A Vinton kiadó gondozásában megjelent kötet két karácsonyi történetet foglal magában, melyeket a romantikus regények ket elismert írója, Debbie Macomber és Susan Mallery jegyez. Az Angyalhaj című elbeszélés hol máshol játszódna, mint az Orgona utcában, ahol ezúttal egy bájos szőke újságírónő, Katherine O'Connor készül a szokásos karácsonyi levél megírására, amelyben az addig hétköznapi események, sorsok megnemesülnek, a szeretet üzenetét közvetítő példatörténetekké lesznek.
A többszörösen díjazott katalán írónő verseskötete után (Énekelek, s táncot jár a hegy) a magyar olvasók regényét is kézbe vehetik Nemes Krisztina kiváló fordításának köszönhetően. Irene Solà regénye a Magvető kiadó új sorozatának első darabjaként jelent meg. A Határhelyzetek név alatt futó sorozatban kiemelkedő kortárs külföldi szerzők műveit olvashatjuk majd, a már megjelent művek mellé a várható megjelenések 2024-ben várhatóak.
A mostani regény előzményének tekinthető, Férfiidők leányregénye című könyvében egy korántsem könnyű történelmi korszak humánus-emberi arcát felvillantotta fel F. Várkonyi Zsuzsa. Két főhőse, Aladár és Klára (Aldó és Süni) történetén keresztül egyfajta választ adott arra a kérdésre, hogyan lehet átmenteni, megőrizni olyan alapvető értékeket, mint őszinteség, szeretet, család. A történetbeli Klára a mostani regényben, amely a ’70-es években játszódik, már felnőtt nőként lép színre.
2001. június 5-én a „Loft Story” néven futó valóságshow valamennyi részét végignézte a Claus család. A tizenhat éves Mélanie-t elkápráztatta, hogy a villából kijövő „túlélők” egy szempillantás alatt híresek lettek. Clara Roussel ugyancsak tizenhat évesen belenézett a műsorba, de őt nem ragadta el ilyen nagyfokú lelkesedés a könnyű siker láttán. Tizenhét év múltán, miután a lányok felnőttek, Clara rendőrtiszt lett; ő egyáltalán nincs jelen a social media platformjain. Mélanie azonban nem adta fel egykori álmát, hogy híres celeb legyen. 2018-ban már minden lehetséges oldalon regisztrált.
Ezúttal a második világháború idején játszódó krimivel jelentkezik Simon Scarrow. A történet 1939 decemberében, pár nappal karácsony előtt veszi kezdetét, Berlinben. A náci vezetés az esetleges légitámadásokra való tekintettel, kötelező elsötétítést rendelt el késő délutántól hajnalig. mindez azonban aggasztó következményekkel járt: több lett a közlekedési baleset, valamint a bűncselekmények is elszaporodtak, a kevésbé kontrolálható prostitúciótól a megszaporodó betöréseken és rablásokon át a gyilkosságokig.
A modern hadviselésben mindennél többet ér az információ, a hiteles és lehetőleg friss adat, amellyel az ellenséget megelőzve lehet komolyabb taktikai lépéseket megtenni. De ez nem volt másként az antikvitásban vagy a középkori nagy hadjáratok idején sem. A módszerek bár sokat változtak, a kémek és hírszerzők, illetve kémelhárítók tevékenysége mindig is kiemelt jelentőséggel bírt az államok, és most már a jelentős technológiai vállalatok életében. Jonathan J. Moore ebben a gazdagon illusztrált és igen informatív könyvben mutatja be a kémek és árulók legizgalmasabb történeteit, amelyek olykor valóban képesek voltak megfordítani a történelem menetét.
Sergey Young ipari befektető a jelen kötet lapjain ismerteti meg olvasóit a hosszú élettel, a longevitás fogalmával, a közeljövő várható eredményeivel, egyáltalán, hogy a tudomány és az életmód révén képesek lehetünk-e legyőzni a halált. A kötet szerzője maga is egy ilyen cégcsoportot vezet, befektetőként dollármilliókat gyűjtött össze a különböző, az élet meghosszabbítását célzó kutatások és projektek finanszírozására. A fiatalodás tudománya, bár nem beszélnek olyan sokat róla, mint például az információs technológiák forradalmáról, de már a küszöbön áll, s a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve kijelenthető, hogy még az évszázad közepe előtt jelentős áttörésre számíthatunk.
Jui világa véget ért 2011. március 11-én. Ekkor következett be Japán történelmének legnagyobb földrengése, amit cunami követett tíz méteres hullámokkal (de egyes helyeken a 38 métert is megközelítette). A Tóhoku régió csendes-óceáni partjainál, Szendai város közelében történt katasztrófa több tízezer áldozatot követelt. A főszereplő asszonynak a lányát és édesanyját ragadta el a cunami, és ekkor lépett a gyász az élete helyére. Jui nem volt egyedül: a szökőár rengeteg családot nyomorított meg örökre.
Többször is javasolták már Pedro Almodóvarnak, a népszerű spanyol filmrendezőnek, hogy írja meg önéletrajzát, ő azonban rendre visszautasította a felkéréseket, attól pedig „kiütést” kapott, hogy más írja meg az életrajzát. Naplót soha sem vezetett, de fiatalkorától kezdve rendszeresen írt, köztük számos olyan történetet, melyeket önéletrajzi epizódok ihlettek, és jelentős részük alapján később filmet is készített. Kiadatlan történeteit asszisztense, Lola García rendszerezte, aki temérdek költözése során is figyelt arra, hogy az írások megmaradjanak.
Az önismereti utazás sosem ér véget – amíg e földi élet tart, személyiségünk folyamatosan fejlődik, alakul, változik. A neves szakpszichológus, L. Stipkovits Erika korábbi kötetével indította el olvasóit az önismeret rögös útján, s ha már sikeresen közelebb kerültünk önmagunkhoz, a jelen kötet fejezetein átrágva magunkat lehetőségünk adódik arra, hogy „még közelebb kerüljünk önmagunkhoz”. A szerző Dante örökérvényű költői képével nyitja kötetét: „Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz útat nem lelém”.
Számtalan korábbi, a nemek különbségeit, a férfiak és a nők eltérő lelki életét és szokásait boncolgató könyvük után Allan és Barbara Pease, akik nem csupán a magánéletben, de kutatásaik során is társként állnak egymás mellett e már korábban feltett kérdéseket összegzik jelen kötetükben. Bemutatják, hogy hiába alakult ált életünk a megváltozott digitális környezet hatására, a nemek közti alapvető konfliktusok mintha jottányit sem csökkentek volna, az újabb generációk kitermelik a saját félreértéseiket, amelyek meglepő hasonlóságot mutatnak a szülők és a nagyszülők (és a generációs sort még folytathatnánk) vitáival és viszályaival.
Minél többet értesz meg a gondolkodásodról, annál jobban irányíthatod az életedet. A változás jó, az agyadnak csak egy kis győzködésre van szüksége. Többnyire nem okoz gondot, hogy elképzeljük, mit szeretnénk elérni az életünkben. A problémák akkor jelentkeznek, amikor elkezdjük ezeket megvalósítani. Sokszor bizonytalanok vagyunk, hogy mit is kellene tennünk, vagy komoly belső ellenállásba ütközünk, ha megpróbáljuk elhagyni a megszokott utat, esetleg nem bízunk a képességeinkben.
Újabb, sorrendben negyedik felnőtteknek szól kötetével, ezúttal „gasztroegypercesekkel” jelentkezik Fiala Borcsa, a wmn.hu főszerkesztője, aki éveken át vezetett gasztronómiai beszélgetőműsort is, Az élet sava Borcsa címmel. A szerző egy-egy étel köré építette fel történeteit, hiszen az ételekhez való viszonyunkat nagymértében befolyásolja az, hogy milyen emlékeink vannak azokkal kapcsolatban. Ha úgy nézzük, novelláskötetről, ha így, recepteskönyvről van tehát szó.
Dwight D. Eisenhower 1958. július 29-én írta alá azt a szövetségi törvényt, amely a National Aeronautics and Space Administration, vagyis a NASA felállításáról rendelkezett. Minderre természetesen az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti űrverseny miatt került sor, és azért új intézmény jött létre, mert az elnök nem bízott – ahogy ő nevezte – a „katonai-ipari komplexumban”, és egy olyan civil űrhivatal létrehozását irányozta elő, amelyet nem tábornokok, hírszerzők vagy üzletemberek, hanem tudósok irányítanak, és amelynek a célja nem a háború, hanem az űr békés meghódítása.
Huszti Péter színművész, rendező és színigazgató életét és pályáját mutatja be Gajdó Tamás színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet muzeológusának albumformátumú kötete. Sok-sok fekete-fehér és színes illusztráció kíséretében ismerhetjük meg a Hendel Péter néven született művész családját, gyermekkorát, iskolai tanulmányait a Lórántffy Zsuzsanna Általános Iskolában és a Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, valamint gyermek- és kamaszkori fellépéseit az iskolai színjátszókörökben (gimnazista harmadikos korában például Bánk bánt alakította).
A Hazai úti célok név alatt futó turisztikai könyvsorozat legújabb kötete a magyarországi állatkertekkel és vadasparkokkal ismerteti meg az érdeklődő, kirándulni vágyó közönséget. A korábbi részekből megtudhattuk, milyen csodálatos kastélyok, múzeumok és arborétumok találhatók hazánkban, a jelen kötetben pedig negyven köztulajdonban, illetve magántulajdonban lévő állatkertről és állatparkról olvashatunk.
Anna Sophia, ha felágaskodott, a kirakaton és a fákon keresztül jól láthatta Köln meghatározó terét, a Neumarktot. A fiatal lány apja patikájában segédkezik – ezzel a képpel indítja családregényének első kötetét a színháztudományból és germanisztikából diplomázott a német írónő, Rebekka Eder. A regényfolyam első kötete, ahogy azt az alcím is sugallja (A patikus lánya), Sophiát állítja a középpontba. Rajta és családján keresztül a történelmi regények rajongói alaposan megismerhetik Köln városát, az uralkodó társadalmi viszonyokat 1838-ban.
A globális ökológiai válság mostanra már nem puszta fikció, nem lehet egy legyintéssel ignorálni, mert a vészjósló jelek és jelenségek teljesen kokrétan körbevesznek bennünket. Az emberiség tudatos fele mindent megtesz azért, hogy túléljük az előttünk álló időszakot - merthogy immár ilyen nagy a tét. Minden, a témához kapcsolódni tudó szakember a maga területén igyekszik cselekedni, s így tesz Jordán Ferenc hálózatkutató biológus is, aki egy olyan tudományos ismeretterjesztő kötettel jelentkezik.
A szerző elsősorban a manipuláció fogalmához tapadó negatív árnyalatot tünteti el. A manipuláció ugyanis nem más, mint az emberekkel való célirányos bánásmód, s aki eredményesen alkalmazza, az képes megvalósítani elképzeléseit, így elégedettebben, sikeresebben tudja élni az életét. A manipuláció nyolc legfontosabb szabályát tárgyaló fejezetek mindegyike két részből áll. Az első tartalmazza az adott szabály leírását sok példával illusztrálva -, s elemzi módszereit és taktikáit. A második rész a megszerzett ismeretek alkalmazására ad tanácsot.
A maga nemében egyedülálló, unikális kötetet tart kezében az olvasó. A várandósságról és a születésről szóló verseket és meséket tartalmazó gyűjtemény anyagát értő kézzel válogatta a két kitűnő szerző, Csóka Judit szakpszichológus, meseterapeuta és Szabó T. Anna József Attila-díjas író, költő, műfordító, aki maga is két gyermek édesanyja. A szüléshez minden édesanyának személyes kötődése van, a közvélekedés többnyire rózsaszín felhőbe burkolja a babavárás időszakát, ezért gyakorta a valóságtól eltérő, idilli képet képzel el a kismama, ám az élet gyakorta rácáfol erre a felhőtlen képre.
A Hatvany-Deutsch család három generáció alatt vált báróvá, gőzmalmok, bankok, cukorgyár, konzervgyár tulajdonosává, a hatvani kastély és birtok urává. A szerteágazó család tagja volt többek között Hatvany Lajos író és Hatvany Ferenc festő, műgyűjtő, másik ágon az orientalista Hatvany Bertalan, a Szép Szó alapítója, aki az első zsidótörvény után Párizsba emigrált. Az ő fia volt Hatvany József fizikus, aki Angliában, bentlakásos iskolában tanult a második világháború kezdetén, onnan pedig kommunistaként tért haza. A lánya, Hatvany Helga Budapesten született 1960-ban.
1926-ban lőtték ki a Yellowstone Nemzeti Park utolsó farkasát, méghozzá a park vadőrei. A farkasok száma az ezt követő évtizedekben Amerika-szerte meredeken zuhant, így ezek a csúcsragadozók felkerültek a veszélyeztetett állatok listájára. Ezután kezdődött mozgalom a megmentésükre, az 1990-as évek közepén pedig összesen harmincegy farkast telepítettek Kanadából a nemzeti park északi részére. Az ún. Crystal Creek falka alapító tagjai, a 4-es alfahím és az 5-ös alfa-nőstény, valamint négy hím kölykük Albertából érkezett 1994 januárjában.
Újabb útikalauzzal jelentkezik a hátizsákos útikönyvíró, Joó András (az interneten Pó Apó). Ezúttal Bosznia-Hercegovinába csalogatja olvasóit, ahol az „erdőkkel borított hegyek, a zubogó folyók, a türkizkék tavak, a romantikus vízesések, a középkori kolostorok és várak, az Oszmán Birodalom és a Monarchia építészetének izgalmasan keveredett világa” várja a turistákat. A szerző a tőle megszokott módon, számos érdekesség, gyakorlati tanácsok, fekete-fehér és színes fotók, valamint térképek kíséretében kalauzolja végig az olvasókat a balkáni országon.
A szerző számos dokumentumra támaszkodva, képzeletével kiegészítve írta meg regényét, amely Haich Erzsébet (1897-1994) és Selvarajan Yesudian (1916-1998) közös munkájának eredményképpen létrejött jógaiskola történetét meséli el. Haich Erzsébet jómódú, felső-középosztálybeli családban született Budapesten. Spirituális nyitottsága már gyermekkorában megmutatkozott. Érzékeny végtelenül szenzibilis alkat volt, már korán megmutatkozott a művészetekben is kiemelkedő tehetsége.
A kötet előszavában az írónő fia, Harry Whittaker arról ír vallomásos sorokban, hogy édesanyja halála után némi változtatással ő szerkesztette meg a most kiadott, Lucinda Riley hagyatékban megmaradt egyetlen krimit. Az angliai Norfolk St. Stephen’s Gimnáziumának végzős növendéke, Charlie Cavendish gazdag és jónevű ügyvéd apja pressziója ellenére sem akarja folytatni a családi tradíciót, DJ szeretne lenni, hogy Ibizán kiélvezze az élet adta örömöket.
Füsti Tamást álmából ébreszti fel a telefon csörgése, a rendőrségről egy nyomozó őt keresi. Ifjabb Füsti Tamás, azaz Tom nem érti mit akarnak tőle, amikor a rendőr azt kérdezi, ismer-e egy Pé Smit, vagyis Smith nevű férfit. Tom hiába kutat az emlékei között senkit sem ismer ilyen névvel, pedig fent nevezett, mint egyetlen magyarországi ismerősét, az ő nevét adta meg a rendőrnek. Lassan tisztulni kezd a kép, kiderül, hogy Tom nagybátyja, Mister William Lorenzi, később Sir vagy Lord William Londonban élt és 1957-ben fogadta fel a Ladánybenéről származó, magyar állampolgár Kovács Sándort, aki élete végégig lakájként szolgált nála, ő adta neki az angolos Alex Smith nevet.
Max Nieuwdorp holland orvos, aki már két évtizede kutatja az emberi test hormonháztartását, jelen könyvében közérthető módon tárja olvasói elé, mire jutott az orvostudomány a hormonok vizsgálatával, a hormonoknak milyen szerepe lehet a mindennapjaink során, döntéseinket, viselkedésünket milyen mértékben határozzák meg, a hormonokhoz kötődő betegségek gyógyításában milyen előrelépések történtek, s úgy egyáltalán, miért olyan fontos, hogy a hormonháztartásunk kiegyensúlyozott legyen.
A törvényszéki dráma koronázatlan királya egy újabb regénnyel jelentkezett: John Grisham A biloxi fiúkban a Mély Délre, vagyis a Mississippi vidékére kalauzolja el olvasóit. A történet a huszadik század második felében, pontosabban a ’60-as és a ’70-es években játszódik Biloxi városában. A történet két fiatal fiú, majd felnőtt férfi protagonista köré lett szőve: Keith Rudy és Hugh Malco az iskolapadban és a pályán egyaránt számíthatott a másikra. A baseball ifiliga sztárjainak barátsága azonban az iskola utolsó évével véget ér, az élet ugyanis igen eltérő pályára állította rá a két fiatalembert.
Az Égei-tenger medencéjének keleti szélén fekvő festői szigeten, Mingeren játszódik 1901-ben a világhírű török író, Orhan Pamuk legújabb regénye. Az év tavaszán pusztító pestisjárvány éri el az Oszmán Birodalom 21. tartományát, így a picinyke szigetet is. A szultán a legjobb orvosait küldi a szigetre, annak is fő kikötővárosába, Arkazba. Ide érkezik velük együtt az uralkodó unokahúga, Pakize szultána is, aki nővérének rendszeresen küldött leveleiben számol be a történésekről. Miközben Nuri doktor és emberei mindent igyekeznek megtenni a kór további terjedése ellen, a járvány teljesen felbolygatja a sziget életét.
"Le kell ereszkednünk a fejünkből, és vissza kell kapcsolódnunk a testünkhöz" - így összegzi egyetlen mondatban a Barcelonában élő Sólyom Anna könyvének lényegét Jenny Moix pszichológus az előszóban. S hogy miért tanácsos így tennünk? Arra maga a szerző válaszol: "A test egy tapasztalatokkal és esetekkel teli raktár; a bölcsesség és a tanítás tárháza mindazok számára, akik hajlandóak meghallgatni." Ez utóbbira tanít meg művében, arra buzdítva, hogy ne csak kapcsolódjunk a testünkhöz, de fedezzük fel és gyógyítsuk is meg - amennyire ez lehetséges.
Újabb regénnyel jelentkezik az ismert filmrendező, Gárdos Péter. A Szemérmetlen történetek több idősíkon és helyszínen játszódik, a 20. század elejétől 2012-ig bezárólag, Budapesttől Berlinen, Párizson és Moszkván át egy kazah kisváros, Akmolinszk elmegyógyintézetéig. A szerteágazó történet egyik főszereplője Stern Péter, holokauszttúlélők leszármazottja, aki nyugdíjhoz közeljáró könytárvezetőként 2012-ben, már időskorában, feleségével együtt utazik vonaton Münchenbe, hogy egy nemrég talált 1939-es levél kapcsán próbálja kibogozni családja történetének mind ez idáig homályos részleteit.
Az olaszországi kisvárosban, Monzában játszódó történet narrátora egy kamaszlány, a tehetős Strada család gyermeke, Francesca. A merev szabályok között nevelkedő kislány vasárnaponként, templomba menet vágyakozva nézi Maddalénát, amint az utcagyerekekkel játszik a Lambro folyó partján. Anyja azonban figyelmezteti, még a tekintetét is fordítsa el Merlini asszony lányáról, mert mindenki tudja a városkában, hogy az Átkozottra keresztelt gyermek képes szemmel verni másokat. Maddaléna még csak hétéves volt, amikor a rábízott kistestvére, a négyéves Dario meghalt, mert egy ártatlan játék közben a kisfiú véletlenül kiesett az ablakon.
Két pandémiás helyzet ad keretet a világhíres chilei írónő, Isabel Allende legújabb regényének. A címszereplő Violeta del Valle öt fiú után első lányként, 1920-ban jött világra egy meg nem nevezett, bár Chilére nagyban emlékeztető országban – abban az évben, amikor a pusztító spanyolnátha járvány elérte Dél-Amerikai partjait is. 2020-ban, a koronavírusjárvány idején, halálos ágyán vet számot életével. Unokájának, Camilónak veti le papírra, hogy mi minden történt vele ez alatt a száz év alatt.
A komoly zenei ismeretterjesztő műsorairól és beszélgetéseiről országszerte ismert médiaszemélyiség, Bősze Ádám most egy kötetbe gyűjtötte össze korábbi előadásainak anyagát, amelyből minden érdeklődő alaposabban megismerheti a legnagyobb zeneszerzők szerelmi életét. A szerző kifejti, hogy bár e románcok tanulmányozása nem biztos, hogy közelebb visz minket az adott zenemű megértéséhez, művészet és magánélet már ebben a korban is élesen különvált egymástól, mégis, ha a könyvet elolvasva a kultikus magasságokba emelt művészek emberi oldalát is megismerjük, már nyertünk valamit…
Bár Kodros Szabolcs korábbi kötete sem volt karcsú, korántsem merítette ki Budapest titkait, sőt, talán még több kedvet adott írójának és olvasóinak ahhoz, hogy e páratlan világváros rejtélyes múltjának mélyére ereszkedjen. Az elismert újságíró újabb budapesti legendákkal szórakoztatja a nagyérdeműt, a kötet kiadását jelen esetben is a 21. Század Kiadó vállalta magára, az archív fotók mellett felhasznált újabb képeket Huszár Dávid fotósnak köszönhetjük. A kötet harminckét érdekességet gyűjtött most egy csokorba, amelyek több mint kétezer ötszáz évet ölelnek fel.
Több illemtankönyv, regény vagy éppen szakácskönyv után tizenegyedik kötetével jelentkezik Ernyey Béla színnűvész. Ezúttal egyfajta memoárról van szó, mely bevallása szerint az ügyetlenségének köszönhető. Otthon, egy rosszul sikerült mozdulatnak köszönhetően véletlenül a földre zuhant ódon íróasztalának rozoga fiókja, a benne évtizedek alatt felhalmozott limlomok pedig a padlón landoltak. Egy szakadt borítékból például gimnazista éveiben készített karikatúrák kerültek elő, egy megfakult bőr papírtartóból pedig gyermekkora dunai uszadékfából farigcsált szobrocskája esett ki.
Iványi Orsolya Magyarország első menopauzaaktivistája, megalapította az Éljenek a 40 feletti nők mozgalmat, majd személyes érintettsége okán arra vállalkozott, hogy segítse a változó korba lépett nőket azzal, hogy könyvében a menopauza jellemzőiről széleskörű tájékoztatást ad. Az olvasó ekként hiánypótló kötetet tart a kezében, amelynek szerzője bevallottan nem tudott a témával kapcsolatos minden apró részletre kitérni, ezért főként az olvasóitól érkezett kérdésekre adott válaszokat állította fókuszba.
A rendező, dramaturg, forgatókönyvíró interjúkötete 12 elmélyült beszélgetést tartalmaz, éspedig a 13-18 éves korosztály találomra kiválasztott tagjaival. A szerző úgy látja, hogy a gyerekek, akik azelőtt szüleik ölébe kucorodtak, kamaszként magukra zárják szobájuk ajtaját, bezárkóznak a gondolataikba, érzéseikbe. Szántó Erika viszont épp arra kíváncsi, mit gondolnak magukról, a kamaszkorról, a felnőttek világáról, hogyan látják szüleiket, a társadalmat, az iskolát, a környezetüket; mitől félnek, mitől dühösek és mire vágynak.
King regényének főhőse és mesélője a tizenhét éves Charlie Reade, aki az édesapjával kettesben él egy Sentry nevű amerikai kisvárosban. Nincs könnyű sorsa: az édesanyja autóbalesetben meghalt, amikor még kissrác volt, azóta az apja komoly alkoholfüggőséggel küzd. Ennek ellenére Charlie mintagyerek, aki szorgalmasan tanul, sokat olvas és szenvedélyes sportoló, a foci és a baseball egyformán jól megy neki. Nem mellesleg Charlie jószívű és gondoskodó alkat is, aki – mint egy kicsi felnőtt – évek óta istápolja az apját. E hajlama miatt fogadja be az idős Howard Bowditch-et is.
Kisasszonyképző című regényében, egy trilógia nyitó kötetében kezdte bemutatni Tüdős Klára életét a szerző, Bódis Kriszta. Egy olyan 20. századi női ikonról van szó, aki egyszerre volt ruha- és jelmeztervező, forgatókönyvíró, filmrendező és -producer, néprajzkutató, emlékiratíró, feminista aktivista és embermentő a vészkorszak idején. A most megjelenő második kötet, Korzón a pokolba címmel Tüdős Klára életének 1919. március és 1941. április közötti időszakát mutatja be.
Meriel Schindler nem úgy tervezte, hogy egy vaskos történelmi összefoglalóban fogja majd feldolgozni családja történetét, de amikor a rámaradt hagyatékot elkezdte alaposabban áttanulmányozni, az apja által emlegetett, olykor kevésbé hitelesnek tűnő családi anekdoták is hirtelen kézzel fogható bizonyítékokkal alátámasztott történetekké váltak. A jelenleg munkaügyi jogászként dolgozó, Londonban élő szerző szisztematikusan a végére járt a családi legendárium minden apró részletének, az eredményt az olvasó is kézbe veheti, és így megismerheti Ausztria és egy család két évszázados történetét, amely két világháborút és a náci terrort, majd a túlélés utáni újrakezdés szakaszát is magában foglalja, s ezzel együtt az ausztriai zsidóság történetét.
Vajon a férfiak és a nők viselkedése közti különbség eredete biológiai vagy kulturális? Mennyire különböznek valójában? És vajon csak két nem – két gender, azaz társadalmi nem – létezik, vagy van több is? Ezek a kérdések napjainkban egyre többeket foglalkoztatnak, kutatókat és a széles nagyközönséget egyaránt, nem is beszélve a kérdéssel kapcsolatos ideológiai/politikai felhangokról. Erre volt kíváncsi Frans de Waal világhírű amerikai etológus és főemlőskutató is, aki évtizedek óta tanulmányozza a főemlősök, elsősorban az emberhez legközelebbi két faj, a csimpánzok és a bonobók társas viselkedésének megnyilvánulási formáit.
Újabb kötettel jelentkezik Lichter Péter filmrendező és -esztéta, a Pécsi Tudományegyetem filmtudományi tanszékének adjunktusa. A korábbi „52-es könyvek”-hez (52 kultfilm, 52 hátborzongató film, 52 humoros film) hasonlóan szubjektíven mutat be ötvenkét filmalkotást, ezúttal a filmnyelvben rejlő érzékiség széles spektrumát vázolva fel, „a pszichedelikus absztrakt filmektől a látványos akcióorgiákon és a gótikus horroron át az erotikus filmekig”. A szerző természetesen szubjektív módon állította össze a listát, ám fontos célja volt, hogy a lehető legszínesebb, legeklektikusabb válogatáson keresztül mutassa be a mozgókép érzékiségének árnyalatait, az amerikai és európai filmen túl az ázsiai filmművészetre is kitérve.
A Spanyol szerelmi átverés és Az amerikai szobatárs-kísérlet szerzője egy újabb romantikus regénnyel lepte meg rajongóit, valamint a zsáner kedvelőit. Elena Armas egy váratlan helyszínt talált legújabb románca hátteréül: hőseink ugyanis egy vidéki kisvárosban élnek vagy ide kerülnek, és itt kell boldogulniuk. A regény címe kettős jelentést rejt: a hosszú játszma egyrészt a helyi fiatal lányokból álló U10-es focicsapatra utal, akiket valóban kihívás lesz a főszereplő számára formába hozni, valamint a lassan kibontakozó románcra.
Louise Fein vallomásos utószavában arról szól, személyes érintettség késztette regénye megírására, amikor kislánya négyéves korában epilepsziás rohamot kapott. Az írónő ekkor kezdett kutatni az epilepszia története után, így talált rá az 1930-as, 40-es években egyre nagyobb teret hódító áltudományos elméletre, az eugenetikára, a fajegészségtanra, amely a magasabb rendű embertípust és ennek kitenyészthetőségét hirdette, amely meghatározó befolyással volt Németország életére és Hitler hatalmának kibontakozására.
A Medici-dinasztia sötét, de annál izgalmasabb történetének regényes megírása után Matteo Strukul Velencébe repíti el a történelem titkai után érdeklődő olvasóit. A szerző a 18. századot választotta története hátteréül: Velencében épp himlőjárvány dúl, s amikor egy fiatal lány holttestére bukkannak az egyik csatornában, az indulatok elszabadulnak. S ha ez nem lenne elég, további olaj a tűzre, hogy a lány testéből kitépték a szívét – a korszakot ismerve nem meglepő, hogy a keresztény közösség a zsidó lakosok ellen fordul, őket kezdik el vádolni.
Connie Carter férje halála után megörökli az Írországban található hatalmas birtokot és az azon álló Ludlow-házat, amely nagyon lepusztult állapotban van, mert évek óta senki nem törődött vele. Connie ekkor New Yorkból Írországba költözik, miközben a lelkét iszonyatos, feloldhatatlan bánat nyomja, amelyre talán soha nem fog vigaszt találni. Férje, Ed ugyanis megölte négyéves kislányukat, Mollyt, majd magával is végzett. Connie képtelen tovább abban a városban élni, ahol egyszer nagyon boldog volt.
Suzanne Redfearn regénye két nőről szól, akik megpróbálják kézbe venni sorsuk irányítását, és kitörni a férfiak által uralt világból. Egy kalandos utazás veszi kezdetét, mely során Hadley és Grace gyermekeikkel együtt kénytelenek elmenekülni az őket üldöző szövetségi nyomozók elől, s eközben nem számíthatnak másra, csakis magukra és egymásra. A szerző egy modern fejlődésregényen keresztül beszéli el a jelenkori Amerika égető társadalmi problémáit, a nők kiszolgáltatott helyzetét és azt a számos megaláztatást, amit napi szinten el kell viselniük a párkapcsolatban és a munkahelyeken.
Copyright © 1997-2020.
9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1.
Telefon: +36 94 513-530 (Titkárság), +36 94 513-540 (Olvasószolgálat)
E-mail: bdmk@bdmk.hu
Impresszum Adatvédelem Szerzői jogok
A Vinton kiadó gondozásában megjelent kötet két karácsonyi történetet foglal magában, melyeket a romantikus regények ket elismert írója, Debbie Macomber és Susan Mallery jegyez. Az Angyalhaj című elbeszélés hol máshol játszódna, mint az Orgona utcában, ahol ezúttal egy bájos szőke újságírónő, Katherine O'Connor készül a szokásos karácsonyi levél megírására, amelyben az addig hétköznapi események, sorsok megnemesülnek, a szeretet üzenetét közvetítő példatörténetekké lesznek.
A többszörösen díjazott katalán írónő verseskötete után (Énekelek, s táncot jár a hegy) a magyar olvasók regényét is kézbe vehetik Nemes Krisztina kiváló fordításának köszönhetően. Irene Solà regénye a Magvető kiadó új sorozatának első darabjaként jelent meg. A Határhelyzetek név alatt futó sorozatban kiemelkedő kortárs külföldi szerzők műveit olvashatjuk majd, a már megjelent művek mellé a várható megjelenések 2024-ben várhatóak.
A mostani regény előzményének tekinthető, Férfiidők leányregénye című könyvében egy korántsem könnyű történelmi korszak humánus-emberi arcát felvillantotta fel F. Várkonyi Zsuzsa. Két főhőse, Aladár és Klára (Aldó és Süni) történetén keresztül egyfajta választ adott arra a kérdésre, hogyan lehet átmenteni, megőrizni olyan alapvető értékeket, mint őszinteség, szeretet, család. A történetbeli Klára a mostani regényben, amely a ’70-es években játszódik, már felnőtt nőként lép színre.
2001. június 5-én a „Loft Story” néven futó valóságshow valamennyi részét végignézte a Claus család. A tizenhat éves Mélanie-t elkápráztatta, hogy a villából kijövő „túlélők” egy szempillantás alatt híresek lettek. Clara Roussel ugyancsak tizenhat évesen belenézett a műsorba, de őt nem ragadta el ilyen nagyfokú lelkesedés a könnyű siker láttán. Tizenhét év múltán, miután a lányok felnőttek, Clara rendőrtiszt lett; ő egyáltalán nincs jelen a social media platformjain. Mélanie azonban nem adta fel egykori álmát, hogy híres celeb legyen. 2018-ban már minden lehetséges oldalon regisztrált.
Ezúttal a második világháború idején játszódó krimivel jelentkezik Simon Scarrow. A történet 1939 decemberében, pár nappal karácsony előtt veszi kezdetét, Berlinben. A náci vezetés az esetleges légitámadásokra való tekintettel, kötelező elsötétítést rendelt el késő délutántól hajnalig. mindez azonban aggasztó következményekkel járt: több lett a közlekedési baleset, valamint a bűncselekmények is elszaporodtak, a kevésbé kontrolálható prostitúciótól a megszaporodó betöréseken és rablásokon át a gyilkosságokig.
A modern hadviselésben mindennél többet ér az információ, a hiteles és lehetőleg friss adat, amellyel az ellenséget megelőzve lehet komolyabb taktikai lépéseket megtenni. De ez nem volt másként az antikvitásban vagy a középkori nagy hadjáratok idején sem. A módszerek bár sokat változtak, a kémek és hírszerzők, illetve kémelhárítók tevékenysége mindig is kiemelt jelentőséggel bírt az államok, és most már a jelentős technológiai vállalatok életében. Jonathan J. Moore ebben a gazdagon illusztrált és igen informatív könyvben mutatja be a kémek és árulók legizgalmasabb történeteit, amelyek olykor valóban képesek voltak megfordítani a történelem menetét.
Sergey Young ipari befektető a jelen kötet lapjain ismerteti meg olvasóit a hosszú élettel, a longevitás fogalmával, a közeljövő várható eredményeivel, egyáltalán, hogy a tudomány és az életmód révén képesek lehetünk-e legyőzni a halált. A kötet szerzője maga is egy ilyen cégcsoportot vezet, befektetőként dollármilliókat gyűjtött össze a különböző, az élet meghosszabbítását célzó kutatások és projektek finanszírozására. A fiatalodás tudománya, bár nem beszélnek olyan sokat róla, mint például az információs technológiák forradalmáról, de már a küszöbön áll, s a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve kijelenthető, hogy még az évszázad közepe előtt jelentős áttörésre számíthatunk.
Jui világa véget ért 2011. március 11-én. Ekkor következett be Japán történelmének legnagyobb földrengése, amit cunami követett tíz méteres hullámokkal (de egyes helyeken a 38 métert is megközelítette). A Tóhoku régió csendes-óceáni partjainál, Szendai város közelében történt katasztrófa több tízezer áldozatot követelt. A főszereplő asszonynak a lányát és édesanyját ragadta el a cunami, és ekkor lépett a gyász az élete helyére. Jui nem volt egyedül: a szökőár rengeteg családot nyomorított meg örökre.
Mondják, a sportban és az életben nincsenek „mi lett volna, ha…” kezdetű mondatok. A sikeres veterán krimiíró, Kondor Vilmos mégis a valóság erejével képzelte el, milyen lett volna Az első budapesti olimpia. Elhagyva a hét kötetre rúgó Bűnös Budapest-ciklusban megidézett harmincas és ötvenes éveket, a Második magyar köztársaság című regényével tavaly útjára indította alternatív tematikus történelmi sorozatát, ahol is 1944-ben Magyarország kiugrási kísérlete sikerrel járt, és a háború végén nem az ún. keleti blokkhoz tartozik.
Többször is javasolták már Pedro Almodóvarnak, a népszerű spanyol filmrendezőnek, hogy írja meg önéletrajzát, ő azonban rendre visszautasította a felkéréseket, attól pedig „kiütést” kapott, hogy más írja meg az életrajzát. Naplót soha sem vezetett, de fiatalkorától kezdve rendszeresen írt, köztük számos olyan történetet, melyeket önéletrajzi epizódok ihlettek, és jelentős részük alapján később filmet is készített. Kiadatlan történeteit asszisztense, Lola García rendszerezte, aki temérdek költözése során is figyelt arra, hogy az írások megmaradjanak.
Az önismereti utazás sosem ér véget – amíg e földi élet tart, személyiségünk folyamatosan fejlődik, alakul, változik. A neves szakpszichológus, L. Stipkovits Erika korábbi kötetével indította el olvasóit az önismeret rögös útján, s ha már sikeresen közelebb kerültünk önmagunkhoz, a jelen kötet fejezetein átrágva magunkat lehetőségünk adódik arra, hogy „még közelebb kerüljünk önmagunkhoz”. A szerző Dante örökérvényű költői képével nyitja kötetét: „Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz útat nem lelém”.
Számtalan korábbi, a nemek különbségeit, a férfiak és a nők eltérő lelki életét és szokásait boncolgató könyvük után Allan és Barbara Pease, akik nem csupán a magánéletben, de kutatásaik során is társként állnak egymás mellett e már korábban feltett kérdéseket összegzik jelen kötetükben. Bemutatják, hogy hiába alakult ált életünk a megváltozott digitális környezet hatására, a nemek közti alapvető konfliktusok mintha jottányit sem csökkentek volna, az újabb generációk kitermelik a saját félreértéseiket, amelyek meglepő hasonlóságot mutatnak a szülők és a nagyszülők (és a generációs sort még folytathatnánk) vitáival és viszályaival.
Minél többet értesz meg a gondolkodásodról, annál jobban irányíthatod az életedet. A változás jó, az agyadnak csak egy kis győzködésre van szüksége. Többnyire nem okoz gondot, hogy elképzeljük, mit szeretnénk elérni az életünkben. A problémák akkor jelentkeznek, amikor elkezdjük ezeket megvalósítani. Sokszor bizonytalanok vagyunk, hogy mit is kellene tennünk, vagy komoly belső ellenállásba ütközünk, ha megpróbáljuk elhagyni a megszokott utat, esetleg nem bízunk a képességeinkben.
Újabb, sorrendben negyedik felnőtteknek szól kötetével, ezúttal „gasztroegypercesekkel” jelentkezik Fiala Borcsa, a wmn.hu főszerkesztője, aki éveken át vezetett gasztronómiai beszélgetőműsort is, Az élet sava Borcsa címmel. A szerző egy-egy étel köré építette fel történeteit, hiszen az ételekhez való viszonyunkat nagymértében befolyásolja az, hogy milyen emlékeink vannak azokkal kapcsolatban. Ha úgy nézzük, novelláskötetről, ha így, recepteskönyvről van tehát szó.
Dwight D. Eisenhower 1958. július 29-én írta alá azt a szövetségi törvényt, amely a National Aeronautics and Space Administration, vagyis a NASA felállításáról rendelkezett. Minderre természetesen az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti űrverseny miatt került sor, és azért új intézmény jött létre, mert az elnök nem bízott – ahogy ő nevezte – a „katonai-ipari komplexumban”, és egy olyan civil űrhivatal létrehozását irányozta elő, amelyet nem tábornokok, hírszerzők vagy üzletemberek, hanem tudósok irányítanak, és amelynek a célja nem a háború, hanem az űr békés meghódítása.
Huszti Péter színművész, rendező és színigazgató életét és pályáját mutatja be Gajdó Tamás színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet muzeológusának albumformátumú kötete. Sok-sok fekete-fehér és színes illusztráció kíséretében ismerhetjük meg a Hendel Péter néven született művész családját, gyermekkorát, iskolai tanulmányait a Lórántffy Zsuzsanna Általános Iskolában és a Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, valamint gyermek- és kamaszkori fellépéseit az iskolai színjátszókörökben (gimnazista harmadikos korában például Bánk bánt alakította).
A Hazai úti célok név alatt futó turisztikai könyvsorozat legújabb kötete a magyarországi állatkertekkel és vadasparkokkal ismerteti meg az érdeklődő, kirándulni vágyó közönséget. A korábbi részekből megtudhattuk, milyen csodálatos kastélyok, múzeumok és arborétumok találhatók hazánkban, a jelen kötetben pedig negyven köztulajdonban, illetve magántulajdonban lévő állatkertről és állatparkról olvashatunk.
Philippa Gregory Dagályfölde-sorozatának harmadik kötete továbbszövi a korábbi kötetekben elkezdett történeteket. A történelmi regény a 17. századi angol történelembe vezeti be olvasóit. Az események az 1685-ös utódlás köré szerveződnek: II. Károly fiú utód nélkül halt meg, a trónt öccse, Jakab vette át, aki bár megígérte, hogy tiszteletben fogja tartani a rendek jogait, azonnal korlátlan hatalommal ruházta fel a katolikus egyházat. Az elégedetlenkedők élére Károly fia, Monmouth herceg állt, akit végül társaival együtt kivégeztek.
Anna Sophia, ha felágaskodott, a kirakaton és a fákon keresztül jól láthatta Köln meghatározó terét, a Neumarktot. A fiatal lány apja patikájában segédkezik – ezzel a képpel indítja családregényének első kötetét a színháztudományból és germanisztikából diplomázott a német írónő, Rebekka Eder. A regényfolyam első kötete, ahogy azt az alcím is sugallja (A patikus lánya), Sophiát állítja a középpontba. Rajta és családján keresztül a történelmi regények rajongói alaposan megismerhetik Köln városát, az uralkodó társadalmi viszonyokat 1838-ban.
A globális ökológiai válság mostanra már nem puszta fikció, nem lehet egy legyintéssel ignorálni, mert a vészjósló jelek és jelenségek teljesen kokrétan körbevesznek bennünket. Az emberiség tudatos fele mindent megtesz azért, hogy túléljük az előttünk álló időszakot - merthogy immár ilyen nagy a tét. Minden, a témához kapcsolódni tudó szakember a maga területén igyekszik cselekedni, s így tesz Jordán Ferenc hálózatkutató biológus is, aki egy olyan tudományos ismeretterjesztő kötettel jelentkezik.
A szerző elsősorban a manipuláció fogalmához tapadó negatív árnyalatot tünteti el. A manipuláció ugyanis nem más, mint az emberekkel való célirányos bánásmód, s aki eredményesen alkalmazza, az képes megvalósítani elképzeléseit, így elégedettebben, sikeresebben tudja élni az életét. A manipuláció nyolc legfontosabb szabályát tárgyaló fejezetek mindegyike két részből áll. Az első tartalmazza az adott szabály leírását sok példával illusztrálva -, s elemzi módszereit és taktikáit. A második rész a megszerzett ismeretek alkalmazására ad tanácsot.
A maga nemében egyedülálló, unikális kötetet tart kezében az olvasó. A várandósságról és a születésről szóló verseket és meséket tartalmazó gyűjtemény anyagát értő kézzel válogatta a két kitűnő szerző, Csóka Judit szakpszichológus, meseterapeuta és Szabó T. Anna József Attila-díjas író, költő, műfordító, aki maga is két gyermek édesanyja. A szüléshez minden édesanyának személyes kötődése van, a közvélekedés többnyire rózsaszín felhőbe burkolja a babavárás időszakát, ezért gyakorta a valóságtól eltérő, idilli képet képzel el a kismama, ám az élet gyakorta rácáfol erre a felhőtlen képre.
A Hatvany-Deutsch család három generáció alatt vált báróvá, gőzmalmok, bankok, cukorgyár, konzervgyár tulajdonosává, a hatvani kastély és birtok urává. A szerteágazó család tagja volt többek között Hatvany Lajos író és Hatvany Ferenc festő, műgyűjtő, másik ágon az orientalista Hatvany Bertalan, a Szép Szó alapítója, aki az első zsidótörvény után Párizsba emigrált. Az ő fia volt Hatvany József fizikus, aki Angliában, bentlakásos iskolában tanult a második világháború kezdetén, onnan pedig kommunistaként tért haza. A lánya, Hatvany Helga Budapesten született 1960-ban.
1926-ban lőtték ki a Yellowstone Nemzeti Park utolsó farkasát, méghozzá a park vadőrei. A farkasok száma az ezt követő évtizedekben Amerika-szerte meredeken zuhant, így ezek a csúcsragadozók felkerültek a veszélyeztetett állatok listájára. Ezután kezdődött mozgalom a megmentésükre, az 1990-as évek közepén pedig összesen harmincegy farkast telepítettek Kanadából a nemzeti park északi részére. Az ún. Crystal Creek falka alapító tagjai, a 4-es alfahím és az 5-ös alfa-nőstény, valamint négy hím kölykük Albertából érkezett 1994 januárjában.
Újabb útikalauzzal jelentkezik a hátizsákos útikönyvíró, Joó András (az interneten Pó Apó). Ezúttal Bosznia-Hercegovinába csalogatja olvasóit, ahol az „erdőkkel borított hegyek, a zubogó folyók, a türkizkék tavak, a romantikus vízesések, a középkori kolostorok és várak, az Oszmán Birodalom és a Monarchia építészetének izgalmasan keveredett világa” várja a turistákat. A szerző a tőle megszokott módon, számos érdekesség, gyakorlati tanácsok, fekete-fehér és színes fotók, valamint térképek kíséretében kalauzolja végig az olvasókat a balkáni országon.
A szerző számos dokumentumra támaszkodva, képzeletével kiegészítve írta meg regényét, amely Haich Erzsébet (1897-1994) és Selvarajan Yesudian (1916-1998) közös munkájának eredményképpen létrejött jógaiskola történetét meséli el. Haich Erzsébet jómódú, felső-középosztálybeli családban született Budapesten. Spirituális nyitottsága már gyermekkorában megmutatkozott. Érzékeny végtelenül szenzibilis alkat volt, már korán megmutatkozott a művészetekben is kiemelkedő tehetsége.
A kötet előszavában az írónő fia, Harry Whittaker arról ír vallomásos sorokban, hogy édesanyja halála után némi változtatással ő szerkesztette meg a most kiadott, Lucinda Riley hagyatékban megmaradt egyetlen krimit. Az angliai Norfolk St. Stephen’s Gimnáziumának végzős növendéke, Charlie Cavendish gazdag és jónevű ügyvéd apja pressziója ellenére sem akarja folytatni a családi tradíciót, DJ szeretne lenni, hogy Ibizán kiélvezze az élet adta örömöket.
Füsti Tamást álmából ébreszti fel a telefon csörgése, a rendőrségről egy nyomozó őt keresi. Ifjabb Füsti Tamás, azaz Tom nem érti mit akarnak tőle, amikor a rendőr azt kérdezi, ismer-e egy Pé Smit, vagyis Smith nevű férfit. Tom hiába kutat az emlékei között senkit sem ismer ilyen névvel, pedig fent nevezett, mint egyetlen magyarországi ismerősét, az ő nevét adta meg a rendőrnek. Lassan tisztulni kezd a kép, kiderül, hogy Tom nagybátyja, Mister William Lorenzi, később Sir vagy Lord William Londonban élt és 1957-ben fogadta fel a Ladánybenéről származó, magyar állampolgár Kovács Sándort, aki élete végégig lakájként szolgált nála, ő adta neki az angolos Alex Smith nevet.
Max Nieuwdorp holland orvos, aki már két évtizede kutatja az emberi test hormonháztartását, jelen könyvében közérthető módon tárja olvasói elé, mire jutott az orvostudomány a hormonok vizsgálatával, a hormonoknak milyen szerepe lehet a mindennapjaink során, döntéseinket, viselkedésünket milyen mértékben határozzák meg, a hormonokhoz kötődő betegségek gyógyításában milyen előrelépések történtek, s úgy egyáltalán, miért olyan fontos, hogy a hormonháztartásunk kiegyensúlyozott legyen.
A törvényszéki dráma koronázatlan királya egy újabb regénnyel jelentkezett: John Grisham A biloxi fiúkban a Mély Délre, vagyis a Mississippi vidékére kalauzolja el olvasóit. A történet a huszadik század második felében, pontosabban a ’60-as és a ’70-es években játszódik Biloxi városában. A történet két fiatal fiú, majd felnőtt férfi protagonista köré lett szőve: Keith Rudy és Hugh Malco az iskolapadban és a pályán egyaránt számíthatott a másikra. A baseball ifiliga sztárjainak barátsága azonban az iskola utolsó évével véget ér, az élet ugyanis igen eltérő pályára állította rá a két fiatalembert.
Az Égei-tenger medencéjének keleti szélén fekvő festői szigeten, Mingeren játszódik 1901-ben a világhírű török író, Orhan Pamuk legújabb regénye. Az év tavaszán pusztító pestisjárvány éri el az Oszmán Birodalom 21. tartományát, így a picinyke szigetet is. A szultán a legjobb orvosait küldi a szigetre, annak is fő kikötővárosába, Arkazba. Ide érkezik velük együtt az uralkodó unokahúga, Pakize szultána is, aki nővérének rendszeresen küldött leveleiben számol be a történésekről. Miközben Nuri doktor és emberei mindent igyekeznek megtenni a kór további terjedése ellen, a járvány teljesen felbolygatja a sziget életét.
"Le kell ereszkednünk a fejünkből, és vissza kell kapcsolódnunk a testünkhöz" - így összegzi egyetlen mondatban a Barcelonában élő Sólyom Anna könyvének lényegét Jenny Moix pszichológus az előszóban. S hogy miért tanácsos így tennünk? Arra maga a szerző válaszol: "A test egy tapasztalatokkal és esetekkel teli raktár; a bölcsesség és a tanítás tárháza mindazok számára, akik hajlandóak meghallgatni." Ez utóbbira tanít meg művében, arra buzdítva, hogy ne csak kapcsolódjunk a testünkhöz, de fedezzük fel és gyógyítsuk is meg - amennyire ez lehetséges.
Újabb regénnyel jelentkezik az ismert filmrendező, Gárdos Péter. A Szemérmetlen történetek több idősíkon és helyszínen játszódik, a 20. század elejétől 2012-ig bezárólag, Budapesttől Berlinen, Párizson és Moszkván át egy kazah kisváros, Akmolinszk elmegyógyintézetéig. A szerteágazó történet egyik főszereplője Stern Péter, holokauszttúlélők leszármazottja, aki nyugdíjhoz közeljáró könytárvezetőként 2012-ben, már időskorában, feleségével együtt utazik vonaton Münchenbe, hogy egy nemrég talált 1939-es levél kapcsán próbálja kibogozni családja történetének mind ez idáig homályos részleteit.
Az olaszországi kisvárosban, Monzában játszódó történet narrátora egy kamaszlány, a tehetős Strada család gyermeke, Francesca. A merev szabályok között nevelkedő kislány vasárnaponként, templomba menet vágyakozva nézi Maddalénát, amint az utcagyerekekkel játszik a Lambro folyó partján. Anyja azonban figyelmezteti, még a tekintetét is fordítsa el Merlini asszony lányáról, mert mindenki tudja a városkában, hogy az Átkozottra keresztelt gyermek képes szemmel verni másokat. Maddaléna még csak hétéves volt, amikor a rábízott kistestvére, a négyéves Dario meghalt, mert egy ártatlan játék közben a kisfiú véletlenül kiesett az ablakon.
Két pandémiás helyzet ad keretet a világhíres chilei írónő, Isabel Allende legújabb regényének. A címszereplő Violeta del Valle öt fiú után első lányként, 1920-ban jött világra egy meg nem nevezett, bár Chilére nagyban emlékeztető országban – abban az évben, amikor a pusztító spanyolnátha járvány elérte Dél-Amerikai partjait is. 2020-ban, a koronavírusjárvány idején, halálos ágyán vet számot életével. Unokájának, Camilónak veti le papírra, hogy mi minden történt vele ez alatt a száz év alatt.
A komoly zenei ismeretterjesztő műsorairól és beszélgetéseiről országszerte ismert médiaszemélyiség, Bősze Ádám most egy kötetbe gyűjtötte össze korábbi előadásainak anyagát, amelyből minden érdeklődő alaposabban megismerheti a legnagyobb zeneszerzők szerelmi életét. A szerző kifejti, hogy bár e románcok tanulmányozása nem biztos, hogy közelebb visz minket az adott zenemű megértéséhez, művészet és magánélet már ebben a korban is élesen különvált egymástól, mégis, ha a könyvet elolvasva a kultikus magasságokba emelt művészek emberi oldalát is megismerjük, már nyertünk valamit…
Bár Kodros Szabolcs korábbi kötete sem volt karcsú, korántsem merítette ki Budapest titkait, sőt, talán még több kedvet adott írójának és olvasóinak ahhoz, hogy e páratlan világváros rejtélyes múltjának mélyére ereszkedjen. Az elismert újságíró újabb budapesti legendákkal szórakoztatja a nagyérdeműt, a kötet kiadását jelen esetben is a 21. Század Kiadó vállalta magára, az archív fotók mellett felhasznált újabb képeket Huszár Dávid fotósnak köszönhetjük. A kötet harminckét érdekességet gyűjtött most egy csokorba, amelyek több mint kétezer ötszáz évet ölelnek fel.
Több illemtankönyv, regény vagy éppen szakácskönyv után tizenegyedik kötetével jelentkezik Ernyey Béla színnűvész. Ezúttal egyfajta memoárról van szó, mely bevallása szerint az ügyetlenségének köszönhető. Otthon, egy rosszul sikerült mozdulatnak köszönhetően véletlenül a földre zuhant ódon íróasztalának rozoga fiókja, a benne évtizedek alatt felhalmozott limlomok pedig a padlón landoltak. Egy szakadt borítékból például gimnazista éveiben készített karikatúrák kerültek elő, egy megfakult bőr papírtartóból pedig gyermekkora dunai uszadékfából farigcsált szobrocskája esett ki.
Iványi Orsolya Magyarország első menopauzaaktivistája, megalapította az Éljenek a 40 feletti nők mozgalmat, majd személyes érintettsége okán arra vállalkozott, hogy segítse a változó korba lépett nőket azzal, hogy könyvében a menopauza jellemzőiről széleskörű tájékoztatást ad. Az olvasó ekként hiánypótló kötetet tart a kezében, amelynek szerzője bevallottan nem tudott a témával kapcsolatos minden apró részletre kitérni, ezért főként az olvasóitól érkezett kérdésekre adott válaszokat állította fókuszba.
A rendező, dramaturg, forgatókönyvíró interjúkötete 12 elmélyült beszélgetést tartalmaz, éspedig a 13-18 éves korosztály találomra kiválasztott tagjaival. A szerző úgy látja, hogy a gyerekek, akik azelőtt szüleik ölébe kucorodtak, kamaszként magukra zárják szobájuk ajtaját, bezárkóznak a gondolataikba, érzéseikbe. Szántó Erika viszont épp arra kíváncsi, mit gondolnak magukról, a kamaszkorról, a felnőttek világáról, hogyan látják szüleiket, a társadalmat, az iskolát, a környezetüket; mitől félnek, mitől dühösek és mire vágynak.
King regényének főhőse és mesélője a tizenhét éves Charlie Reade, aki az édesapjával kettesben él egy Sentry nevű amerikai kisvárosban. Nincs könnyű sorsa: az édesanyja autóbalesetben meghalt, amikor még kissrác volt, azóta az apja komoly alkoholfüggőséggel küzd. Ennek ellenére Charlie mintagyerek, aki szorgalmasan tanul, sokat olvas és szenvedélyes sportoló, a foci és a baseball egyformán jól megy neki. Nem mellesleg Charlie jószívű és gondoskodó alkat is, aki – mint egy kicsi felnőtt – évek óta istápolja az apját. E hajlama miatt fogadja be az idős Howard Bowditch-et is.
Kisasszonyképző című regényében, egy trilógia nyitó kötetében kezdte bemutatni Tüdős Klára életét a szerző, Bódis Kriszta. Egy olyan 20. századi női ikonról van szó, aki egyszerre volt ruha- és jelmeztervező, forgatókönyvíró, filmrendező és -producer, néprajzkutató, emlékiratíró, feminista aktivista és embermentő a vészkorszak idején. A most megjelenő második kötet, Korzón a pokolba címmel Tüdős Klára életének 1919. március és 1941. április közötti időszakát mutatja be.
Meriel Schindler nem úgy tervezte, hogy egy vaskos történelmi összefoglalóban fogja majd feldolgozni családja történetét, de amikor a rámaradt hagyatékot elkezdte alaposabban áttanulmányozni, az apja által emlegetett, olykor kevésbé hitelesnek tűnő családi anekdoták is hirtelen kézzel fogható bizonyítékokkal alátámasztott történetekké váltak. A jelenleg munkaügyi jogászként dolgozó, Londonban élő szerző szisztematikusan a végére járt a családi legendárium minden apró részletének, az eredményt az olvasó is kézbe veheti, és így megismerheti Ausztria és egy család két évszázados történetét, amely két világháborút és a náci terrort, majd a túlélés utáni újrakezdés szakaszát is magában foglalja, s ezzel együtt az ausztriai zsidóság történetét.
Vajon a férfiak és a nők viselkedése közti különbség eredete biológiai vagy kulturális? Mennyire különböznek valójában? És vajon csak két nem – két gender, azaz társadalmi nem – létezik, vagy van több is? Ezek a kérdések napjainkban egyre többeket foglalkoztatnak, kutatókat és a széles nagyközönséget egyaránt, nem is beszélve a kérdéssel kapcsolatos ideológiai/politikai felhangokról. Erre volt kíváncsi Frans de Waal világhírű amerikai etológus és főemlőskutató is, aki évtizedek óta tanulmányozza a főemlősök, elsősorban az emberhez legközelebbi két faj, a csimpánzok és a bonobók társas viselkedésének megnyilvánulási formáit.
Újabb kötettel jelentkezik Lichter Péter filmrendező és -esztéta, a Pécsi Tudományegyetem filmtudományi tanszékének adjunktusa. A korábbi „52-es könyvek”-hez (52 kultfilm, 52 hátborzongató film, 52 humoros film) hasonlóan szubjektíven mutat be ötvenkét filmalkotást, ezúttal a filmnyelvben rejlő érzékiség széles spektrumát vázolva fel, „a pszichedelikus absztrakt filmektől a látványos akcióorgiákon és a gótikus horroron át az erotikus filmekig”. A szerző természetesen szubjektív módon állította össze a listát, ám fontos célja volt, hogy a lehető legszínesebb, legeklektikusabb válogatáson keresztül mutassa be a mozgókép érzékiségének árnyalatait, az amerikai és európai filmen túl az ázsiai filmművészetre is kitérve.
A Spanyol szerelmi átverés és Az amerikai szobatárs-kísérlet szerzője egy újabb romantikus regénnyel lepte meg rajongóit, valamint a zsáner kedvelőit. Elena Armas egy váratlan helyszínt talált legújabb románca hátteréül: hőseink ugyanis egy vidéki kisvárosban élnek vagy ide kerülnek, és itt kell boldogulniuk. A regény címe kettős jelentést rejt: a hosszú játszma egyrészt a helyi fiatal lányokból álló U10-es focicsapatra utal, akiket valóban kihívás lesz a főszereplő számára formába hozni, valamint a lassan kibontakozó románcra.
Louise Fein vallomásos utószavában arról szól, személyes érintettség késztette regénye megírására, amikor kislánya négyéves korában epilepsziás rohamot kapott. Az írónő ekkor kezdett kutatni az epilepszia története után, így talált rá az 1930-as, 40-es években egyre nagyobb teret hódító áltudományos elméletre, az eugenetikára, a fajegészségtanra, amely a magasabb rendű embertípust és ennek kitenyészthetőségét hirdette, amely meghatározó befolyással volt Németország életére és Hitler hatalmának kibontakozására.
A Medici-dinasztia sötét, de annál izgalmasabb történetének regényes megírása után Matteo Strukul Velencébe repíti el a történelem titkai után érdeklődő olvasóit. A szerző a 18. századot választotta története hátteréül: Velencében épp himlőjárvány dúl, s amikor egy fiatal lány holttestére bukkannak az egyik csatornában, az indulatok elszabadulnak. S ha ez nem lenne elég, további olaj a tűzre, hogy a lány testéből kitépték a szívét – a korszakot ismerve nem meglepő, hogy a keresztény közösség a zsidó lakosok ellen fordul, őket kezdik el vádolni.
Connie Carter férje halála után megörökli az Írországban található hatalmas birtokot és az azon álló Ludlow-házat, amely nagyon lepusztult állapotban van, mert évek óta senki nem törődött vele. Connie ekkor New Yorkból Írországba költözik, miközben a lelkét iszonyatos, feloldhatatlan bánat nyomja, amelyre talán soha nem fog vigaszt találni. Férje, Ed ugyanis megölte négyéves kislányukat, Mollyt, majd magával is végzett. Connie képtelen tovább abban a városban élni, ahol egyszer nagyon boldog volt.
Suzanne Redfearn regénye két nőről szól, akik megpróbálják kézbe venni sorsuk irányítását, és kitörni a férfiak által uralt világból. Egy kalandos utazás veszi kezdetét, mely során Hadley és Grace gyermekeikkel együtt kénytelenek elmenekülni az őket üldöző szövetségi nyomozók elől, s eközben nem számíthatnak másra, csakis magukra és egymásra. A szerző egy modern fejlődésregényen keresztül beszéli el a jelenkori Amerika égető társadalmi problémáit, a nők kiszolgáltatott helyzetét és azt a számos megaláztatást, amit napi szinten el kell viselniük a párkapcsolatban és a munkahelyeken.