Életünk 2023. 2. szám

 

 „A szó egy tartomány,
burjánzó, tág vidék,
hol kép, máshol homály –
sejlőn vibrál a lég.” (Szauer Ágoston: Jelentés)

Debreczeny György és Kulin Borbála egy-egy költeménye keretes szerkezetbe foglalja a kötet tartalmát, melyből a teljesség igénye nélkül szemezget ajánlóm. Patak Márta írónő két novellája rendkívül sötét és komor témát igyekszik alaposan körüljárni. Fiatalkorúak által elkövetett brutális bűncselekmény láthatatlan szemtanúi leszünk, nincs lehetőség a cselekmény alakulásának befolyásolására, megtörténik, és kész. A KSH bűnügyi statisztikája szerint Magyarországon 2022-ben 7942 volt a száma a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményeknek. A további bontásból kiderül, hogy nőtt a 14-17 évesek körében a személy elleni bűncselekmények előfordulása hazánkban. Fábián László A keselyű néma árnyéka: kísértések kora címmel indította el az előző lapszámban érdekfeszítő regényének részletközlését. A bevezetőben megismerkedünk a gondolkodás higiéniájával, mely arra a befolyásolhatatlan objektivitásra reflektál, amely nagyon kellene, ám nagyon is hiányzik a mai közgondolkodásból. „Valamiféle kékhalál, templom, de legalábbis palota épül a semmiből – fölfényelve szóragyogással, frázishullámokkal, semmi és senki nem szavatolja hitelességét, nem teremti meg alkalomadtán a tisztes visszavonulás, a szerény visszavonulás lehetőségét, a szavahihetőség maradék sanszát; önteltség elnémítja a kritikát”. Gondolatai akár kapaszkodót adhatnak jelenünk higgadt értelmezéséhez. A plakát sokpéldányos mű, a dekollázs pedig egyedi. A plakátnak valójában nincs első példánya, hacsak nem a nyomdagépből elsőre kikerült darabot tekintjük annak. De minden egyes nyomatnak külön történetet ad Géczi János, aki negyven éve a street art kedvelőjeként plakátok  újragondolásával készít dekollázsokat, melyek a februári lapszám részbeni illusztrációi is. Az Életünk kedvenc rovata az interjú, mely időről-időre összekapcsolja az olvasót a kulturális és tudományos különlegességek világával. Ez alkalommal Perger Éva beszélgetett dr. Kelemen Mária magyar lektorral. Szauer Ágoston idén hatvanéves, ahogy e periodika is. Első zsengéit Tatay Sándor író – rokona – javaslatára indította el a publikálás útján. 1986-ban kereste meg Ambrus Lajos akkori főszerkesztőt verseivel, akinek nagyon megtetszett stílusa, buzdította továbbiak beadására. Azóta szerepelt 17 antológiában, számos irodalmi díjban részesült, és természetesen rendszeresen publikál a Bárka, a Dunatükör, az Életünk, a Magyar Napló, a Napút, a Parnasszus és a Pannon Tükör folyóiratokban. Főállásban a szombathelyi Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető tanára. Elmondása szerint a költemények megalkotására a szorgalmi időszakon kívül jut lehetősége. Az idősebb generáció számára mindig nagy megnyugvást okoz, ha látja, van, aki átveszi a stafétát. Az olvasó és a költő nagy örömére fia, Szauer Dániel a hatvanéves évfordulón hat költeménnyel gazdagítja a lapszámot. Ennél szebb ajándék nem is kell. A versek terjedelem tekintetében követik az apai útmutatást, miszerint „Egy sornyi vers elég, legtöbb a hallgatás” (Szauer, 2022.). Szauer Ágoston legutóbb megjelent Körülírás (2022) című verseskötetének céljaként fogalmazta meg a harmónia megteremtését önmagunkkal és a világgal. Az ifjabb Szauer versei az önsegítő folyamatok eszközei lehetnek. Segítenek megélni például az őszi falevél lehullásának rövid, ám mély mondandót tartogató pillanatát (Nemes Nagy Ágnes Fák című verse jut eszünkbe), a nádason átszűrődő holdfény jelenségeit, melyek megfigyeléséhez le kell lassítani, jelen kell lenni, oda kell figyelni. E sorok szerzője szerencsés alkat, mintha már tudná, arra van időnk, amire akarjuk. Az „egy percre”, „nem hagyhatom, hogy szűnjön”, „hirtelen”, „tovább halad” stb. – sorokkal érzékelteti, a csoda néha csak egy pillanat. Az időt jól kell menedzselni, ám ezt nem csak felgyorsulva lehet. Így is, úgy is elmúlunk, végül mire fogunk emlékezni? Az egész rohanó életünkből „az óralap marad csupán”. A Szauer-versek szakítanak időt a jelenségek megfigyelésére, a pillanatok megélésére. Ezek talán a legjobb tanácsok, amit felgyorsult, helyenként katasztrófafilmre emlékeztető világunkban megfogadni érdemes. Csupa jó és jelenre rímelő téma, melynek várjuk a folytatását. A kötet további szerzői: Kelemen Erzsébet, Száraz Miklós György, Zalán Tibor, Bálint Zsolt, Csontos Mária, Brém-Nagy Ferenc, Farkas Gábor, Kocsis Gábor, Balogh Róbert, Sarusi Mihály. A szám illusztrációit a Berzsenyi Dániel Könyvtár A vers világa pályázatának alkotásaiból válogatták.

Ajánlja: Spiegler-Kutasi Nikoletta