Sal Endre újabb érdekes, izgalmas és olykor megindító gyűjteménnyel lép olvasói elé: az arcképcsarnokhoz, melyet a jelen kötet keretein belül nyújt át, a Fiumei úti Sírkert adja a hátteret. Az itt örök nyugalomra helyezett nők és férfiak, hősök és kalandorok, hősnők és tragikák mind koruk meghatározó aktorai voltak, akik legjobb tehetségük szerint járultak hozzá a magyar kultúrához a művészetek, a sport vagy éppen a színjátszás területén.
„Azzal a céllal írtam meg könyvemet, hogy bemutassam, hogyan befolyásolják a gyermekkori élményeink a felnőttkori kapcsolatainkat – legyenek azok baráti, szerelmi vagy családi kapcsolatok. Ez a könyv a kötődéselméletet és a különböző terápiás technikákat ötvözi, hogy segítsen azonosítani, milyen kötődési stílusunk van nekünk vagy a szeretteinknek, és hogy meggyógyítsa az egyes kötődési stílusok mélyben meghúzódó sérüléseit.” Ezt olvashatjuk Thais Gibson könyvének bevezetőjében, amelyben a szerző szakmai tapasztalatait ötvözi szakirodalmi ismereteivel, hogy mindenkinek személyre szabott megoldást tudjon nyújtani.
Casey harmincegy éves egyedülálló nő. Túl van egy fájdalmas szerelmi csalódáson, pár hónapja pedig meghalt az édesanyja, így nincs túl jó passzban. A Harvard Egyetem egyik klubházában (ahol a két Roosevelt és Kennedy elnök is tanult) kialakított, Iris nevű étteremben dolgozik, mint pincérnő. A fizetés nem túl magas, de azért sikerül valamennyit félretennie, a közelben pedig bátyja volt egyetemi évfolyamtársától bérel egy apró, nyirkos lakást. A szobája korábban virágteleltető volt, és még most is átjárja a rothadó levelek szaga. Épp elfér benne egy szimpla matrac, egy íróasztal meg egy szék, a fürdőszobában pedig egy főzőlap és egy minigrill.
A trianoni békediktátum centenáriumára jelent meg Szlovákiában a pozsonyi Comenius Egyetem tanárának monográfiája. Műve a magyar olvasó szempontjából azért érdekes, mert egyrészt bemutatja, miképp látja a szlovák történetírás Trianont, másrészt azért, mert Magyarországgal ellentétben ott nem igazán téma az 1920. évi békediktátum. Így Roman Holec könyve csaknem úttörő munkának számít a témában. A szerző elismeri, hogy a trianoni döntés a magyarok számára „túlságosan kíméletlen büntetés” volt, ugyanakkor az okai között számon tartja a magyar nemzetállam asszimilációs törekvéseit, a kiegyezés kori birodalomépítő ambíciókat.
Kétségkívül az egyik legnépszerűbb filmsztár volt a tragikus sorsú Marilyn Monroe, aki egyenesen a sztárság jelképévé vált. Nem véletlen, hogy az élete a biográfiákon túl már több regényt és játékfilmet is ihletett, ugyanis sokan elképzelték, milyen ember is lehetett valójában a Norma Jeane Baker néven született színésznő és énekes, az ötvenes-hatvanas évek szexszimbóluma. Most a kortárs amerikai irodalom meghatározó alakja, Joyce Carol Oates írt az ő életéről egyes szám első személyben elbeszélt fikciós regényt.
A Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné, Mária Terézia (1717-1780) uralkodásának időszakát már számosan megírták történelmi regényekben, vagy éppen tudományos könyvekben. Elisabeth Badinter azonban nem a Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodójának, egyben a Habsburg–Lotaringiai-ház megalapítójának politikai pályájára helyezte a hangsúlyt, ő ugyanis az anyaság oldaláról közelítette meg ennek a bonyolult személyiségű, gyermekeiért folyamatosan aggódó, de a kor politikai széljárásának megfelelően sokszor kemény, sőt igazságtalan döntéseket is hozó asszonynak az élettörténetét.
A világ legnagyobb játékgyártó cégének, a LEGO-nak a történetét és a cégalapító, Ole Kirk Kristiansen életét, valamint családja három generációjának históriáját mutatja be Jens Andersen kötete, mely Dániában elnyerte a rangos Blixen-díjat az év életrajzi könyveként. A szerző részben levéltári forrásokra, valamint nyilvánosan is elérhető beszámolókra, sajtóanyagokra támaszkodott, ezenkívül több részletben interjút készített a cégalapító unokájával, Kjeld Kirk Kristiansennel, aki szó szerint „beleszületett” a vállalkozásba, és mintegy ötven éven át vett részt a LEGO fejlesztésében.
Egri Lajos fiatalon vándorolt ki Amerikába, a harmincas években pedig íróiskolát alapított New Yorkban. Drámaírással és tanítással tartotta el magát, élete utolsó éveiben pedig Los Angelesben élt, mint a filmipar tanácsadója. Több, írástechnikával kapcsolatos angol nyelvű munkája ma is alapműnek számít Amerikában, így az elsőként 1942-ben megjelent A drámaírás művészete, melyet „a forgatókönyvírók Bibliája” néven is emlegetnek, és amely 2022-ben jelent meg először magyarul. Most egy másik klasszikusát ismerheti meg a hazai olvasóközönség, A kreatív írás művészetét, mely eredetileg 1965-ben látott napvilágot.
A neves etológustól az olvasók minden bizonnyal egy újabb állatokkal foglalkozó könyvet várnának. Csányi Vilmos kutyás könyvei, valamint az emberi társadalomról és az emberről mint fajról szóló ismeretterjesztő igénnyel megírt művei széles olvasóközönséggel bírnak. A tudós szerző azonban most a lassabb és hallgatag élőlények felé fordítja figyelmét, és Almádiban található kertjébe vezeti be a nagyérdeműt. A könyv tehát Csányi Vilmos kertjét mutatja be, de ennél jóval többet kap az olvasó.
A trónfosztott IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt (és osztrák császárt) sikertelen visszatérési kísérletei után, családjával együtt a Portugáliához tartozó Madeira szigetére száműzték. A HMS Cardiff könnyűcirkáló fedélzetén, 1921. november 19-én érkezett meg feleségével, Zitával együtt Funchalba, ahol először a Reid’s Palace Hotelhez tartozó Villa Vitóriában kaptak helyet. 1922 februárjában a gyermekei is megérkeztek Svájcból, és innentől kezdve a család egy helyi bankár közeli villájában (Quinta do Monte) lakott. Károlyt azonban a száműzetés és az utazás megviselte, hamar megőszült és szívproblémák jelentkeztek nála.
A civil szférában járatosabb olvasóknak nem kell külön bemutatnunk L. Ritók Nórát és tevékenységét. Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója évtizedek óta küzd a gyerekszegénység és a mélyszegénység ellen, s noha egyre erőteljesebb szembe széllel kell helyt állniuk a civileknek, kitartásuk és elhivatottságuk példaértékű. A jelen kötetben a szerző a magyar társadalom egyre inkább leszakadó rétegeire, a mélyszegénységben élő családokra szeretné felhívni a figyelmet. A könyvből megismert történetekből kirajzolódik egy általános kép: a magyar állam által működtetett szociális ellátórendszer egyszerűen nem működik úgy, ahogy kellene, nem teljesíti a feladatát.
Természetgyógyász a családban címmel már két könyve jelent meg Szarvas Nikolettnek, s most itt a harmadik, amely ezúttal gyermekre vágyó pároknak kínál egy kis természetes "varázslatot" - olyan módszereket, amelyek minden mesterséges anyagtól mentesen segítik a nők testi-lelki felkészülését a várandósságra, illetve tuningolják a férfiak termékenységét. Ezek egyrészt a hormonháztartás, ideg- és emésztőrendszert, nemi szerveket támogató gyógynövényeket, gyógynövényes és méhészeti termékeket, vitaminokat és ásványi anyagokat jelentenek, másrészt olyan jóga- és légzésgyakorlatokat, amelyek kiegészítik a kúrát.
Ivan Aleszandrovics Szerov még Berija idejében, 1939-ben került az NKVD kötelékébe, és hamarosan már az állambiztonsági szervezet helyettes vezetője volt. A második világháború idején is fontos tisztségeket töltött be, majd 1954-ben a KGB elnökének nevezték ki. Később a Felderítő Főcsoportfőnökséget (GRU) vezette, ám 1963-ban, az Oleg Penykovszkij ezredes körül zajlott kémbotrány következményeként felmentették tisztségéből, és később nyugdíjba küldték. Szerov megbántottnak érezte magát, és vélhetően saját maga igazolásául is kezdett emlékirat írásába.
A két amerikai szerző – Perko ismeretterjesztő író, Stahl pszichiáter – meglehetősen eredeti módon tárgyalja Nikola Tesla (1856-1943) szerb származású amerikai feltaláló, fizikus, mérnök és gondolkodó életrajzát. Arra keresnek választ: ki volt a modern kor, a 20. század technikai vívmányainak egyik legjelentősebb alakja, és ki volt az a kényszerbeteg, aki hol tébolyult munkalázban égett, hol depresszióban vergődött. Milyen volt ennek a bipoláris személyiségnek a bámulatos és gyötrelmes élete?
A reziliencia egy olyan pszichológiai terminus, amely ma már bekerült a köztudatba is. Ez egy igen fontos és hasznos adottság: rugalmas ellenállóképesség a változásokkal, váratlan akadályokkal, meglepetésszerűen keletkező szituációkkal szemben – vagyis aki reziliens, az mentálisan képes megbirkózni az akadályokkal, nehéz élethelyzetekkel. Gregg Braden jelen könyvében olyan módszert ad át, amelynek segítségével fokozhatjuk magunkban a reziliencia képességét, amely segít nemcsak a változás abszolválásában, de a jó döntések meghozatalában is.
Hogy mit jelent ma Bécs egy osztráknak, egy magyarnak vagy éppen egy franciának, erre ezer és egy választ lehetne adni. Amíg a huszadik század második felének egyik legjelentősebb osztrák írója egyenesen gyűlölte a császárvárost, addig a jelen kötet francia szerzője, aki Franciaország egyik legrégibb nemesi családjából származik, egyenesen rajong az osztrák fővárosért. Jean de Cars személyes hangvételű beszámolóján keresztül ismereti meg olvasóit a Ringgel, a schönbrunni kastéllyal, az operák és kávéházak világával, miközben az osztrákok történelmét és a jelen meghatározó politikai folyamatait is feltárja.
Schäffer Erzsébet írásai évek óta az egyik legnívósabb női magazin, a Nők Lapja hasábjain jelennek meg. Rövidprózai remekeiből rendszeresen állít össze novellásköteteket, ezek sorába tartozik a mostani, líraian szép írásokat fölsorakoztató kötete. A hetvenedik életévét elhagyott asszony halk szavú, gyengéd érzékenységű történetei elgondolkodtató, megható felvillanásokban rögzítik egy értékes életút emlékeit, lenyomatait. Ihletforrásának szikráit többnyire saját hétköznapjainak tapasztalata adja, az Indián nyár az élete nagyrészét már maga mögött tudó, bölcs asszony elmélkedése.
Amerikában a Dartmounthi Egyetemen oktat Kate Moreton, majd amikor szabadságra megy Írországba, megismerkedik Ozzie Ferriterrel, aki harcolt az afganisztáni háborúban, a fiatal férfi jelenleg halászként keresi kenyerét és azon a szigeten él, ahol ősei is laktak. Sokat beszélgetnek Kate-tel, ekkor kiderül a lány számára, hogy Ozzie családjának története évszázadokra nyúlik vissza, számos ír legenda is övezi a Blasket-szigeten élő Ferriterek történetét. A bizalmas közelségben és értékes beszélgetésekben eltöltött közös órák alatt Kate és Ozzie egymásba szeretnek.
Korábbi könyvében Russ Harris a boldogság keresésével és megtalálásával foglalkozott (A boldogság lépcsőin), most pedig egy egészen más, de nem kevésbé fontos életvezetési problémakörrel foglalkozik: azzal, hogy "ha beüt a valóság", vagyis valamilyen sorscsapás ér bennünket, akkor ebből hogyan jöhetünk ki a legjobban, hogyan fordíthatjuk a minket ért veszteséget és fájdalmat a saját javunkra. A szerző az ún. elfogadás és elköteleződés terápia alapelveiből kiindulva építette fel ezt az önsegítő módszert, amelynek három pillére van.
Estée Lauder (1906-2004) amerikai üzletasszony, férjével, Joseph Lauderrel közösen hozták létre a világhírű Estée Lauder Companiest. Az életrajzi elemekre támaszkodó, ám a történetet fikciókkal is kiegészítő író ennek a nagy munkabírású asszonynak az élettörténetét meséli el regényében. Estée szülei magyar és cseh bevándorló zsidók voltak, akik a 20. század elején telepedtek le Amerikában. A történet kezdetén a naptárak 1925-öt írnak, amikor a New Yorkban élő fiatal és ambiciózus lány gyógyszerész bácsikája, John Scholtz vegykonyhájában segédkezik.
A XV. századba, a könyvnyomtatás kezdetére kalauzolja el olvasóit az író. Bauer Barbara eleven színekkel, hitelesen kelti életre Johannes Gutenberg alakját és korát, azt az időszakot, amely a szellemi forradalom későbbi eseményei előtt megnyitotta a kaput. Agnes Rosen egy tűzvészben veszítette el az édesapját, aki neves könyvmásoló, szkriptor volt. A férfi különös tudás birtokában papírra vetett egy örök életről szóló írást, amelyet halálakor feleségére bízott, majd amikor a pestis tizedelte városból Agnes édesanyja elmenekülni kényszerült, hogy ne fertőzze meg lányát a gyilkos kórral, az asszony rábízta gyermekére az atyai örökséget, valamint egy kicsiny tükröt is.
Jonathan Hancock olyan gyakorlatokat dolgozott ki, amelyek segítenek fejleszteni, szinten tartani az emlékezőképességünket - méghozzá nem magolással, kínkeservvel, hanem könnyed, játékos és kreatív módon. Ehhez különféle módszereket kínál. Vannak olyan memóriafejlesztői, amelyek úgy működnek, hogy rendszereket kell alkotnunk, majd felidézni a részleteket. Az első szakaszban feltárja az emberi memóriában rejlő elképesztő lehetőségeket és definiálja az emlékezet fogalmát. A folytatásban három tematikus fejezetbe rendezve sorjázik a több mint félszáz játékos memóriafejlesztő gyakorlat.
Még mielőtt a koronavírus-járvány, majd pedig a háború és az energiaválság elkezdte volna drámai erővel átalakítani addig ismert, megszokott világunkat, már többen jelezték, hogy a közeljövő változást fog hozni. Közéjük tartozott a Mamagésa is, aki egy 2017-es könyvében (Félelem nélkül) már beszélt a küszöbön álló, nagy volumenű össztársadalmi eseményről, sőt paradigmaváltásról, amely elsősorban a női öntudat, másodsorban a teljes magánélet területén lesz tapasztalható. Nos, megérzése teljes mértékben helyes volt, így jelen művében - továbbgondolva a korábbiakat - már a javában zajló korszakváltás új, szakrális nőképét vetíti elénk.
Annak ellenére, hogy azzal talán mindenki tisztában van, hogy agyunk mennyire páratlan, működésének pontos módját, a tanulás folyamatát csak kevesen ismerik. Pedig éppen ezek révén tehetnék szert olyan tudásra, amellyel a tanulás, és az arra épülő, valamint azt meghatározó kognitív folyamatokat is magasabb szintre emelhetnénk. A jelen kötet szerzője csodálattal tekint az emberi agyra, arra a végtelen lehetőséghalmazra, amely e 86 milliárd idegsejt kapcsolati rendszerében rejtezik. Stanislas Dehaene szeretné olvasóit arra is megtanítani, hogy miért és hogyan érdemes tanulni.
A Skandináv krimik egyre népesebb családján belül az izlandi regények önálló kategóriát képviselnek, s ha az olvasó belelapoz a hazánkban sem ismeretlen író legújabb művébe, azonnal megérti, miért gondoljuk így. Arnaldur Indriðason a kortárs izlandi krimi koronázatlan királyaként egy tőle is szokatlanul sötét színekkel megfestett északi noir-t ad át olvasóinak. A karakterek jellemrajza finoman árnyalt, a lelkiismeret által motivált tettek pedig patikamérlegen kimért és adagolt módon adják meg a történet pszichológiailag hiteles hátterét.
Paul Newman önéletírása, amely egy éveken át tartó interjúsorozatból bontakozott ki, s jelent meg szerkesztett formában, szépirodalmi igénnyel tárja fel a színészlegenda életének napos és árnyas oldalát egyaránt. A könyvet Newman Stewart Stern forgatókönyvíróval közösen hozta tető alá: az alapkoncepció szerint Stern készített egy őszinte interjút a barátokkal, rokonokkal és színésztársakkal, majd Newman elismételte a saját nézőpontjából az interjúban felvetett és megtárgyalt dolgokat.
Ezúttal saját családjának története ihlette Palotás Petra legújabb regényét. A szerző apai nagyszülei igazgatták ugyanis a Fehérvárcsurgói Állami Gyermekotthont, amelyet az egykori Károlyi-palotában alakítottak ki. A történet 1958-ban kezdődik, amikor is a Zsoldos család a fehérvári Béke utcából megérkezik a kastélyba. Az édesapát ugyanis, aki eddig Fehérváron volt egy iskola vezetője, a gyermekotthon igazgatójává nevezték ki, így feleségével és legkisebb gyermekével, Etelkával beköltözik az igazgatói lakrészbe. De vajon mi vár a kamaszkor küszöbén álló lányra a kastély falai között?
A Föld legszebb túraútvonalaira kalauzolja olvasóit Mary Caperton Morton, aki The Blonde Coyote néven utazási blogot is vezet. A szerző főiskolásként kezdett túrázni, mely valóságos szenvedélyévé vált. A kisebb, természetben tett sétáktól eljutott a többnapos, hátizsákos túrákig és a komolyabb hegymászásig is. Az elmúlt tizenöt évben végig járta az észak-amerikai túraútvonalak nagy részét, valamint a nemzetközi túrák némelyikét is. A virtuális utazás Észak-Amerikából indul, majd átszeli a nyugati félgömböt Közép- és Dél-Amerikába ellátogatva, majd folytatódik Európában, Afrikában, hogy aztán a kalandozás Ázsiában és Ausztráliában érjen véget.
Kiss Noémi legutóbbi novelláskötete a Balatont állította a középpontba; az édesvízi tematikánál maradva, a jelen kötetben a Duna köti össze az egyes rövidprózai szövegeket. A Magvető Kiadó gondozásában megjelent könyv tizenkilenc novellát foglal magában, amelyek eltérő élethelyzeteken keresztül az emlékezést, a családok helyzetét, a valóság és a fantázia viszonyát, valamint a magyar társadalom jelenlegi állapotát is színre viszik.
A pandémia számos írót inspirált arra, hogy papírra vesse a bezártság okozta érzéseket, gondolatokat, történéseket. Ezt teszi Sándor Anikó is, amikor az ötvennégy éves, egyedülálló, gyermektelen, elvált, operatőrként dolgozó férfi főszereplőjével, Hámori Tamással elmesélteti történetét. A férfi, amíg saját otthonában folynak a felújítási munkálatok, bérbe vesz a Völgy utcai társasházban egy lakást. Beköltözése után nem sokkal a Covid miatt kihirdetik a kijárási tilalmat. Az operatőr, aki eddig csak érintőlegesen, vagy még úgysem találkozott a szomszédaival, arra kényszerül, hogy magányát oldandó megismerkedjen azzal a négy hölggyel, akik közösen múlatják az idejüket a szókirakós, scrabble társasjátékkal.
Koló, azaz Kolonics György fájdalmasan fiatalon, harminchat évesen hagyta itt a világot, felfelé ívelő sportpályafutását. Azon a júliusi napon, 2008-ban, amikor az olimpiai és világbajnok kenus meghalt, sokan adtak hangot megdöbbenésüknek. Az azóta megjelent visszaemlékezések mind azt visszhangozzák, hogy a nagyszerű sportember szellemisége, az az értékrend, amit képviselt, túlmutat a sportágán. Tartása, jelleme, becsületessége nemcsak a sportban, de az élet minden területén iránytű, életrajza tehát nemcsak a kenuzás szerelmeseinek, de mindenki másnak is tanulsággal szolgál.
"Jó ideje egyik krízisből esünk a másikba. A világban súlyos, életfenyegető dolgok történnek, és mindnyájan a bizonytalanság alapélményét éljük át. (...) Miben bízzunk? Hol itt a segítség? Hol van a remény?" - így kezdi most megjelenő kötete fülszövegét Bagdy Emőke, aki válogatott írásait teszi közzé, ezekbe rejtve a fenti kérdésekre adott válaszait. Könyvében több témakört is tárgyal; az ezekkel foglalkozó esszéi tematikus fejezetekbe rendezve olvashatóak.
2020-ban, Párizsban a Szajnából kimentenek egy szinte élettelen fiatal nőt. A törékeny termetű, teljesen megzavarodott ismeretlen nem tudja megmondani, ki ő valójában. Kórházba viszik, majd egy életmentő beavatkozás után úgy dönt az orvosa, átszállítják egy fertőző betegeket kezelő intézménybe, ekkor a nő megszökik. A rendőrség Különleges Ügyek Osztályának nyomozója, Roxane Montchrestien paranormálisnak tekinthető bűnesetekben nyomoz, ő kapja meg a feladatot, derítse ki személyazonosságát az ismeretlennek. Roxane főnökét, Marc Batailley-t helyettesíti, mert a hatvanas éveiben járó férfi reggel szívrohamot kapott, vagy leesett a lépcsőn, ezt nem tudni, minden esetre élet halál között fekszik a párizsi kórházban.
A neves és elismert párkapcsolati tanácsadó abban szeretne segítségünkre lenni, hogy a konfliktusokban ne egy elkerülendő dolgot lássunk, hanem lehetőséget arra, hogy párunkkal, barátainkkal, családtagjainkkal és természetesen saját magunkkal egy magasabb szintre emelkedjünk, abból mindketten úgy jöjjünk ki, hogy valamivel többek és nem kevesebbek lettünk. A konfliktus alapvetően a mai nyugati kultúrában fenyegető, úgy tűnhet, megbontja a harmóniát, az emberek közti békés együttlétet. Azonban éppen azzal tudjuk ezt a relatíve békés állapotot hosszabb távon is fenntartani, ha olykor nem ijedünk meg egy-egy konfliktustól.
A maga nemében unikális kötetet vehet kezébe az olvasó, amely novellákban, megrendítő életsorsokon keresztül mutatja be, milyen szörnyű és kiszolgáltatott helyzetben van az a gyermek, akinek alkoholista szülei vannak. Magyarországon már számos statisztikai adat bizonyította, támasztotta alá, hogy a felnőtt lakosság több, mint 20%-a problémás alkoholfogyasztó. De arról még nem született statisztika, hogy ezekben a diszfunkcionálisan működő családokban, ahol az egyik vagy akár mindkét szülő alkoholbeteg, hány gyermek szenved el egész életére kiható testi-lelki szenvedéseket.
1937. július 31-én - a szovjet kommunista párt Politbürójának rendelkezése nyomán – Európa történetében példátlan intézkedéssorozat vette kezdetét: egy állam saját népe ellen indított tömeges megtorlást. A határozat „tervszámai” szerint az egész Szovjetunióban 268 ezer embert kellett őrizetbe venni, ebből 72 ezret halálra ítélni, a többit egy és tíz év közötti szabadságvesztéssel sújtani. Ebbe a keretszámba esett bele Nyina Alekszandrovna Aniszimova, a leningrádi balerina, akit 1938 februárjában tartóztattak le koholt vádak alapján. A szovjet kulturális politika múltját kutató történész dokumentumregénye igaz történetet dolgoz föl.
Sokakhoz hasonlóan Bárkányi Noémi is Itália szerelmese. A „szerelem” talán élete első, önálló fizetéséből megvásárolt Eros Ramazzotti-kazettájával kezdődhetett, melynek hatására olaszul kezdett tanulni. A nyelv szeretete aztán hozta magával az olasz kultúra és történelem iránti rajongást. A Pécsi Tudományegyetemen folytatott italinista tanulmányok mellett pedig elindította az olaszorszagrol.hu weboldalt, ahol mindenféle témakörbe belekóstolt, a látnivalóktól a gasztronómián át a kultúrtörténeti érdekességekig. Ötven ilyen érdekességet mutat be most megjelenő könyvében, sok esetben olyanokat, amelyek jelentősen eltérnek attól az Olaszország-képtől, mely sokunkban él.
Hilde Østby neve ismerősen csenghet a magyar olvasóknak; az Oslóban élő szellemtörténész, szépíró, újságíró, volt kiadói szerkesztő ezúttal nem pusztán az emberi memória természetéről, sajátosságairól ír (mint korábbi könyveiben), hanem egy személyes élményből kibontva az elme egyik leginkább ámulatra méltó képességéről, a kreativitásról. Østby épp egy korábbi, emlékezetkutatással foglalkozó húgával, Ylvával közösen írt könyve bemutatójára igyekezett, amikor balesetet szenvedett: kerékpárjával falnak csapódott és agyrázódása lett.
Egy huszadik századi családregényt foghat a kezébe az olvasó, ha felnyitja Sarit Yishai-Levi kötetét, amely - mint már a címből is sejteni lehet - elsősorban a női vonalra koncentrál. A több mint ötszáz oldalas regényben négy generáció hölgytagjai elevenednek meg; kiderül, hogy milyen nagy sorsformáló ereje van az anya-lánya kapcsolatoknak, a családi történeteknek és nem utolsósorban azoknak a dolgoknak, amelyekről mindenki mélyen hallgat, de amelyeket nem lehet semmissé tenni.
Pikler Gyula a huszadik század első felének egyik legjelentősebb jogtudósa, a pozitivista állam- és jogbölcselet nemzetközi hírű művelője, társadalomkutató, egyetemi tanár, s nem mellesleg szabadkőműves, a Demokratia páholy tagja volt. 1908-ban az ő hatására alakult meg a Galilei Kör, amelynek tagjai olyan egyetemi hallgatók lettek, akik magukat ateista és materialista szabadgondolkodóknak vallották, s akik zászlajukra olyan célokat tűztek ki, mint a korlátok nélküli tudományos kutatás lehetősége, az önképzés fontossága, a szociálisan rászoruló diákok megsegítése, vagy az elmélyedés a társadalomtudományokban.
A koronavírus-járvány ihlette Garaczi László új regényét. Az első hullám intézkedéseinek idején játszódó történet fő helyszíne Budapest. Itt él a Sopronból jött, harmincas éveiben járó Hajni, gimnáziumi tanár, aki természetesen ebben az időszakban online tartja az óráit. Szinte ki sem mozdul otthonról, mindent az interneten rendel, amikor pedig mégis le kell mennie valamit vásárolni, vagy el kell utaznia az albérlet ügyében Sopronba, betartja a maszkviselési szabályokat és egyéb tanácsokat. Tanítás, online értekezletek, étkezés, filmek, zenék, pia – ezek szabályos-szabálytalan ritmusa tartja egybe, azért is, mert nem olyan régen szakítottak a barátjával, Brúnóval.
A világhírű norvég szerző, Karl Ove Knausgård hatkötetes autobiografikus opuszával írta be magát az irodalmi kánonba. Jelen regénye tetralógiájának záró akkordjaként, a nyár színeit, illatát, ízeit villantja fel művészi tökéletességgel. A négykötetes sorozat darabjaiban az évszakok váltakozásához igazodva a táj szépségeinek hangulatába szőtte bele az író személyes élményeit, amelyet lányának, Annénak szánt, és amelyben a világ történésein keresztül, saját élete is manifesztálódik. A nyár három hónapjának (június, július, augusztus) időrendjében haladva mutatja be azt, amit meglát ebből, az ezer színnel pompázó gazdag vegetációjú világból.
Darvasi László legújabb elbeszélésgyűjteménye az író hatvanadik születésnapja alkalmából jelenik meg a Magvető Kiadónál, s olyan mesternovellákat tartalmaz, amelyekből világosan kiderül, a szerző egyike a kortárs irodalom kiemelkedő elbeszélőinek. A szövegek bár változatos képet mutatnak, akadnak olyan visszatérő motívumok bennük, amelyek révén az írásokat mégis egységesen lehet olvasni. Ilyen motívumnak tekinthető az ironikus ábrázolásmód: amikor a szerző az esendőséget és a szánalomkeltést egyszerre hozza játékba.
Agatha Christie-t máig a krimi műfajának koronázatlan királynőjeként tartja számon az irodalmi emlékezet. Az általa megteremtett ikonikus figurák, főként Miss Jane Marple, a kiváló amatőr nyomozó, 1927-ben az írónő „A kedd esti klub” című írásában mutatkozott be először az olvasók előtt. Christie 1930-ban ismét visszatért ehhez az alakjához, ezt pedig szarkasztikus humorával, azzal indokolta, „a vénkisasszonyok is jussanak szóhoz” végre a krimikben. A mostani kötet tucatnyi szerzője, korunk elismert bestseller írói, akik nem tudták kivonni magukat a nagy előd hatása alól és továbbgondolták a kedves, falusi vénkisasszony történetét.
Auschwitzról a legtöbb olvasó a gázkamrákra asszociál, kevesen tudják, hogy a földi pokolban a szépségnek is volt helye. Ám azt nem a fogvatartott és megsemmisítésre váró emberek élvezték, hanem az SS-tisztek és más nagy hatalmú náci vezérek feleségei. A tábor mellett ugyanis a korábban varrónőként dolgozó zsidó lányok és asszonyok összeterelésével egy szabályos divatszalon működött, amely éppen a magas rangú náci feleségek fogyasztói ízlését volt hivatott kiszolgálni.
A szerző nemcsak pékmester, de a Bridgerton címmel futó romantikus és érzéki, mulattató és fordulatos áltörténelmi sorozat rajongója is egyben. Mint ilyen, szinte természetes, hogy receptekbe álmodta a filmszéria káprázatosan színes, pompás és elegáns, dekadens világát, megkreálva, hogy melyek lennének azok a finomságok, amelyeket a szexi és ármányos szereplők nagy élvezettel falatoznának, csipegetnének egy-egy estélyen, fogadáson, teadélutánon, netán egy intim együttlét során.
"A könyvem nem egy szakácskönyv, hanem konyhakönyv. Egy perspektíva, szemléletmód, egy új optika a hétköznapjaidhoz." - írja bevezetőjében Wossala Rozina, akiről ebből a kötetből kiderül, hogy nemcsak sztárszakács, de olyan rutinos háziasszony is, aki nagy kedvvel, remek ízléssel bánik az ételekkel. Érezhetően éppúgy feldobja a vásárlás, mint az éléskamra és a hűtő feltöltése, remek alapanyagok, az illatos fűszerek, a változatos ízek, a kalandos és házias fogások.
New York a felhőkarcolók, a Times Square és a Central Park városa, de nem lenne ugyanaz, mint ahogy ma ismerjük ikonikus könyvtára, a New York-i közkönyvtár nélkül. Fiona Davis az ötödik sugárút oroszlánjaihoz vezeti el olvasóit, hogy aztán a hatalmas márványoszlopok között belépjünk a világ egy legnagyobb gyűjteményébe. A regény már a könyvtár izgalmas és rejtélyes háttere miatt is felkeltheti az olvasók érdeklődését, ha ehhez hozzávesszük, hogy a nők jogai, a férfiak uralta amerikai társadalom kritikája, váratlan bűnügyek és két asszony egyéni életútja is helyet kapott a műben, a történelmileg hiteles alapokon álló fiktív művek rajongói máris elégedetten dörzsölhetik kezüket össze.
Budai Lotti áradó mesélőkedvvel varázsolja olvasói elé azt, a 18. századbeli világot, amelyben főszereplője, a francia Sophie Malon élt. A lány édesanyja nagyon szerette és ismerte a gyógynövényeket, értette is a „nyelvüket”, amelyre megtanította Sophie-t is, azonban emiatt a városka lakói gyanakodva figyelték tevékenységüket és sokan boszorkánysággal vádolták meg az édesanyát, majd, amikor ő meghalt a lányát is. Sophie édesapja, François Malon újra nősült, ebből a házasságból született meg a lány féltestvére, Gaston, aki féltékenyen figyelte az apa lánya iránti szeretetének megnyilvánulásait és mindent megtett annak érdekében, hogy „befeketítse” testvérét François előtt.
2009. július közepén költözik be az ifjú házaspár, Nina és Conrad Best a Fűzfa közbe. Úgy érzik, megcsinálták a szerencséjüket, amikor jutányos áron jutottak hozzá a házhoz, amely az amerikai kertváros egy csendes és minden tekintetben tökéletesnek tetsző utcájában áll. Azonban már beköltözésük első órájában, alaposan csalatkozniuk kell, mert a Fűzfa köz, lakóinak nyugalmát szörnyű gyilkosság korbácsolja fel. Az egyik szomszédjuk, Rob Willis reggeli sétája során egy holttestet talál az egyik bokorban. A halott fiatal lány, Chloë Church, Mike és Ruth tizenhét éves lánya.
Copyright © 1997-2020.
9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1.
Telefon: +36 94 513-530 (Titkárság), +36 94 513-540 (Olvasószolgálat)
E-mail: bdmk@bdmk.hu
Impresszum Adatvédelem Szerzői jogok
Sal Endre újabb érdekes, izgalmas és olykor megindító gyűjteménnyel lép olvasói elé: az arcképcsarnokhoz, melyet a jelen kötet keretein belül nyújt át, a Fiumei úti Sírkert adja a hátteret. Az itt örök nyugalomra helyezett nők és férfiak, hősök és kalandorok, hősnők és tragikák mind koruk meghatározó aktorai voltak, akik legjobb tehetségük szerint járultak hozzá a magyar kultúrához a művészetek, a sport vagy éppen a színjátszás területén.
„Azzal a céllal írtam meg könyvemet, hogy bemutassam, hogyan befolyásolják a gyermekkori élményeink a felnőttkori kapcsolatainkat – legyenek azok baráti, szerelmi vagy családi kapcsolatok. Ez a könyv a kötődéselméletet és a különböző terápiás technikákat ötvözi, hogy segítsen azonosítani, milyen kötődési stílusunk van nekünk vagy a szeretteinknek, és hogy meggyógyítsa az egyes kötődési stílusok mélyben meghúzódó sérüléseit.” Ezt olvashatjuk Thais Gibson könyvének bevezetőjében, amelyben a szerző szakmai tapasztalatait ötvözi szakirodalmi ismereteivel, hogy mindenkinek személyre szabott megoldást tudjon nyújtani.
A trianoni békediktátum centenáriumára jelent meg Szlovákiában a pozsonyi Comenius Egyetem tanárának monográfiája. Műve a magyar olvasó szempontjából azért érdekes, mert egyrészt bemutatja, miképp látja a szlovák történetírás Trianont, másrészt azért, mert Magyarországgal ellentétben ott nem igazán téma az 1920. évi békediktátum. Így Roman Holec könyve csaknem úttörő munkának számít a témában. A szerző elismeri, hogy a trianoni döntés a magyarok számára „túlságosan kíméletlen büntetés” volt, ugyanakkor az okai között számon tartja a magyar nemzetállam asszimilációs törekvéseit, a kiegyezés kori birodalomépítő ambíciókat.
Kétségkívül az egyik legnépszerűbb filmsztár volt a tragikus sorsú Marilyn Monroe, aki egyenesen a sztárság jelképévé vált. Nem véletlen, hogy az élete a biográfiákon túl már több regényt és játékfilmet is ihletett, ugyanis sokan elképzelték, milyen ember is lehetett valójában a Norma Jeane Baker néven született színésznő és énekes, az ötvenes-hatvanas évek szexszimbóluma. Most a kortárs amerikai irodalom meghatározó alakja, Joyce Carol Oates írt az ő életéről egyes szám első személyben elbeszélt fikciós regényt.
A Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné, Mária Terézia (1717-1780) uralkodásának időszakát már számosan megírták történelmi regényekben, vagy éppen tudományos könyvekben. Elisabeth Badinter azonban nem a Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodójának, egyben a Habsburg–Lotaringiai-ház megalapítójának politikai pályájára helyezte a hangsúlyt, ő ugyanis az anyaság oldaláról közelítette meg ennek a bonyolult személyiségű, gyermekeiért folyamatosan aggódó, de a kor politikai széljárásának megfelelően sokszor kemény, sőt igazságtalan döntéseket is hozó asszonynak az élettörténetét.
A világ legnagyobb játékgyártó cégének, a LEGO-nak a történetét és a cégalapító, Ole Kirk Kristiansen életét, valamint családja három generációjának históriáját mutatja be Jens Andersen kötete, mely Dániában elnyerte a rangos Blixen-díjat az év életrajzi könyveként. A szerző részben levéltári forrásokra, valamint nyilvánosan is elérhető beszámolókra, sajtóanyagokra támaszkodott, ezenkívül több részletben interjút készített a cégalapító unokájával, Kjeld Kirk Kristiansennel, aki szó szerint „beleszületett” a vállalkozásba, és mintegy ötven éven át vett részt a LEGO fejlesztésében.
Egri Lajos fiatalon vándorolt ki Amerikába, a harmincas években pedig íróiskolát alapított New Yorkban. Drámaírással és tanítással tartotta el magát, élete utolsó éveiben pedig Los Angelesben élt, mint a filmipar tanácsadója. Több, írástechnikával kapcsolatos angol nyelvű munkája ma is alapműnek számít Amerikában, így az elsőként 1942-ben megjelent A drámaírás művészete, melyet „a forgatókönyvírók Bibliája” néven is emlegetnek, és amely 2022-ben jelent meg először magyarul. Most egy másik klasszikusát ismerheti meg a hazai olvasóközönség, A kreatív írás művészetét, mely eredetileg 1965-ben látott napvilágot.
A neves etológustól az olvasók minden bizonnyal egy újabb állatokkal foglalkozó könyvet várnának. Csányi Vilmos kutyás könyvei, valamint az emberi társadalomról és az emberről mint fajról szóló ismeretterjesztő igénnyel megírt művei széles olvasóközönséggel bírnak. A tudós szerző azonban most a lassabb és hallgatag élőlények felé fordítja figyelmét, és Almádiban található kertjébe vezeti be a nagyérdeműt. A könyv tehát Csányi Vilmos kertjét mutatja be, de ennél jóval többet kap az olvasó.
A trónfosztott IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt (és osztrák császárt) sikertelen visszatérési kísérletei után, családjával együtt a Portugáliához tartozó Madeira szigetére száműzték. A HMS Cardiff könnyűcirkáló fedélzetén, 1921. november 19-én érkezett meg feleségével, Zitával együtt Funchalba, ahol először a Reid’s Palace Hotelhez tartozó Villa Vitóriában kaptak helyet. 1922 februárjában a gyermekei is megérkeztek Svájcból, és innentől kezdve a család egy helyi bankár közeli villájában (Quinta do Monte) lakott. Károlyt azonban a száműzetés és az utazás megviselte, hamar megőszült és szívproblémák jelentkeztek nála.
A civil szférában járatosabb olvasóknak nem kell külön bemutatnunk L. Ritók Nórát és tevékenységét. Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója évtizedek óta küzd a gyerekszegénység és a mélyszegénység ellen, s noha egyre erőteljesebb szembe széllel kell helyt állniuk a civileknek, kitartásuk és elhivatottságuk példaértékű. A jelen kötetben a szerző a magyar társadalom egyre inkább leszakadó rétegeire, a mélyszegénységben élő családokra szeretné felhívni a figyelmet. A könyvből megismert történetekből kirajzolódik egy általános kép: a magyar állam által működtetett szociális ellátórendszer egyszerűen nem működik úgy, ahogy kellene, nem teljesíti a feladatát.
Természetgyógyász a családban címmel már két könyve jelent meg Szarvas Nikolettnek, s most itt a harmadik, amely ezúttal gyermekre vágyó pároknak kínál egy kis természetes "varázslatot" - olyan módszereket, amelyek minden mesterséges anyagtól mentesen segítik a nők testi-lelki felkészülését a várandósságra, illetve tuningolják a férfiak termékenységét. Ezek egyrészt a hormonháztartás, ideg- és emésztőrendszert, nemi szerveket támogató gyógynövényeket, gyógynövényes és méhészeti termékeket, vitaminokat és ásványi anyagokat jelentenek, másrészt olyan jóga- és légzésgyakorlatokat, amelyek kiegészítik a kúrát.
Ivan Aleszandrovics Szerov még Berija idejében, 1939-ben került az NKVD kötelékébe, és hamarosan már az állambiztonsági szervezet helyettes vezetője volt. A második világháború idején is fontos tisztségeket töltött be, majd 1954-ben a KGB elnökének nevezték ki. Később a Felderítő Főcsoportfőnökséget (GRU) vezette, ám 1963-ban, az Oleg Penykovszkij ezredes körül zajlott kémbotrány következményeként felmentették tisztségéből, és később nyugdíjba küldték. Szerov megbántottnak érezte magát, és vélhetően saját maga igazolásául is kezdett emlékirat írásába.
A két amerikai szerző – Perko ismeretterjesztő író, Stahl pszichiáter – meglehetősen eredeti módon tárgyalja Nikola Tesla (1856-1943) szerb származású amerikai feltaláló, fizikus, mérnök és gondolkodó életrajzát. Arra keresnek választ: ki volt a modern kor, a 20. század technikai vívmányainak egyik legjelentősebb alakja, és ki volt az a kényszerbeteg, aki hol tébolyult munkalázban égett, hol depresszióban vergődött. Milyen volt ennek a bipoláris személyiségnek a bámulatos és gyötrelmes élete?
A reziliencia egy olyan pszichológiai terminus, amely ma már bekerült a köztudatba is. Ez egy igen fontos és hasznos adottság: rugalmas ellenállóképesség a változásokkal, váratlan akadályokkal, meglepetésszerűen keletkező szituációkkal szemben – vagyis aki reziliens, az mentálisan képes megbirkózni az akadályokkal, nehéz élethelyzetekkel. Gregg Braden jelen könyvében olyan módszert ad át, amelynek segítségével fokozhatjuk magunkban a reziliencia képességét, amely segít nemcsak a változás abszolválásában, de a jó döntések meghozatalában is.
Hogy mit jelent ma Bécs egy osztráknak, egy magyarnak vagy éppen egy franciának, erre ezer és egy választ lehetne adni. Amíg a huszadik század második felének egyik legjelentősebb osztrák írója egyenesen gyűlölte a császárvárost, addig a jelen kötet francia szerzője, aki Franciaország egyik legrégibb nemesi családjából származik, egyenesen rajong az osztrák fővárosért. Jean de Cars személyes hangvételű beszámolóján keresztül ismereti meg olvasóit a Ringgel, a schönbrunni kastéllyal, az operák és kávéházak világával, miközben az osztrákok történelmét és a jelen meghatározó politikai folyamatait is feltárja.
Schäffer Erzsébet írásai évek óta az egyik legnívósabb női magazin, a Nők Lapja hasábjain jelennek meg. Rövidprózai remekeiből rendszeresen állít össze novellásköteteket, ezek sorába tartozik a mostani, líraian szép írásokat fölsorakoztató kötete. A hetvenedik életévét elhagyott asszony halk szavú, gyengéd érzékenységű történetei elgondolkodtató, megható felvillanásokban rögzítik egy értékes életút emlékeit, lenyomatait. Ihletforrásának szikráit többnyire saját hétköznapjainak tapasztalata adja, az Indián nyár az élete nagyrészét már maga mögött tudó, bölcs asszony elmélkedése.
Amerikában a Dartmounthi Egyetemen oktat Kate Moreton, majd amikor szabadságra megy Írországba, megismerkedik Ozzie Ferriterrel, aki harcolt az afganisztáni háborúban, a fiatal férfi jelenleg halászként keresi kenyerét és azon a szigeten él, ahol ősei is laktak. Sokat beszélgetnek Kate-tel, ekkor kiderül a lány számára, hogy Ozzie családjának története évszázadokra nyúlik vissza, számos ír legenda is övezi a Blasket-szigeten élő Ferriterek történetét. A bizalmas közelségben és értékes beszélgetésekben eltöltött közös órák alatt Kate és Ozzie egymásba szeretnek.
Korábbi könyvében Russ Harris a boldogság keresésével és megtalálásával foglalkozott (A boldogság lépcsőin), most pedig egy egészen más, de nem kevésbé fontos életvezetési problémakörrel foglalkozik: azzal, hogy "ha beüt a valóság", vagyis valamilyen sorscsapás ér bennünket, akkor ebből hogyan jöhetünk ki a legjobban, hogyan fordíthatjuk a minket ért veszteséget és fájdalmat a saját javunkra. A szerző az ún. elfogadás és elköteleződés terápia alapelveiből kiindulva építette fel ezt az önsegítő módszert, amelynek három pillére van.
Estée Lauder (1906-2004) amerikai üzletasszony, férjével, Joseph Lauderrel közösen hozták létre a világhírű Estée Lauder Companiest. Az életrajzi elemekre támaszkodó, ám a történetet fikciókkal is kiegészítő író ennek a nagy munkabírású asszonynak az élettörténetét meséli el regényében. Estée szülei magyar és cseh bevándorló zsidók voltak, akik a 20. század elején telepedtek le Amerikában. A történet kezdetén a naptárak 1925-öt írnak, amikor a New Yorkban élő fiatal és ambiciózus lány gyógyszerész bácsikája, John Scholtz vegykonyhájában segédkezik.
A XV. századba, a könyvnyomtatás kezdetére kalauzolja el olvasóit az író. Bauer Barbara eleven színekkel, hitelesen kelti életre Johannes Gutenberg alakját és korát, azt az időszakot, amely a szellemi forradalom későbbi eseményei előtt megnyitotta a kaput. Agnes Rosen egy tűzvészben veszítette el az édesapját, aki neves könyvmásoló, szkriptor volt. A férfi különös tudás birtokában papírra vetett egy örök életről szóló írást, amelyet halálakor feleségére bízott, majd amikor a pestis tizedelte városból Agnes édesanyja elmenekülni kényszerült, hogy ne fertőzze meg lányát a gyilkos kórral, az asszony rábízta gyermekére az atyai örökséget, valamint egy kicsiny tükröt is.
Jonathan Hancock olyan gyakorlatokat dolgozott ki, amelyek segítenek fejleszteni, szinten tartani az emlékezőképességünket - méghozzá nem magolással, kínkeservvel, hanem könnyed, játékos és kreatív módon. Ehhez különféle módszereket kínál. Vannak olyan memóriafejlesztői, amelyek úgy működnek, hogy rendszereket kell alkotnunk, majd felidézni a részleteket. Az első szakaszban feltárja az emberi memóriában rejlő elképesztő lehetőségeket és definiálja az emlékezet fogalmát. A folytatásban három tematikus fejezetbe rendezve sorjázik a több mint félszáz játékos memóriafejlesztő gyakorlat.
Még mielőtt a koronavírus-járvány, majd pedig a háború és az energiaválság elkezdte volna drámai erővel átalakítani addig ismert, megszokott világunkat, már többen jelezték, hogy a közeljövő változást fog hozni. Közéjük tartozott a Mamagésa is, aki egy 2017-es könyvében (Félelem nélkül) már beszélt a küszöbön álló, nagy volumenű össztársadalmi eseményről, sőt paradigmaváltásról, amely elsősorban a női öntudat, másodsorban a teljes magánélet területén lesz tapasztalható. Nos, megérzése teljes mértékben helyes volt, így jelen művében - továbbgondolva a korábbiakat - már a javában zajló korszakváltás új, szakrális nőképét vetíti elénk.
Annak ellenére, hogy azzal talán mindenki tisztában van, hogy agyunk mennyire páratlan, működésének pontos módját, a tanulás folyamatát csak kevesen ismerik. Pedig éppen ezek révén tehetnék szert olyan tudásra, amellyel a tanulás, és az arra épülő, valamint azt meghatározó kognitív folyamatokat is magasabb szintre emelhetnénk. A jelen kötet szerzője csodálattal tekint az emberi agyra, arra a végtelen lehetőséghalmazra, amely e 86 milliárd idegsejt kapcsolati rendszerében rejtezik. Stanislas Dehaene szeretné olvasóit arra is megtanítani, hogy miért és hogyan érdemes tanulni.
A Skandináv krimik egyre népesebb családján belül az izlandi regények önálló kategóriát képviselnek, s ha az olvasó belelapoz a hazánkban sem ismeretlen író legújabb művébe, azonnal megérti, miért gondoljuk így. Arnaldur Indriðason a kortárs izlandi krimi koronázatlan királyaként egy tőle is szokatlanul sötét színekkel megfestett északi noir-t ad át olvasóinak. A karakterek jellemrajza finoman árnyalt, a lelkiismeret által motivált tettek pedig patikamérlegen kimért és adagolt módon adják meg a történet pszichológiailag hiteles hátterét.
Paul Newman önéletírása, amely egy éveken át tartó interjúsorozatból bontakozott ki, s jelent meg szerkesztett formában, szépirodalmi igénnyel tárja fel a színészlegenda életének napos és árnyas oldalát egyaránt. A könyvet Newman Stewart Stern forgatókönyvíróval közösen hozta tető alá: az alapkoncepció szerint Stern készített egy őszinte interjút a barátokkal, rokonokkal és színésztársakkal, majd Newman elismételte a saját nézőpontjából az interjúban felvetett és megtárgyalt dolgokat.
Ezúttal saját családjának története ihlette Palotás Petra legújabb regényét. A szerző apai nagyszülei igazgatták ugyanis a Fehérvárcsurgói Állami Gyermekotthont, amelyet az egykori Károlyi-palotában alakítottak ki. A történet 1958-ban kezdődik, amikor is a Zsoldos család a fehérvári Béke utcából megérkezik a kastélyba. Az édesapát ugyanis, aki eddig Fehérváron volt egy iskola vezetője, a gyermekotthon igazgatójává nevezték ki, így feleségével és legkisebb gyermekével, Etelkával beköltözik az igazgatói lakrészbe. De vajon mi vár a kamaszkor küszöbén álló lányra a kastély falai között?
A Föld legszebb túraútvonalaira kalauzolja olvasóit Mary Caperton Morton, aki The Blonde Coyote néven utazási blogot is vezet. A szerző főiskolásként kezdett túrázni, mely valóságos szenvedélyévé vált. A kisebb, természetben tett sétáktól eljutott a többnapos, hátizsákos túrákig és a komolyabb hegymászásig is. Az elmúlt tizenöt évben végig járta az észak-amerikai túraútvonalak nagy részét, valamint a nemzetközi túrák némelyikét is. A virtuális utazás Észak-Amerikából indul, majd átszeli a nyugati félgömböt Közép- és Dél-Amerikába ellátogatva, majd folytatódik Európában, Afrikában, hogy aztán a kalandozás Ázsiában és Ausztráliában érjen véget.
Kiss Noémi legutóbbi novelláskötete a Balatont állította a középpontba; az édesvízi tematikánál maradva, a jelen kötetben a Duna köti össze az egyes rövidprózai szövegeket. A Magvető Kiadó gondozásában megjelent könyv tizenkilenc novellát foglal magában, amelyek eltérő élethelyzeteken keresztül az emlékezést, a családok helyzetét, a valóság és a fantázia viszonyát, valamint a magyar társadalom jelenlegi állapotát is színre viszik.
A pandémia számos írót inspirált arra, hogy papírra vesse a bezártság okozta érzéseket, gondolatokat, történéseket. Ezt teszi Sándor Anikó is, amikor az ötvennégy éves, egyedülálló, gyermektelen, elvált, operatőrként dolgozó férfi főszereplőjével, Hámori Tamással elmesélteti történetét. A férfi, amíg saját otthonában folynak a felújítási munkálatok, bérbe vesz a Völgy utcai társasházban egy lakást. Beköltözése után nem sokkal a Covid miatt kihirdetik a kijárási tilalmat. Az operatőr, aki eddig csak érintőlegesen, vagy még úgysem találkozott a szomszédaival, arra kényszerül, hogy magányát oldandó megismerkedjen azzal a négy hölggyel, akik közösen múlatják az idejüket a szókirakós, scrabble társasjátékkal.
Koló, azaz Kolonics György fájdalmasan fiatalon, harminchat évesen hagyta itt a világot, felfelé ívelő sportpályafutását. Azon a júliusi napon, 2008-ban, amikor az olimpiai és világbajnok kenus meghalt, sokan adtak hangot megdöbbenésüknek. Az azóta megjelent visszaemlékezések mind azt visszhangozzák, hogy a nagyszerű sportember szellemisége, az az értékrend, amit képviselt, túlmutat a sportágán. Tartása, jelleme, becsületessége nemcsak a sportban, de az élet minden területén iránytű, életrajza tehát nemcsak a kenuzás szerelmeseinek, de mindenki másnak is tanulsággal szolgál.
"Jó ideje egyik krízisből esünk a másikba. A világban súlyos, életfenyegető dolgok történnek, és mindnyájan a bizonytalanság alapélményét éljük át. (...) Miben bízzunk? Hol itt a segítség? Hol van a remény?" - így kezdi most megjelenő kötete fülszövegét Bagdy Emőke, aki válogatott írásait teszi közzé, ezekbe rejtve a fenti kérdésekre adott válaszait. Könyvében több témakört is tárgyal; az ezekkel foglalkozó esszéi tematikus fejezetekbe rendezve olvashatóak.
2020-ban, Párizsban a Szajnából kimentenek egy szinte élettelen fiatal nőt. A törékeny termetű, teljesen megzavarodott ismeretlen nem tudja megmondani, ki ő valójában. Kórházba viszik, majd egy életmentő beavatkozás után úgy dönt az orvosa, átszállítják egy fertőző betegeket kezelő intézménybe, ekkor a nő megszökik. A rendőrség Különleges Ügyek Osztályának nyomozója, Roxane Montchrestien paranormálisnak tekinthető bűnesetekben nyomoz, ő kapja meg a feladatot, derítse ki személyazonosságát az ismeretlennek. Roxane főnökét, Marc Batailley-t helyettesíti, mert a hatvanas éveiben járó férfi reggel szívrohamot kapott, vagy leesett a lépcsőn, ezt nem tudni, minden esetre élet halál között fekszik a párizsi kórházban.
A neves és elismert párkapcsolati tanácsadó abban szeretne segítségünkre lenni, hogy a konfliktusokban ne egy elkerülendő dolgot lássunk, hanem lehetőséget arra, hogy párunkkal, barátainkkal, családtagjainkkal és természetesen saját magunkkal egy magasabb szintre emelkedjünk, abból mindketten úgy jöjjünk ki, hogy valamivel többek és nem kevesebbek lettünk. A konfliktus alapvetően a mai nyugati kultúrában fenyegető, úgy tűnhet, megbontja a harmóniát, az emberek közti békés együttlétet. Azonban éppen azzal tudjuk ezt a relatíve békés állapotot hosszabb távon is fenntartani, ha olykor nem ijedünk meg egy-egy konfliktustól.
A maga nemében unikális kötetet vehet kezébe az olvasó, amely novellákban, megrendítő életsorsokon keresztül mutatja be, milyen szörnyű és kiszolgáltatott helyzetben van az a gyermek, akinek alkoholista szülei vannak. Magyarországon már számos statisztikai adat bizonyította, támasztotta alá, hogy a felnőtt lakosság több, mint 20%-a problémás alkoholfogyasztó. De arról még nem született statisztika, hogy ezekben a diszfunkcionálisan működő családokban, ahol az egyik vagy akár mindkét szülő alkoholbeteg, hány gyermek szenved el egész életére kiható testi-lelki szenvedéseket.
1937. július 31-én - a szovjet kommunista párt Politbürójának rendelkezése nyomán – Európa történetében példátlan intézkedéssorozat vette kezdetét: egy állam saját népe ellen indított tömeges megtorlást. A határozat „tervszámai” szerint az egész Szovjetunióban 268 ezer embert kellett őrizetbe venni, ebből 72 ezret halálra ítélni, a többit egy és tíz év közötti szabadságvesztéssel sújtani. Ebbe a keretszámba esett bele Nyina Alekszandrovna Aniszimova, a leningrádi balerina, akit 1938 februárjában tartóztattak le koholt vádak alapján. A szovjet kulturális politika múltját kutató történész dokumentumregénye igaz történetet dolgoz föl.
Sokakhoz hasonlóan Bárkányi Noémi is Itália szerelmese. A „szerelem” talán élete első, önálló fizetéséből megvásárolt Eros Ramazzotti-kazettájával kezdődhetett, melynek hatására olaszul kezdett tanulni. A nyelv szeretete aztán hozta magával az olasz kultúra és történelem iránti rajongást. A Pécsi Tudományegyetemen folytatott italinista tanulmányok mellett pedig elindította az olaszorszagrol.hu weboldalt, ahol mindenféle témakörbe belekóstolt, a látnivalóktól a gasztronómián át a kultúrtörténeti érdekességekig. Ötven ilyen érdekességet mutat be most megjelenő könyvében, sok esetben olyanokat, amelyek jelentősen eltérnek attól az Olaszország-képtől, mely sokunkban él.
Hilde Østby neve ismerősen csenghet a magyar olvasóknak; az Oslóban élő szellemtörténész, szépíró, újságíró, volt kiadói szerkesztő ezúttal nem pusztán az emberi memória természetéről, sajátosságairól ír (mint korábbi könyveiben), hanem egy személyes élményből kibontva az elme egyik leginkább ámulatra méltó képességéről, a kreativitásról. Østby épp egy korábbi, emlékezetkutatással foglalkozó húgával, Ylvával közösen írt könyve bemutatójára igyekezett, amikor balesetet szenvedett: kerékpárjával falnak csapódott és agyrázódása lett.
Egy huszadik századi családregényt foghat a kezébe az olvasó, ha felnyitja Sarit Yishai-Levi kötetét, amely - mint már a címből is sejteni lehet - elsősorban a női vonalra koncentrál. A több mint ötszáz oldalas regényben négy generáció hölgytagjai elevenednek meg; kiderül, hogy milyen nagy sorsformáló ereje van az anya-lánya kapcsolatoknak, a családi történeteknek és nem utolsósorban azoknak a dolgoknak, amelyekről mindenki mélyen hallgat, de amelyeket nem lehet semmissé tenni.
Pikler Gyula a huszadik század első felének egyik legjelentősebb jogtudósa, a pozitivista állam- és jogbölcselet nemzetközi hírű művelője, társadalomkutató, egyetemi tanár, s nem mellesleg szabadkőműves, a Demokratia páholy tagja volt. 1908-ban az ő hatására alakult meg a Galilei Kör, amelynek tagjai olyan egyetemi hallgatók lettek, akik magukat ateista és materialista szabadgondolkodóknak vallották, s akik zászlajukra olyan célokat tűztek ki, mint a korlátok nélküli tudományos kutatás lehetősége, az önképzés fontossága, a szociálisan rászoruló diákok megsegítése, vagy az elmélyedés a társadalomtudományokban.
A koronavírus-járvány ihlette Garaczi László új regényét. Az első hullám intézkedéseinek idején játszódó történet fő helyszíne Budapest. Itt él a Sopronból jött, harmincas éveiben járó Hajni, gimnáziumi tanár, aki természetesen ebben az időszakban online tartja az óráit. Szinte ki sem mozdul otthonról, mindent az interneten rendel, amikor pedig mégis le kell mennie valamit vásárolni, vagy el kell utaznia az albérlet ügyében Sopronba, betartja a maszkviselési szabályokat és egyéb tanácsokat. Tanítás, online értekezletek, étkezés, filmek, zenék, pia – ezek szabályos-szabálytalan ritmusa tartja egybe, azért is, mert nem olyan régen szakítottak a barátjával, Brúnóval.
A világhírű norvég szerző, Karl Ove Knausgård hatkötetes autobiografikus opuszával írta be magát az irodalmi kánonba. Jelen regénye tetralógiájának záró akkordjaként, a nyár színeit, illatát, ízeit villantja fel művészi tökéletességgel. A négykötetes sorozat darabjaiban az évszakok váltakozásához igazodva a táj szépségeinek hangulatába szőtte bele az író személyes élményeit, amelyet lányának, Annénak szánt, és amelyben a világ történésein keresztül, saját élete is manifesztálódik. A nyár három hónapjának (június, július, augusztus) időrendjében haladva mutatja be azt, amit meglát ebből, az ezer színnel pompázó gazdag vegetációjú világból.
Darvasi László legújabb elbeszélésgyűjteménye az író hatvanadik születésnapja alkalmából jelenik meg a Magvető Kiadónál, s olyan mesternovellákat tartalmaz, amelyekből világosan kiderül, a szerző egyike a kortárs irodalom kiemelkedő elbeszélőinek. A szövegek bár változatos képet mutatnak, akadnak olyan visszatérő motívumok bennük, amelyek révén az írásokat mégis egységesen lehet olvasni. Ilyen motívumnak tekinthető az ironikus ábrázolásmód: amikor a szerző az esendőséget és a szánalomkeltést egyszerre hozza játékba.
Agatha Christie-t máig a krimi műfajának koronázatlan királynőjeként tartja számon az irodalmi emlékezet. Az általa megteremtett ikonikus figurák, főként Miss Jane Marple, a kiváló amatőr nyomozó, 1927-ben az írónő „A kedd esti klub” című írásában mutatkozott be először az olvasók előtt. Christie 1930-ban ismét visszatért ehhez az alakjához, ezt pedig szarkasztikus humorával, azzal indokolta, „a vénkisasszonyok is jussanak szóhoz” végre a krimikben. A mostani kötet tucatnyi szerzője, korunk elismert bestseller írói, akik nem tudták kivonni magukat a nagy előd hatása alól és továbbgondolták a kedves, falusi vénkisasszony történetét.
Auschwitzról a legtöbb olvasó a gázkamrákra asszociál, kevesen tudják, hogy a földi pokolban a szépségnek is volt helye. Ám azt nem a fogvatartott és megsemmisítésre váró emberek élvezték, hanem az SS-tisztek és más nagy hatalmú náci vezérek feleségei. A tábor mellett ugyanis a korábban varrónőként dolgozó zsidó lányok és asszonyok összeterelésével egy szabályos divatszalon működött, amely éppen a magas rangú náci feleségek fogyasztói ízlését volt hivatott kiszolgálni.
A szerző nemcsak pékmester, de a Bridgerton címmel futó romantikus és érzéki, mulattató és fordulatos áltörténelmi sorozat rajongója is egyben. Mint ilyen, szinte természetes, hogy receptekbe álmodta a filmszéria káprázatosan színes, pompás és elegáns, dekadens világát, megkreálva, hogy melyek lennének azok a finomságok, amelyeket a szexi és ármányos szereplők nagy élvezettel falatoznának, csipegetnének egy-egy estélyen, fogadáson, teadélutánon, netán egy intim együttlét során.
"A könyvem nem egy szakácskönyv, hanem konyhakönyv. Egy perspektíva, szemléletmód, egy új optika a hétköznapjaidhoz." - írja bevezetőjében Wossala Rozina, akiről ebből a kötetből kiderül, hogy nemcsak sztárszakács, de olyan rutinos háziasszony is, aki nagy kedvvel, remek ízléssel bánik az ételekkel. Érezhetően éppúgy feldobja a vásárlás, mint az éléskamra és a hűtő feltöltése, remek alapanyagok, az illatos fűszerek, a változatos ízek, a kalandos és házias fogások.
New York a felhőkarcolók, a Times Square és a Central Park városa, de nem lenne ugyanaz, mint ahogy ma ismerjük ikonikus könyvtára, a New York-i közkönyvtár nélkül. Fiona Davis az ötödik sugárút oroszlánjaihoz vezeti el olvasóit, hogy aztán a hatalmas márványoszlopok között belépjünk a világ egy legnagyobb gyűjteményébe. A regény már a könyvtár izgalmas és rejtélyes háttere miatt is felkeltheti az olvasók érdeklődését, ha ehhez hozzávesszük, hogy a nők jogai, a férfiak uralta amerikai társadalom kritikája, váratlan bűnügyek és két asszony egyéni életútja is helyet kapott a műben, a történelmileg hiteles alapokon álló fiktív művek rajongói máris elégedetten dörzsölhetik kezüket össze.
Budai Lotti áradó mesélőkedvvel varázsolja olvasói elé azt, a 18. századbeli világot, amelyben főszereplője, a francia Sophie Malon élt. A lány édesanyja nagyon szerette és ismerte a gyógynövényeket, értette is a „nyelvüket”, amelyre megtanította Sophie-t is, azonban emiatt a városka lakói gyanakodva figyelték tevékenységüket és sokan boszorkánysággal vádolták meg az édesanyát, majd, amikor ő meghalt a lányát is. Sophie édesapja, François Malon újra nősült, ebből a házasságból született meg a lány féltestvére, Gaston, aki féltékenyen figyelte az apa lánya iránti szeretetének megnyilvánulásait és mindent megtett annak érdekében, hogy „befeketítse” testvérét François előtt.
2009. július közepén költözik be az ifjú házaspár, Nina és Conrad Best a Fűzfa közbe. Úgy érzik, megcsinálták a szerencséjüket, amikor jutányos áron jutottak hozzá a házhoz, amely az amerikai kertváros egy csendes és minden tekintetben tökéletesnek tetsző utcájában áll. Azonban már beköltözésük első órájában, alaposan csalatkozniuk kell, mert a Fűzfa köz, lakóinak nyugalmát szörnyű gyilkosság korbácsolja fel. Az egyik szomszédjuk, Rob Willis reggeli sétája során egy holttestet talál az egyik bokorban. A halott fiatal lány, Chloë Church, Mike és Ruth tizenhét éves lánya.