Lars Elling: A tóvidék hercegei
Lars Elling A tóvidék hercegei című regénye a Typotex Kiadónál jelent meg. A kérész szárnya – olvashatjuk a regény felütésében – "mely addig csillogó vitorlaként egyenesen a levegőbe meredt, lelapul, és a vízfelszínhez tapad, a halál pillanatában apró keresztet formáz, ily módon állítva tünékeny emléket önmagának." A norvég tóvidék apró rezdüléseinek költői látomásából fejlődik ki a tragédiákkal átszőtt családtörténet. Akárcsak a végtelen kiterjedésű norvég erdők, a múlt sűrűjéből is lappangó titkok kerülnek felszínre, méghozzá a testvéri szeretet problematikáján keresztül. A tizenéves Filip szüleivel és nagyapjával él, közvetlen szomszédjuk pedig a nagypapa testvére. A két idős ember között évtizedes csend, hallgatás feszül, egymással nem beszélnek. A fiú haldokló nagyapja történeteit kezdi hallgatni, és hamar kiderül számára, hogy a papa gyerekkora különösen furcsa volt. Az is kezd számára felsejleni, hogy a két idős ember miért nem beszél egymással. Mint megtudja, az első világháború idején a testvérpárt édesapjuk, a "Császár" nyaranta a természetbe zavarta, hogy megedződjenek és életképessé váljanak. Ezen időszakokban a gyerekek utazókkal, rönkúsztatókkal és más munkásokkal találkoztak, ám magukat kezdik az erdő urainak tartani. Vadásznak, horgásznak és élelmet gyűjtenek, közben pedig magukról és a világról elmélkednek. Az ínséges körülmények miatt szoros szövetség alakul ki köztük, ám egy napon történik valami, ami örökre elhasítja őket egymástól... A regény különösen szép, letisztult, mégis költői, szinte balladai nyelvezeten szólal meg. Kirajzolódik belőle az északi ember egzisztenciális felfogása, konfliktusai és elemi kötődése a természethez. Magas szépirodalmi értéket képvisel a regény, ebből kifolyólag a kortárs világirodalom vájt fülű olvasóinak ajánlható. / Forrás: www.kello.hu
A kölcsönözhetőség ellenőrzése és további információk
Lars Elling A tóvidék hercegei című regénye a Typotex Kiadónál jelent meg. A kérész szárnya – olvashatjuk a regény felütésében – "mely addig csillogó vitorlaként egyenesen a levegőbe meredt, lelapul, és a vízfelszínhez tapad, a halál pillanatában apró keresztet formáz, ily módon állítva tünékeny emléket önmagának." A norvég tóvidék apró rezdüléseinek költői látomásából fejlődik ki a tragédiákkal átszőtt családtörténet. Akárcsak a végtelen kiterjedésű norvég erdők, a múlt sűrűjéből is lappangó titkok kerülnek felszínre, méghozzá a testvéri szeretet problematikáján keresztül. A tizenéves Filip szüleivel és nagyapjával él, közvetlen szomszédjuk pedig a nagypapa testvére. A két idős ember között évtizedes csend, hallgatás feszül, egymással nem beszélnek. A fiú haldokló nagyapja történeteit kezdi hallgatni, és hamar kiderül számára, hogy a papa gyerekkora különösen furcsa volt. Az is kezd számára felsejleni, hogy a két idős ember miért nem beszél egymással. Mint megtudja, az első világháború idején a testvérpárt édesapjuk, a "Császár" nyaranta a természetbe zavarta, hogy megedződjenek és életképessé váljanak. Ezen időszakokban a gyerekek utazókkal, rönkúsztatókkal és más munkásokkal találkoztak, ám magukat kezdik az erdő urainak tartani. Vadásznak, horgásznak és élelmet gyűjtenek, közben pedig magukról és a világról elmélkednek. Az ínséges körülmények miatt szoros szövetség alakul ki köztük, ám egy napon történik valami, ami örökre elhasítja őket egymástól... A regény különösen szép, letisztult, mégis költői, szinte balladai nyelvezeten szólal meg. Kirajzolódik belőle az északi ember egzisztenciális felfogása, konfliktusai és elemi kötődése a természethez. Magas szépirodalmi értéket képvisel a regény, ebből kifolyólag a kortárs világirodalom vájt fülű olvasóinak ajánlható. / Forrás: www.kello.huA kölcsönözhetőség ellenőrzése és további információk
2026. február 25.