Hévíz
Ha azt kapnánk feladatul, hogy Hévíz város nevével kapcsolatosan szabadon asszociáljunk, szinte egyből a gyógyvíz, a fürdő jutna eszünkbe. 1992-ben azonban Hévíz Város Önkormányzata egy másik irányba is elkötelezte magát, ez pedig nem volt más, mint a kortárs irodalom. De vajon miért akar a gyógytaváról híres város a kultúra városává válni? Nos, a válasz természetesen a történelemben keresendő. A hévízi fürdőélet kezdetektől vonzotta – csakúgy, mint más pihenésre, kikapcsolódásra vágyó embert – az irodalom neves képviselőit is. Megfordult Hévízen többek között Berzsenyi Dániel, Karinthy Frigyes, Jászai Mari, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc és még sokan mások. Így mindjárt érthető is a párhuzam. Kellett tehát a kultúrát, irodalmat népszerűsítő folyóirat, mely emléket állít és egyben a jövőbe mutat. Az önkormányzat támogatásának köszönhetően a lap 2012-ben megújult és mára már országos elismertségnek örvend. Cserna-Szabó András József Attila-díjas író a lap indulásától fogva szerkeszti a lapot, 2018-tól pedig főszerkesztője. A szerkesztőbizottság jelenlegi tagjai: Hinger Tamás irodalomtanár, Őry Rózsa polgármesteri kabinetvezető, Szálinger Balázs József Attila-díjas és Fehér Renátó Zelk Zoltán-díjas költő. Utóbbi neve azért is ismerősen csenghet, mert 2018-ban könyvtárunk szervezésében a fiatal tehetségeket bemutató Bájoló rendezvénysorozat vendége is volt.
A Hévíz folyóirat Zala megyei, országos kötődésű, sőt a határon túli íróknak is teret enged. A Nyílt víz rovat célja a kortárs, sokszor első közléssel jelentkező írók, költők bemutatása. A nyílt jelző egyben a szerkesztői nyitottságot is jelképezi, hisz mind műfaj, mind pedig stílus tekintetében rendkívül változatos kínálatot biztosít. Olyan írók, költők versei, novellái jelentek meg eddig, mint például Háy János, Borbély Szilárd, Fehér Béla, Péntek Imre, Gerlóczy Márton, László Noémi stb. A legfrissebb, januári számban pedig Bödőcs Tibor, Térey János, Szlukovényi Katalin, Nagy Gabriella és még sokan mások.
A Hullámverés rovatba rendszerint ajánlók, kritikák, irodalmi alkotások olvasata során született reflexiókat összefoglaló írások kerülnek be. Természetesen a januári számban kiemelt helyet foglal el a 100 éve elhunyt Ady Endre költészete, valamint halálának harmincadik évfordulója kapcsán Weöres Sándor lírája is.
Különösen szímpatikus, hogy a szerkesztők az irodalmat kicsit bulvárosabb, fogyaszthatóbb, ugyanakkor minőségi szakmai elveknek hátat nem fordítva kínálják. Illusztrációk, grafikák, sőt plakát is gazdagítja a számokat. A januári számban a két évfordulós portréja került a mellékletbe.
Az Öböl blokk kimondottan olyan irodalmi, irodalomtörténeti vonatkozásokat tartalmazó verseket, novellákat, történeti szakmai cikkeket tartalmaz, melyek tágabb értelemben Nyugat-Dunántúlhoz, szűkebb értelemben Hévíz városához kapcsolódnak. A januári számban Mary Victoria Hamilton hercegnő – férje Festetics Tasziló gróf – tragikus, a keszthelyi Festetics kastélyban bekövetkező halálának történetét rekonstruálja dr. Szabó András nyugalmazott szülész-nőgyógyász, orvostörténész.
Még egy igazán kedves rovatra hívnám fel a figyelmet, mely bár a januári számban most nem szerepel, a korábbiakban azonban igen, s remélhetőleg ezt követően is bekerül. Ez a Hajószakács, mely alapvetően gasztro témájú esszéket, novellákat, történelmi kitekintésű írásokat tartalmaz. Ha veszik a fáradságot és belelapoznak a korábbi számokba, megállapíthatják, hogy Cserna-Szabó András igazán elemében van ebben a rovatban.
Az olvasótermünkben elérhető folyóiratot azoknak ajánlom, akik az ismert nevek és a helyi szerzők mellett szívesen olvasnának irodalomtörténeti csemegéket vagy akár gasztronómiai témájú hangulatos novellákat. Remélem, ehhez kellőképpen meghoztam a kedvüket, és ettől fogva már nemcsak az európai hírnévnek örvendő gyógyvíz, hanem a kultúra, az irodalom is eszükbe jut Hévíz hallatán.
A folyóirat 1993-2018. közötti számai olvashatók az Arcanum Digitális Tudománytár oldalán, a 2012-2016. közötti időszak lapszámai pedig a hévízi önkormányzat weblapján.
Ajánlja: Spiegler-Kutasi Nikolett