Berzsenyi Dániel Könyvtár akadálymentesített portál

Navigáció:

Betűméret beállítása:

Színbeállítás:

Életünk 2017. 6-7. szám  
 

Rajnai László író, irodalomtörténész, kritikus, műfordító (1924-2001). Önmagáról így ír egyik versében: „Dráma hősének jöttem a világra”. Az Életünk összevont lapszámának célja e különleges ember életművének megörökítése, átörökítése, valamint méltó emlék állítása megosztó, ám mindenekelőtt tiszteletreméltó személyiségének.

Pécsett született, iskoláit, jogi és bölcsész tanulmányait is itt végezte, majd 1946-47-ben Budapesten folytatta. Itt figyeltek fel tehetségére. A híres Eötvös Kollégium tagja, ahol olyan erős szellemi és emberi behatások érik, melyek egész életében meghatározóak számára. 1947-től a pécsi Sorsunk szerkesztőségének tagja. A folyóirat megszűnése után kezdődik rendszerellenességéből adódó kálváriája. Termékeny magányba vonul. Fiatalon írja meg legjelentősebb műveit: Vörösmarty és Kodolányi monográfiáját. Goethe, Herder, Humboldt, Wickelmann, Riegl műveinek elismert fordítója.
E lapszám rendkívül értékes, hisz a szerzők írásaikkal arra tesznek kísérletet, hogy méltóképp hozzájáruljanak a Rajnai „rediviushoz”, valamint növeljék a róla szóló indokolatlanul kevés közlemény számát.

Papp István beszélgetése Rajnai Lászlóval olyan témákat érint, mint a gyermekkor, kapcsolata Várkonyi Nándorral, Kodolányi Jánossal, irodalom és erkölcs viszonya, európaiság, stb. A feltett kérdésekre Rajnai hosszasan válaszol, melynek olvastán rácsodálkozhatunk tájékozottságára, hihetetlen intelligenciájára.

Szirtes Gábor, aki talán a legtöbbet kutatta Rajnait (Pannónia Könyvek 2015. BDK jelzet: 810 Sz 84), a lapszámok vendégszerkesztőjeként egy újabb publikációjával is gazdagítja az emlékkötetet. A „pécsi remete” számos szerzővel levelezett, melyekből készült válogatás szintén közlésre került az emlékkötetben.
Az őt jobban ismerők szerint zárkózott, befelé forduló, barátságtalan ember hírében állt, megint mások kedves, csendes, visszahúzódó emberként jellemzik. Az ellentétes véleményekből arra következtethetünk, hogy kevesen férkőzhettek Rajnai lelkébe, és talán ezért maradhatott sokáig ismeretlen ragyogó szellemi képességekről tanúbizonyságot tevő életműve. 

Menü