A Tokaji borvidéket nem kell részletesebben bemutatni, jelentős irodalmi művek tették halhatatlanná emlékét, a magyar kulturális emlékezetben számtalan anekdota szól arról, hogy külföldi hírességek, uralkodók csak a tokajit isszák, dicsérik a minőségét: Voltaire, XIV. Lajos, Nagy Katalin vagy éppen Goethe. Eddig a hagyomány és a kicsit feltupírozott emlékezet. A jelen kötet szerzője megemlékezik erről, ám nem dugja fejét a homokba: Pallagi Ferenc könyvében lerántja a leplet a borvidék fájó hiányosságairól, klasszikus magyar betegségeiről.
A szerzőpáros sajátos igényű gyermekekről és szüleikről írta könyvét, melyben a gyermekek és a szülők, valamint a szülők egymás között kialakított és kialakítható szeretetnyelvét járják körül. A sajátos igényű gyermekek, annak ellenére, hogy nagyon sok szeretetet adnak, sokszor nagyon megnehezítik a szülők életét, akiknek a gyermek betegsége mellett a társadalom, a munka és olykor az orvosok tehetetlen vagy éppen rosszindulatú világával is szembe kell néznie.
A köd hercege és az Éjféli palota után a záró darabja is megjelenik a nemrég elhunyt Carlos Ruiz Zafón Köd trilógiájának. A hazájában eredetileg 1995-ben napvilágot látott, misztikus ifjúsági regény csak lazán kapcsolódik a két előző kötethez. 1937-ben járunk, Normandiában. A történet főhőse, a tizennégy esztendős Irène Sauvelle nem sokkal korábban vesztette el az édesapját, majd anyjával, Simone-nal és Dorian nevű öccsével együtt Normandiába költözött. Egy piciny tengerparti faluban telepedtek le, a Kék-öböl partján.
Az írónő új regénye az egyik örök irodalmi téma, a halál bekövetkeztének egyéni szemléletű és sajátos stílusú földolgozása. Az elbeszélő lány az uszodában megismerkedik Mónával, akivel hamarosan jó barátságba keverednek, egymás életének részesei lesznek. A meglehetősen zűrös életű narrátor életében végül is egy biztos pont marad, Móna, akiről azonban kiderül, hogy gyógyíthatatlan beteg.
„Szerelmeseknek, volt szerelmeseknek és leendő szerelmeseknek” ad ötleteket Érsek-Obádovics Mercédesz, annak érdekében, hogy emlékezetessebbé tegyék az együtt töltött időt. A Bakancslista párban több száz ötletet tartalmaz, egy-egy hangulatos fotó kísértében.
Az érzelmek uralása és kezelése rendkívül hasznos képesség, ám roppant kevesek sajátja. Ők azok, akik függetlenül lelkiállapotuktól képesek minden helyzetben józanul, adekvát módon dönteni, szélsőséges szituációkban sem ragadtatják el magukat, ezért remekül kommunikálnak, és ha arról van szó, ki is tudják mutatni (vagy éppen elrejteni), amit éreznek. A szerző ahhoz kínál segítséget, hogy sikerüljön közelebb jutnunk ehhez az érzelmileg kiegyensúlyozott, tudatos állapothoz.
Az ifjúsági regények írójaként megismert Kalapos Éva Veronika regénye apa és lánya története; a lassan csordogáló cselekmény idővonala két esztendőben csomósodik össze, 2009-ben és 2019-ben. A bonyodalom azzal kezdődik, hogy 2009-ben Bitter Bálint elválik a feleségétől, Barbarától, aki magával viszi kislányukat, Alexát is. A férfi roppant nehezen éli meg a válást, pszichológusa tanácsára magnóra mondja a gondolatait.
Úgy tűnik, a Partvonal Könyvkiadó alternatív Skandináv krimik sorozatot visz az ismert és népszerű Animus Könyvek ilyen című sorozatával párhuzamosan. Ezúttal 2020 legjobb svéd bűnügyi regényét adják a magyar olvasók kezébe a malmői születésű Tove Alsterdaltól, aki ezzel elnyerte a rangos Glass Key díjat. A főhős, Olof Hagström hirtelen ötlettől vezérelve kitérőt tesz a kisvárosba, ahol felnőtt, és ahová húsz éve be sem tette a lábát, igaz nem véletlenül.
A világhírű osztrák orvos-filozófus, Viktor Emil Frankl négy koncentrációs tábort járt meg 1942 és ʼ45 között, ezek egyike Auschwitz-Birkenau volt. Meg kellett tapasztalnia szülei, fivére és várandós felesége halálát, és később ezekből a tragikus élményekből, saját és mások szenvedéséből kiindulva alkotta meg terápiás módszerét, az élet igenlését hirdető és a logoterápia, illetve egzisztenciaanalízis néven ismert, szellemi indíttatású lélekgyógyászatot.
A brit egyetemi tanár, a társadalmi innovációk kutatója e könyvében az egyén és a civilizáció egésze közötti szellemi teret vizsgálja, jelesül azt, hogyan oldanak meg problémákat társadalmak, kormányzati szervek és különböző kollektívák. Vagyis arra keres választ, hogyan találnak kollektív megoldásra a kollektív problémák. Könyve leíró részek és elméleti megfontolások ötvözete; szerzőjének célja pedig nem más, mint hogy útmutatást adjon a kollektív tervezéshez és cselekvéshez.
A szorongás és az aggódás olyan destruktív érzelmi élmény, amely sokaknak mérgezi meg a mindennapjait, általános közérzetét. A terapeuta szerző ennek az állapotnak a megértéséhez, kezeléséhez, majd enyhítéséhez és legyőzéséhez ad kulcsot. A bevezető és egy tanulságos példatörténet (Maria és Erik) után elmagyarázza, hogy az aggódásnak milyen lélektani háttere, ok-okozati összefüggésrendszere van, ez hogyan függ össze az érzelmeinkkel, önbecsülésünkkel, kapcsolatrendszerünkkel, empátiás készségünkkel.
Igaz történetet, két középkori francia nemes konfliktusát dolgozza fel az amerikai szerző most magyarul is megjelenő könyve. A százéves háború egyik érdekes mozzanatáról van szó. A korszak egyik legfontosabb forrása, Froissart krónikája is megemlíti. Ezt olvasva bukkant a sztorira Eric Jager is, aki a középkori irodalom szakértőjeként tíz évet foglalkozott témával, Párizsban és Normandiában is folytatva kutatásokat.
A kaliforniai egyetem professzora, Betty Edwards művésztanár és művészettörténész Jobb agyféltekés rajzolás című könyvében kifejtett elméletével robbant be a művészeti oktatás élvonalába és egyáltalán a köztudatba. A világsikert aratott rajztechnika lényege, hogy segít az elme kreatív részének megnyitásában. A szerző jelen könyve tekinthető folytatásnak, melyben kiterjeszti az önfelfedezés határait.
Arra, hogy mi az ember, a különböző vallások és kultúrák, manapság pedig az egymással versengő tudományos felfedezések mind megadták a maguk válaszát, ami az Isten által teremtett különleges lénytől az okos állatig széles skálát ír le. A jelen kötet szerzője, aki az ismeretterjesztő irodalom ismert alakja, arra vállalkozik, hogy feloldja ezt a látszólagos konfliktust, belső ellentmondást.
Napjainkra az emberiség egyértelműen útelágazáshoz érkezett. Az ipari civilizáció felemelkedése által előidézett ökológiai, társadalmi és gazdasági válságjelenségek a 21. század első évtizedeire megkerülhetetlenné váltak. Bár az emberiség jelenlegi életformája hordoz anyagi előnyöket, azonban súlyosan fenyegeti a hosszútávú fenntarthatóságot, amely nemcsak az emberiség jövőjét, hanem a teljes ökoszisztémát fenyegeti.
A Magvető kiadó 2015-ben (újra)indított sorozatában, a Tények és Tanúkban most Granasztói Pál emlékiratait olvashatjuk. A sorozatban ismert alkotók, művészek, írók és irodalmárok, valamint politikusok és gondolkodók visszaemlékezéseit, naplóit, emlékiratait vagy a velük készített életinterjúkat ismerhetik meg az érdeklődő olvasók. Granasztói Pál Ybl-díjas építészmérnök és író 1978 és 1980 között írta meg a jelen kötetben sajtó alá rendezett művét, melyet – a kor viszonyaival maximálisan tisztában levő alkotó – eleve az utókornak szánt.
A The School of Life című sorozatban jelenik meg az elsősorban dizájnnal, de építészettel és várostervezéssel is foglalkozó brit újságíró, Hugo Macdonald kötete. A szerző elsősorban nagyvárosokban élőknek ad tanácsokat, hogyan küzdjenek meg az ottani kihívásokkal. A nagyvárosi élet ugyanis nemcsak zsúfoltságot, zajt, környezetszennyezést, dugókat vagy éppen drága éttermeket jelent, hanem sokszínű gasztronómiai, kulturális kínálatot, a választási lehetőségek szinte korlátlan számát is.
Aki olvasta a mostani történet előképének tekinthető, Végtelen napok című, sodró lendületű, élettel teli regényt, az jelen esetben is biztos lehet abban, hogy ahhoz hasonló olvasmányélménnyel ajándékozza meg Sebastian Barry. A cselekmény idején az 1870-es években járunk, a történet egyes szám első személyű elbeszélője pedig, a tizenhét éves sziú indián lány, Winona, akinek családját, lakota nemzetségének többi tagjával együtt legyilkolják az amerikai polgárháború időszakában.
A vizsgadrukk leküzdéséhez és a sikeres vizsgához kínál praktikus tanácsokat Nicola Morgan kötete. A bevezetést követően felvázolja, mi a helyes gondolkodásmód az önbizalom növeléséhez, képességeink felismeréséhez és az eredmények befolyásolásához. A szerző bemutatja, milyen fontos a tervezés és a felkészülés, majd ismerteti, milyen hatékony technikák léteznek a tanulásra és az ismétlésre.
Több „az átverés művészetével” foglalkozó könyvvel jelentkezett már az oroszországi születésű amerikai pszichológus, író, újságíró, Maria Konnikova. Ezekhez némiképp kapcsolódik legújabb, A legnagyobb blöff című kötete is, mely azt mutatja be, mit tanult a szerző az önuralomról, a figyelemről és a döntéshozatalról a pókernek köszönhetően. Mint arra rámutat, a világ talán legnépszerűbb kártyajátékában a tervezés és a véletlen, a szerencse és a tudás, a fókusz és a kontroll között keskeny határ húzódik.
A könyv lapjain egyszerre szólal meg a szerző sebészorvosként és kisgyermekes apukaként, így látva el hasznos és megszívlelendő tanácsokkal szülőtársait, elsősorban otthoni sérülésekkel, másodsorban mozgásszeri problémák kezelésével kapcsolatban, iránymutatást adva emellett azt illetően, hogy kell-e az adott gonddal orvoshoz fordulni, vagy magunk is tudjuk kezelni azt. Ez utóbbi esetére a szerző szakszerű tanácsokkal látja el a vállalkozó szellemű szülőket.
Süveges Gergő nemcsak újságíróként számít tapasztalt szaktekintélynek, de bizony édesapaként is, hisz gyógypedagógus feleségével négy gyerkőcök nevelnek. Most megjelenő könyvében mindkét fajta tudását kamatoztatja: olyan könyvet írt, amely segít jobb, hitelesebb apává válni azoknak, akik ezt szeretnék. Ehhez tizenkét "kihívást" és az ezeket megoldó három "apakulcsot" alkotott, amelyek célja a biztonságot adó kapcsolódás kiépítése édesapa és gyermek között.
Újságírónként is bűnügyekkel, azok tágabb társadalmi kontextusával és az igazságszolgáltatás működésével foglalkozik leggyakrabban Janecskó Kata újságíró, a Telex munkatársa. Ezért nem meglepő, hogy első könyvének is ez a téma áll a középpontjában: az Ártatlanul elítélve olyan hazai jogi eseteket mutat be, amikor ártatlanok kerültek rács mögé, akár csak előzetesbe, gyanúsítottként, akár bírósági döntés után, elítéltként.
Copyright © 1997-2020.
9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1.
Telefon: +36 94 513-530 (Titkárság), +36 94 513-540 (Olvasószolgálat)
E-mail: bdmk@bdmk.hu
Impresszum Adatvédelem Szerzői jogok
A Tokaji borvidéket nem kell részletesebben bemutatni, jelentős irodalmi művek tették halhatatlanná emlékét, a magyar kulturális emlékezetben számtalan anekdota szól arról, hogy külföldi hírességek, uralkodók csak a tokajit isszák, dicsérik a minőségét: Voltaire, XIV. Lajos, Nagy Katalin vagy éppen Goethe. Eddig a hagyomány és a kicsit feltupírozott emlékezet. A jelen kötet szerzője megemlékezik erről, ám nem dugja fejét a homokba: Pallagi Ferenc könyvében lerántja a leplet a borvidék fájó hiányosságairól, klasszikus magyar betegségeiről.
A szerzőpáros sajátos igényű gyermekekről és szüleikről írta könyvét, melyben a gyermekek és a szülők, valamint a szülők egymás között kialakított és kialakítható szeretetnyelvét járják körül. A sajátos igényű gyermekek, annak ellenére, hogy nagyon sok szeretetet adnak, sokszor nagyon megnehezítik a szülők életét, akiknek a gyermek betegsége mellett a társadalom, a munka és olykor az orvosok tehetetlen vagy éppen rosszindulatú világával is szembe kell néznie.
A köd hercege és az Éjféli palota után a záró darabja is megjelenik a nemrég elhunyt Carlos Ruiz Zafón Köd trilógiájának. A hazájában eredetileg 1995-ben napvilágot látott, misztikus ifjúsági regény csak lazán kapcsolódik a két előző kötethez. 1937-ben járunk, Normandiában. A történet főhőse, a tizennégy esztendős Irène Sauvelle nem sokkal korábban vesztette el az édesapját, majd anyjával, Simone-nal és Dorian nevű öccsével együtt Normandiába költözött. Egy piciny tengerparti faluban telepedtek le, a Kék-öböl partján.
Az írónő új regénye az egyik örök irodalmi téma, a halál bekövetkeztének egyéni szemléletű és sajátos stílusú földolgozása. Az elbeszélő lány az uszodában megismerkedik Mónával, akivel hamarosan jó barátságba keverednek, egymás életének részesei lesznek. A meglehetősen zűrös életű narrátor életében végül is egy biztos pont marad, Móna, akiről azonban kiderül, hogy gyógyíthatatlan beteg.
„Szerelmeseknek, volt szerelmeseknek és leendő szerelmeseknek” ad ötleteket Érsek-Obádovics Mercédesz, annak érdekében, hogy emlékezetessebbé tegyék az együtt töltött időt. A Bakancslista párban több száz ötletet tartalmaz, egy-egy hangulatos fotó kísértében.
Az érzelmek uralása és kezelése rendkívül hasznos képesség, ám roppant kevesek sajátja. Ők azok, akik függetlenül lelkiállapotuktól képesek minden helyzetben józanul, adekvát módon dönteni, szélsőséges szituációkban sem ragadtatják el magukat, ezért remekül kommunikálnak, és ha arról van szó, ki is tudják mutatni (vagy éppen elrejteni), amit éreznek. A szerző ahhoz kínál segítséget, hogy sikerüljön közelebb jutnunk ehhez az érzelmileg kiegyensúlyozott, tudatos állapothoz.
Az ifjúsági regények írójaként megismert Kalapos Éva Veronika regénye apa és lánya története; a lassan csordogáló cselekmény idővonala két esztendőben csomósodik össze, 2009-ben és 2019-ben. A bonyodalom azzal kezdődik, hogy 2009-ben Bitter Bálint elválik a feleségétől, Barbarától, aki magával viszi kislányukat, Alexát is. A férfi roppant nehezen éli meg a válást, pszichológusa tanácsára magnóra mondja a gondolatait.
Úgy tűnik, a Partvonal Könyvkiadó alternatív Skandináv krimik sorozatot visz az ismert és népszerű Animus Könyvek ilyen című sorozatával párhuzamosan. Ezúttal 2020 legjobb svéd bűnügyi regényét adják a magyar olvasók kezébe a malmői születésű Tove Alsterdaltól, aki ezzel elnyerte a rangos Glass Key díjat. A főhős, Olof Hagström hirtelen ötlettől vezérelve kitérőt tesz a kisvárosba, ahol felnőtt, és ahová húsz éve be sem tette a lábát, igaz nem véletlenül.
A világhírű osztrák orvos-filozófus, Viktor Emil Frankl négy koncentrációs tábort járt meg 1942 és ʼ45 között, ezek egyike Auschwitz-Birkenau volt. Meg kellett tapasztalnia szülei, fivére és várandós felesége halálát, és később ezekből a tragikus élményekből, saját és mások szenvedéséből kiindulva alkotta meg terápiás módszerét, az élet igenlését hirdető és a logoterápia, illetve egzisztenciaanalízis néven ismert, szellemi indíttatású lélekgyógyászatot.
A brit egyetemi tanár, a társadalmi innovációk kutatója e könyvében az egyén és a civilizáció egésze közötti szellemi teret vizsgálja, jelesül azt, hogyan oldanak meg problémákat társadalmak, kormányzati szervek és különböző kollektívák. Vagyis arra keres választ, hogyan találnak kollektív megoldásra a kollektív problémák. Könyve leíró részek és elméleti megfontolások ötvözete; szerzőjének célja pedig nem más, mint hogy útmutatást adjon a kollektív tervezéshez és cselekvéshez.
A szorongás és az aggódás olyan destruktív érzelmi élmény, amely sokaknak mérgezi meg a mindennapjait, általános közérzetét. A terapeuta szerző ennek az állapotnak a megértéséhez, kezeléséhez, majd enyhítéséhez és legyőzéséhez ad kulcsot. A bevezető és egy tanulságos példatörténet (Maria és Erik) után elmagyarázza, hogy az aggódásnak milyen lélektani háttere, ok-okozati összefüggésrendszere van, ez hogyan függ össze az érzelmeinkkel, önbecsülésünkkel, kapcsolatrendszerünkkel, empátiás készségünkkel.
Igaz történetet, két középkori francia nemes konfliktusát dolgozza fel az amerikai szerző most magyarul is megjelenő könyve. A százéves háború egyik érdekes mozzanatáról van szó. A korszak egyik legfontosabb forrása, Froissart krónikája is megemlíti. Ezt olvasva bukkant a sztorira Eric Jager is, aki a középkori irodalom szakértőjeként tíz évet foglalkozott témával, Párizsban és Normandiában is folytatva kutatásokat.
A kaliforniai egyetem professzora, Betty Edwards művésztanár és művészettörténész Jobb agyféltekés rajzolás című könyvében kifejtett elméletével robbant be a művészeti oktatás élvonalába és egyáltalán a köztudatba. A világsikert aratott rajztechnika lényege, hogy segít az elme kreatív részének megnyitásában. A szerző jelen könyve tekinthető folytatásnak, melyben kiterjeszti az önfelfedezés határait.
Arra, hogy mi az ember, a különböző vallások és kultúrák, manapság pedig az egymással versengő tudományos felfedezések mind megadták a maguk válaszát, ami az Isten által teremtett különleges lénytől az okos állatig széles skálát ír le. A jelen kötet szerzője, aki az ismeretterjesztő irodalom ismert alakja, arra vállalkozik, hogy feloldja ezt a látszólagos konfliktust, belső ellentmondást.
Napjainkra az emberiség egyértelműen útelágazáshoz érkezett. Az ipari civilizáció felemelkedése által előidézett ökológiai, társadalmi és gazdasági válságjelenségek a 21. század első évtizedeire megkerülhetetlenné váltak. Bár az emberiség jelenlegi életformája hordoz anyagi előnyöket, azonban súlyosan fenyegeti a hosszútávú fenntarthatóságot, amely nemcsak az emberiség jövőjét, hanem a teljes ökoszisztémát fenyegeti.
A Magvető kiadó 2015-ben (újra)indított sorozatában, a Tények és Tanúkban most Granasztói Pál emlékiratait olvashatjuk. A sorozatban ismert alkotók, művészek, írók és irodalmárok, valamint politikusok és gondolkodók visszaemlékezéseit, naplóit, emlékiratait vagy a velük készített életinterjúkat ismerhetik meg az érdeklődő olvasók. Granasztói Pál Ybl-díjas építészmérnök és író 1978 és 1980 között írta meg a jelen kötetben sajtó alá rendezett művét, melyet – a kor viszonyaival maximálisan tisztában levő alkotó – eleve az utókornak szánt.
A The School of Life című sorozatban jelenik meg az elsősorban dizájnnal, de építészettel és várostervezéssel is foglalkozó brit újságíró, Hugo Macdonald kötete. A szerző elsősorban nagyvárosokban élőknek ad tanácsokat, hogyan küzdjenek meg az ottani kihívásokkal. A nagyvárosi élet ugyanis nemcsak zsúfoltságot, zajt, környezetszennyezést, dugókat vagy éppen drága éttermeket jelent, hanem sokszínű gasztronómiai, kulturális kínálatot, a választási lehetőségek szinte korlátlan számát is.
Aki olvasta a mostani történet előképének tekinthető, Végtelen napok című, sodró lendületű, élettel teli regényt, az jelen esetben is biztos lehet abban, hogy ahhoz hasonló olvasmányélménnyel ajándékozza meg Sebastian Barry. A cselekmény idején az 1870-es években járunk, a történet egyes szám első személyű elbeszélője pedig, a tizenhét éves sziú indián lány, Winona, akinek családját, lakota nemzetségének többi tagjával együtt legyilkolják az amerikai polgárháború időszakában.
A vizsgadrukk leküzdéséhez és a sikeres vizsgához kínál praktikus tanácsokat Nicola Morgan kötete. A bevezetést követően felvázolja, mi a helyes gondolkodásmód az önbizalom növeléséhez, képességeink felismeréséhez és az eredmények befolyásolásához. A szerző bemutatja, milyen fontos a tervezés és a felkészülés, majd ismerteti, milyen hatékony technikák léteznek a tanulásra és az ismétlésre.
Több „az átverés művészetével” foglalkozó könyvvel jelentkezett már az oroszországi születésű amerikai pszichológus, író, újságíró, Maria Konnikova. Ezekhez némiképp kapcsolódik legújabb, A legnagyobb blöff című kötete is, mely azt mutatja be, mit tanult a szerző az önuralomról, a figyelemről és a döntéshozatalról a pókernek köszönhetően. Mint arra rámutat, a világ talán legnépszerűbb kártyajátékában a tervezés és a véletlen, a szerencse és a tudás, a fókusz és a kontroll között keskeny határ húzódik.
A könyv lapjain egyszerre szólal meg a szerző sebészorvosként és kisgyermekes apukaként, így látva el hasznos és megszívlelendő tanácsokkal szülőtársait, elsősorban otthoni sérülésekkel, másodsorban mozgásszeri problémák kezelésével kapcsolatban, iránymutatást adva emellett azt illetően, hogy kell-e az adott gonddal orvoshoz fordulni, vagy magunk is tudjuk kezelni azt. Ez utóbbi esetére a szerző szakszerű tanácsokkal látja el a vállalkozó szellemű szülőket.
Süveges Gergő nemcsak újságíróként számít tapasztalt szaktekintélynek, de bizony édesapaként is, hisz gyógypedagógus feleségével négy gyerkőcök nevelnek. Most megjelenő könyvében mindkét fajta tudását kamatoztatja: olyan könyvet írt, amely segít jobb, hitelesebb apává válni azoknak, akik ezt szeretnék. Ehhez tizenkét "kihívást" és az ezeket megoldó három "apakulcsot" alkotott, amelyek célja a biztonságot adó kapcsolódás kiépítése édesapa és gyermek között.
Újságírónként is bűnügyekkel, azok tágabb társadalmi kontextusával és az igazságszolgáltatás működésével foglalkozik leggyakrabban Janecskó Kata újságíró, a Telex munkatársa. Ezért nem meglepő, hogy első könyvének is ez a téma áll a középpontjában: az Ártatlanul elítélve olyan hazai jogi eseteket mutat be, amikor ártatlanok kerültek rács mögé, akár csak előzetesbe, gyanúsítottként, akár bírósági döntés után, elítéltként.