Skip navigation

Esti színház...

Kilényi, Szőllősi és Szuper

Szombathelyen – akárcsak az ország más városaiban – a 19. század első felében vándorszíntársulati formában indult el a színházi élet. Az első magyar nyelvű színelőadást Straule Fülöp indítványára műkedvelők rendezték 1813-ban a Szarvas (ma Pannónia) vendéglőben.

Ez az esztendő hozta a városba Kilényi Dávid Nemzeti Színjátszó társulatát is. Szintén a Szarvas vendéglő nagytermében közel két hónapig szórakoztatták a nagyérdeműt. Kilényi színtársulata az akkori magyar színészet legjavából állt.

A szabadságharcot követő Bach-rendszer idején – Arad (ma Arad, Románia) városának példáját követve – Szombathely és Vas vármegye áldozatos kezdeményezésére egy színielőadásokra alkalmas nyári színkör létesült a városban. A deszkákból összeállított épületet a Rumi utcában lévő Holczheim-féle ház udvarán állították fel és 1850 júniusában nyitotta meg Pázmán Mihály vidéki színigazgató. A színkörben működő színtársulatok között a legjelesebb a Szőllősi Mihály és Szuper Károly igazgatása alatt álló társulat volt, amely főleg Szigligeti Ede műveit tartotta műsoron.

[20]

Kicsi, de elegáns

1864-ben Mezei (Pauer) Antal megyei irodaigazgató és néhány lelkes színházbarát felvetették az állandó színház felállításának gondolatát. A város közönsége kedvezően fogadta az ötletet, így megalakult a színházi választmány, amelynek elnökévé Horváth Boldizsár ügyvédet, későbbi igazságügyminisztert választották. Lelkes hangú felhívásaival nagy lendületet adott a színház ügyének, amelynek hatására a műpártoló közönség, a Rumi és Hosszú (ma Thököly) utcák sarkán lévő telkek tulajdonosai 1865-ben 540 négyszögöl nagyságú ingyen területet ajánlottak fel színházépítési célra. Az ingyen telekkel határos részt a színházi választmány vásárolta meg a műkedvelői előadások és önkéntes adományokból befolyt pénzekből.

A színház ügye 1877-ben kapott újabb lendületet. Az állandó épület tervének és költségvetésének elkészítésére Hauszmann Alajos hírneves budapesti építészt és műegyetemi tanárt kérték fel. Építését 1879-ben kezdték meg.

Az állandó színház a városházával közös fedél alatt nyert elhelyezést, átadására 1880. augusztus 19-én került sor a Széchenyi (ma Berzsenyi) téren. A kicsi, de elegáns színház nézőterén mindösszesen 350 ember fért el kényelmesen. A nyitóműsor első fellépőjeként a városi dalárda elénekelte a Himnuszt, majd Márkus Emília (1860-1949), a pesti Nemzeti Színház tagja lépett színpadra, hogy elmondja a bátyja, Márkus Miklós ez alkalomra írt Prológját.

A közönség ezt követően Csiky Gergely Proletárok című darabját láthatta. A darabban Márkus Emília mellett a legendás Prielle Kornélia szerepelt, Beődy Gábor társulatának vendégeként.

A „szőke csoda”

Márkus Emília Szombathelyen született és Budapesten halt meg 1949. december 24-én.
Nézd meg a búcsúztatásáról és temetéséről szóló híradást a Nemzeti Filmintézet filmhíradójában!

A színház az 1910-es évekig működött egy épületben a városházával. Ekkor ezt a részt átadták a városházának azzal a kikötéssel, hogy öt éven belül a színháznak új épületet kell kapnia, de erre nem került sor. Az épületet a második világháborúban, 1945. március 4-én bombatalálat érte, ma már nem áll.

Feladat

Nézd meg az 1904. évi térképen, hol szeretett volna a város új színházat építtetni! Keresd a „tervezett színház helye” feliratot!

Az állandó színház bezárása után, 1909-ben felépült a szombathelyi Aréna-kertben (ma Történelmi Témapark) egy nyári színház, de nem bizonyult hosszú életűnek. 1911-ben egy előadás közben tűz ütött ki és leégett.

A következő esztendőben Thury Elemér színigazgató próbált szerencsét, aki az Ezredévi park melletti Herics-kertben épített nyári színkört. A Müller és Weisz építészek által tervezett tetszetős épület azonban messze esett a várostól és a villamos útvonalától, ezért Thury Elemér kezdeményezése rövid idő alatt megbukott.

2007-ig nem volt állandó színháza a városnak, de színházi előadásokat tartottak különböző alkalmi helyeken. 2007. szeptember 27-én Szombathely Város Közgyűlése megalapította a Weöres Sándor Színházat. Magyarország legújabb színháza 2008 augusztusában kezdte meg működését a „Hemo” (Helyőrségi klub) épületében, az Akacs Mihály utca 7. szám alatt. Az állandó színházépület átadására 2011. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján került sor.

Olvasnivaló

Mórotz Eszter: A Vasmegyei Nemzeti Színház építésének története, 1863-1881 : 1. rész. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények. 2009. 1. sz. 33-47. o.
Online elérés

Mórotz Eszter: A Vasmegyei Nemzeti Színház építésének története, 1863-1881 : 2. rész. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények. 2009. 2. sz. 31-45. o.
Online elérés

Sétánk véget ért...

Sétánk a dualizmuskori Szombathelyen befejeződött. Búcsúzzunk el a boldog békeidőktől Éhen Gyula egykori polgármester még mindig időszerű gondolataival:

„Lehet egy város gazdag s lehetnek gazdag polgárai, de ha nincs meg polgáraiban az erő és akarat lépést tartani a kor követelményeivel: akkor az a város marad a régi fészek és nem fog előbbre haladni semmi téren, semmi irányban. Minden város minden adófizető polgárnak föl kell emelkednie a műveltség azon színvonalára, mely tisztult látókörben rajzolja meg azon határvonalakat, melyeknél végződik a jogosult magánérdek s kezdetét veszi az általános, a közérdek.” [21]