Életünk 2024. 3. szám

Hegedűs Gyöngyi eredeti szakmáját tekintve orvos, aki fehér köpenyében kiemelkedik a kórház folyosóján várakozó szürke tömegből. Ő a mindennapok hőse, aki gyógyít, aki reményt ad. Az költészete azonban sokkal visszafogottabb, a háttérből jól megfigyelt pillanatokat örökít meg, melyeket aprólékosan megkomponálva nyújt át olvasóinknak, akár csak egy betegség tüneteinek kezelésére szolgáló orvosság receptjét. Ezen felül még Bobory Zoltán, Farkas Gábor, B. Tóth Klára kínálja olvasásra költeményeit. „Mióta Nietzsche bejelentette halálát, azóta Isten fogalma egyre üresebbé vált.” Fábián László Kirebbentek az angyalok az Édenből című esszészerű írásában kérdésfelvetésével ismét elgondolkodtatja az olvasót: ezúttal azt kívánja ókori és modern kori gondolkodók tanait egybeöntve alátámasztani, miért nem érdemes istenhit nélkül élni. Czakó Gábor (1942 – 2024) Kossuth-díjas magyar írótól, képzőművésztől egy-egy szövegemlékkel búcsúznak pálya- és alkotótársai: Kulin Ferenc, Fábián László, Bálint Zsolt, Exler Norbert, Juhász Zoltán, Babos Tamás, Alexa Károly, Szőnyi Szilárd. Küldetés-Stációk címmel nyílt kiállítása Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművésznek a szombathelyi Agora Művelődési és Sportház Galériájában. Ez jó apropót adott Péntek Imrének, hogy egy új, aktuális képet adjon a „kilencvenes években előkerült” festőművész életművének mondanivalójáról. „Tóth Csaba narratívája élénk, változatos elemekkel dolgozik, és hagyományra alapoz. Nem másol, érint, keresi az összefüggéseket, amelyek képesek áthatni a kételkedő szellemet is. Újfajta ikonosztáz ez: a hívő lélek merészkedik az ismeretlen tartományba, hogy elhozza az új tapasztalást. S kimondja azt, amire nagy szüksége van a bizonytalanoknak.” Kemenes Géfin László Szombathelyen született 1937 októberében. Celldömölkön tanult, majd 1956-ban Kanadába emigrált. 1998-tól Hollandiában élt. 1966-ban a Magyar Műhely adta közre Jégvirág című kötetét, 1969-ben jelent meg Zenit, 1974-ben Pogány diaszpóra, 1978-ban Fehérlófia című verseskönyve. A két utóbbi az Amerikai Magyar Írók kiadásában. „Amit gondolok kozmikus öröm, / amit érzek, teremtés logikája. / Együtt sajogni az Úrt tartó Úrral: / ez a kiváltságom, ez a jutalmam.” (Hódolat Tinódi Lantos Sebestyénnek). Alexa Károly irodalomtörténész, az Életünk folyóirat főszerkesztője személyes élményeivel búcsúzik a költőtől, műfordítótól, esszéírótól. Kovács István elismerő gondolatait olvashatjuk Lőkös István: Trianon után. A tovább élő croato-hungarus tudat című kötetéről. Lőkös István közel tíz éven át ismertette a horvát-magyar irodalmi kapcsolatok történetét.
 

Ajánlja: Spiegler-Kutasi Nikoletta