekönyvet vennénk kézbe Suzanne Simard első magyarul megjelenő munkája esetében. A cím sem oszlatja el fabulás képzeteinket: A bölcs erdő titkai. De még az alcím is Az „anyafák” felfedezéséről tájékoztat. S a bölcsesség már a borítón elkezdődik: „Nem mi mentjük meg az erdőt, az erdő ment meg minket”. Ám mint kiderül, fantasztikus áttörést jelentő tudományos munkáról van szó. A kanadai szerző erdőkutatóként hálózatok komplex rendszereként tekint az erdőre: kísérleteivel bebizonyította, hogy a fák a föld alatti hálózataikon kommunikálnak egymással, ez a fajta együttműködés pedig ellenállóbbá teszi az egész erdőt.
Milyen is lehetne két karakteres, tehetséges, erős és sikeres nő kapcsolata, mint drámai és szélsőséges - különösképpen, ha anyáról és lányáról van szó, mint Hernádi Judit színművésznő és Tarján Zsófia énekesnő esetében. Ők ketten most egy közösen jegyzett kötetben arra vállalkoztak, hogy nyíltan vallanak eleinte nagy amplitúdókkal hullámzó, majd idővel rendeződő és megnyugvó kapcsolatukról, amelyért mindketten komolyan megküzdöttek tudatos lelki munkával.
A belga klinikai pszichológus, Karolien Raeymaerkers a gyermekek és serdülőkorúak megértésére, kognitív és lelki fejlődésének feltárására specializálódott, első könyvét veheti kézbe minden olvasó, melyben a szakember a kisgyerekes szülőknek nyújt segítséget ahhoz, hogy a gyermekekben lejátszódó folyamatokat jobban megérthessék.
A huszadik század második felétől felgyorsult a társadalom átalakulása: a hagyományos paraszti társadalmak eddigre már a munkásságnak adták át a helyüket, azonban a gyári munka automatizálásával a felszabadult munkaerőt a tercier szektorba csoportosította át a termelés, a kapitalista logika, mivel a fogyasztásra épülő társadalom megannyi új igényt szült. Szolgáltatások korábban nem látott mértékben szökkentek szárba, ami azzal járt, hogy a túlzottan differenciálódott társadalomban a klasszikus értelemben vett nyolcórás munkanap már a legtöbb munkavállalónak szinte semmire nem volt elég, és nem elég ma sem.
Kezdő apáknak szánta most magyarul is megjelenő „terhességi kézikönyvét” Adrian Kulp, aki gyakorlott apukának számít: feleségével eddig három gyermekük született, de már úton van a negyedik is. Azt mutatja meg könyvében, hogyan lehetünk aktív szerepet vállaló, támogató partnerek a várandósság alatt. A terhesség trimesztereit követve, három nagyobb főfejezetben foglalja össze tanácsait, azon belül is hónapokra és hetekre osztva azokat, minden adott hét esetében közölve a legfontosabb „bébiinfókat”, „anyuinfókat” és a fontos időpontokat.
Újabb romantikus regénnyel jelentkezik Nina George német szerző, mely ráadásul kapcsolódik a Párizsban játszódó Levendulaszoba című műhöz is. Annak a regénynek a központi helyszíne egy szajnai hajóból átalakított könyvesbolt, és a főhős, Jean Perdu egyik kedvenc könyve a történet szerint Sanary: Déli fények című műve. Ez a regény, csakúgy mint az írója, Sanary nem létezett valójában, a szerző képzeletének szülötte, aki most arra vállalkozott, hogy megírja a kitalált könyvet.
A meditáció sok jelentős vallásban bír meghatározó erővel, még ha nem is nevezik annak: a buddhista és keleti tanok mellett a kereszténységben is megtaláljuk. A kontemplatív létformát, a zsolozsmázást is tekinthetjük egyfajta mindfulness-nek, amikor csak a pillanatra koncentrálunk, nem törődünk a múlttal vagy a jövővel, csak az adott pillanat számít. A meditációról már sokan írtak, vallási vezetők, guruk és újhullámos jógaoktatók, a téma iránt érdeklődőknek eddig is gazdag irodalom állt a rendelkezésükre. A jelen kötet annyiban tér el ezektől, hogy egy klinikai kutatóorvos írta.
Az időskori pszichiátriai zavarok közül az egyik leggyakoribb a demencia, amely szimultán okozza az értelmi és érzelmi intelligencia hanyatlását, és ezzel együtt a szociális élet és teljesítőképesség visszaesését. A hagyományos orvoslás eleddig lényegét tekintve nem tudott mit kezdeni ezzel a problémával, a gyógyszeres kezelések legfeljebb lassítani képesek a leépülést. Az idegsebész szerző egy olyan módszert kínál, amelynek segítségével, rendszeres gyakorlásával megelőzhetjük a demencia kialakulását, illetve jelentősen lassíthatjuk a kognitív hanyatlás folyamatát.
A boldogság utáni vágy, a boldogság keresése általános emberi jellemző, így nem csoda, hogy minden létező kultúrában vannak kifejezetten erre irányuló módszerek. A pszichológus szerző ezekből válogatott, bemutatva azt, hogy az egyes népek hogyan, milyen formában és keretek között élik meg a harmóniát, és milyen speciális szokás irányul arra, hogy örömöt generáljanak. A cél természetesen az, hogy mi is merítsünk ezekből ötleteket, függetlenül attól, hogy mely égtájon élünk, mely nép gyermekei vagyunk.
Az köztudott, hogy Fekete István az állattörténeteiben a szépirodalom színvonalára emelte a természet leírását. Az már kevéssé ismert, hogy elsőrangú novellista volt. A fiatal novellaírót Kittenberger Kálmán, a Nimród című vadászlap főszerkesztője fedezte föl, és 1934-től rendszeresen közölte vadászati, természeti tárgyú kisprózáit – ezekből az 1934 és 1947 között keletkezett írásokból válogatott ki 34-et Sánta Gábor szerkesztő. Fekete István evokatív erővel ábrázolja a vadász nyomkereső, cserkelő tevékenységét, az utánajárás nehézségeit, a vadért folytatott küzdelmeit és a vad elejtésének örömét.
A hetvenes évek egyik legkeresettebb és legismertebb modellje mindig visszafogott eleganciájáról, „diszkrét bájáról” volt híres, soha nem hivalkodott sikereivel, ismertségét is mindig a helyén kezelte. Mostani albumszerű kötetében beavatja az olvasókat életének eseményeibe, amikor születésétől kiindulva napjainkig, betekintést enged életpályájába. A hetvenes években a véletlennek köszönhetően lett a Fabulon „arca” ez hozta meg számára az országos ismertséget, majd miután bekerült a Váci utcai Rotschild Klára ikonikus szalon manökenjei közé egyenesen ívelt felfelé a pályája.
Mi lenne, ha gyilkosság történne a Windsor-kastélyban? – ezt képzelte el a brit királyi család iránt kifejezetten érdeklődő szerző legújabb regényében, melyben nem más, mint maga II. Erzsébet királynő ered az ügy nyomába. Az uralkodót 2016 tavaszán közelgő kilencvenedik születésnapjának előkészületei kötik le, amikor egyik reggel a titkára, Sir Simon Holcroft megdöbbentő hírt közöl vele. Holttestet találtak a kastélyban, méghozzá az egyik vendégét: a fiatal orosz zongorista, Makszim Brodszkij első ránézésre öngyilkos lett, de a rosszul megkötött csomó, melyre elvileg felakasztotta magát, idegenkezűségre utal.
A Miután… történetek írója, most egy új sorozatba kezdett, amelynek főszereplője, Landon Gibson az előzményekben már megismert egyetemista fiú. A srác Washingtonból New Yorkba költözik, mert szerelme, Dakota is a „Nagy Alma” „olvasztótégelyében” jár egyetemre és a külön töltött egy év alatt, mindketten úgy érzik, nagyon eltávolodtak egymástól. Tess, a fiú gyermekkori barátja szintén az egyetem hallgatója és a két fiatal egy Brooklynban lévő, meglehetősen parányi bérlakásba költözik össze. Landon állást vállal, hogy fizetni tudja az egyetemet és közben összefut Dakotával, akinek puha ajkai ismét rabul ejtik őt.
Nincs harmadik megoldás – szokták mondani éles helyzetekben, de nem az amerikai bestellerszerző, Julia Quinn Rokesby család című tematikus sorozatában, melynek jelen, negyedik kötete A másik Miss Bridgerton folytatása. Főhőse Georgiana Bridgerton nem ellenzi a házasság gondolatát, csak épp nem szeretné, hogy ne legyen beleszólása a dologba. A hírnevét azonban sárba tiporták, mert a hozománya miatt elrabolták, és most két lehetőség közül választhat: vagy vénlányként éli le az életét, vagy hozzámegy ahhoz a gazemberhez, aki tönkretette az életét. És ekkor lép színre Nicholas Rokesby, Manston grófjának negyedik fia, aki mindig a saját útját járja.
Hatalmas várakozás előzte meg Sally Rooney legújabb, harmadik regényének a megjelenését, és nem véletlenül. Az írónő ugyanis már első könyvével (Normális emberek) berobbant a köztudatba, világsikert ért el. Ennek oka elsősorban a történet és stílus tökéletes hitelessége a korba ágyazva: a karakterek hamisítatlan huszonegyedik századi fiatalok, akikkel olyan dolgok történnek (vagy éppen nem történnek), amelyek hozzá hasonlóan milliókkal, olyan érzelmeken, szakaszokon mennek át, mint a mostani fiatal generáció tagjai világszerte. Mindezt Rooney tökéletesre csiszolt eszköztelenséggel közvetíti, mintha csak kamerával követné az eseményeket - de természetesen a szöveg ennél több, gazdagabb, árnyaltabb, képes a történet és a szereplők lényegét megérinteni. Így működik a mostani - látszólag szintén egyszerű - történet is, ami négy fiatal egymásba fonódó sorskrónikája.
Copyright © 1997-2020.
9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1.
Telefon: +36 94 513-530 (Titkárság), +36 94 513-540 (Olvasószolgálat)
E-mail: bdmk@bdmk.hu
Impresszum Adatvédelem Szerzői jogok
Újabb kötettel jelentkezik A pénz felemelkedése, A világ háborúja és a Civilizáció történész bestsellerszerzője, Niall Ferguson, a Hoover Intézet és a Stanford Egyetem munkatársa. A témáját tekintve rendkívül aktuális, A katasztrófa politikája című könyv nem csupán történelmi áttekintést nyújt a különböző természeti katasztrófákról és járványokról, hanem a szerző azon elméletét is felvázolja, hogy a mindinkább bürokratikus politikai rendszerek miért kezelik rosszul ezeket a helyzeteket.
A jelen kötet szerzői bemutatják, milyen sok zavaró tényezővel, milyen sok és előre nem látható torzítással és zajjal kell szembenéznie mindenkinek, aki döntési pozícióba kerül. Márpedig döntenie igen sok embernek kell, természetesen nem a csoki- és a vaníliafagyi között (bár az is komoly téttel bírhat), hanem felelős pozícióban, egy országot, egy céget vagy egy szervezetet vezetve.
A borok fogyasztása Eric Asimov szerint nem csupán az italról szól, hanem mindarról a gondoskodásról, kulturális háttérről, valamint a termőtalaj jellegzetességeiről, amelyek meghatározzák a palackozott nedűt. A The New York Times vezető borkritikusa úgy gondolja, egy-egy különleges bor nem csak élvezeti cikként jelentős, hanem kalandra is invitál minket: olyan titkokat és misztériumokat tárhat fel, amelyek túlmutatnak egy egyszerű mámoros éjszakán.
Kimi Räikkönen Forma-1-es pilóta kétségtelenül a 2000-es évek legismertebb finnje. Húsz éve tartó pályafutása az autósport királykategóriájában egészen rendkívüli. Ezen „az úton” kíséri őt a legnevesebb finn újságíró, Heikki Kulta, aki a száguldó cirkusz belső köreiből szemlélte és vaskos könyvében láttatja az eddigi életutat és versenyzői karriert.
A magyar felmenőkkel is bíró ausztrál orvosprofesszor, Dr. David A. Sinclair legújabb könyvében az öregedés kérdésébe vezeti be olvasóit. A szerző felteszi a kérdést, hogy miért kell egyáltalán megöregednünk, milyen folyamatok indítják be a sejtek öregedését, az elöregedett sejtek milyen káros hatással lehetnek aztán a még normálisan funkcionáló társaikra, hogyan lehet a DNS-t tovább egyben tartani sejtszinten, és milyen jövőbeli gyógyszerekkel lehet az öregedést kitolni.
A kapitalista termelési viszonyokon alapuló szabadverseny folyamatos kihívások elé állítja a cégeket, a vállalatoknak olyan kreatív és újító megoldásokkal kell újra és újra a közönség elé állnia, amik lehetővé teszik számukra, hogy a versenytársak közül kiemelkedjenek. Ebben a folyamatban a kreatív alkotók, a designerek szerepe megkerülhetetlen. Részben nekik szól a jelen kötet, de mindenki hasznos ötleteket meríthet Jeff DeGraff és Staney DeGraff könyvéből, akik szeretnének változtatni azon a módon, ahogy a világra tekintenek, szeretnének valamilyen kreatív munkakörben érvényesülni, esetleg saját vállalkozást indítani.
A Tokaji borvidéket nem kell részletesebben bemutatni, jelentős irodalmi művek tették halhatatlanná emlékét, a magyar kulturális emlékezetben számtalan anekdota szól arról, hogy külföldi hírességek, uralkodók csak a tokajit isszák, dicsérik a minőségét: Voltaire, XIV. Lajos, Nagy Katalin vagy éppen Goethe. Eddig a hagyomány és a kicsit feltupírozott emlékezet. A jelen kötet szerzője megemlékezik erről, ám nem dugja fejét a homokba: Pallagi Ferenc könyvében lerántja a leplet a borvidék fájó hiányosságairól, klasszikus magyar betegségeiről.
A szerzőpáros sajátos igényű gyermekekről és szüleikről írta könyvét, melyben a gyermekek és a szülők, valamint a szülők egymás között kialakított és kialakítható szeretetnyelvét járják körül. A sajátos igényű gyermekek, annak ellenére, hogy nagyon sok szeretetet adnak, sokszor nagyon megnehezítik a szülők életét, akiknek a gyermek betegsége mellett a társadalom, a munka és olykor az orvosok tehetetlen vagy éppen rosszindulatú világával is szembe kell néznie.
A köd hercege és az Éjféli palota után a záró darabja is megjelenik a nemrég elhunyt Carlos Ruiz Zafón Köd trilógiájának. A hazájában eredetileg 1995-ben napvilágot látott, misztikus ifjúsági regény csak lazán kapcsolódik a két előző kötethez. 1937-ben járunk, Normandiában. A történet főhőse, a tizennégy esztendős Irène Sauvelle nem sokkal korábban vesztette el az édesapját, majd anyjával, Simone-nal és Dorian nevű öccsével együtt Normandiába költözött. Egy piciny tengerparti faluban telepedtek le, a Kék-öböl partján.
Az írónő új regénye az egyik örök irodalmi téma, a halál bekövetkeztének egyéni szemléletű és sajátos stílusú földolgozása. Az elbeszélő lány az uszodában megismerkedik Mónával, akivel hamarosan jó barátságba keverednek, egymás életének részesei lesznek. A meglehetősen zűrös életű narrátor életében végül is egy biztos pont marad, Móna, akiről azonban kiderül, hogy gyógyíthatatlan beteg.
„Szerelmeseknek, volt szerelmeseknek és leendő szerelmeseknek” ad ötleteket Érsek-Obádovics Mercédesz, annak érdekében, hogy emlékezetessebbé tegyék az együtt töltött időt. A Bakancslista párban több száz ötletet tartalmaz, egy-egy hangulatos fotó kísértében.
Az érzelmek uralása és kezelése rendkívül hasznos képesség, ám roppant kevesek sajátja. Ők azok, akik függetlenül lelkiállapotuktól képesek minden helyzetben józanul, adekvát módon dönteni, szélsőséges szituációkban sem ragadtatják el magukat, ezért remekül kommunikálnak, és ha arról van szó, ki is tudják mutatni (vagy éppen elrejteni), amit éreznek. A szerző ahhoz kínál segítséget, hogy sikerüljön közelebb jutnunk ehhez az érzelmileg kiegyensúlyozott, tudatos állapothoz.
Az ifjúsági regények írójaként megismert Kalapos Éva Veronika regénye apa és lánya története; a lassan csordogáló cselekmény idővonala két esztendőben csomósodik össze, 2009-ben és 2019-ben. A bonyodalom azzal kezdődik, hogy 2009-ben Bitter Bálint elválik a feleségétől, Barbarától, aki magával viszi kislányukat, Alexát is. A férfi roppant nehezen éli meg a válást, pszichológusa tanácsára magnóra mondja a gondolatait.
Úgy tűnik, a Partvonal Könyvkiadó alternatív Skandináv krimik sorozatot visz az ismert és népszerű Animus Könyvek ilyen című sorozatával párhuzamosan. Ezúttal 2020 legjobb svéd bűnügyi regényét adják a magyar olvasók kezébe a malmői születésű Tove Alsterdaltól, aki ezzel elnyerte a rangos Glass Key díjat. A főhős, Olof Hagström hirtelen ötlettől vezérelve kitérőt tesz a kisvárosba, ahol felnőtt, és ahová húsz éve be sem tette a lábát, igaz nem véletlenül.
A világhírű osztrák orvos-filozófus, Viktor Emil Frankl négy koncentrációs tábort járt meg 1942 és ʼ45 között, ezek egyike Auschwitz-Birkenau volt. Meg kellett tapasztalnia szülei, fivére és várandós felesége halálát, és később ezekből a tragikus élményekből, saját és mások szenvedéséből kiindulva alkotta meg terápiás módszerét, az élet igenlését hirdető és a logoterápia, illetve egzisztenciaanalízis néven ismert, szellemi indíttatású lélekgyógyászatot.
A brit egyetemi tanár, a társadalmi innovációk kutatója e könyvében az egyén és a civilizáció egésze közötti szellemi teret vizsgálja, jelesül azt, hogyan oldanak meg problémákat társadalmak, kormányzati szervek és különböző kollektívák. Vagyis arra keres választ, hogyan találnak kollektív megoldásra a kollektív problémák. Könyve leíró részek és elméleti megfontolások ötvözete; szerzőjének célja pedig nem más, mint hogy útmutatást adjon a kollektív tervezéshez és cselekvéshez.
A szorongás és az aggódás olyan destruktív érzelmi élmény, amely sokaknak mérgezi meg a mindennapjait, általános közérzetét. A terapeuta szerző ennek az állapotnak a megértéséhez, kezeléséhez, majd enyhítéséhez és legyőzéséhez ad kulcsot. A bevezető és egy tanulságos példatörténet (Maria és Erik) után elmagyarázza, hogy az aggódásnak milyen lélektani háttere, ok-okozati összefüggésrendszere van, ez hogyan függ össze az érzelmeinkkel, önbecsülésünkkel, kapcsolatrendszerünkkel, empátiás készségünkkel.
Igaz történetet, két középkori francia nemes konfliktusát dolgozza fel az amerikai szerző most magyarul is megjelenő könyve. A százéves háború egyik érdekes mozzanatáról van szó. A korszak egyik legfontosabb forrása, Froissart krónikája is megemlíti. Ezt olvasva bukkant a sztorira Eric Jager is, aki a középkori irodalom szakértőjeként tíz évet foglalkozott témával, Párizsban és Normandiában is folytatva kutatásokat.
A kaliforniai egyetem professzora, Betty Edwards művésztanár és művészettörténész Jobb agyféltekés rajzolás című könyvében kifejtett elméletével robbant be a művészeti oktatás élvonalába és egyáltalán a köztudatba. A világsikert aratott rajztechnika lényege, hogy segít az elme kreatív részének megnyitásában. A szerző jelen könyve tekinthető folytatásnak, melyben kiterjeszti az önfelfedezés határait.
Arra, hogy mi az ember, a különböző vallások és kultúrák, manapság pedig az egymással versengő tudományos felfedezések mind megadták a maguk válaszát, ami az Isten által teremtett különleges lénytől az okos állatig széles skálát ír le. A jelen kötet szerzője, aki az ismeretterjesztő irodalom ismert alakja, arra vállalkozik, hogy feloldja ezt a látszólagos konfliktust, belső ellentmondást.
Napjainkra az emberiség egyértelműen útelágazáshoz érkezett. Az ipari civilizáció felemelkedése által előidézett ökológiai, társadalmi és gazdasági válságjelenségek a 21. század első évtizedeire megkerülhetetlenné váltak. Bár az emberiség jelenlegi életformája hordoz anyagi előnyöket, azonban súlyosan fenyegeti a hosszútávú fenntarthatóságot, amely nemcsak az emberiség jövőjét, hanem a teljes ökoszisztémát fenyegeti.
A Magvető kiadó 2015-ben (újra)indított sorozatában, a Tények és Tanúkban most Granasztói Pál emlékiratait olvashatjuk. A sorozatban ismert alkotók, művészek, írók és irodalmárok, valamint politikusok és gondolkodók visszaemlékezéseit, naplóit, emlékiratait vagy a velük készített életinterjúkat ismerhetik meg az érdeklődő olvasók. Granasztói Pál Ybl-díjas építészmérnök és író 1978 és 1980 között írta meg a jelen kötetben sajtó alá rendezett művét, melyet – a kor viszonyaival maximálisan tisztában levő alkotó – eleve az utókornak szánt.
A The School of Life című sorozatban jelenik meg az elsősorban dizájnnal, de építészettel és várostervezéssel is foglalkozó brit újságíró, Hugo Macdonald kötete. A szerző elsősorban nagyvárosokban élőknek ad tanácsokat, hogyan küzdjenek meg az ottani kihívásokkal. A nagyvárosi élet ugyanis nemcsak zsúfoltságot, zajt, környezetszennyezést, dugókat vagy éppen drága éttermeket jelent, hanem sokszínű gasztronómiai, kulturális kínálatot, a választási lehetőségek szinte korlátlan számát is.
Aki olvasta a mostani történet előképének tekinthető, Végtelen napok című, sodró lendületű, élettel teli regényt, az jelen esetben is biztos lehet abban, hogy ahhoz hasonló olvasmányélménnyel ajándékozza meg Sebastian Barry. A cselekmény idején az 1870-es években járunk, a történet egyes szám első személyű elbeszélője pedig, a tizenhét éves sziú indián lány, Winona, akinek családját, lakota nemzetségének többi tagjával együtt legyilkolják az amerikai polgárháború időszakában.
A vizsgadrukk leküzdéséhez és a sikeres vizsgához kínál praktikus tanácsokat Nicola Morgan kötete. A bevezetést követően felvázolja, mi a helyes gondolkodásmód az önbizalom növeléséhez, képességeink felismeréséhez és az eredmények befolyásolásához. A szerző bemutatja, milyen fontos a tervezés és a felkészülés, majd ismerteti, milyen hatékony technikák léteznek a tanulásra és az ismétlésre.
Több „az átverés művészetével” foglalkozó könyvvel jelentkezett már az oroszországi születésű amerikai pszichológus, író, újságíró, Maria Konnikova. Ezekhez némiképp kapcsolódik legújabb, A legnagyobb blöff című kötete is, mely azt mutatja be, mit tanult a szerző az önuralomról, a figyelemről és a döntéshozatalról a pókernek köszönhetően. Mint arra rámutat, a világ talán legnépszerűbb kártyajátékában a tervezés és a véletlen, a szerencse és a tudás, a fókusz és a kontroll között keskeny határ húzódik.
A könyv lapjain egyszerre szólal meg a szerző sebészorvosként és kisgyermekes apukaként, így látva el hasznos és megszívlelendő tanácsokkal szülőtársait, elsősorban otthoni sérülésekkel, másodsorban mozgásszeri problémák kezelésével kapcsolatban, iránymutatást adva emellett azt illetően, hogy kell-e az adott gonddal orvoshoz fordulni, vagy magunk is tudjuk kezelni azt. Ez utóbbi esetére a szerző szakszerű tanácsokkal látja el a vállalkozó szellemű szülőket.
Süveges Gergő nemcsak újságíróként számít tapasztalt szaktekintélynek, de bizony édesapaként is, hisz gyógypedagógus feleségével négy gyerkőcök nevelnek. Most megjelenő könyvében mindkét fajta tudását kamatoztatja: olyan könyvet írt, amely segít jobb, hitelesebb apává válni azoknak, akik ezt szeretnék. Ehhez tizenkét "kihívást" és az ezeket megoldó három "apakulcsot" alkotott, amelyek célja a biztonságot adó kapcsolódás kiépítése édesapa és gyermek között.
Újságírónként is bűnügyekkel, azok tágabb társadalmi kontextusával és az igazságszolgáltatás működésével foglalkozik leggyakrabban Janecskó Kata újságíró, a Telex munkatársa. Ezért nem meglepő, hogy első könyvének is ez a téma áll a középpontjában: az Ártatlanul elítélve olyan hazai jogi eseteket mutat be, amikor ártatlanok kerültek rács mögé, akár csak előzetesbe, gyanúsítottként, akár bírósági döntés után, elítéltként.
Egy mélyszegénységben élő cigánylány egyes szám első személyben narrálja a történetét. A gyilkossággal gyanúsított fiatal nő monológja döbbenetes erejű képet fest arról a világról, amelyben él, és amelynek „szomszédságában” élünk valamennyien, azonban a híradók megszűrt képsorainak láttán a sajnálattal vegyes szánakozásunkon túl mégsem vagyunk részesei. Azt a közeget, amelyben él, plasztikus képekben kelti életre a mesélő, aki naponta szembesül azokkal, a cigányokat megítélő rágalmakkal, amelyek stigmaként égnek a bőrükbe.
Rubin Eszter két évvel ezelőtt kiváló pszichológiai regényben (Árnyékkert; 201910262) mutatta be a nárcisztikus bántalmazó kapcsolat dinamikáját, most megjelenő könyvében pedig egy szintén sokakat érintő problémát, a szorongást mutatja be magával ragadó hitelességgel. Főhősét, Pető Hangát tipikus budapesti karakternek alkotta meg, elhallgatott zsidó múlttal, gyötrődő értelmiségi felmenőkkel, zűrzavaros kapcsolatokkal megverve, ugyanakkor tehetséggel, érzékenységgel, sajátos szépséggel megáldva.
Külcsín tekintetében mintha egy vaskos mesekönyvet vennénk kézbe Suzanne Simard első magyarul megjelenő munkája esetében. A cím sem oszlatja el fabulás képzeteinket: A bölcs erdő titkai. De még az alcím is Az „anyafák” felfedezéséről tájékoztat. S a bölcsesség már a borítón elkezdődik: „Nem mi mentjük meg az erdőt, az erdő ment meg minket”. Ám mint kiderül, fantasztikus áttörést jelentő tudományos munkáról van szó. A kanadai szerző erdőkutatóként hálózatok komplex rendszereként tekint az erdőre: kísérleteivel bebizonyította, hogy a fák a föld alatti hálózataikon kommunikálnak egymással, ez a fajta együttműködés pedig ellenállóbbá teszi az egész erdőt.
Milyen is lehetne két karakteres, tehetséges, erős és sikeres nő kapcsolata, mint drámai és szélsőséges - különösképpen, ha anyáról és lányáról van szó, mint Hernádi Judit színművésznő és Tarján Zsófia énekesnő esetében. Ők ketten most egy közösen jegyzett kötetben arra vállalkoztak, hogy nyíltan vallanak eleinte nagy amplitúdókkal hullámzó, majd idővel rendeződő és megnyugvó kapcsolatukról, amelyért mindketten komolyan megküzdöttek tudatos lelki munkával.
A belga klinikai pszichológus, Karolien Raeymaerkers a gyermekek és serdülőkorúak megértésére, kognitív és lelki fejlődésének feltárására specializálódott, első könyvét veheti kézbe minden olvasó, melyben a szakember a kisgyerekes szülőknek nyújt segítséget ahhoz, hogy a gyermekekben lejátszódó folyamatokat jobban megérthessék.
A huszadik század második felétől felgyorsult a társadalom átalakulása: a hagyományos paraszti társadalmak eddigre már a munkásságnak adták át a helyüket, azonban a gyári munka automatizálásával a felszabadult munkaerőt a tercier szektorba csoportosította át a termelés, a kapitalista logika, mivel a fogyasztásra épülő társadalom megannyi új igényt szült. Szolgáltatások korábban nem látott mértékben szökkentek szárba, ami azzal járt, hogy a túlzottan differenciálódott társadalomban a klasszikus értelemben vett nyolcórás munkanap már a legtöbb munkavállalónak szinte semmire nem volt elég, és nem elég ma sem.
Kezdő apáknak szánta most magyarul is megjelenő „terhességi kézikönyvét” Adrian Kulp, aki gyakorlott apukának számít: feleségével eddig három gyermekük született, de már úton van a negyedik is. Azt mutatja meg könyvében, hogyan lehetünk aktív szerepet vállaló, támogató partnerek a várandósság alatt. A terhesség trimesztereit követve, három nagyobb főfejezetben foglalja össze tanácsait, azon belül is hónapokra és hetekre osztva azokat, minden adott hét esetében közölve a legfontosabb „bébiinfókat”, „anyuinfókat” és a fontos időpontokat.
Újabb romantikus regénnyel jelentkezik Nina George német szerző, mely ráadásul kapcsolódik a Párizsban játszódó Levendulaszoba című műhöz is. Annak a regénynek a központi helyszíne egy szajnai hajóból átalakított könyvesbolt, és a főhős, Jean Perdu egyik kedvenc könyve a történet szerint Sanary: Déli fények című műve. Ez a regény, csakúgy mint az írója, Sanary nem létezett valójában, a szerző képzeletének szülötte, aki most arra vállalkozott, hogy megírja a kitalált könyvet.
A meditáció sok jelentős vallásban bír meghatározó erővel, még ha nem is nevezik annak: a buddhista és keleti tanok mellett a kereszténységben is megtaláljuk. A kontemplatív létformát, a zsolozsmázást is tekinthetjük egyfajta mindfulness-nek, amikor csak a pillanatra koncentrálunk, nem törődünk a múlttal vagy a jövővel, csak az adott pillanat számít. A meditációról már sokan írtak, vallási vezetők, guruk és újhullámos jógaoktatók, a téma iránt érdeklődőknek eddig is gazdag irodalom állt a rendelkezésükre. A jelen kötet annyiban tér el ezektől, hogy egy klinikai kutatóorvos írta.
Az időskori pszichiátriai zavarok közül az egyik leggyakoribb a demencia, amely szimultán okozza az értelmi és érzelmi intelligencia hanyatlását, és ezzel együtt a szociális élet és teljesítőképesség visszaesését. A hagyományos orvoslás eleddig lényegét tekintve nem tudott mit kezdeni ezzel a problémával, a gyógyszeres kezelések legfeljebb lassítani képesek a leépülést. Az idegsebész szerző egy olyan módszert kínál, amelynek segítségével, rendszeres gyakorlásával megelőzhetjük a demencia kialakulását, illetve jelentősen lassíthatjuk a kognitív hanyatlás folyamatát.
A boldogság utáni vágy, a boldogság keresése általános emberi jellemző, így nem csoda, hogy minden létező kultúrában vannak kifejezetten erre irányuló módszerek. A pszichológus szerző ezekből válogatott, bemutatva azt, hogy az egyes népek hogyan, milyen formában és keretek között élik meg a harmóniát, és milyen speciális szokás irányul arra, hogy örömöt generáljanak. A cél természetesen az, hogy mi is merítsünk ezekből ötleteket, függetlenül attól, hogy mely égtájon élünk, mely nép gyermekei vagyunk.
Az köztudott, hogy Fekete István az állattörténeteiben a szépirodalom színvonalára emelte a természet leírását. Az már kevéssé ismert, hogy elsőrangú novellista volt. A fiatal novellaírót Kittenberger Kálmán, a Nimród című vadászlap főszerkesztője fedezte föl, és 1934-től rendszeresen közölte vadászati, természeti tárgyú kisprózáit – ezekből az 1934 és 1947 között keletkezett írásokból válogatott ki 34-et Sánta Gábor szerkesztő. Fekete István evokatív erővel ábrázolja a vadász nyomkereső, cserkelő tevékenységét, az utánajárás nehézségeit, a vadért folytatott küzdelmeit és a vad elejtésének örömét.
A hetvenes évek egyik legkeresettebb és legismertebb modellje mindig visszafogott eleganciájáról, „diszkrét bájáról” volt híres, soha nem hivalkodott sikereivel, ismertségét is mindig a helyén kezelte. Mostani albumszerű kötetében beavatja az olvasókat életének eseményeibe, amikor születésétől kiindulva napjainkig, betekintést enged életpályájába. A hetvenes években a véletlennek köszönhetően lett a Fabulon „arca” ez hozta meg számára az országos ismertséget, majd miután bekerült a Váci utcai Rotschild Klára ikonikus szalon manökenjei közé egyenesen ívelt felfelé a pályája.
Mi lenne, ha gyilkosság történne a Windsor-kastélyban? – ezt képzelte el a brit királyi család iránt kifejezetten érdeklődő szerző legújabb regényében, melyben nem más, mint maga II. Erzsébet királynő ered az ügy nyomába. Az uralkodót 2016 tavaszán közelgő kilencvenedik születésnapjának előkészületei kötik le, amikor egyik reggel a titkára, Sir Simon Holcroft megdöbbentő hírt közöl vele. Holttestet találtak a kastélyban, méghozzá az egyik vendégét: a fiatal orosz zongorista, Makszim Brodszkij első ránézésre öngyilkos lett, de a rosszul megkötött csomó, melyre elvileg felakasztotta magát, idegenkezűségre utal.
A Miután… történetek írója, most egy új sorozatba kezdett, amelynek főszereplője, Landon Gibson az előzményekben már megismert egyetemista fiú. A srác Washingtonból New Yorkba költözik, mert szerelme, Dakota is a „Nagy Alma” „olvasztótégelyében” jár egyetemre és a külön töltött egy év alatt, mindketten úgy érzik, nagyon eltávolodtak egymástól. Tess, a fiú gyermekkori barátja szintén az egyetem hallgatója és a két fiatal egy Brooklynban lévő, meglehetősen parányi bérlakásba költözik össze. Landon állást vállal, hogy fizetni tudja az egyetemet és közben összefut Dakotával, akinek puha ajkai ismét rabul ejtik őt.
Nincs harmadik megoldás – szokták mondani éles helyzetekben, de nem az amerikai bestellerszerző, Julia Quinn Rokesby család című tematikus sorozatában, melynek jelen, negyedik kötete A másik Miss Bridgerton folytatása. Főhőse Georgiana Bridgerton nem ellenzi a házasság gondolatát, csak épp nem szeretné, hogy ne legyen beleszólása a dologba. A hírnevét azonban sárba tiporták, mert a hozománya miatt elrabolták, és most két lehetőség közül választhat: vagy vénlányként éli le az életét, vagy hozzámegy ahhoz a gazemberhez, aki tönkretette az életét. És ekkor lép színre Nicholas Rokesby, Manston grófjának negyedik fia, aki mindig a saját útját járja.
Hatalmas várakozás előzte meg Sally Rooney legújabb, harmadik regényének a megjelenését, és nem véletlenül. Az írónő ugyanis már első könyvével (Normális emberek) berobbant a köztudatba, világsikert ért el. Ennek oka elsősorban a történet és stílus tökéletes hitelessége a korba ágyazva: a karakterek hamisítatlan huszonegyedik századi fiatalok, akikkel olyan dolgok történnek (vagy éppen nem történnek), amelyek hozzá hasonlóan milliókkal, olyan érzelmeken, szakaszokon mennek át, mint a mostani fiatal generáció tagjai világszerte. Mindezt Rooney tökéletesre csiszolt eszköztelenséggel közvetíti, mintha csak kamerával követné az eseményeket - de természetesen a szöveg ennél több, gazdagabb, árnyaltabb, képes a történet és a szereplők lényegét megérinteni. Így működik a mostani - látszólag szintén egyszerű - történet is, ami négy fiatal egymásba fonódó sorskrónikája.