Mihályi Balázs - szabó Balázs: Titkos bunkerek
A gazdagon illusztrált, precízen dokumentált, album formátumú tanulmánykötet a mai Magyarország területén 1917-től épült bunkerek – azaz föld alatti életvédelmi létesítmények – történetét és jelenlegi állapotát mutatja be. A szerkesztő Mihályi Balázs a kötet előszavában a laikusok számára is érthetően tisztázza, milyen típusai léteznek a bunkereknek, úgymint légvédelmi óvóhelyek, beton tüzelőállások, rejtett katonai vezetési pontok, föld alatti raktárak, üzemek stb. A négy fő részbe osztott 22 tanulmány elsősorban történeti és építészeti szempontból mutatja be a különböző funkciójú bunkereket, számos fotó, tervrajz, magyarázó ábra, dokumentummásolat kíséretében. Az első rész (Óvóhelyek története) öt írása nemzetközi perspektívában tekint vissza és körbe, hogy az I. világháború időszakától kezdve Európában hol épültek bunkerek, milyen típusaik alakultak ki. Külön tanulmány foglalkozik a metróalagutak (London, Moszkva) óvóhelyként történő alkalmazásáról, és három dolgozat részletezi a bunkerek típusait. A második rész (Óvóhelyek a budai várban) a budavári barlangrendszer védelmi célú hasznosításának történetét dolgozza föl, az Országos Villamos Teherelosztó központjától a turistalátványosságként ismert Sziklakórházon át a Vár alatti alagút óvóhelyéig. A harmadik egység (Óvóhelyek Budapesten) öt fővárosi óvóhelyet ír le, mint a Parlamenthez kapcsolódó, a Kossuth tér és a Szabadság tér között húzódó alagútrendszert, vagy a 2. és 3. metróvonalak járatait, illetve a budafoki és kőbányai pincerendszereket. Az utolsó rész (Óvóhelyek a vidéki Magyarországon) kilenc objektum történetének, építésének, hasznosításának, máig tartó sorsának bemutatása. Az olvasók megismerhetik Szálasi Ferenc nyugat-magyarországi bunkereit, a gödöllői kastély óvóhelyét, a lillafüredi légvédelmi vezetési pontot, vagy a szovjetek tótvázsonyi atomfegyver-raktárát. A helyismereti szempontból is fontos kiadvány valamennyi tanulmánya egységes fölépítésű, a szerzők föltárják az építés előzményeit, a tervezés szempontjait, az építés folyamatát, leírják az objektum működését, sorsának máig tartó alakulását. / Forrás: www.kello.hu
Jelzet: 725 T 56
A gazdagon illusztrált, precízen dokumentált, album formátumú tanulmánykötet a mai Magyarország területén 1917-től épült bunkerek – azaz föld alatti életvédelmi létesítmények – történetét és jelenlegi állapotát mutatja be. A szerkesztő Mihályi Balázs a kötet előszavában a laikusok számára is érthetően tisztázza, milyen típusai léteznek a bunkereknek, úgymint légvédelmi óvóhelyek, beton tüzelőállások, rejtett katonai vezetési pontok, föld alatti raktárak, üzemek stb. A négy fő részbe osztott 22 tanulmány elsősorban történeti és építészeti szempontból mutatja be a különböző funkciójú bunkereket, számos fotó, tervrajz, magyarázó ábra, dokumentummásolat kíséretében. Az első rész (Óvóhelyek története) öt írása nemzetközi perspektívában tekint vissza és körbe, hogy az I. világháború időszakától kezdve Európában hol épültek bunkerek, milyen típusaik alakultak ki. Külön tanulmány foglalkozik a metróalagutak (London, Moszkva) óvóhelyként történő alkalmazásáról, és három dolgozat részletezi a bunkerek típusait. A második rész (Óvóhelyek a budai várban) a budavári barlangrendszer védelmi célú hasznosításának történetét dolgozza föl, az Országos Villamos Teherelosztó központjától a turistalátványosságként ismert Sziklakórházon át a Vár alatti alagút óvóhelyéig. A harmadik egység (Óvóhelyek Budapesten) öt fővárosi óvóhelyet ír le, mint a Parlamenthez kapcsolódó, a Kossuth tér és a Szabadság tér között húzódó alagútrendszert, vagy a 2. és 3. metróvonalak járatait, illetve a budafoki és kőbányai pincerendszereket. Az utolsó rész (Óvóhelyek a vidéki Magyarországon) kilenc objektum történetének, építésének, hasznosításának, máig tartó sorsának bemutatása. Az olvasók megismerhetik Szálasi Ferenc nyugat-magyarországi bunkereit, a gödöllői kastély óvóhelyét, a lillafüredi légvédelmi vezetési pontot, vagy a szovjetek tótvázsonyi atomfegyver-raktárát. A helyismereti szempontból is fontos kiadvány valamennyi tanulmánya egységes fölépítésű, a szerzők föltárják az építés előzményeit, a tervezés szempontjait, az építés folyamatát, leírják az objektum működését, sorsának máig tartó alakulását. / Forrás: www.kello.huJelzet: 725 T 56
2024. január 05.