Sorozatgyártott homlokzatok: wagrami épületkerámiák Szombathely építészetében | előadás és rendhagyó tárlatvezetés
A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubjának programja. A tárlat finisszázsaként megtartott rendezvény előadója a kiállítás összeállítója, Pintér Bálint művészettörténész.
Szombathely belvárosában sétálva, a romantikus és a historizáló épületek díszeit csodálva nem is gondolnánk, hogy a durva vakolat- és festékrétegek alatt legtöbbször Victor Brausewetter világhírű – Bécs melletti (wagrami) – gyárának terrakottái rejlenek. Ezek a kerámiamotívumok, amelyek a város több épületén megtalálhatók, feltűnnek osztrák, horvát, szlovák, olasz homlokzatokon is. Ennek magyarázata a sorozatgyártásban rejlik. A homlokzati díszek tömegtermelése új fejezetet nyitott az építészetben, az üzemek költséghatékonyan és gyorsan tudtak a kor divatjának megfelelő, időtálló elemeket előállítani. Ezt az újszerű építészeti díszítésmódot a wagrami terrakottagyárnak köszönhetően már jóval a Zsolnay-gyár előtt széles körben alkalmazták Magyarországon. A korszak jeles építészei – Ludwig Förster és Ybl Miklós – mellett a vidéki építőmesterek is nagy számban rendeltek kerámiákat az üzemből. A wagrami terrakották a gyár földrajzi elhelyezkedése, ill. az osztrák tervezők jelenléte révén igen korán, már az 1840-es években megjelenhettek Szombathely építészetében és népszerűségük a dualizmus korában sem csökkent. A reprezentatív épületek és az egyszerű lakóházak homlokzatdíszei mellett komplett kisarchitektúrákkal is találkozhatunk, a wagrami üzem jelentősen hatott a város romantikus és historizáló arculatára.
A számtalan érdekességet felvillantó előadás és rendhagyó tárlatvezetés során Pintér Bálint sorra veszi Szombathely kerámiadíszes épületeit a legkorábbi ismert példáktól a Szent István park elpusztult neoreneszánsz szökőkútjáig.
Szombathely belvárosában sétálva, a romantikus és a historizáló épületek díszeit csodálva nem is gondolnánk, hogy a durva vakolat- és festékrétegek alatt legtöbbször Victor Brausewetter világhírű – Bécs melletti (wagrami) – gyárának terrakottái rejlenek. Ezek a kerámiamotívumok, amelyek a város több épületén megtalálhatók, feltűnnek osztrák, horvát, szlovák, olasz homlokzatokon is. Ennek magyarázata a sorozatgyártásban rejlik. A homlokzati díszek tömegtermelése új fejezetet nyitott az építészetben, az üzemek költséghatékonyan és gyorsan tudtak a kor divatjának megfelelő, időtálló elemeket előállítani. Ezt az újszerű építészeti díszítésmódot a wagrami terrakottagyárnak köszönhetően már jóval a Zsolnay-gyár előtt széles körben alkalmazták Magyarországon. A korszak jeles építészei – Ludwig Förster és Ybl Miklós – mellett a vidéki építőmesterek is nagy számban rendeltek kerámiákat az üzemből. A wagrami terrakották a gyár földrajzi elhelyezkedése, ill. az osztrák tervezők jelenléte révén igen korán, már az 1840-es években megjelenhettek Szombathely építészetében és népszerűségük a dualizmus korában sem csökkent. A reprezentatív épületek és az egyszerű lakóházak homlokzatdíszei mellett komplett kisarchitektúrákkal is találkozhatunk, a wagrami üzem jelentősen hatott a város romantikus és historizáló arculatára.
A számtalan érdekességet felvillantó előadás és rendhagyó tárlatvezetés során Pintér Bálint sorra veszi Szombathely kerámiadíszes épületeit a legkorábbi ismert példáktól a Szent István park elpusztult neoreneszánsz szökőkútjáig.
2023. március 17.