Drabon Ditta: Miről álmodik a lány

2025-ben a balatonfüredi Anna-bál kétszázadik évfordulóját ünnepeltük (a hagyományokhoz híven a Magyar Állami Operaház balettművészei nyitották meg a bált július 26-án, szombaton, az Anna Grand Hotel díszkertjében). A Balaton legrangosabb társasági eseményéről van szó, melyet első alkalommal Szentgyörgyi Horváth Fülöp János rendezett meg 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban lánya, Krisztina tiszteletére (a hagyomány szerint Krisztina ezen a bálon ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernő huszár főhadnaggyal, későbbi aradi vértanúval). A 19. században ez a bál volt a legkedveltebb az arisztokraták körében Magyarországon, volt, hogy több mint ezren vettek rajta részt, köztük számos híresség, mint például Vörösmarty Mihály, Jókai Mór vagy Blaha Lujza. 1862-ben választottak először bálkirálynőt, a bált pedig gyakran további események kísérték, mint például 1901-ben egy konfetticsata. A védnök hagyományosan Zala vármegye főispánja volt, s a helybeli zalai tisztségviselők voltak a bál szervezői. 1914 és 1954 között Füreden nem volt Anna-bál, attól az évtől kezdve azonban minden évben megtartották. 1957 óta az Anna-bál Szépét is mindig megválasztják, akkor a budapesti Farkas Éva nyerte el ezt a címet, legutóbb, 2024-ben pedig a füredi Soós Kriszta Szonja. Ezen bálok históriáját, kultúr- és társadalomtörténeti hátterét mutatja be Drabon Ditta gazdagon illusztrált kötete. Megismerhetjük a 19. századi bálok általános jellemzőit, a Horváth család történetét, az első Anna-bált és annak híres szerelmespárját, a korabeli báli ruhákat, az 1834-es tűzvészt, az Anna-bál első szépét, Kozma Irmát, Blaha Lujza házigazdai szerepét, a századforduló Anna-báljait és a „csend éveit” 1914 és 1954 között. Megtudhatjuk, hogy miként került sor a bál feltámasztására 1954-ben, a Hazafias Népfront Veszprém Megyei Bizottsága és a Veszprém Megyei Tanács szervezésében, megismerhetjük az 1962-es Anna-bál szépét, Mamuschich Mártát, a hatvanas-nyolcvanas évek emlékezetesebb báljait, a 150. évfordulót 1975-ben, a kilencvenes évek változásait, az azóta eltelt negyed század Anna-bál szépeit vagy éppen azt, hogyan került be 2024-ben az Anna-bál a hungarikumok közé. Emellett pedig számos Balatonfüreddel kapcsolatos további érdekességről is olvashatunk, az infrastrukturális fejlesztésektől a Tagore-sétányon át az egyes korszakok divattörténeti áttekintéséig. A jegyzetekkel és bibliográfiával záródó kötethez Szilágyi Adrienn történész írt elő- és utószót. / Forrás: www.kello.hu

A kölcsönözhetőség ellenőrzése és további információk