Egyrészt az online bántalmazás veszélyeiről szól Urbán Anikó és Villányi Gergő tudatos szülőknek és pedagógusoknak ajánlott kötete, másrészt a szerzők gyakorlati eszközökkel is szolgálnak a megoldásokhoz. Az előszóban kifejtik, hogy az ezredforduló után születetteknek részben teljesen más jellegű problémákkal kell megküzdeniük, mint azoknak, akik mondjuk a nyolcvanas vagy kilencvenes években voltak kamaszok – ma pedig már szülők és/vagy tanárok. Nekik kívánnak segítséget nyújtani, akik gyakran eszköztelennek érzik magukat abban a digitális világban, ahol a gyermekeik abszolút járatosak, hiszen már abba születtek bele.
A huszadik század egyik jelentős svájci pszichológusa és pasztorációs tanácsadója, Paul Tournier könyve a Harmat Kiadó gondozásában most magyarul is olvasható. A könyv a személyiségfejlődés egyik keveset tárgyalt folyamatára és jelenségére, a titkokra, a titkolózás kialakulására irányítja olvasói figyelmét. A titok oly szerves részét képezi az emberré válás folyamatának, hogy még fejlődésünk egyik első vallásos reprezentációja, a bűnbeesés is egy titok leleplezésével kezdődik, az első emberpár megpróbálja letagadni, hogy ettek a Tudás fájának gyümölcséből.
Kissé szürreális képpel kezdődik Lee Child (öccsével, Andrew-val együtt írt) huszonhatodik magyarul megjelent Jack Reacher-regénye: A könyörtelen sivatagi nap alatt... egy reggel Jack Reacher épp nyugat felé gyalogol egy kihalt autóúton, amikor egy különös jelenet tárul a szeme elé. Egy régi katonai dzsip ütközött egy fának. Az egyetlen fának, amerre a szem ellát. A kormánykerékre dőlve egy nő fekszik. Azonban, mint kiderül, semmi sem az, aminek látszik.
Allegra Bird arcát csupa szeplő borítja - sajátos örökség imádott édesapjától. Így aztán nem csoda, ha már kislány korában ráragad a becenév: Szeplős - vagy ahogy a most megjelenő eredeti angol változatban olvashatjuk, Freckles. Allegrának csodálatos gyermekkora volt Valentián, egy varázslatos írországi szigeten, de neki is eljön az a pillanat az életében, amikor elhagyja a szeretett tájat, a barátokat és az édesapját. Azzal a céllal indul el a fővárosba, Dublinba, hogy felkeresse édesanyját, akit addig csak hallomásból ismert.
Tasmina Perry regényeire jellemző, hogy keveredik bennük a romantikus regények, az olykor sokkoló thriller, az izgalmas bűntényekre és titkokra épülő krimi és a lélektani drámák minden erénye. Nem véletlen, hogy világszerte rajongók ezrei várják az írónő újabb és újabb történeteit, melyek közül Simonyi Ágnes fordításában most a Szinglik asztala című kötetet vehetik kézbe az olvasók.
A véres királyné és A Tűzkirályné után újabb kötetéhez érkezett Joanna Courtney Shakespeare királynéi címmel útjára indított történelmi sorozata. A most megjelenő Vaskirályné Kr. e. 500-ban játszódik, a középpontjában pedig a Lear király egyik fontos mellékszereplője áll. A coritanok uralkodójának három lánya van, és mindnek megvan a maga erőssége.
A Minnesotában élő Olive és Ami Torres egypetéjű ikrek. És bár külsőre úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás, nem is lehetnének különbözőbbek. Aminél szinte nincsen szerencsésebb személy: nyert már színházi belépőt, stílustanácsadást, mozijegyet, elektromos fűnyírót, ruhákat, egy autót, sőt nemrég egy esküvői ruhát és egy álom nászutat is. Vele szemben Olive gyerekkora óta balszerencsés, mióta két órára bennragadt egy nyerőautomata üvegkalickájában.
2019 májusában az Egészségügyi Világszervezet, a WHO betegséggé nyilvánította a kiégést, mint a rosszul kezelt stressz okozta munkahelyi jelenséget. Számos együttesen jelenlévő tünet utalhat rá, ám azok személyenként nagyon különbözőek lehetnek. De vajon mik is ezek a tünetek? Hogyan tudunk kilábalni a kiégésből? Illetve miként lehet megakadályozni, hogy odajussunk?
Köztudott tény, hogy a "természet patikájából" gyakran hasonlóan jó (ha nem éppen jobb) gyógyszerekhez juthatunk, mint a gyógyszergyárak termékeinek esetében. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a mindennapok során, a konyhánkban milyen ételeket, milyen alapanyagokat érdemes fogyasztanunk ahhoz, hogy a testünkben keletkező gyulladást megelőzzük vagy a már kialakult gyulladást csökkentsük.
Tomán Szabina - korábban topmodell - dolgozta ki a nevét viselő Toman-diétát, amelynek a lényege a fehérjedús, s amennyire csak lehetséges, cukormentes táplálkozás. Ebben a szakácskönyvben csupa olyan recept szerepel, amely megfelel Szabina szigorú kritériumainak, s így jó szívvel ajánlhatóak mindenkinek, aki szeretne leadni a súlyából.
A betléri Andrássy-kastély a történelmi Magyarország legszerencsésebb épületei közé tartozik. A második világháborúban, illetve azt követően egyáltalán nem esett benne kár, sőt, a kastély gondnoka még azt is elérte, hogy a Krasznahorkai várral együtt több mint egy évig orosz katonák őrizzék. Így a kastély és parkja (bár ezt jelentősen megcsonkították) tulajdonképpen Csipkerózsika-álmát alhatta, míg az ötvenes évektől megkezdődött a múzeummá alakítása.
A Diana hercegnő életét bemutató, nagy port kavart bestseller, a Vilmos hercegről és Katalin hercegnéről szóló könyv, valamint Harry herceg felesége, az amerikai színésznő Meghan Markle Hollywoodból a Buckingham-palotába vezető útját bemutató életrajz után újabb, a brit királyi család történetével foglalkozó könyvet írt Andrew Morton. A korona című tévésorozat rajongói minden bizonnyal örömmel fogadják a kötetet, melynek középpontjában II. Erzsébet és húga, Margit hercegnő áll (kettejük kapcsolata a tévésorozatban is hangsúlyos szál).
A második világháború telis-tele van regényekbe vagy filmekbe illő jelenetekkel, elképesztő történetekkel. Mielőtt a koncentrációt táborokat felszabadították volna, sokan nem akarták elhinni a szövetségesek közül, hogy mire képes a náci Németország. A jelen kötet szerzői, a két történész, Ian Sayer és Jeremy Dronfield egy komoly levéltári kutatást követően bemutatja az érdeklődő olvasóknak, hogy Hitler milyen tervekkel állt elő a háború utolsó hónapjaiban.
A világ legismertebb magyarja, Puskás Ferenc a könyvborítón nem a megszokott meggypiros, címeres nemzeti mezben, még csak nem is a Honvéd piros-fehérjében, hanem a Real Madrid híres fehér dresszében feszít. Bizony, mi magyarok keveset tudunk „Öcsi” – alias Purczeld Ferenc – spanyolországi életéről, pályája alakulásáról, amit általában egy főnix-szerű feltámadásként aposztrofálnak életrajzírói. Ezúttal a természetesen Real Madrid-szurkoló, spanyol újságíró, Daniel Entrialgo ragadott tollat, hogy nem-fikciós regényben dolgozza fel Puskás „második életét”.
Rendkívül érdekes forrásanyag jelenik meg a németországi megjelenést követően nemsokkal magyarul is: Heinrich Himmler 1943 és 1945 között vezetett szolgálati naplói. Mindezekről sokáig azt hitték, hogy eltűntek. 1945 őszén, több mint kétezer-hatszáz, német dokumentumokkal teli láda érkezett Moszkvába, amelyeket a Vörös Hadsereg és az NKVD különleges egységei zsákmányoltak. Ezek később a Szovjetunió Központi Levéltárának Különleges Archívumába kerültek – több mint másfél millió dokumentumról volt szó, köztük az SS birodalmi vezetője személyes környezetének a feljegyzéseiről, valamint magának Himmlernek a szolgálati naplóiról.
Grecsó Krisztián legújabb kötetében huszonkilenc novellát olvashatunk négy ciklusba rendezve (Fehérben fehér; Örökrangadó; Istennek nehéz; Lombikok). A rövidprózai írások organikus módon viszik tovább mindazt, amit Grecsó korábbi köteteiben is színre vitt: a magyar vidék évtizedes vagy évszázados tapasztalatait, a kisiklott sorsok kilátástalanságát, a megrekedt magyar élet iszonyát, de eközben nem ítélkezik, távol áll tőle minden didaktikus felhang, egyszerűen csak láttat.
A brit arisztokráciáról szóló történeteknek - könyveknek és filmeknek - mindig is nagy divatja volt, sokakat vonz az elit, sok száz éves hagyományokra visszatekintő, hétköznapi emberek számára hozzáférhetetlen, elegáns világ. Ez a klasszikus trend ismét reneszánszát éli, mióta 2010-ben vetíteni kezdték a mai napig töretlenül népszerű Doenton Abbey című sorozatot, amelyet eredeti helyszínen, a pazar és nagystílű Highclere Castle falai közt forgattak.
A kortárs japán - és nemzetközi - prózairodalom egyik kiemelkedő alakja Murakami Haruki, aki 2020-ban jelentkezett új novelláskötetével; ezt foghatják most kezükbe Mayer Ingrid fordításában a magyar olvasók. Az összeállítás nem fog csalódást okozni azoknak, akik rajonganak a semmivel össze nem téveszthető Murakami-stílus és -hangulat iránt: lakonikus eleganciával mesélt, szokatlan és pregnáns karaktereket felvonultató, a hiperrealizmust groteszk és abszurd, olykor misztikus fordulatokkal megperdítő történetek kaptak helyet a válogatásban.
Az egy évvel ezelőtt megjelent Asszonymesék párdarabja ez a kötet, amelyben tizennyolc történet kapott helyet, ezúttal férfiakról, "akik nélkül nem lenne ennyire izgalmas kaland az élet". Rögtön az első rész (Lebukásom története) tipikus "férfikalandokkal" veszi kezdetét: négy rövid sztorit olvashatunk arról, hogy s mint derült ki az igazság bizonyos hűtlenkedő urakról.
Csipkerózsika 2-ként hat Grace Kelly mesés élettörténe, hiszen a magazinok címoldaláról visszanéző tökéletes, elegáns ikon, A fehér kesztyűs lány a világ legirigyeltebb asszonya volt. A fiatal amerikai írónő, Kerri Maher 2020-as második regényét azonban a Grace Kelly rajongóknak és „alattvalóknak” nehéz lesz megemészteni, mivel e történetben kedvencük nem feltétlenül a világ legboldogabb embere. Márpedig a szerző szerint ez a keserű valóság.
„Ez a könyv megtanít értékelni a kapcsolati sikereidet az életed minden területén, és magabiztosabb, boldogabb emberré változtat!” – olvashatjuk az amerikai szerzőpáros magyarul is megjelenő könyvének hátlapján. David Bradford és Carole Robin az ún. interperszonális dinamika szakértői: Bradford szociálpszichológus, aki a Stanford Graduate of Business oktatójaként fejlesztette ki a módszert, és ott tanított korábban Robin is, aki később az elméletet a gyakorlatba ültette, és kifejezetten a Szilícium-völgyben működő technológiai vállalatok számára tanácsokat adó Leaders of Tech társalapítója.
A digitalizáció révén a nyilvánosság korábban nem látott szakaszba került: elég, ha valaki csinál egy telefonnal készült képet egy rossz pillanatban, és az adott hírességen milliók nevethetnek, vagy milliók ábrándulhatnak ki a becsületesnek gondolt politikusból. A közszereplők, vállalatvezetők, színészek és más sztárok rettegnek a karaktergyilkosságtól, mely során az aprólékosan felépített énképüket (mármint amit a világ felé mutatnak) jól irányzott és tudatos támadásokkal megsemmisítik.
A jelen kötet nem gazdasági vagy morális alapon, de nem is a vallás vagy a politikai ideológiák felől közelít a család kérdéséhez: L. Stipkovits Erika könyvében a családi kapcsolatok pszichológiáját mutatja be alaposan. Könyvében sorra veszi, hogy milyen modellek és mintázatok a legjellemzőbbek a családokban, és milyen megoldásokat találhatunk a felmerülő pszichés és mentális problémákra.
Susan Wilson amerikai írónő bizonyára belopta magát a kutyaszerető, romantikus lelkű magyar olvasók szívébe Táncoló kutya című regényével. A nagy sikert azonban a 2010-es One good dog (Egy jó kutya) hozta meg számára, amely egy férfiról és egy kutyáról szól, akiknek sikerül megmenteniük egymást, méghozzá különleges módon.
A valós eseményeket fikcióval ötvöző regény szerzője a divatvilág halhatatlan nagymesterének, Christian Diornak (1905-1957) állít emléket, amikor romantikus történetbe szőve meséli el a páratlan tehetségű férfi pályafutásának főbb állomásait. 1946-ot írnak a naptárak, amikor a 2. világháború nélkülözései után Párizs újra éled. A francia főváros mindig is a divatvilág központja volt, innen indult világhódító útjára, többek sorában Chanel klasszikus kiskosztümje is. A regény főszereplője, Célestine Normandiában él, ám amikor barátnője, Marie Párizsba hívja, nem sokáig habozik maga mögött hagyni az unalmas vidéki életet.
Nemrég indult Az orvos válaszol sorozat, melynek kötetei közérhető nyelven, kérdés-felelet formájában foglalkoznak egy-egy betegséggel. Ezúttal talán az egyik legaktuálisabb téma került sorra, mégpedig a Covid-fertőzés és a poszt-Covid állapotok. A szerző a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában dolgozik infektológusként, jelenleg egy poszt-Covid ambulancián, de háziorvosként is természetesen sokan tesznek fel neki kérdéseket a betegséggel kapcsolatban.
Bár Hrabal számos szépprózai munkájában föllelhetők önéletrajzi elemek, 1973 tavaszán megírta gyermek- és ifjúkorát idéző memoárját, amely most magyarul is napvilágot lát. A kötet első része a Csak és csakis a verőfényes napokra emlékezem című visszaemlékezés, amelyben a maga jellegzetes stílusában megemlékezik szülővárosa, Brünn külső negyedéről, nagyszülei házáról meg a környékbeli kertekről, ahol a gyermekkora telt.
Az 1950-es években játszódó történet színhelye New York, ahol a címbéli Chelsea Hotel a centruma a város, pezsgő, kulturális életének. Az ikonikus Hotel évek óta New York egyik legkedveltebb találkozóhelye a művészvilágnak. Írók, költők, zenészek, a filmvilág feltörekvő rendezői és szereplői, drámaírók választják lakhelyüknek a Chelsea-t. A Hotel lakója Hazel Ripley drámaíró és a színésznő, Maxine Mead. Mindketten úgy érzik, hogy az itt „összesűrűsödő” szellemiség ötletet, ihletet adhat nekik is művészetük kiteljesedéséhez.
Az 1925-ös esztendő, berlini világába vezeti olvasóit a szerző, abba az „aranykorba”, amikor a regény főszereplő nővérpárja, Helena és húga, Charlotte Rosenberg helyüket keresik a világban és a magánéletben is. Helena, apja haláláig azt sem tudta, hogy van egy féltestvére, a lány anyjával együtt meglehetősen visszafogott anyagi lehetőségek között élt egy kicsinyke délnémet faluban és soha nem is látta az édesapját. Amikor azonban Rosenberg meghal, kiderül, hogy vagyona felét Helenára hagyta, a lány ekkor útra kel, hogy Berlinben átvegye jogos örökségét.
A remek humorral megírt krimi „botcsinálta” nyomozónője, a szerző állandó szereplője, Agatha Raisin akaratán kívül most is egy kacifántos bűnügy közepébe keveredik. A csinos Agathát mindig jóképű férfiak veszik körül, de neki számos aggálya akad az erősebb nem képviselőivel kapcsolatban, Toni Gilmour a nő asszisztense, lelkiismeretes nyomozó, nem mellesleg igencsak jóképű, szőke fiatalember. Agathát pedig pont a fiatalsága zavarja, mert bár ő is remekül néz ki, úgy érzi az ifjúsága tova szállt már.
Mára már bizonyossá vált, hogy Jane Austen (1775-1817) történetei nem mentek ki a divatból. Számos regény és film szól arról, miként hozzák össze a 18. században élt írónő történetei a halála óta eltelt évszázadokban a szerelmeseket. A mostani romantikus regény helyszíne a 377 főt számláló angliai falucska, Chawton. A dokumentumok szerint itt volt Austen utolsó lakóhelye, otthona. A második világháború befejezése után a sokat szenvedett lakosság úgy érezte meg kell ünnepelniük, hogy túlélték a bombázások, nélkülözések borzalmait.
Újabb történelmi regénnyel jelentkezik Mihály görög-dán királyi herceg, író, politológus és történész, aki egyben a Romanovok egyenesági leszármazottja is (egyik nagyanyja Olga nagyhercegnő, majd görög királyné volt). Könyvének középpontjában a Romanovok egyik „fekete báránya” áll. Nyikolaj Konsztantyinovics Romanov (1850-1918) az orosz cári hadsereg tisztje volt, egyben az Orosz Földrajzi Társaság tagja, aki meglehetősen botrányos élete, valamint a cári rendszert kritizáló megszólalásai miatt vált kitaszítottá a családon belül.
Az Obszidián, az Ónix, az Opál és az Origin című kötetekből álló Luxen-regényfolyam ún. spin-offja volt A legsötétebb csillag, melynek folytatásával jelentkezik Jennifer L. Armentrout. A tematikus sorozat kedvelői így már jó ismerősökként üdvözölhetik Evelyn Dashert és Luc-et, akinek révén a lány egyik pillanatról a másikra a luxenek világában találta magát. A luxenek földönkívüli lények, akik korábban kis híján megszállták a Földet, és elpusztították az emberiséget, de néhányan közülük belátták a tett gonoszságát, az emberek mellé álltak.
Nemcsak gyönyörűen megírt, nagyszerű történet, hanem kinézetre is szemet gyönyörködtető Sarah Winman új regénye, a Csendélet, melynek borítóját, de még a lapok éleit is növénymotívumok díszítik. A történet 1944 augusztusában veszi kezdetét, a toszkán vidéken. Még tart a háború, a szövetségesek épp a Firenzébe való bevonulást tervezik, és hullanak a bombák a környékre. Ennek ellenére több külföldi is Toszkánában van, köztük Evelyn Skinner, a hatvanas éveiben járó művészettörténész, aki volt szeretőjével, Margarettel együtt járja a vidéket. A feladatuk: felkutatni és a pusztulástól megmenteni elrejtett műkincseket.
A „skandináv noir” műfaj egyik legjelentősebb képviselőjének nevezte a Guardian a biológus végzettségű Sissel-Jo Gazant, akinek immár a harmadik regénye jelenik meg magyarul. A cselekmény 1993-ban játszódik, egy kis dán szigeten, Samsøn (maga a szerző is élt itt, így jól ismeri a szigetet, és annak flóráját, melynek fontos szerepe lesz a cselekményben). A történet elején nyoma vész egy tizenhét éves lánynak, Bettinának.
1870-ben, az Olasz Királyságban játszódik Luca Di Fulvio legújabb regénye. Több helyszínen játszódó történetről van szó, a legfontosabb azonban Róma és környéke. Az egységes olasz állam 1861-ben jött létre, a Szárd-Piemonti Királyság és a Nápoly-Szicíliai Királyság egyesülésével, Friuli és Veneto tartomány, valamint a francia megszállás alatt lépő Pápai Állam kivételével. Bár Garibaldi 1862-ben és 1867-ben is próbálkozott a középső területek elfoglalásával, katonai akciói nem jártak sikerrel.
Egy rendkívüli család történtét meséli el több mint hétszáz oldalas, három generáción átívelő regényében Claire Lombardo. Sorensonék elsősorban azzal tűnnek ki az átlagból, hogy a szülők, Marilyn és David még negyven év házasság után is izzó szenvedéllyel rajonganak egymásért, szerelmüket nem kezdte ki az idő, nem laposították el a hétköznapok, négy lányuk születése csak egyre közelebb hozta őket. A hetvenes évek legbolondosabb időszakában kezdtek el járni, hamarosan megesküdtek és megkezdődött álomszerű életük.
2004-ben, a Harvard Egyetemen belüli közösségi oldalként indult a Facebook (akkor még Thefacebook néven), melyet Mark Zuckerberg, Eduardo Saverin, Dustin Moskovitz és Chris Hughes alapított. Az oldal híre gyorsan terjedt, más egyetemek hallgatói is csatlakoztak, később pedig megnyitották a széles nagyközönség előtt. Ma már a világ legnagyobb közösségi hálózatának számít, lassan kétmilliárd felhasználóval, a nemrég Metára átkeresztelt techóriás vezérigazgatója, a 2010-ben az Év Emberévé választott Zuckerberg pedig jelenleg a világ hatodik leggazdagabb embere.
Hugh Fearnley-Whittingstall brit séf, akit a hazai közönség a River Cottage című sorozatból ismerhet, legújabb könyvével szeretné egyszer s mindenkorra megértetni mindenkivel, hogy milyen alapvető, de egyáltalán nem radikális változásokat kellene végrehajtanunk étkezésünkben és mindennapi életünk során, hogy hosszú és kiegyensúlyozott életet élhessünk. A szerző mindenekelőtt leszámol a különböző diéták kultuszával, amelyek csupán egy vagy néhány élelmiszercsoportra fókuszálva ígérik a fogyást és az egészséget.
A magyar olvasóközönség számára már ismerős lehet Juan Sebastián Marroquín Santos, az Argentínában élő kolumbiai építész és tervezőmérnök, pacifista aktivista, író neve, aki nem véletlenül változtatta meg a nevét. Ugyanis Pablo Escobar drogkereskedő, a Medellín-kartell fejének fiáról van szó, aki megjelentetett már egy memoárt apjáról és vele való kapcsolatáról, mely magyarul Apád, a drogbáró címmel jelent meg.
A politikusként és íróként is hírnevet szerzett Lévai Katalin legújabb története családregény, amely Szavanov Emil, korának híres cukrászmestere és egyben motorversenyzője életébe nyújt bepillantást. Az évek során nagy hírnevet szerzett cukrászda alapítója, Szavanov Emil az 1890-es években született a szerbiai Karlován. Testvérével, Bódoggal jöttek Budapestre és 1917-ben jegyeztették be „czukrász és czukorkakészítő” cégüket és üzletüket a Dohány utca 71-ben.
A görög származású amerikai Pattakos és felesége mentálhigiénés tanácsadók, akik azért dolgoznak, hogy az emberek rátaláljanak munkájuk és ezen keresztül életük értelmére. Tanácsadó könyvük anyaga a neves osztrák pszichiáter és egzisztencialista filozófus, Viktor E. Frankl (1905-1997) elveire épül. Frankl hét pontban foglalta össze azokat az elveket, amelyek segítségével az ember a legtöbbet kihozhatja magából, és mindennapjaiban megtalálja léte értelmét.
Janne Teller legújabb regényének középpontjába egy igen komoly morális kérdést állít: egy kiadó akkor is megjelentethet-e egy könyvet, ha arról kiderül menet közben, hogy a benne leírtak egy valós történetet adnak vissza, s eközben megjelenik, akivel a brutális eset történt. A neves kiadó igazgatója először saját és cége érdekeit nézi, mivel a megjelenés előtt álló könyv egy már befutott fiatal író ötödik könyve lenne, már komoly összegeket áldoztak a marketingre, valóban nagy sikernek ígérkezik a kötet.
A kert ősi szimbólumát felhasználva dolgozott ki a terapeuta szerző egy olyan módszert, amelynek segítségével felmérhetjük párkapcsolatunk állapotát, rácsodálkozhatunk szépségeire, de ami a még fontosabb, hogy kiderül, mely "kertrészekkel" van még munkánk, a kapcsolat mely szegletei szorulnak odafigyelésre, tudatos ápolásra-gondozásra.
Az Elena Ferrante írói álnév, amely mögé „bújva” jelentette meg többek között nagysikerű „Nápolyi regényeit” is a szerző. Azonban arra ezidáig még nem vetült fény, hogy valójában ki rejtőzik az álnév mögött, bár erre regényeiben találhat rejtett utalásokat az olvasó. Az írónő a The Guardian felkérésére, annak egyik rovatában, heti rendszerességgel jelentette meg írásait 2017-től. Ebben a mostani kötetében azokat az általa legjobbnak ítélt, lírai elemekkel átszőtt, önéletrajzi történéseket is fölvillantó, értékes gondolattöredékekből egységesülő szövegeit adja közre.
Mint amilyen maga a színésznő, egy hihetetlenül intim és érzelmileg túlfűtött memoár mutatja be Demi Moore-t, akinek neve évtizedekig egyet jelentett a celeb fogalmával. Legyen szó ikonikus filmszerepről vagy nagy port kavaró párkapcsolatról, Moore mindig a reflektorfény középpontjába vagy az éles nyelvű pletykalapok címlapjaira került. A mély őszinteséggel megírt, önelemző életrajzban Demi Moore fellebbenti a fátylat mind a karrierjéről, mind pedig a magánéletéről.
A Modern magyar történelem című sorozat legújabb kötetében, Bartha Ákos, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa az 1944-45-ös fegyveres ellenállás történetét mutatja be Budapesten. Az első fejezetben a szerző röviden felvázolja 1944. március 19. „szomorú vasárnapjának” eseményeit, vagyis a Weichs tábornagy vezette német megszállást.
A szerző évtizedek óta a legolvasottabb hölgyeknek szóló hetilap, a Nők Lapja újságírójaként vezette a „Ne félj, mesélj” című rovatát, amelyben olvasók ezreinek adott tanácsokat, olyanoknak, akik eligazítást kértek életük valamely megoldásra váró problémájára. V. Kulcsár Ildikó pedig minden esetben mély empátiával, életbölcsességgel igyekezett válaszolni a hozzá fordulók kérdéseire. Már ennek okán is, számos, jellemző élethelyzettel találkozott, amelyek mindannyiunkat foglalkoztató, hétköznapokban felmerülő problémákra mutattak rá.
A trauma különböző típusainak megértésével és feldolgozásának nemzetközi hírű szaktekintélye Peter A. Levine amerikai pszichológus, terapeuta, aki több mint félszáz éve foglalkozik ezzel a témakörrel. Levine még kutatásai kezdetén jött rá, hogy a traumafeldolgozáshoz kulcsot jelenthet az állati viselkedés megértése: "A halmozódó stressznek az idegrendszerre gyakorolt hatást tanulmányozva gyanítani kezdtem, hogy az élőlények többsége veleszületetten képes arra, hogy lerázza magáról a fenyegető és stresszes események hatásait" - írja bevetőjében.
A színes fotókkal gazdagon illusztrált album az Omega együttes szólógitárosának, Molnár Györgynek (alias Elefánt) életrajzi vallomása, egyben az együttes története is - Tóth Péter lejegyzésében. Nem szabályos biográfiáról, monografikus műről van szó, inkább időrendben fölidézett életepizódokról, történetekről, a zenész életének képes és szöveges pillanatfelvételeiről.
Copyright © 1997-2020.
9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1.
Telefon: +36 94 513-530 (Titkárság), +36 94 513-540 (Olvasószolgálat)
E-mail: bdmk@bdmk.hu
Impresszum Adatvédelem Szerzői jogok
Egyrészt az online bántalmazás veszélyeiről szól Urbán Anikó és Villányi Gergő tudatos szülőknek és pedagógusoknak ajánlott kötete, másrészt a szerzők gyakorlati eszközökkel is szolgálnak a megoldásokhoz. Az előszóban kifejtik, hogy az ezredforduló után születetteknek részben teljesen más jellegű problémákkal kell megküzdeniük, mint azoknak, akik mondjuk a nyolcvanas vagy kilencvenes években voltak kamaszok – ma pedig már szülők és/vagy tanárok. Nekik kívánnak segítséget nyújtani, akik gyakran eszköztelennek érzik magukat abban a digitális világban, ahol a gyermekeik abszolút járatosak, hiszen már abba születtek bele.
A huszadik század egyik jelentős svájci pszichológusa és pasztorációs tanácsadója, Paul Tournier könyve a Harmat Kiadó gondozásában most magyarul is olvasható. A könyv a személyiségfejlődés egyik keveset tárgyalt folyamatára és jelenségére, a titkokra, a titkolózás kialakulására irányítja olvasói figyelmét. A titok oly szerves részét képezi az emberré válás folyamatának, hogy még fejlődésünk egyik első vallásos reprezentációja, a bűnbeesés is egy titok leleplezésével kezdődik, az első emberpár megpróbálja letagadni, hogy ettek a Tudás fájának gyümölcséből.
Kissé szürreális képpel kezdődik Lee Child (öccsével, Andrew-val együtt írt) huszonhatodik magyarul megjelent Jack Reacher-regénye: A könyörtelen sivatagi nap alatt... egy reggel Jack Reacher épp nyugat felé gyalogol egy kihalt autóúton, amikor egy különös jelenet tárul a szeme elé. Egy régi katonai dzsip ütközött egy fának. Az egyetlen fának, amerre a szem ellát. A kormánykerékre dőlve egy nő fekszik. Azonban, mint kiderül, semmi sem az, aminek látszik.
Allegra Bird arcát csupa szeplő borítja - sajátos örökség imádott édesapjától. Így aztán nem csoda, ha már kislány korában ráragad a becenév: Szeplős - vagy ahogy a most megjelenő eredeti angol változatban olvashatjuk, Freckles. Allegrának csodálatos gyermekkora volt Valentián, egy varázslatos írországi szigeten, de neki is eljön az a pillanat az életében, amikor elhagyja a szeretett tájat, a barátokat és az édesapját. Azzal a céllal indul el a fővárosba, Dublinba, hogy felkeresse édesanyját, akit addig csak hallomásból ismert.
Tasmina Perry regényeire jellemző, hogy keveredik bennük a romantikus regények, az olykor sokkoló thriller, az izgalmas bűntényekre és titkokra épülő krimi és a lélektani drámák minden erénye. Nem véletlen, hogy világszerte rajongók ezrei várják az írónő újabb és újabb történeteit, melyek közül Simonyi Ágnes fordításában most a Szinglik asztala című kötetet vehetik kézbe az olvasók.
A véres királyné és A Tűzkirályné után újabb kötetéhez érkezett Joanna Courtney Shakespeare királynéi címmel útjára indított történelmi sorozata. A most megjelenő Vaskirályné Kr. e. 500-ban játszódik, a középpontjában pedig a Lear király egyik fontos mellékszereplője áll. A coritanok uralkodójának három lánya van, és mindnek megvan a maga erőssége.
A Minnesotában élő Olive és Ami Torres egypetéjű ikrek. És bár külsőre úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás, nem is lehetnének különbözőbbek. Aminél szinte nincsen szerencsésebb személy: nyert már színházi belépőt, stílustanácsadást, mozijegyet, elektromos fűnyírót, ruhákat, egy autót, sőt nemrég egy esküvői ruhát és egy álom nászutat is. Vele szemben Olive gyerekkora óta balszerencsés, mióta két órára bennragadt egy nyerőautomata üvegkalickájában.
2019 májusában az Egészségügyi Világszervezet, a WHO betegséggé nyilvánította a kiégést, mint a rosszul kezelt stressz okozta munkahelyi jelenséget. Számos együttesen jelenlévő tünet utalhat rá, ám azok személyenként nagyon különbözőek lehetnek. De vajon mik is ezek a tünetek? Hogyan tudunk kilábalni a kiégésből? Illetve miként lehet megakadályozni, hogy odajussunk?
Köztudott tény, hogy a "természet patikájából" gyakran hasonlóan jó (ha nem éppen jobb) gyógyszerekhez juthatunk, mint a gyógyszergyárak termékeinek esetében. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a mindennapok során, a konyhánkban milyen ételeket, milyen alapanyagokat érdemes fogyasztanunk ahhoz, hogy a testünkben keletkező gyulladást megelőzzük vagy a már kialakult gyulladást csökkentsük.
Tomán Szabina - korábban topmodell - dolgozta ki a nevét viselő Toman-diétát, amelynek a lényege a fehérjedús, s amennyire csak lehetséges, cukormentes táplálkozás. Ebben a szakácskönyvben csupa olyan recept szerepel, amely megfelel Szabina szigorú kritériumainak, s így jó szívvel ajánlhatóak mindenkinek, aki szeretne leadni a súlyából.
A betléri Andrássy-kastély a történelmi Magyarország legszerencsésebb épületei közé tartozik. A második világháborúban, illetve azt követően egyáltalán nem esett benne kár, sőt, a kastély gondnoka még azt is elérte, hogy a Krasznahorkai várral együtt több mint egy évig orosz katonák őrizzék. Így a kastély és parkja (bár ezt jelentősen megcsonkították) tulajdonképpen Csipkerózsika-álmát alhatta, míg az ötvenes évektől megkezdődött a múzeummá alakítása.
A Diana hercegnő életét bemutató, nagy port kavart bestseller, a Vilmos hercegről és Katalin hercegnéről szóló könyv, valamint Harry herceg felesége, az amerikai színésznő Meghan Markle Hollywoodból a Buckingham-palotába vezető útját bemutató életrajz után újabb, a brit királyi család történetével foglalkozó könyvet írt Andrew Morton. A korona című tévésorozat rajongói minden bizonnyal örömmel fogadják a kötetet, melynek középpontjában II. Erzsébet és húga, Margit hercegnő áll (kettejük kapcsolata a tévésorozatban is hangsúlyos szál).
A második világháború telis-tele van regényekbe vagy filmekbe illő jelenetekkel, elképesztő történetekkel. Mielőtt a koncentrációt táborokat felszabadították volna, sokan nem akarták elhinni a szövetségesek közül, hogy mire képes a náci Németország. A jelen kötet szerzői, a két történész, Ian Sayer és Jeremy Dronfield egy komoly levéltári kutatást követően bemutatja az érdeklődő olvasóknak, hogy Hitler milyen tervekkel állt elő a háború utolsó hónapjaiban.
A világ legismertebb magyarja, Puskás Ferenc a könyvborítón nem a megszokott meggypiros, címeres nemzeti mezben, még csak nem is a Honvéd piros-fehérjében, hanem a Real Madrid híres fehér dresszében feszít. Bizony, mi magyarok keveset tudunk „Öcsi” – alias Purczeld Ferenc – spanyolországi életéről, pályája alakulásáról, amit általában egy főnix-szerű feltámadásként aposztrofálnak életrajzírói. Ezúttal a természetesen Real Madrid-szurkoló, spanyol újságíró, Daniel Entrialgo ragadott tollat, hogy nem-fikciós regényben dolgozza fel Puskás „második életét”.
Rendkívül érdekes forrásanyag jelenik meg a németországi megjelenést követően nemsokkal magyarul is: Heinrich Himmler 1943 és 1945 között vezetett szolgálati naplói. Mindezekről sokáig azt hitték, hogy eltűntek. 1945 őszén, több mint kétezer-hatszáz, német dokumentumokkal teli láda érkezett Moszkvába, amelyeket a Vörös Hadsereg és az NKVD különleges egységei zsákmányoltak. Ezek később a Szovjetunió Központi Levéltárának Különleges Archívumába kerültek – több mint másfél millió dokumentumról volt szó, köztük az SS birodalmi vezetője személyes környezetének a feljegyzéseiről, valamint magának Himmlernek a szolgálati naplóiról.
Grecsó Krisztián legújabb kötetében huszonkilenc novellát olvashatunk négy ciklusba rendezve (Fehérben fehér; Örökrangadó; Istennek nehéz; Lombikok). A rövidprózai írások organikus módon viszik tovább mindazt, amit Grecsó korábbi köteteiben is színre vitt: a magyar vidék évtizedes vagy évszázados tapasztalatait, a kisiklott sorsok kilátástalanságát, a megrekedt magyar élet iszonyát, de eközben nem ítélkezik, távol áll tőle minden didaktikus felhang, egyszerűen csak láttat.
A brit arisztokráciáról szóló történeteknek - könyveknek és filmeknek - mindig is nagy divatja volt, sokakat vonz az elit, sok száz éves hagyományokra visszatekintő, hétköznapi emberek számára hozzáférhetetlen, elegáns világ. Ez a klasszikus trend ismét reneszánszát éli, mióta 2010-ben vetíteni kezdték a mai napig töretlenül népszerű Doenton Abbey című sorozatot, amelyet eredeti helyszínen, a pazar és nagystílű Highclere Castle falai közt forgattak.
A kortárs japán - és nemzetközi - prózairodalom egyik kiemelkedő alakja Murakami Haruki, aki 2020-ban jelentkezett új novelláskötetével; ezt foghatják most kezükbe Mayer Ingrid fordításában a magyar olvasók. Az összeállítás nem fog csalódást okozni azoknak, akik rajonganak a semmivel össze nem téveszthető Murakami-stílus és -hangulat iránt: lakonikus eleganciával mesélt, szokatlan és pregnáns karaktereket felvonultató, a hiperrealizmust groteszk és abszurd, olykor misztikus fordulatokkal megperdítő történetek kaptak helyet a válogatásban.
Az egy évvel ezelőtt megjelent Asszonymesék párdarabja ez a kötet, amelyben tizennyolc történet kapott helyet, ezúttal férfiakról, "akik nélkül nem lenne ennyire izgalmas kaland az élet". Rögtön az első rész (Lebukásom története) tipikus "férfikalandokkal" veszi kezdetét: négy rövid sztorit olvashatunk arról, hogy s mint derült ki az igazság bizonyos hűtlenkedő urakról.
Csipkerózsika 2-ként hat Grace Kelly mesés élettörténe, hiszen a magazinok címoldaláról visszanéző tökéletes, elegáns ikon, A fehér kesztyűs lány a világ legirigyeltebb asszonya volt. A fiatal amerikai írónő, Kerri Maher 2020-as második regényét azonban a Grace Kelly rajongóknak és „alattvalóknak” nehéz lesz megemészteni, mivel e történetben kedvencük nem feltétlenül a világ legboldogabb embere. Márpedig a szerző szerint ez a keserű valóság.
„Ez a könyv megtanít értékelni a kapcsolati sikereidet az életed minden területén, és magabiztosabb, boldogabb emberré változtat!” – olvashatjuk az amerikai szerzőpáros magyarul is megjelenő könyvének hátlapján. David Bradford és Carole Robin az ún. interperszonális dinamika szakértői: Bradford szociálpszichológus, aki a Stanford Graduate of Business oktatójaként fejlesztette ki a módszert, és ott tanított korábban Robin is, aki később az elméletet a gyakorlatba ültette, és kifejezetten a Szilícium-völgyben működő technológiai vállalatok számára tanácsokat adó Leaders of Tech társalapítója.
A digitalizáció révén a nyilvánosság korábban nem látott szakaszba került: elég, ha valaki csinál egy telefonnal készült képet egy rossz pillanatban, és az adott hírességen milliók nevethetnek, vagy milliók ábrándulhatnak ki a becsületesnek gondolt politikusból. A közszereplők, vállalatvezetők, színészek és más sztárok rettegnek a karaktergyilkosságtól, mely során az aprólékosan felépített énképüket (mármint amit a világ felé mutatnak) jól irányzott és tudatos támadásokkal megsemmisítik.
A jelen kötet nem gazdasági vagy morális alapon, de nem is a vallás vagy a politikai ideológiák felől közelít a család kérdéséhez: L. Stipkovits Erika könyvében a családi kapcsolatok pszichológiáját mutatja be alaposan. Könyvében sorra veszi, hogy milyen modellek és mintázatok a legjellemzőbbek a családokban, és milyen megoldásokat találhatunk a felmerülő pszichés és mentális problémákra.
Susan Wilson amerikai írónő bizonyára belopta magát a kutyaszerető, romantikus lelkű magyar olvasók szívébe Táncoló kutya című regényével. A nagy sikert azonban a 2010-es One good dog (Egy jó kutya) hozta meg számára, amely egy férfiról és egy kutyáról szól, akiknek sikerül megmenteniük egymást, méghozzá különleges módon.
A valós eseményeket fikcióval ötvöző regény szerzője a divatvilág halhatatlan nagymesterének, Christian Diornak (1905-1957) állít emléket, amikor romantikus történetbe szőve meséli el a páratlan tehetségű férfi pályafutásának főbb állomásait. 1946-ot írnak a naptárak, amikor a 2. világháború nélkülözései után Párizs újra éled. A francia főváros mindig is a divatvilág központja volt, innen indult világhódító útjára, többek sorában Chanel klasszikus kiskosztümje is. A regény főszereplője, Célestine Normandiában él, ám amikor barátnője, Marie Párizsba hívja, nem sokáig habozik maga mögött hagyni az unalmas vidéki életet.
Nemrég indult Az orvos válaszol sorozat, melynek kötetei közérhető nyelven, kérdés-felelet formájában foglalkoznak egy-egy betegséggel. Ezúttal talán az egyik legaktuálisabb téma került sorra, mégpedig a Covid-fertőzés és a poszt-Covid állapotok. A szerző a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában dolgozik infektológusként, jelenleg egy poszt-Covid ambulancián, de háziorvosként is természetesen sokan tesznek fel neki kérdéseket a betegséggel kapcsolatban.
Bár Hrabal számos szépprózai munkájában föllelhetők önéletrajzi elemek, 1973 tavaszán megírta gyermek- és ifjúkorát idéző memoárját, amely most magyarul is napvilágot lát. A kötet első része a Csak és csakis a verőfényes napokra emlékezem című visszaemlékezés, amelyben a maga jellegzetes stílusában megemlékezik szülővárosa, Brünn külső negyedéről, nagyszülei házáról meg a környékbeli kertekről, ahol a gyermekkora telt.
Az 1950-es években játszódó történet színhelye New York, ahol a címbéli Chelsea Hotel a centruma a város, pezsgő, kulturális életének. Az ikonikus Hotel évek óta New York egyik legkedveltebb találkozóhelye a művészvilágnak. Írók, költők, zenészek, a filmvilág feltörekvő rendezői és szereplői, drámaírók választják lakhelyüknek a Chelsea-t. A Hotel lakója Hazel Ripley drámaíró és a színésznő, Maxine Mead. Mindketten úgy érzik, hogy az itt „összesűrűsödő” szellemiség ötletet, ihletet adhat nekik is művészetük kiteljesedéséhez.
Az 1925-ös esztendő, berlini világába vezeti olvasóit a szerző, abba az „aranykorba”, amikor a regény főszereplő nővérpárja, Helena és húga, Charlotte Rosenberg helyüket keresik a világban és a magánéletben is. Helena, apja haláláig azt sem tudta, hogy van egy féltestvére, a lány anyjával együtt meglehetősen visszafogott anyagi lehetőségek között élt egy kicsinyke délnémet faluban és soha nem is látta az édesapját. Amikor azonban Rosenberg meghal, kiderül, hogy vagyona felét Helenára hagyta, a lány ekkor útra kel, hogy Berlinben átvegye jogos örökségét.
A remek humorral megírt krimi „botcsinálta” nyomozónője, a szerző állandó szereplője, Agatha Raisin akaratán kívül most is egy kacifántos bűnügy közepébe keveredik. A csinos Agathát mindig jóképű férfiak veszik körül, de neki számos aggálya akad az erősebb nem képviselőivel kapcsolatban, Toni Gilmour a nő asszisztense, lelkiismeretes nyomozó, nem mellesleg igencsak jóképű, szőke fiatalember. Agathát pedig pont a fiatalsága zavarja, mert bár ő is remekül néz ki, úgy érzi az ifjúsága tova szállt már.
Mára már bizonyossá vált, hogy Jane Austen (1775-1817) történetei nem mentek ki a divatból. Számos regény és film szól arról, miként hozzák össze a 18. században élt írónő történetei a halála óta eltelt évszázadokban a szerelmeseket. A mostani romantikus regény helyszíne a 377 főt számláló angliai falucska, Chawton. A dokumentumok szerint itt volt Austen utolsó lakóhelye, otthona. A második világháború befejezése után a sokat szenvedett lakosság úgy érezte meg kell ünnepelniük, hogy túlélték a bombázások, nélkülözések borzalmait.
Újabb történelmi regénnyel jelentkezik Mihály görög-dán királyi herceg, író, politológus és történész, aki egyben a Romanovok egyenesági leszármazottja is (egyik nagyanyja Olga nagyhercegnő, majd görög királyné volt). Könyvének középpontjában a Romanovok egyik „fekete báránya” áll. Nyikolaj Konsztantyinovics Romanov (1850-1918) az orosz cári hadsereg tisztje volt, egyben az Orosz Földrajzi Társaság tagja, aki meglehetősen botrányos élete, valamint a cári rendszert kritizáló megszólalásai miatt vált kitaszítottá a családon belül.
Az Obszidián, az Ónix, az Opál és az Origin című kötetekből álló Luxen-regényfolyam ún. spin-offja volt A legsötétebb csillag, melynek folytatásával jelentkezik Jennifer L. Armentrout. A tematikus sorozat kedvelői így már jó ismerősökként üdvözölhetik Evelyn Dashert és Luc-et, akinek révén a lány egyik pillanatról a másikra a luxenek világában találta magát. A luxenek földönkívüli lények, akik korábban kis híján megszállták a Földet, és elpusztították az emberiséget, de néhányan közülük belátták a tett gonoszságát, az emberek mellé álltak.
Nemcsak gyönyörűen megírt, nagyszerű történet, hanem kinézetre is szemet gyönyörködtető Sarah Winman új regénye, a Csendélet, melynek borítóját, de még a lapok éleit is növénymotívumok díszítik. A történet 1944 augusztusában veszi kezdetét, a toszkán vidéken. Még tart a háború, a szövetségesek épp a Firenzébe való bevonulást tervezik, és hullanak a bombák a környékre. Ennek ellenére több külföldi is Toszkánában van, köztük Evelyn Skinner, a hatvanas éveiben járó művészettörténész, aki volt szeretőjével, Margarettel együtt járja a vidéket. A feladatuk: felkutatni és a pusztulástól megmenteni elrejtett műkincseket.
A „skandináv noir” műfaj egyik legjelentősebb képviselőjének nevezte a Guardian a biológus végzettségű Sissel-Jo Gazant, akinek immár a harmadik regénye jelenik meg magyarul. A cselekmény 1993-ban játszódik, egy kis dán szigeten, Samsøn (maga a szerző is élt itt, így jól ismeri a szigetet, és annak flóráját, melynek fontos szerepe lesz a cselekményben). A történet elején nyoma vész egy tizenhét éves lánynak, Bettinának.
1870-ben, az Olasz Királyságban játszódik Luca Di Fulvio legújabb regénye. Több helyszínen játszódó történetről van szó, a legfontosabb azonban Róma és környéke. Az egységes olasz állam 1861-ben jött létre, a Szárd-Piemonti Királyság és a Nápoly-Szicíliai Királyság egyesülésével, Friuli és Veneto tartomány, valamint a francia megszállás alatt lépő Pápai Állam kivételével. Bár Garibaldi 1862-ben és 1867-ben is próbálkozott a középső területek elfoglalásával, katonai akciói nem jártak sikerrel.
Egy rendkívüli család történtét meséli el több mint hétszáz oldalas, három generáción átívelő regényében Claire Lombardo. Sorensonék elsősorban azzal tűnnek ki az átlagból, hogy a szülők, Marilyn és David még negyven év házasság után is izzó szenvedéllyel rajonganak egymásért, szerelmüket nem kezdte ki az idő, nem laposították el a hétköznapok, négy lányuk születése csak egyre közelebb hozta őket. A hetvenes évek legbolondosabb időszakában kezdtek el járni, hamarosan megesküdtek és megkezdődött álomszerű életük.
2004-ben, a Harvard Egyetemen belüli közösségi oldalként indult a Facebook (akkor még Thefacebook néven), melyet Mark Zuckerberg, Eduardo Saverin, Dustin Moskovitz és Chris Hughes alapított. Az oldal híre gyorsan terjedt, más egyetemek hallgatói is csatlakoztak, később pedig megnyitották a széles nagyközönség előtt. Ma már a világ legnagyobb közösségi hálózatának számít, lassan kétmilliárd felhasználóval, a nemrég Metára átkeresztelt techóriás vezérigazgatója, a 2010-ben az Év Emberévé választott Zuckerberg pedig jelenleg a világ hatodik leggazdagabb embere.
Hugh Fearnley-Whittingstall brit séf, akit a hazai közönség a River Cottage című sorozatból ismerhet, legújabb könyvével szeretné egyszer s mindenkorra megértetni mindenkivel, hogy milyen alapvető, de egyáltalán nem radikális változásokat kellene végrehajtanunk étkezésünkben és mindennapi életünk során, hogy hosszú és kiegyensúlyozott életet élhessünk. A szerző mindenekelőtt leszámol a különböző diéták kultuszával, amelyek csupán egy vagy néhány élelmiszercsoportra fókuszálva ígérik a fogyást és az egészséget.
A magyar olvasóközönség számára már ismerős lehet Juan Sebastián Marroquín Santos, az Argentínában élő kolumbiai építész és tervezőmérnök, pacifista aktivista, író neve, aki nem véletlenül változtatta meg a nevét. Ugyanis Pablo Escobar drogkereskedő, a Medellín-kartell fejének fiáról van szó, aki megjelentetett már egy memoárt apjáról és vele való kapcsolatáról, mely magyarul Apád, a drogbáró címmel jelent meg.
A politikusként és íróként is hírnevet szerzett Lévai Katalin legújabb története családregény, amely Szavanov Emil, korának híres cukrászmestere és egyben motorversenyzője életébe nyújt bepillantást. Az évek során nagy hírnevet szerzett cukrászda alapítója, Szavanov Emil az 1890-es években született a szerbiai Karlován. Testvérével, Bódoggal jöttek Budapestre és 1917-ben jegyeztették be „czukrász és czukorkakészítő” cégüket és üzletüket a Dohány utca 71-ben.
A görög származású amerikai Pattakos és felesége mentálhigiénés tanácsadók, akik azért dolgoznak, hogy az emberek rátaláljanak munkájuk és ezen keresztül életük értelmére. Tanácsadó könyvük anyaga a neves osztrák pszichiáter és egzisztencialista filozófus, Viktor E. Frankl (1905-1997) elveire épül. Frankl hét pontban foglalta össze azokat az elveket, amelyek segítségével az ember a legtöbbet kihozhatja magából, és mindennapjaiban megtalálja léte értelmét.
Janne Teller legújabb regényének középpontjába egy igen komoly morális kérdést állít: egy kiadó akkor is megjelentethet-e egy könyvet, ha arról kiderül menet közben, hogy a benne leírtak egy valós történetet adnak vissza, s eközben megjelenik, akivel a brutális eset történt. A neves kiadó igazgatója először saját és cége érdekeit nézi, mivel a megjelenés előtt álló könyv egy már befutott fiatal író ötödik könyve lenne, már komoly összegeket áldoztak a marketingre, valóban nagy sikernek ígérkezik a kötet.
A kert ősi szimbólumát felhasználva dolgozott ki a terapeuta szerző egy olyan módszert, amelynek segítségével felmérhetjük párkapcsolatunk állapotát, rácsodálkozhatunk szépségeire, de ami a még fontosabb, hogy kiderül, mely "kertrészekkel" van még munkánk, a kapcsolat mely szegletei szorulnak odafigyelésre, tudatos ápolásra-gondozásra.
Az Elena Ferrante írói álnév, amely mögé „bújva” jelentette meg többek között nagysikerű „Nápolyi regényeit” is a szerző. Azonban arra ezidáig még nem vetült fény, hogy valójában ki rejtőzik az álnév mögött, bár erre regényeiben találhat rejtett utalásokat az olvasó. Az írónő a The Guardian felkérésére, annak egyik rovatában, heti rendszerességgel jelentette meg írásait 2017-től. Ebben a mostani kötetében azokat az általa legjobbnak ítélt, lírai elemekkel átszőtt, önéletrajzi történéseket is fölvillantó, értékes gondolattöredékekből egységesülő szövegeit adja közre.
Mint amilyen maga a színésznő, egy hihetetlenül intim és érzelmileg túlfűtött memoár mutatja be Demi Moore-t, akinek neve évtizedekig egyet jelentett a celeb fogalmával. Legyen szó ikonikus filmszerepről vagy nagy port kavaró párkapcsolatról, Moore mindig a reflektorfény középpontjába vagy az éles nyelvű pletykalapok címlapjaira került. A mély őszinteséggel megírt, önelemző életrajzban Demi Moore fellebbenti a fátylat mind a karrierjéről, mind pedig a magánéletéről.
A Modern magyar történelem című sorozat legújabb kötetében, Bartha Ákos, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa az 1944-45-ös fegyveres ellenállás történetét mutatja be Budapesten. Az első fejezetben a szerző röviden felvázolja 1944. március 19. „szomorú vasárnapjának” eseményeit, vagyis a Weichs tábornagy vezette német megszállást.
A szerző évtizedek óta a legolvasottabb hölgyeknek szóló hetilap, a Nők Lapja újságírójaként vezette a „Ne félj, mesélj” című rovatát, amelyben olvasók ezreinek adott tanácsokat, olyanoknak, akik eligazítást kértek életük valamely megoldásra váró problémájára. V. Kulcsár Ildikó pedig minden esetben mély empátiával, életbölcsességgel igyekezett válaszolni a hozzá fordulók kérdéseire. Már ennek okán is, számos, jellemző élethelyzettel találkozott, amelyek mindannyiunkat foglalkoztató, hétköznapokban felmerülő problémákra mutattak rá.
A trauma különböző típusainak megértésével és feldolgozásának nemzetközi hírű szaktekintélye Peter A. Levine amerikai pszichológus, terapeuta, aki több mint félszáz éve foglalkozik ezzel a témakörrel. Levine még kutatásai kezdetén jött rá, hogy a traumafeldolgozáshoz kulcsot jelenthet az állati viselkedés megértése: "A halmozódó stressznek az idegrendszerre gyakorolt hatást tanulmányozva gyanítani kezdtem, hogy az élőlények többsége veleszületetten képes arra, hogy lerázza magáról a fenyegető és stresszes események hatásait" - írja bevetőjében.
A színes fotókkal gazdagon illusztrált album az Omega együttes szólógitárosának, Molnár Györgynek (alias Elefánt) életrajzi vallomása, egyben az együttes története is - Tóth Péter lejegyzésében. Nem szabályos biográfiáról, monografikus műről van szó, inkább időrendben fölidézett életepizódokról, történetekről, a zenész életének képes és szöveges pillanatfelvételeiről.