[ Berzsenyi Dániel Könyvtár

Ed Falco: A Corleone család
Bp. Geopen, 2012. 448 p.

New York, 1933. A város a nagy gazdasági világválság következményeitől szenved. A New York-i maffiacsaládok fölvirágzottak ebben az időszakban, de a szesztilalom föloldásának közeledtével már készülődik a harc, amely eldönti majd, mely szervezetek emelkednek föl, és melyek néznek szembe erőszakos véggel. Vito Corleone számára semmi sem lehet fontosabb családja jövőjénél. Míg kisebb gyermekei, Michael, Fredo és Connie iskolába járnak, mit sem sejtenek apjuk igazi foglalkozásáról. Nevelt fia, Tom Hagen egyetemista, a családfő pedig elsősorban a legnagyobb, Sonny miatt aggódik. Vito üzletembernek szánja, a tizenhét éves, nyughatatlan és forrófejű Sonny azonban másra vágyik: apja nyomdokaiba lépne, hogy részesévé váljék a tulajdonképpeni családi vállalkozásnak.
A Corleone család, ez a hagyományból és erőszakból szőtt, életteli, fordulatos és mélyen szántó regény megörvendezteti a rajongók seregeit, akik nem tudnak betelni A keresztapá-val, ugyanakkor egy egészen új nemzedékkel is megismerteti a történetet, további mellékszálakat bont ki, közben alaposabban megvilágítja korábban már említett mozzanatok hátterét, részleteit.

Darvasi László: A zord apa, avagy a Werner-lány hiteles története
Bp. Magvető, 2012. 141 p.

A századfordulós hangulatot árasztó bűnügyi történet főhőse, elbeszélője egy frissen diplomázott doktor, akit nagybátyja, a "párbajhős, morálkalandor, pillanatlovag" ragad magával, "az elrabolt szíves és egyetértő engedelmével" Szegedre, hogy megismerkedjen az élettel. "Géza bátyám" a Csillag börtön orvosa, akit a fiatalember is elkísér a kivégzésre, majd belekeveredik egy több áldozatot követelő sötét bűnügybe.
A stilizált, ironikus szöveg csupa rafinált és játékos allúzió, utalás, amelynek tág intertextuális tere Csáth Gézától, Móricz Zsigmondtól Lengyel Péterig terjed, és amelyet eredeti megjelenése idején az egyik legsikerültebb Darvasi-szövegként dicsért a kritika.
Az író első, úgymond novellás korszakát lezáró és összegző kisregény - amely eredetileg A Kleofás-képregény című kötetben, majd A világ legboldogabb zenekara válogatott elbeszélései között is megjelent - ezúttal önálló kiadásban lát napvilágot.
A Magvető Kiadó ezzel a küllemében is tetszetős, vászonkötéses, kézbe simuló kötettel méltó és elegáns módon köszönti íróját ötvenedik születésnapja alkalmából.

Polcz Alaine szerette az álmokat. Hitt bennük. Sőt, értett is az álmok nyelvét. Minden meg nem fejtett álom egy felbontatlan levél - idézte a Talmudot egyik könyvében.
Szívesen hivatkozott Freud ismert mondására, hogy az álom via regia, királyi út a tudattalanhoz. Terápiájában is számtalanszor épített rá, és felhasználta a gyógyíthatatlan beteg gyermekeknél, a felnőtteknél is.
Mit üzen az élet? Mit üzen a tudattalanom? - tette fel gyakran a kérdést önmagának is.
Őt olvasva, az ő álmain keresztül mi is közelebb kerülünk az álmok világához, a saját álmainkhoz, és így önmagunk megértéséhez.

Bogos Zsuzsanna: Fejedelmi lakomák
Régi magyar étkek. Bp. Alinea Kiadó, 2012. 228 p.

Bogos Zsuzsanna kötete gasztronómiai időutazásra hívja olvasóját: a főúri udvarok konyhájába léphetünk be, fejedelmi lakomák részesei lehetünk. Szerencsére korabeli szakácskönyvek alapján megtudhatjuk, hogyan készítették el akkoriban az ételeket. Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvari szakácsa az alábbi útmutatás szerint kezdte a munkát:
„Mikor reggel felkélsz, elsőben Istenedet dicsérjed, azután szépen megmosdjál, tiszta fazekadat megöblítsed.”
A kötetben először a lakomák helyszínét ismerhetjük meg: a 16-17. századi főúri udvarokat, azok személyzetét, az udvari hierarchiát. A konyhát a konyhamester irányította. Bethlen Gábor fejedelmi konyháját 1659-ben négy konyhaajtónálló őrizte. A konyhasáfár szerezte be az élelmiszereket. A főszakács irányításával készültek az étkek. A borsoló felügyelte a fűszerezést. Az asztalnokok és étekfogók hordták be az ételeket a konyháról az ebédlőpalotába.
A teríték valamelyest hasonlított a maihoz. Magyarországon a 12. század második felétől használtak abroszt, de elterjedtté csak 200 évvel később vált.
Eleinte többnapos, megkeményedett kenyérre tették az ételt, a fatányér elődje csak a 15. századtól jelent meg. Az evőeszközök közül a kést használták legelőször. Ivásra kupát és poharat használtak.
Bepillantást nyerhetünk a konyhába is, majd régi receptek alapján több évszázados ételleírásokat olvashatunk. Ízelítőt kapunk a korabeli ivási szokásokról.
A kötetet a felhasznált irodalom jegyzéke zárja.

Azt mondják, idegenben jövünk rá, kik is vagyunk valójában. Mélyen igaz ez Gerlóczy Márton legújabb regényére is, melyben a fiatal szerző külföldön átélt kalandjait írja le a tőle megszokott ironikus humorral.
Miközben Los Angelesben próbál hamburgert szerezni, Bangkokban igyekszik lerázni egy kitartó prostit, taxisofőrökkel küzd Várnában, és ötven körüli jamaicai hippiknél vendégeskedik - Gerlóczy nemcsak négy kontinens tíz országát ismeri meg és ismerteti meg az olvasóval, hanem legalább ennyire magáról és honfitársairól is izgalmas tapasztalatokra tesz szert.

Egy párizsi hétvége alkalmával Elizabeth Bard együtt ebédelt egy sármos franciával – és soha többé nem tért haza. Vajon szerelem volt első látásra? Vagy az volt a döntő mozzanat, hogy a kés könnyedén siklott keresztül a pavé au poivre-on, és a hús rózsaszín leve étvágygerjesztően folyt rá a vajas borsmártásra?
Az Ebéd Párizsban egy fiatal amerikai nő két szenvedélyes – újdonsült kedveséhez és a francia konyhaművészethez fűződő – szerelmi viszonyának hiteles krónikája. Elizabeth, miután fogja magát és új életet kezd a világ legromantikusabb városában, lelkesen veti bele magát a nyüzsgő piacok, a hangulatos bisztrók és a nádszálvékony femmes fatales-ok világába.
Megtanulja, hogyan kell halat pucolni (ebben Jane Austen siet a segítségére), mindent elkövet, hogy leküzdje az időnként rátörő honvágyat (ehhez a csokoládéfelfújtat kell bevetnie), és belehabarodik a hentesébe (aki Matt Dillon kiköpött mása).
Elizabeth rájön, hogy minél mélyebbre merül a francia konyhaművészetben, annál könnyebb megértenie Párizst. Felfedezi, hogy a francia kultúra nem sokban különbözik az érett sajttól – a kérges külső lágy, pikáns belsőt takar.

Francisco G. Haghenbeck: Frida füveskönyve
Rejtélyek, vágyak, receptek. Bp. Libri, 2012. 345 p.

Frida Kahlo, a később világszerte ismert és rajongásig kedvelt festő tizenhét éves korában tragikus balesetet szenved. Magyar származású édesapja, indián dajkája és a lánytestvérei bármit megadnának az életéért, és Frida is vissza akar térni a túlvilágról kamasz szerelméhez. Végül a lány egyezséget köt a Halállal, és ettől kezdve minden évben áldozatot kell bemutatnia.
Az áldozati ételek receptjeit, ahogyan az élete legfőbb eseményeihez kötődő többi ízt is, Frida egy kis fekete füzetbe jegyzi le... Egy asszony féktelen élni akarása, lenyűgöző művészi kreativitása és szenvedélyekkel teli házassága a színpompás, ugyanakkor kegyetlen Mexikóban.
Frida füveskönyve egy mágikus elemekkel tarkított, hiteles dokumentumokból építkező, magával ragadó regény a festő életéről és egy könyvről, amely elképesztő titkokat rejt.
Francisco Haghenbeck mexikói író a legkülönbözőbb műfajokban alkotott a forgatókönyvektől kezdve a képregényeken keresztül a politikai beszédekig.
Frida Kahlóról szóló regényét számos nyelvre lefordították, és 2009-ben elnyerte az egyik legrangosabb latin-amerikai irodalmi díjat.

Galamb Gábor: Varázslatos Ázsia. Malajzia, Indonézia, Vietnam és India csodái
Bp. Dekameron Könyvkiadó, 2012. 255 p. (Kalandok a nagyvilágban)

A Dekameron Könyvkiadó Kalandok a nagyvilágban című sorozata ezúttal Délkelet-Ázsiába kalauzolja olvasóit. Egzotikus országokról van szó, legtöbbünk ezekre a csodálatos tájakra csak képzeletben, könyvek segítségével juthat el.
A szerző felesége társaságában, utazási irodák szervezése nélkül járta be a címben felsorolt csodálatos helyszíneket. Különleges élményeket tartogat az útikalauz. Az olvasmányos útleírás mellett saját készítésű színes és fekete-fehér fotókról tárul elénk a világ legmagasabb épülete, a Föld legesősebb vidéke, a leghatalmasabb sztúpa stb. Megismerhetjük a helyi emberek életét, mindennapjait, a különleges népszokásokat.

Galamb Gábor két korábban megjelent útikönyve (India. Bp. 2010.; Mianmar. A különös szellemek országa. Bp. 2011.), és egy kalandregény (Sulawesi kincse. Bp. 2009.) is várja a kalandok és egzotikumok kedvelőit a Berzsenyi Dániel Könyvtárban.

Marnie Fogg: Divat. Tervezők, trendek, dizájn… kiegészítve a magyar tervezők és irányzatok bemutatásával
Bp. Officina’96, 2012. 368 p.

Hiánypótló kiadvány jelent meg az Officina Kiadó gondozásában, hiszen utoljára több mint tíz éve készült a divatról összefoglaló körkép. (Francois Baudot: Divat a XX. században. Bp. 2000.)
A kötet tulajdonképpen egy divatenciklopédia - 125 nemzetközi és 14 hazai márkáról olvashatunk ismertetést, színes divatfotókkal, a ruhamodellek bemutatásával.
A legújabb divatmárkák mellett helyet kaptak a régi nagyok is: Pierre Carden, Gucci, Dior. Valamennyi divattervező portréját régi és legújabb kollekcióival illusztrálják.
A könyv végén anyagkatalógusban gyönyörködhetünk, amely az adott tervezőre jellemző anyagokat, mintákat, felületkezeléseket gyűjti össze.
A rövid cégtörténet mellett időrendben követhetjük az egyes darabokat, s a kollekciók jellegzetességeire is felhívják a figyelmet.

Suzanne Vallières: Pszichotrükkök 6-9 éves korig
Bp. Libri, 2012. 257, 6 p. (Modern szülők)

A Libri Kiadó új sorozata Modern szülők címmel a gyermekek fejlődési útját követi három éves ciklusokra bontva. Szerzője, Suzanne Vallières kanadai pszichológusnő, három gyermek édesanyja. Pszichoterapeutaként és fejlesztő pedagógusként dolgozik. Köteteiben az egyes életkorokban felmerülő problémákra ad választ, könnyen áttekinthető formában. A világosan tagolt fejezetek végén összefoglalót találunk, a lényeget külön kiemelve. A hazai kiadás a felhasznált irodalom jegyzékén kívül néhány magyar nyelvű szakkönyvet is ajánl.
A sorozat 3. kötete a kisiskolások szüleinek szól. Gyermekünk az iskolában új elvárásokkal találja szembe magát. Hogyan segíthetünk, hogy minél előbb önállóvá váljon? Hogyan bíztassuk, és hogyan fegyelmezzük? Olvashatunk a kitartásról, a szocializációról, figyelemzavarról és hiperaktivitásról. A stressz a gyerekek életéből sem zárható ki. Hogyan csökkenthetjük az őket érő stresszt? A kötetből minden kérdésünkre alapos választ kapunk.

Terry Burrows: Gitárok nagykönyve. Több mint 200 gitármárka és modell eredete, lenyűgöző képanyaggal
Bp. Gabo, 2012. 256 p.

A kötet közel 200 gitárt mutat be, a leghíresebb márkák legfontosabb típusait - kezdve a 19. század elején megjelent első akusztikus hangszerektől a művészeti alkotásnak is beillő kortárs példányokig.
A gyártók rövid ismertetése, története után a leghíresebb modelleket veszi sorra a szerző, kiegészítve egész oldalas képekkel, neves gitárosok fotóival, akik az adott hangszer leghíresebb megszólaltatói voltak.
Az öt legnagyobb és leghíresebb gyártó (Fender, Gibson, Gretsch, Martin, Rickenbacker) kinyitható poszterként családfával szerepel. Az egyes gitárok tulajdonságairól, részleteiről rendszerezett lista készült.
Az előszót Zakk Wylde, napjaink egyik legismertebb gitárosa írta.

Veiszer Alinda: Ráadás. Ami a Zárórából kimaradt - 18 új beszélgetés
Bp. Alexandra, 2012. 519 p.

Veiszer Alindát az m2 Záróra című műsorából ismerhetjük.
A késői időpontban sugárzott műsorban több mint 600 beszélgetést készített a kultúra, a tudomány, a sport és a gazdasági-társadalmi élet meghatározó szereplőivel. A kötetben 18 olyan beszélgetés található, amely a televízióban nem hangzott el. Olyan embereket keresett meg állandó kollégájával, Bertha Líviával, akiket a televízió képernyőjére nem sikerült elcsábítaniuk.
„Egytől egyig olyan emberek, akik letettek valamit az asztalra. Gondolkodó, érző és harcoló elmék. Már nem az első beszélgetést készítettük, amikor rájöttem, hogy ők, akikre én meghatározó egyéniségekként tekintek, mennyi nehézségen mentek keresztül, az élet bármely területén tevékenykedjenek is.
Vannak, akik elhagyták hazájukat a jobb boldogulás reményében, vannak, akik sosem hagyták el, s itthon harcoltak a rendszer ellen. Vannak, akiket félreállítottak, mert hittek valamiben, és nem kötöttek kompromisszumot, és vannak, akiket kompromisszumokra kényszerítettek. Aztán vannak közöttük olyanok is, akik magukkal harcoltak. A saját elméjüket kellett legyőzniük, vagy éppen a saját tehetségükkel birkóztak.
Az életük során mindannyian megtapasztalták a buktatókat. Tanulságos, hogyan csinálták…”