Thomas Snégaroff: Putzi

Érdekes és kétségkívül ellentmondásos figura volt Ernst Hanfstaengl (1887-1975). Münchenben született, egy német üzletember és egy amerikai nő gyermekeként. A lehető legjobb anyagi körülmények között nőtt fel, tanulmányait pedig a Harvardon folytatta. Ott alapított családot, és jó barátjának számított Franklin Delano Roosevelt is, akivel kiváló zongoratudása révén ismerkedett meg. Immár sikeres üzletemberként, 1922-ben tért vissza Németországban, és nem sokkal később Hitler bűvkörébe került (részt vett például az NSDAP gyűlésein a Bürgerbräukellerben), sőt egyik legfőbb bizalmasa lett. „Putzi”, ahogy mindenki emlegette, Hitlert tartotta a kiválasztottnak, akiben nemcsak a német nép, hanem az egész világ jövőjét látta. Érdekes életrajzi adalék: ő bújtatta a Führert pár napig a sikertelen puccskísérlete után, és a felesége, Helene beavatkozására volt szükség, hogy Hitler ne lője le magát kétségbeesésében. A börtönbüntetés után barátságuk csak elmélyült, ami részben annak köszönhető, hogy az üzletember nagylelkűen támogatta a pártot, valamint pénzt adott a Mein Kampf kiadására, valamint a Völkischer Beobachter nevű pártlap megjelentetésére is. 1931-ben kinevezték az NSDAP külföldi sajtóért felelős irodájának élére, melynek keretében beutazta fél Európát és az Egyesült Államokat, hogy jobb képet fessen fel a náci pártról. A források szerint hazafias dalokat is írt, sőt állítólag neki köszönhető a „Sieg Heil!” köszöntési formula. Az 1933-as hatalomátvételt követően nem sokkal, szép fokozatosan, de kegyvesztetté vált. Ebben nagy szerepe volt Goebbelsnek, aki elérte Hitlernél, hogy hosszabb időre ismét Amerikába küldje őt. A hosszú kések éjszakáját követően azonban hazarendelték, és immár a Führer közölte vele, hogy kényelmetlenné vált a jelenléte, részben azért, mert több vezető politikusról – köztük magáról Hitlerről – és katonatisztekről voltak kompromittáló információi, részben mert egy angol újságban jelent meg róla egy cikk, miszerint Hitler „intim” barátja. A berlini olimpián még részt vett, majd Spanyolországba küldték, hogy a francóistákat támogassa. Oda azonban nem érkezett meg. Időben vette észre, hogy cselből a köztársaságiak területén akarják ejtőernyővel ledobni, így visszafordíttatta a gépet, és Lipcsén majd Svájcon keresztül Angliába ment. Itt többször is megszólalt, immár elítélve Hitler rendszerét. A második világháború elején a britek letartóztatták, egy ideig egy kanadai internáló táborban volt. Előtte még biztonságba helyezte a nácikat kompromittáló iratait, melyeknek nagy szerepe volt abban, hogy Roosevelt később kihozza őt a táborból, hogy a tanácsadója legyen és meglátásaival segítse az OSS munkáját. „Dr. Sedgwick” fedőnéven számos jelentést írt a náci vezetőkről, köztük egy hatvannyolc oldalas összefoglalót Hitlerről, melyet az amerikaiak pszichológiai elemzésekhez használtak fel. ’44-ben rövid időre visszatért Angliába (az elnökválasztás miatt vált kényelmetlenné Roosevelt számára), majd a háború után visszaköltözött Németországba. 1946-ban egy rövidebb időre ismét letartóztatták, több tábort is megjárt, míg végül hivatalosan tisztázták a náci vádak alól. Visszatért a családi cégbe, ám kerülte a nyilvánosságot. 1957-ben még kiadta az emlékiratát, melyben azt bizonygatta, hogy ő mindent elkövetett annak érdekében, hogy Hitler ne váljon Hitlerré, a memoár azonban visszhangtalan maradt. 1975-ben hunyt el, müncheni házában. / Forrás: www.kello.hu

Jelzet: S 68

Megnézem a Moly.hu-n is.