Szántó Erika: Kamasztükör

A rendező, dramaturg, forgatókönyvíró interjúkötete 12 elmélyült beszélgetést tartalmaz, éspedig a 13-18 éves korosztály találomra kiválasztott tagjaival. A szerző úgy látja, hogy a gyerekek, akik azelőtt szüleik ölébe kucorodtak, kamaszként magukra zárják szobájuk ajtaját, bezárkóznak a gondolataikba, érzéseikbe. Szántó Erika viszont épp arra kíváncsi, mit gondolnak magukról, a kamaszkorról, a felnőttek világáról, hogyan látják szüleiket, a társadalmat, az iskolát, a környezetüket; mitől félnek, mitől dühösek és mire vágynak. Az interjúk sora a 13 éves Lucával kezdődik és a 18 éves Tamarával végződik; mindkét nem, minden kamaszkori évjárat képviselteti magát, ugyanakkor akad köztük hátrányos helyzetű és van elit gimnázium tanulója, ám valamennyien mai városi középiskolások. A kötetben előszó helyett rövid fiktív interjú olvasható egy 15 éves fiúval; az elképzelt beszélgetés 1956. október 22-én készült, a pesti forradalom kitörése előtti napon. A valóságos interjúk sorában a 13 éves Luca az iskolai konfliktusokról beszél, ám elismeri, hogy sokszor hisztizik és sír, meg arról is beszámol, kivel van bizalmas viszonyban, hogy érzi magát az iskolában, hogyan tekint a tanáraira és a fiúkra. A szerző 14 éves Erika Zsófiát arról kérdezi: milyennek látja most magát, és milyennek képzeli el magát tíz év múlva; hogy elégedett-e a külsejével, gondolt-e már a halálra. A 15 éves Alexandra főképp a szüleivel való kapcsolatáról beszél, arról, elengedik-e moziba, megszidják-e, ha rossz osztályzatot kap, továbbá miként viselkedik az iskolában, melyik tanárát szereti, melyiket nem. A 15 éves Dávid elvált szüleivel tartott kapcsolatáról vall, és a szerző tőle is megkérdezi: hogyan látja magát tizenöt év múlva. Vele beszélgetve fölmerül a múlt, a család zsidó származása, a nagyszülőktől hallott történetek lelki hatása. De beszél franciaországi és itáliai élményeiről, meg arról, hogy a jövőjét külföldön is el tudja képzelni. A 18 éves Tamara családja erdélyi gyökerű, gondolkodását erősen meghatározza a múlt, miközben sokat gondolkodik a jövőről is. A 12 kamasszal készült interjú nyilván szubjektív és mozaikos kép a mai fiatalok élethelyzeteiről, gondolkodásáról, érzelemvilágáról, jövőszemléletéről. A beszélgetéseket a spontaneitás jellemzi, olykor a könnyed csevegés vagy az elmélyült vallomás, de rendszerint az őszinteség dominál. A kérdések iránya mentén mégis kirajzolódik egyfajta perspektíva: milyen lesz a jövő középosztálya. / Forrás: www.kello.hu

Jelzet: 301 Sz 30