Skip navigation

Kultúregylet, múzeum és kultúrpalota

A régészeti egylet megszűnése, a kultúregylet megszületése

Szombathely urbánus és kultúrváros jellegét mutatta, hogy 47 különböző jótékony és társadalmi egyesülete is volt, amelyek a lakosság egy-egy csoportját tartották össze. A Vasvármegyei Kultúregyesület közvetlen elődjeként a Vasmegyei Régészeti Egyletet tartjuk számon, amely alapszabályában célul tűzte ki: „…felkutatni az egész megyében elszórva létező ős, ó és középkori műrégiségeket, azokat adományozás, esetleg vétel útján összegyűjteni s így elpusztulásától megóvni, alkalmas helyeken ásatásokat eszközölni és mindezen működés eredményét egy, Szombathelyen létesítendő állandó megyei régiségtárban összpontosítani, és a nagyközönség használatára kiállítani.”

A Vasmegyei Régészeti Egylet közel két évtizeden át virágzott, a harmadik évtizedben viszont, valószínűleg az 1880-as évek kedvezőtlen gazdasági változásai miatt, hanyatlásnak indult. A gyűjtemény is kinőtte helyiségeit, továbbfejlesztése egy múzeumépület megépítése nélkül elképzelhetetlenné vált. Az egylet 1900. február 11-én rendkívüli ülésre gyűlt össze, ahol egyhangúlag elhatározták feloszlatását, illetőleg a kultúregyesületbe való beolvadását.

A kultúregyesület megalakításának gondolata 1897-ben vetődött fel, majd Éhen Gyula polgármester a város közgyűlésén tett javaslatot erre: „…a magas kormány szívesen látná, ha…a régészeti egylet kicsiny hatásköréből kibontakozva egy, a kultúrát több irányban ápoló vasvármegyei intézménnyé fejlődnék…“

Az 1899. augusztus 7-én tartott vármegyei közgyűlés határozata értelmében Károlyi Antal (1843-1911) alispán kapott megbízatást az egyesületalakítás előkészítésére.

Az egyesület céljaként határozták meg: „…Vasvármegye közönsége körében a nemzeti kultúra ápolása, fejlesztése és terjesztése. E cél érdekében az alapszabály szerint Szombathelyen és Vasvármegye népesebb városaiban időközönként ismeretterjesztő felolvasásokat és előadásokat tart, Szombathelyen múzeumot létesít, amelyet régiségtárral, néprajzi gyűjteménnyel, természetrajzi tárral, képtárral és könyvtárral szerel fel. A létrehozandó gyűjtemény a vármegye területére terjed ki, a képtár Vas megyei vonatkozású, nevezetes köztörténeti személyiségek, helyek, események megörökítésére szolgál. A könyvtár, amelynek fiókjai idővel a vármegyei járások székhelyein és a nagyobb községekben létesülnek, a szépirodalmi művek mellett tudományos munkákat kíván összegyűjteni. A fenti célokat fejezte ki az egyesület pecsétje, amelyben a vármegye címerének jobb oldalán a tudományokat jelképező bagoly, bal oldalán a műveltség fényét kifejező fáklya áll.”[20]

Múzeum és kultúrpalota

A múzeum megvalósításához az első hatalmas lökést Wälder Alajos (1856-1904) építész adta, amikor az építéshez egy millió téglát ajándékozott.

Az első terveket László Sándor terjesztette az egyesületi közgyűlés elé 1901. március 29-én. Eszerint a 700 négyzetméter alapterületű palota oszlopcsarnokos, középső emeletes részét két oldalról magasföldszintes épületszárnyak zárták volna közre. Az emeletre az igazgatósági tanácskozóterem és egy irodahelyiség, a földszint homlokzati részébe a néprajzi gyűjtemény és a könyvtár, hátul a déli oldalra a képtár került volna. 

Az épület a mai múzeummal megegyező helyen, a város által felajánlott kert déli oldalán épült volna, helyet hagyva egy park létesítéséhez is. Közben azonban problémák vetődtek fel az épület elhelyezésével kapcsolatban: kiderült, hogy Szombathely városa a központi fekvésű, korábban felajánlott telket szívesen hasznosítaná más célokra.

A megfelelő hely kiválasztására és a várossal való megegyezésre ezért Brenner Tóbiás polgármester elnökletével bizottság alakult, amely a régi állatvásárteret találta legalkalmasabbnak. Az építési bizottság Szabovits Ottó szombathelyi építészt kérte fel az új vázlatrajzok és költségvetés elkészítésre. Váratlan halála után a tervrajzokat felküldték a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségéhez, ahol Czigler Győző műegyetemi tanár átdolgozta. Azonban mielőtt a múzeum építésébe kezdett volna, ő is meghalt. A hiányzó részletrajzokat Czigler irodájának munkatársa, Dvořák Ede ingyen készítette el. A kultúrpalota építését 1905 szeptemberében kezdte meg Kopfsteiner Gyula építőmester, megnyitására 1908. október 11-én került sor. Az épület 1910-ben a délkeleti oldalon egy kultúrházi résszel bővült.

Olvasnivaló

Tóth Kálmán: A szombathelyi kultúrpalota építéstörténete (1900-1910). In: Savaria: a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32. Szombathely. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009. 15-35. o.
Online elérés

Irány a kilencedik helyszín!

Átsétálva a Deák-ligeten (ma Múzeum park), utunkat a Széll Kálmán utcán folytatjuk.

Onnan a Király utcára kanyarodunk, majd a főtér felé vesszük az irányt. Sétánk a Széchenyi téren (ma Berzsenyi tér) ér véget.