Laetitia Duveau: Nem bátorság kérdése
A jelen futó mentálihigiénés trendek közül az egyik legjelentősebb, legfontosabb az önelfogadás, kompenzálva azokat a gyakorlatilag teljesíthetetlen elvárásokat, amelyekkel a mindenkori divathullámok keserítették meg korábban az életet. A szerző (és illusztrátor alkotótársa) ebben a kötetben a nőkhöz szól, azzal a szándékkal, hogy ne csak elfogadtassa, hanem meg is szerettesse velük a testüket - pontosan úgy, ahogy a természet megteremtette, és amilyenné az élet normális folyamatai formálják. Előszavában kiemeli, hogy a nőiesség mellé a sokszínűség fogalmát rendeli, és azt is, hogy a legfontosabb igazi önmagunk tisztelete és szeretete - ahelyett, akinek lennünk "kellene". Az első részben - in medias res - a női nemi szervekkel és a mellbimbóval foglalkozik, felhívva mindenki figyelmét arra, hogy ezek természetes és így szeretetre, csodálatra méltó dolgok. A folytatásban hasonló szellemben ír a különféle testi jegyekről (striák, szőrzet, bőrhibák) és súlyról; a szexualitás felszabadult megéléséről; a valódi változásról - lélek és elme, önelfogadás és öngondoskodás szintjén; a betegség állapotának megéléséről; a "reprodukciós szabadságról" - kitörve a patriarchális megszokások keretei közül; a társadalmi sztereotípiáktól való megszabadulásról; végül pedig a menstruációról. A haladó szellemű, szókimondó, gondolkodásra és változtatásra késztető kötet elsősorban a tizen- és huszonéves korosztálynak való, de tanulságos olvasmánya lehet idősebb korosztálynak, sőt "nem nőknek" is. / Forrás: www.kello.hu
Jelzet: 613 D 99
A jelen futó mentálihigiénés trendek közül az egyik legjelentősebb, legfontosabb az önelfogadás, kompenzálva azokat a gyakorlatilag teljesíthetetlen elvárásokat, amelyekkel a mindenkori divathullámok keserítették meg korábban az életet. A szerző (és illusztrátor alkotótársa) ebben a kötetben a nőkhöz szól, azzal a szándékkal, hogy ne csak elfogadtassa, hanem meg is szerettesse velük a testüket - pontosan úgy, ahogy a természet megteremtette, és amilyenné az élet normális folyamatai formálják. Előszavában kiemeli, hogy a nőiesség mellé a sokszínűség fogalmát rendeli, és azt is, hogy a legfontosabb igazi önmagunk tisztelete és szeretete - ahelyett, akinek lennünk "kellene". Az első részben - in medias res - a női nemi szervekkel és a mellbimbóval foglalkozik, felhívva mindenki figyelmét arra, hogy ezek természetes és így szeretetre, csodálatra méltó dolgok. A folytatásban hasonló szellemben ír a különféle testi jegyekről (striák, szőrzet, bőrhibák) és súlyról; a szexualitás felszabadult megéléséről; a valódi változásról - lélek és elme, önelfogadás és öngondoskodás szintjén; a betegség állapotának megéléséről; a "reprodukciós szabadságról" - kitörve a patriarchális megszokások keretei közül; a társadalmi sztereotípiáktól való megszabadulásról; végül pedig a menstruációról. A haladó szellemű, szókimondó, gondolkodásra és változtatásra késztető kötet elsősorban a tizen- és huszonéves korosztálynak való, de tanulságos olvasmánya lehet idősebb korosztálynak, sőt "nem nőknek" is. / Forrás: www.kello.huJelzet: 613 D 99
2024. április 08.