Bertalanffy Imrétől 1874-ben fia, Bertalanffy József vette át az üzletet. Az 1867. évi kiegyezést követően sokkal szabadabban dolgozhatott. Az üzlet átvétele után korszerűsített és új felszerelést vásárolt. Az Óvoda utca 4. (ma Rákóczi Ferenc u. 6.) szám alatti helyiségekben 1876-ban üzembe helyezett vállalkozása mindenben megfelelt a kor igényeinek.

Nemcsak nyomdászként jelentős a munkássága, hanem szerkesztőként, lapkiadóként, cikkíróként is tevékenykedett, valamint irodalmi működése is jelentős. Ő adta ki az első nyomtatott megyei hírlapot, a Vasmegyei Lapokat.

Az alábbi linken – a Berzsenyi Dániel Könyvtár Vasi Digitális Könyvtár elnevezésű adatbázisában – több információit is találsz a Bertalanffy nyomdáról. Olvasd el a szócikket!

„Az újságírás szerint: minden téma jó téma, csak tudni kell megírni.” (Nógrádi Gábor)

Az újságok rohamos fejlődése és szaporodása 1830 után indult meg. A távíró és a vasutak által gyorsított postaforgalom megkönnyítette a hírek, azaz hírlapok közönséghez jutását. A hírlapok szaporodása jó hatással volt a folyóiratok terjedésére is. Egymás után jelentek meg a tudományos, szépirodalmi és ismeretterjesztő lapok, az új technikai eljárások pedig lehetővé tették a sajtó tömegessé válását. Az iskolázottság terjedésével az olvasótábor és növekedett.

A magyar hírlapirodalom csak nehezen indult, mivel az osztrák császári politika nem akart konkurenciát a német nyelvű lapoknak. Ezért a cenzúra, ahol tudta, megakadályozta terjedését, de azért voltak kivételek. Például az 1787-ben indított Magyar Kurir vagy a Széchenyi István kezdeményezésére 1832-ben megindított Jelenkor. Az 1848-ban kivívott sajtószabadság nagy lendületet vitt a hírlapéletbe, de leverése után a szigorú cenzúra egyetlen napilapot engedélyezett, a Pesti Naplót. A kiegyezés után indult sok, máig jelentős, vagy most is megjelenő lap, amikor a sajtó újra szabaddá vált. Ilyenek voltak az 1872 óta létező Népszava, vagy az 1878-tól megjelenő Pesti Hírlap, amelynek szerkesztői, munkatársai voltak Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Molnár Ferenc és Jókai Mór.

A Vasmegyei Lapok semmiben sem maradt el az országos lapok mögött. A vármegyei élet aprólékos bemutatása mellett üzleti tudósítások, kereskedelmi, ipari érdekességek, aktualitások egyaránt megtalálhatóak voltak benne. Az először heti egyszer, majd heti kétszer kiadott újságban rendszeresen megjelentek a helyi közéletről szóló tudósítások. Írt a színházi előadásokról, társasági eseményekről, valamint az országos és világi fontosabb történésekről. Közölte a piaci árakat, a vasúti menetrendet, a postakocsi közlekedését. Csarnok című rovatában természettudományokkal, egészségtannal, történelemmel foglalkozott. Versek, tárcák, szépirodalmi munkák, sőt műfordítások is színesítették. 1882-től politikai és vegyestartalmú lappá alakult.

Sok értékes, történeti vonatkozású cikket közölt. Rendszeresen tudósított a régészeti egylet és a levéltár kutatásairól. Híranyaga megbízható forrása megyénk kultúrtörténetének, társadalomtörténetének. A kitűnő szerkesztés ellenére a lapot 1896 januárjában bekebelezte a tőkeerősebb Vasvármegye.

A nyomdában több kalendárium is napvilágot látott.

„A kalendárium nyomtatott naptár. … A rendszeres magyar kalendárium-nyomtatás csak a 16. sz. végén indult meg. … A kalendáriumok hagyományosan két részből állottak: a naptárból meg az oktató és olvasmányos részből, az úgynevezett Prognosztikonból. A naptári részben, a lapok alján az egyes hónapokra vonatkozó rigmusok, a második részben pedig a tulajdonképpeni csillagászati ismeretterjesztésen kívül krónikát, időjárási megfigyeléseket, politikai eseményeket és jövendöléseket jegyeztek fel; járványokról, hitbéli dolgokról, sokadalmak, vásárok helyéről és idejéről, postajáratokról tudósított a naptárkészítő. … A kalendáriumok történeti és néprajzi értékét nem is a nyomtatott szövegek, hanem az üresen hagyott lapokra írt gazdasági (a gazdálkodás módjára, az időjárásra, adásvételi ügyekre vonatkozó), történelmi eseményeket rögzítő és értékelő személyes bejegyzések, naplók adják."^[4]

A nyomda 1910-ben szűnt meg.