A könyvtárosság etikai kódexe Hasznos linkek E-könyvtárak Virtuális könyvtárak RSS Vaklap AA
Kezdőlap Impresszum Kapcsolatfelvétel
Keresés a könyvtár katalógusában - OPAC
Vasi Digitális Könyvtár
Vasi Könyvtári Portál
Fiókkönyvtáraink
Elismeréseink
Könyvtárunkról kisebbségi nyelveken
Partnerkönyvtárak
Fenntartóink, támogatóink
Közérdekű adatok
Pályázataink
KSZR
www.niif.hu
Bejelentkezés
Új könyvek

Új könyvek - 2019. október

Ezt olvassuk októberben
Forrás: 

Szűts Zoltán: Online: az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei.
Bp., Wolters Kluwer Hungary, 2018. 478 p.
681 Sz 99
Az internetes kommunikáció és média történetével, elméletével és jelenségeivel foglalkozik jelen kötetében Szűts Zoltán médiakutató, a Budapesti Műszaki Egyetem műszaki pedagógiai tanszékének docense, a Milton Friedman Egyetem Alkalmazott infokommunikációs kutatócsoportjának vezetője. A bevezetést követően a "nulladik" rész a hálózatok elméletét és a számítógépek történetét összegzi, az 1940-es évektől napjainkig, majd az 1969-ben létrejött ARPANET-től az internetig vezető út főbb állomásait ismerteti a szerző. A második rész foglalkozik a világháló olyan kérdéseivel, mint az első webkamerák megjelenése, a hypertext, az első fórumok, a Yahoo megjelenése, az Amazon, az eBay, az MP3, a Google, a blog, a chat, a Wikipédia, vagy olyan jelenségek, mint az online chat hatása a kommunikáció természetére vagy a képernyőről olvasás szokása. A következő egység a web 2.0-val és a közösségi médiával foglalkozik...

Ungvári Tamás: A Gólem és a prágai rabbi. Okkultizmus, hermetizmus, kabbala.
Bp., Scolar, 2019. 251 p.
290 U 71
Ungvári Tamás a 2019-es esztendő Ünnepi Könyvhetére igazi zsidó kultúrtörténeti csemegével készült; olyan könyvvel, amely "kiszálazza egy zsidó legenda születését, terjedését, gazdagodását és az emberiség közös kultúrkincsébe való megtermékenyítő beépülését". Ez a legenda nem más, mint Gólem, a zsidó tradíció varázsigével életre keltett agyagembere. A Gólem a teremtés, az élet keletkezésének titkát, Isten és ember közötti határmezsgyét firtató, a lélek és szellem keletkezését, az önálló akarat és a mágia mibenlétét nagy toposz manifesztálódása a zsidó folklórban. A szerző a legismertebb Gólem-történet kapcsán bontja ki a témát: út tartják, hogy a tizenhatodik század végén Júda Löw ben Becalél rabbi kabbalisztikus varázslattal keltette életre a Moldva partjáról begyűjtött agyagot...

Kolozsváros. Irodalmi kalauz.
Bp., Jelenkor, 2019. 323 p.
K 65
Az irodalmi városkalauz Kolozsvár „érzelmi topográfiáját” nyújtja; olyan antológia, amely arról tudósít, milyen kép él az idősebb és fiatalabb kortárs magyar írók tudatában, emlékeiben, álmaiban a kincses városról. Harminc író munkáiból készült a válogatás, amely az 1960-as évek elejétől a napjainkig terjedő mintegy hat évtized sokféle Kolozsvár-ábrázolását reprezentálja. A legrégebbre visszanyúló emlékezés Bodor Ádámé, aki élete egyik abszurd fordulatának történetét osztja meg olvasóival. Abban az elkobzott villában tartotta fogva és vallatta a román állambiztonsági rendőrség, ahol annak idején a gyermekkorát töltötte...

Kormos Valéria: Álomszövők. Nőnek lenni a Kádár-korban
Bp., Közép- és Kelet-európai Tört. és Társ. Kutatásért Közalapítvány, 2019. 283 p.
301 K 70
1970 és 1989 között dolgozott a Nők Lapjánál Kormos Valéria újságíró, aki ez idő alatt számos női sorsot, illetve családtörténetet megismert. S ezeken keresztül az ország valódi állapotát, a szabadságot csak egyféleképpen értelmező irányzathoz való kényszerű alkalmazkodást. Olyan női szerepeket, amelyeket felülről irányítva, gazdasági érdekből alakítottak ki, csekély esélyt adva a személyiségnek, az egyéni próbálkozásnak. S miközben papíron biztosított volt az egyenjogúság, sok nő a Kádár-korban nem volt elégedett az életével. De a szerző ebben a fakó világban is rá tudott lelni olyan értékekre és helyzetekre, amelyeket mind a mai napig kiemelkedőnek tart. Régi munkái, s természetesen a gondosan megőrzött Nők Lapja számok segítségével, azok kibővítésével számos ilyen sorsot mutat be könyvében...

Braun Róbert: Faltól falig Amerikában.
Bp., 21. Század K., 2019. 303 p.
910 B 87
Még egyetemista korában határozta el az angol szakon tanuló két jó barát: Braun Róbert (később stratégiai és kommunikációs szakember, politikai tanácsadó, az Index.hu egyik alapítója) és Wertheimer Gábor (ma műfordító, többek között John Grisham regényeinek magyar tolmácsolója), hogy majd egyszer, a gyermekeikkel (házastársak nélkül), egy lakóbusszal átszelik Amerikát. Hogy megteszik az ún. cross-country-t, ahogy azt az amerikai szlengben gyakran emlegetik. A Dél államai mindenképpen szerepeltek a terveikben, mert úgy gondolták, az feltétlenül szükséges Amerika megértéséhez, emellett pedig személyes indokaik is voltak (hogy lássák a polgárjogi mozgalom fontos helyszíneit, s azon városokat, ahol Grisham regényei játszódnak). Annak ellenére, hogy előtte és utána is többször voltak az Egyesült Államokban (családi utazás vagy munka révén), a terv továbbra is változatlan maradt. Aztán 2015-ben - amikor Gábor családjával épp disszidált Bécsbe, Gábor meg pont a válását indította el - a nagymarosi nyaralóban eldöntötték: két év múlva mennek...

Kordos Szabolcs: Luxushotel, Hungary 2. Újabb magyar szállodasztorik.
Bp., 21. Század K., 2019. 253 p.
640 K 70
A Luxushotel, Hungary, a Taxisvilág, Hungary, a Turista from Hungary és az Eszem-iszom, Hungary és az Airport, Hingary után az ismert bulvár újságíró, Kordos Szabolcs legújabb Ünnepi Könyvhétre megjelent kötetében az első munkájában elkezdett Luxushotelek világát hozza ismét „testközelbe” olvasóihoz. A szerző már annak idején is egyedülálló feladatra vállalkozott, amikor bejutott a budapesti luxusszállodák diszkrét és zárt világába, ahol valójában a titoktartásért kell a legtöbbet fizetni, mert ez a legdrágább szolgáltatás. Ezeknek ez exkluzív helyeknek a törzsközönsége a 21. századi magyar társadalom legmagasabb köreiből kerül ki. Sokan családos emberek, akik a barátnőjükkel, alkalmi partnerükkel kívánnak elbújni a luxuskörülményeket biztosító szállodák, minden kényelemmel bíró lakosztályaiban. Mások azért jönnek ide, hogy a legdrágább kábítószereket zavartalanul élvezzék a szobáikban...

Furnivall, Kate: Túlélők.
Bp., I.P.C. Kv., 2019. 397 p.
F 95
Klara Janowska félig lengyel félig angol származású, a második világháború idején, 1945 tavaszán, tízesztendős kislányával, Alicijával együtt Lengyelországból elindul Németországba, hogy ott a Graufeld nevű, szögesdróttal bekerített táborban, ahová a kitelepítetteket zárták össze, életben maradhasson. A táborparancsnok szerint hat és félmillió lengyel és csehszlovák menekültnek ad otthont a hatalmas kiterjedésű táborváros, ahol nem igazán jut figyelem az egyes emberekre. Barátnője, Hanna, akit Klara mentett meg, mindvégig velük van és mindenben segíti őket. Az első napok egyikén, amikor Klara a táborban sétál, megpillant egy férfit, aki a legsötétebb emlékeket hozza elő gondolataiból. Oscar Scholz-ot még Varsóból ismeri, ám amikor a férfi meglátja őt, hirtelen eltűnik a barakkok között. Klara nyomozni kezd utána...

Grunberg, Arnon: Anyajegyek.
Bp., Gondolat, 2019. 387 p.
G 69
A New Yorkban élő holland író újabb regényét ismerheti meg a magyar olvasóközönség. A Hollandiában játszódó történet főhőse, Otto Kadoke pszichiáterként dolgozik egy krízisambulancián, mint az öngyilkosság-megelőzésre specializálódott szakember. A sürgős esetekhez ki is mennek, máskor bent, a klinikán döntik el, melyik páciens igényel kényszerbeutalást, és kinél nincs erre szükség. Egyik nap négy sürgős esetre is riasztják, és eléggé fáradtan ér nagybeteg anyjához. Rose, az ápolónő, ez az "emberbőrbe bújt nepáli angyal" azonban egy szál törülközőben nyit ajtót (éppen zuhanyozott), és a férfi, aki korábban mindig meg tudta húzni a határokat, a lakásba lépve nem tud parancsolni az érzéseinek...

Huddleston, Brad: Digitális kokain.
Szombathely, Immanuel Szószóró, 2019. 249 p.
301 H 94
Manapság szinte közhelyként hangzik, hogy milyen veszélyeknek van kitéve a felnövekvő nemzedék és mindazok, akik korlátozás nélkül használják a digitális világ egyre tökéletesedő "csúcstermékeit". A szerző ijesztő állításával, amelyet tudományos kutatásokkal támaszt alá, arról győzi meg olvasóit, hogy az agy nem tesz különbséget egy fél csík kokain felszívása és egy órai videójátékozás között. Ez a megdöbbentő adat még számos, a témába vágó "járulékos elemmel" egészül ki, amikor a számítógépes játékok, a különféle oldalakon megjelenő pornográf tartalmak, az internetes zaklatások káros, a fejlődő szervezetre gyakorolt romboló hatásáról ír a szerző. De mit tegyen a szülő, aki maga is gyakorta beleesik a "gépezés" által teremtett függőség csapdájába...

Freeman, Brian: Éjszakai madár.
Szeged, Könyvmolyképző K., 2019. 419 p.
F 92
San Francisco városában játszódik a pszihothriller, ahol Francesca Stein, a jónevű pszichiáter folyamatos szorongásokkal, félelemmel küzdő embereket gyógyít, olyanokat, akik képtelenek túllépni a valamikor történt, tudatuk legmélyére elfojtott traumatikus eseményeken. Az orvosnő hipnoterápia segítségével törli pacienseinek visszatérő, rettegést keltő, nyomasztó emlékeit. A városban ez idő tájt különös halálesetek történnek. Az áldozatok valamennyien nők, és kivétel nélkül Francesca betegei, akik mind öngyilkosok lesznek, mert olyan leküzdhetetlen félelemben élnek, amelyet már nem képesek tovább elviselni. Többnyire a Golden Gate hídról leugorva vetnek véget az életüknek. Frost Easton a helyi rendőrség gyilkossági csoportjának a vezetője kapja azt a feladatot, hogy derítse ki, mi állhat a rejtélyes halálesetek hátterében. A nyomozó ekkor jut el Francesca rendelőjébe, de a nőt köti az orvosi titoktartás, ezért nem beszélhet arról, hogy betegei miféle szorongásokkal küzdöttek, azt azonban elmondja, hogy a régmúltba visszanyúló, traumatikus emlékeik kitörlésével, terápiás gyógyítással próbálta kezelni a szerencsétleneket. Lassan tisztul a kép, mert nemsokára mindketten rejtélyes üzeneteket kapnak valakitől, aki „Éjszakai madárnak” nevezi magát...

Jung, Carl Gustav: Mandala. Képek a tudattalanból.
Bp., Édesvíz, 2019. 159 p.
150 J 95
Carl Gustav Jung nemcsak a huszadik század, de a tudománytörténet legműveltebb, legkreatívabb, igazi interdiszciplináris szemléletű tudósai közé tartozik, akinek irdatlan műveltsége és természettudományos igényessége engedélyezte azt, hogy korábban határterületeknek számító témákat kutasson, elsősorban a lélektan perspektívájából. Jungot kiemelten foglalkoztatták a szimbólumok; így fordult az érdeklődése a mandalák felé, amelyeket a keleti gyógyászat sok évszázada használ egyrészt meditációs, másrészt spirituális gyógyító módszerként. Jung a maga szűrőjén átengedve értelmezte ezeket, rámutatva, hogy miként manifesztálódnak általuk a legősibb, atavisztikus képi szimbólumok, és a tudattalan vizuális kivetülései...

Ronzheimer, Paul: Sebastian Kurz. Az életrajz.
Bp., Ráció, 2019. 215 p.
320 R 85
Vélhetően nálunk is nagy feltűnést fog kelteni a Bild vezető riportere, Paul Ronzheimer Sebastian Kurzról szóló életrajzi kötete. A most megjelenő magyar kiadásnak kifejezett aktualitást ad az európai uniós választás véghajrájában kirobbant osztrák kormányválság, melynek következményeként Kurz - egy bizalmatlansági indítványnak köszönhetően - elvesztette a kormányfői tisztséget (mindössze 525 napot töltött pozíciójában), ám a felmérések szerint minden esélye meg van arra, hogy pártja jól szerepeljen az őszi előrehozott választásokon. A szerző az előszóban felidézi az osztrák politikussal való második - berlini - találkozását: mikor a migrációs válság tetőpontján, egy vacsorán vonta őt kérdőre a balkáni útvonal lezárása miatt, melyre az ifjú külügyminiszter higgadtan válaszolt. Elmagyarázta, hogy az ő szemszögéből miért nem volt alternatívája a balkáni útvonal lezárásának. Bár szinte egyetlen kérdésben sem értettek egyet, intenzív kapcsolatban maradtak, s az azt követő hetekben és hónapokban újabb és újabb vitákba bocsátkoztak a menekültválságról és annak kezeléséről...

Hirvonen, Elina: Elfogy az idő.
Bp., Magvető, 2019. 237 p.
H 70
A finn író, újságíró és dokumentumfilm-rendező, mintha mindhárom „szakmáját” felhasználta volna, megrendítő regényének megírása során. Egyfelől az oknyomozó újságíró hitelességével, másfelől szépirodalmi eszközökkel, harmadrészt pedig filmes tudását is alkalmazva pergeti az olvasó szeme előtt, részben valós eseményekre épülő, történetének képeit. Laura és Eerike Finnország fővárosában, Helsinkiben élnek. Az ötvenes éveiben járó házaspár, szeretetteljes, kiegyensúlyozott kapcsolatban nevelte fel gyermekeit, fiukat, Aslakot és lányukat, Aavát. Aslak már gyermekkorában is visszahúzódó, csendes fiúcska volt, aki a későbbiekben osztálytársai gúnyolódásának céltáblájává vált. Amikor a számítástechnika eszközeivel, internetes zaklatás céltáblájává válik, a megalázott, Aslak egyre kétségbeesettebben magába zárkózik, és nem tudja, nem meri megosztani senkivel sem a félelmeit...

Cho Nam-joo: Született 1982-ben.
Bp., Athenaeum, 2019. 205 p.
C 18
A Dél-Koreában született, egyetemet végzett író, hazája hétköznapjaiba vezeti el az olvasókat. Regényének főszereplője, az 1982-ben született, Kim Dzsijong, aki már kisiskolásként is érzékeli, hogy Koreában a férfi és női szerepek, kötelességek és egyáltalán a két nem megbecsülése nagy eltérést mutat. Családjukban neki meg kell osztania szobáját nővérével, míg fiútestvére egyedül lakik egy szobában, az iskolában mindenben a fiúknak van előnye, ők kapnak előbb ebédet, ők vehetnek részt a versenyeken, kitüntetett szerep jut nekik. A kislány felnőve egyre jobban érzi, hogy többet szeretne kapni az élettől a rá váró, szokványos asszonyi sorsnál. Elvégzi az egyetemet, de számos sikertelen állásinterjú és pályázat után, bár az eredményei kitűnők, mégis elutasítják és helyette mindig férfit alkalmaznak. Végül sikerül egy nagy cégnél elhelyezkednie...

Kelényi Angelika: Barcelona, Barcelona.
Bp., Álomgyár K., 2019. 363 p.
K 31
A történet főszereplője a harmincöt éves, Caroline Wood éppen leszokóban van a dohányzásról azonban némi rémülettel tölti el a tény, hogy ruhái lassan szűkek lesznek a számára. Bár remek állása van a londoni női magazinnál, a CMB-nél, úgy tűnik főnöke, Miss Jeanett, aki mellett asszisztensként dolgozik, nem óhajt rábízni érdemi feladatokat. Caroline azonban sokkal többre vágyik a kávéfőzésnél, telefonkapcsolásoknál és egyáltalán annál, hogy folyamatosan főnöke ügyeit intézze. Egy napon úgy látszik, hogy egy véletlen folytán rámosolyog a szerencse. Az egyik kolléganőjét, aki a „Határtalan szerelem” című rovatot vezeti a lapnál, Miss Jeanett kirúgja az állásából. Ekkor ötlik fel Car-ban az ötlet, hogy a továbbiakban ő töltse be a megüresedett rovatvezetői helyet...

Tóth Krisztina: Fehér farkas.
Bp., Magvető, 2019. 126 p.
T 75
A József Attila-díjas írónő novellahősei egytől egyig hétköznapi emberek, csak a helyzetek különösek, amikbe kerülnek. A panelépület lépcsőházában csak az hallatszik, hogy egy nő zokog a le- és följáró liftben. A történet narrátora reggeltől estig azon töpreng, vajon melyik lakó lehetett. Csak arra nem gondol, hogy a lakók éppen rá gyanakszanak (Lift). Egyszerre köznapi és különös helyzet, amikor az elbeszélő az eladó lakását mutatja meg a reménybeli vevőknek, az érdeklődő házaspárnak, akik mindent tudni akarnak a lakásról, de az eladóról is (Vevők). Lehetetlen helyzetbe kerül az a lány, akit az anyja arra kényszerít, hogy egye meg a híg tojásrántottát; választhat, vagy megtagadja az engedelmességet, vagy rosszul lesz és hányni fog. Miután maga is fölnő, az élet ezerszer súlyosabb helyzetek és döntések elé állítja, de a gyerekeinek sosem süt tojásrántottát (A nő, aki nem törölte le az apját). Az állatkerti gondozók különös napjai jelennek meg abban a történetben, amelyben szinte összefonódik az állatok és az emberek élete, és már-már eldönthetetlen lesz, vajon miben különbözik a kettő (Fehér farkas)...

Az oldal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. recenziói alapján készültek.
Az ajánlók teljes szövege és további recenziók a konyvtar.kello.hu oldalon olvashatók.

Összeállítva: 2019. október 16.
»
Új könyvek - 2019. szeptember
Új könyvek - 2019. augusztus
Új könyvek - 2019. július
Német nyelvű újdonságaink a Goethe Intézet ajánlásával - 2019. I. félév
Új könyvek - 2019. június
Új könyvek - 2019. május
Új könyvek - 2019. április
Új könyvek - 2019. március
Új könyvek - 2019. február
Új könyvek - 2019. január
Német nyelvű újdonságaink a Goethe Intézet ajánlásával - 2018. II. félév
Új könyvek - 2018. december
Új könyvek - 2018. november
Új könyvek - 2018. október
Új könyvek - 2018. szeptember
Új könyvek - 2018. augusztus


Elérhetőségek
Nyitvatartás
Új könyvek
Rólunk írták
Archívum
Keresés a honlapon
Szavazás
Ön szerint szükség van a házi kölcsönzésre?
Igen, mert sok az otthonából nehezen kimozduló idős vagy fogyatékkal élő ember, akinek fontos az olvasás, a kultúra.
Igen, mert az ellátottak így nem csak könyvet/filmet/ zenét kapnak havi rendszerességgel, hanem figyelmet, jó szót is.
Igen, mert a családtagoknak erre már nem biztos, hogy marad ideje, energiája.
Nem, mert a családtagok erről tudnak gondoskodni.
Nem, mert a lakásba nem szívesen engedünk be "idegent".
Nem, mert elegendő szórakozás a televízió és a rádió.
 
 
 
 
Legyen a kezdőlapom | Hozzáadás a kedvencekhez | Impresszum | Kapcsolatfelvétel Copyright © 1997-2008. Berzsenyi Dániel Könyvtár. Minden jog fenntartva.
Utolsó frissítés dátuma: 2019-11-12 www.ysolutions.hu
 
 
Kezdőlap