Skip navigation

A város legszebb zöldterülete: a Szent István park

A város legrégebbi angolparkja

A város nagymúltú parkja eredetileg füvészkertnek készült. A park kialakítása 1898-ban kezdődött a Szombathelyi Szépítő Egyesület kezdeményezésére. A leírások szerint 1899-ben készült el.

A díszfák és díszcserjék a bogáti, a körmendi, horpácsi (ma Sopronhorpács) kastélyparkokból, továbbá Horváth Miklós bögötei földbirtokos kertészetéből kerültek a parkba. A felhasznált növényanyag egy részét díjtalanul adták át a városnak. Az eredeti elképzelések szerint a növények a díszítés mellett az ismeretterjesztést is szolgálták. A második világháború után kapta a Jókai park nevet. A város legrégebbi angolparkjai közé tartozik.

Kioszk - két felvonásban

A park 1899. évi kialakítása után igény jelentkezett a városlakók részéről egy vendéglátóhely felállítására, ugyanis a szombathelyiek kedvelt kirándulóhelyükön a pihenés mellett szórakozni és fogyasztani is szeretettek volna. Az első Kioszkot, amely 1900 júniusában kezdte meg működését, Pollák Ármin városi kávézótulajdonos építtette. A könnyű, faszerkezetű építmény azonban egy elektromos hiba miatt keletkezett tűzben 1902 novemberében megsemmisült.

A második Kioszk építését hosszabb vita előzte meg, elsősorban a megfelelő helyszín kiválasztása miatt. Többen nem a régi vendéglátóhely helyére, hanem az akkor sokkal impozánsabb, csúcsos tetőszerkezettel és üvegezett erkéllyel díszített, 1898-tól üzemelő (régi) víztorony elé, a dombra álmodták meg. (A város másik, Brenner parkban álló víztornya 1928-ban épült.) Végül maradt az eredeti terület. A Rauscher Miksa (1850-1934) által tervezett új épület 1906-ban nyílt meg.

A Kioszk „kínálata”

Az elődjéhez hasonlóan faszerkezetű építmény volt. Az étel- és italkínálatáról híres vendéglőben büfé és melegkonyha állt az éhes vendégek rendelkezésére, szomjukat pedig Nagy Sándor híres boraival, ill. 17 féle gyógyvízzel olthatták. Az étterem gasztronómiai ínyencségek mellett kulturális programokat is kínált. Esténként és hétvégenként alkalmi filmvetítések, revü összeállítások táncosokkal, kabarészámok, fúvószenekari előadások – néha neves fővárosi művészek részvételével – szórakoztatták a nagyérdeműt.

Bár népszerű találkahelyszínként és kirándulási célpontként működött, üzemeltetése leginkább a szabadtéri, időszakos jelleg miatt soha nem volt igazán gazdaságos. Az 1910-es évektől szinte szezonról szezonra váltották egymást a bérlők. Hosszabb ideig (1928–1944) Torkos János üzemeltette.

1946-ban egyszer még kinyitott, majd 1947-ben lebontották.

Olvasnivaló

Spiegler Tibor: A szombathelyi Szent István-parki Kioszk története. I. rész. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények. 2005. 2. sz. 54-81. o.
Online elérés


Spiegler Tibor: A szombathelyi Szent István-parki Kioszk története. II. rész. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények. 2005. 3. sz. 66-82. o.
Online elérés


Tóth József – Somkuthy Ferenc: Történelmi parkséták Szombathelyen (3.) : Milleneumi park és a Szent István park. Vasi Magazin. 2005. okt. 10-11. o.

Irány a hatodik helyszín!

A Kioszkban Nagy Sándor borával oltjuk szomjunkat, majd indulunk tovább. Szapáry Pál vépi földbirtokos vár minket automobiljával.