Életünk 2022. 8. szám
Pete György, az Életünk folyóirat néhai főszerkesztőjéhez kanyarodunk vissza. Hiszen ha egy olyan rejtélyekkel, talányokkal teli, ugyanakkor felejthetetlen anekdotákat generáló személy távozik, felmerül a kérdés, mi maradt utána. Hagyatékából kerültek ki még sosem látott fényképek, és egy meg nem jelent, a folyóirat történetét bemutató kötet rendhagyó bevezető szövege is. Egyfajta ismertető, ám a tervezett tartalomjegyzékből kiderül, hogy Pete az Életünk keletkezési körülményeivel, a háború utáni helyzet leírásával, kiadványok bemutatásával indította volna. Remélhetőleg az írásos hagyaték feldolgozásának eredménye egy kötet lesz. Alexa Károly Képregénye illusztris személyeket – többek között Szilárdi Jánost, Fábián Lászlót, Csurka Istvánt, Berkes Erzsébetet, Törőcsik Marit – ábrázoló asztaltársaságról készült fotósorozat, mely még azokból az időkből származik, amikor a kultúra összenemzeti ügy volt. Ha Fábián László nevét olvassuk, megszoktuk, hogy alaposan meghivatkozott tanulmányra, vagy esetleg közérdeklődés középpontjában álló kérdéseket tisztázó interjúra számíthatunk, ezúttal azonban versben szól olvasóihoz. Kulin Ferenc bevezetőjében tisztázza a 800 éves Aranybulla kapcsán született esszé jogosultságát: „A magyar történetírás történetének nemcsak azok a dokumentumai tanulságosak, amelyek egykori politikusaink közötti ellentéteket elemzik, hanem azok is, amelyek felmutatják a keleti és a nyugati örökségünk kulturális karakterének és politikai szerepének az évszázadok során végbement változásait, s e változásokat hol követő, hol a velük élesen szembeforduló magyar írástudók gyakran egymással sem összebékíthető értékirányultságát.” Az Aranybulla Keletről hozott és Nyugattól átvett irányelveit ütközteti.
A lapszám illusztrálásához Pete György Berzsenyi Dániel Könyvtárnak átadott magángyűjteményéből válogatott archív fotókat használtak fel.
Pete György, az Életünk folyóirat néhai főszerkesztőjéhez kanyarodunk vissza. Hiszen ha egy olyan rejtélyekkel, talányokkal teli, ugyanakkor felejthetetlen anekdotákat generáló személy távozik, felmerül a kérdés, mi maradt utána. Hagyatékából kerültek ki még sosem látott fényképek, és egy meg nem jelent, a folyóirat történetét bemutató kötet rendhagyó bevezető szövege is. Egyfajta ismertető, ám a tervezett tartalomjegyzékből kiderül, hogy Pete az Életünk keletkezési körülményeivel, a háború utáni helyzet leírásával, kiadványok bemutatásával indította volna. Remélhetőleg az írásos hagyaték feldolgozásának eredménye egy kötet lesz. Alexa Károly Képregénye illusztris személyeket – többek között Szilárdi Jánost, Fábián Lászlót, Csurka Istvánt, Berkes Erzsébetet, Törőcsik Marit – ábrázoló asztaltársaságról készült fotósorozat, mely még azokból az időkből származik, amikor a kultúra összenemzeti ügy volt. Ha Fábián László nevét olvassuk, megszoktuk, hogy alaposan meghivatkozott tanulmányra, vagy esetleg közérdeklődés középpontjában álló kérdéseket tisztázó interjúra számíthatunk, ezúttal azonban versben szól olvasóihoz. Kulin Ferenc bevezetőjében tisztázza a 800 éves Aranybulla kapcsán született esszé jogosultságát: „A magyar történetírás történetének nemcsak azok a dokumentumai tanulságosak, amelyek egykori politikusaink közötti ellentéteket elemzik, hanem azok is, amelyek felmutatják a keleti és a nyugati örökségünk kulturális karakterének és politikai szerepének az évszázadok során végbement változásait, s e változásokat hol követő, hol a velük élesen szembeforduló magyar írástudók gyakran egymással sem összebékíthető értékirányultságát.” Az Aranybulla Keletről hozott és Nyugattól átvett irányelveit ütközteti.
A lapszám illusztrálásához Pete György Berzsenyi Dániel Könyvtárnak átadott magángyűjteményéből válogatott archív fotókat használtak fel.
Ajánlja: Spiegler-Kutasi Nikoletta
A folyóirat megjelenését támogatta:
2022. november 22.