Jane Goodall: A remény könyve

Ha korunk meghatározó kutatóira, olyan személyekre gondolunk, akik generációk sorát tudták és tudják a mai napig inspirálni, Jane Goodall minden bizonnyal előkelő helyet vív ki magának. A természetvédő, aki lassan élete kilencedik évtizedét is maga mögött hagyja, még mindig bízik az emberiségben, még mindig reménykedik abban, hogy a világban tapasztalható rengeteg gonoszság és gyűlölet dacára van lehetőségünk saját magunk és egyben a bolygó megmentésére. A jelen kötettel, melyet Douglas Abrams-szel közösen hozott tető alá Goodall, szeretne reményt adni a gyakran cinikus és reményvesztett fiataloknak, akik nem éreznek mást, csak szorongást és haragot, amiért a szüleik és nagyszüleik generációja eltékozolta a bolygó erőforrásait, és amiért az emberiség jelentős része a mai napig nem képes tanulni az elődök hibáiból. Adams hasonlóan építi fel könyvét Goodall-lal, mint ahogy tette azt a dalai lámával és Desmond Tutu püspökkel (e könyvet is ismerhetik a magyar olvasók, az Új könyvek hasábjain is ismertettük), vagyis egy több hónapig tartó alkotási folyamatot kísérhetünk végig: a riporter és író rendre felkereste Goodallt, hogy újabb és újabb témákról beszéljenek. A kötetlen beszélgetésekből megismerjük a fiatal kutatót, aki maga sem tudta, mire vállalkozik, mégis, az elmúlt hatvan évben gyökeresen változtatta meg azt, ahogy a nyugati, civilizált világ a természetről, az állat- és növényvilágról, valamint az emberről gondolkodik. Goodall szeretné, hogy példája valóban inspiratív legyen: „Ez a könyv rávilágít majd, hogy miből táplálkozik a reményem ezekben a sötét időkben, elöljáróban csak ennyit mondanék, hogy remény híján minden elveszett. A remény túlélésünk döntő jelentőségű tényezője, amelynek fajunk fennmaradását köszönhetjük kőkorszaki őseinktől fogva.” A kötet végén egy listát találunk további hasonló olvasmányokról, valamint a szerző rövid életrajzát. / Forrás: www.kello.hu

Jelzet: 504 G 52

Megnézem a Moly.hu-n is.