Vakbarát változat |
Betűméret

A magyar kultúra napja | Mit ajánl a könyvtáros?

A magyar kultúra napjára személyes hangvételű ajánlósorozattal készültek kollégáink. Olyan könyvekre, mesékre, hangoskönyvekre vagy filmekre hívják fel a figyelmet, melyek fontosak számukra, egyúttal kultúránk hordozói. Az ajánló sorok mellett a megszokott – maszk nélküli – arcok is felbukkannak.


Bauer Barbara: A leggazdagabb árva | B 42

A leggazdagabb árva című könyv a szabadkígyósi Wenckheim-kastély látogatása során került a figyelmem középpontjába. A regény története a 19. század második felében játszódik a Békés vármegyei Kígyóson (ma Szabadkígyós). Wenckheim Krisztina gyermekkorát és felnőtté válását követhetjük végig. Olvashatunk többek között kapcsolatáról a kígyósi uradalom lakóival, találkozásáról Erzsébet királynéval, valamint megismerkedéséről későbbi férjével, Wenckheim Frigyessel.
A történet közel áll a szívemhez Békés megyei kötődésemből kifolyólag. Könnyed, szívmelengető olvasmány hiteles személyekkel és történelmi háttérrel. Ajánlom azon olvasók figyelmébe, akik kedvelik a családregényeket, és akiket érdekel a nemesi családok mindennapi élete.

Molnár Andrea


Grecsó Krisztián: Vera | G 62

A szerzővel a Berzsenyi Dániel Könyvtár 88. Ünnepi Könyvhetén találkoztam még a maszkmentes, közös szelfizős 2017-ben. Közel lehetett menni, kellett is, mert óriási volt az érdeklődés, és a földszinti terem bizony hamar megtelt. A találkozó legfontosabb üzenete számomra, hogy időnként bizony érdemes jóízű leltárt készíteni, számba venni a rendelkezésre álló erőforrásokat, beleértve az őseink erejét is. Ekkor döbbentem rá, hogy családunk legendáriumának ismerete, rögzítése mennyire fontos. Ez a beszélgetés aztán elindított egy úton, amely során már soha nem lesz úgy, ahogy korábban volt, de a jelen több és fontosabb a múlt biztos ismeretével. „A nagy titkok hátterében mindig szégyen húzódik meg […] mi vagyunk a saját szégyenünkben rosszak, elfogadhatatlanok.” – írja Orvos Tóth Noémi. Sorai a kötet fülszövegére is felkerülhettek volna. Vera szomorú izgulásának oka a múltba nyúlik vissza. Ahogy a történet kibontakozik az olvasó maga érti meg, hogy nem mehetnek a dolgok a „megszokott” módon tovább, hisz a múltnak értelmet kell nyernie a jelenben. A történet tökéletesen láttatja, hogy a súlyos családi titoknak tudattalanul is hatása van.

Spiegler-Kutasi Nikoletta


Igaz Dóra: Ádám és a dzsúdó | I 15

Ajánlom minden szülőnek, akinek alsó tagozatos, jól tanuló, izgő-mozgó, energiabomba kisfia van. Szülő és gyermek már az első oldal olvasása során ismerős iskolai élethelyzetbe csöppen, aminek a lehetséges megoldása végig ébren tartja a figyelmet és az érdeklődést. A könyv nyelvezete lehetővé teszi, hogy bevonjuk a gyermeket az olvasásba – pl. Ádám szerepében, így még lebilincselőbbé válik a történet, és egy este alatt is elolvasható. Mindezek mellett kiáll olyan fontos értékek mellett, mint a kitartás és a tisztelet.

Tóthné Gyuricza Ágnes


Laik Eszter: Abszurd, bravúr, celeb. 100 idegen szó verses magyarázata. | L 14

Furfangos értelmező szótár, játékosan, rímbe szedve. Az idegen szavak megértését magyar nyelvünk szavainak sziporkázó sokszínűsége és Kárpáti Tibor groteszk illusztrációi segítik.

Verses móka és talány 7 éves kortól – felnőtteknek is!

Zsigri Mária


Péczely Dóra (szerk.): Lehetnék ​bárki | L 44

A Lehetnék bárki kötet koncepciója szerint kortárs, illetve klasszikus költők olyan verseit tartalmazza, melyeket 30 éves koruk előtt írtak. Így kerül egymás mellé Ady Endre és Veszprémi Szilveszter (versének egyik sora adja a címet). A kötet nyolc ciklusa olyan témákat dolgoz fel, mint a család, magány, a táj és az ember, szerelem. Kortárs költőink gyakran játszanak a meglévő költői hangokkal, sorok – hangulatok köszönnek vissza megújulva a ’kötelezők’ világából.

Előzménye a Szívlapát kötet, melyet szintén jó szívvel ajánlok, ha a kortárs magyar költészet sokszínűségével szeretne megismerkedni a kedves olvasó!

Waldinger Dóra


Nyulász Péter: Helka | N 99

Egy könyv a Balatonunk mítoszvilágáról – egyszerűen így írható le ez a regény. De mint tudjuk, a Balaton minden, csak nem egyszerű, főként a mitológiai világa. Nyulász Péter ezt a régi világot tárja elénk lenyűgöző mesében. Vagy ez a valóság? Döntsd el magad!

Merülj el bátran a Balaton legendájában, hogy újraéledjen benned!

Németh Henrietta


Rakovszky Zsuzsa: A Hold a hetedik házban | R 35

Rakovszky Zsuzsa novelláskötetéről a Berzsenyi Dániel Könyvtár olvasókörén hallottam először. Hétköznapi életekről, hétköznapi véletlenekről szólnak a történetei. A Hold a hetedik házban hősei – főként asszonyok – e véletlenek segítségével vagy éppen ellenében próbálnak végigevickélni életükön, s választják a történelmi kornak és életkoruknak megfelelő módszereket, hogy „kezükbe vegyék a sorsukat”. Házasság, meditáció, megtérés, jótékonyság, fogyókúra: kitörési kísérletek…

Dr. Baráthné Molnár Mónika


Szabó Magda: Abigél | Sz 19

Az Abigél örökzöld. Talán azért, mert mindenkinek mond valamit. Kamaszként olvasva arról szól, hogy már 80 éve sem volt könnyű beilleszkedni új tanulóként egy új iskolába – főleg egy szigorú lányiskolába. Felnőttként pedig történelmi regény, társadalomrajz vagy akár példázat az áldozatvállalásról és hazaszeretetről.

Többször olvasós könyv, és akinek tetszett, tudni fogja, miért olyan szép név az Abigél…

Szabó Csilla


Szilágyi István: Kő hull apadó kútba | Sz 79

Szilágyi István Kossuth- és József Attila-díjas író, 2014-ban a Nemzet Művésze díjjal jutalmazták. Első, szakmai és olvasói körökben egyaránt nagy sikert aratott regénye, s számomra is a legkedvesebb, legjobb: a Kő hull apadó kútba (1975). Azóta több nyelven megjelent, és nálunk már a 6. kiadását is olvashatjuk.  
Erdélyt megidézve, a 20. század első felében, a nagy kivándorlások idején játszódik – történelmi és lélektani regény is egyben. „Komor, baljós hangulatú hegyek között fekszik Jajdon, ebben a nevében is fájdalmas”, képzeletbeli városkában egy asszony – mintha Arany János Ágnes asszonyának alteregója lenne - minden éjjel köveket hord egy kiszáradt kútba, de nem sikerül betemetnie a tátongó mélységet és azzal együtt a múltját sem. A regény a „céhmesteri-kurtanemesi” családból származó szemrevaló és gőgös vénlány, Szendy Ilka és napszámosa, Gönczi Dénes szomorú történetét meséli el, fölmutatva polgár és kereskedő, paraszt és városlakó, gazdag és nincstelen örök feszültségét is. Mindezt csodálatos, súlyos balladai nyelvezettel, nem könnyű, de rendkívüli olvasmány. Szeretettel ajánlom a szerző 2020-ban megjelent új, Rákóczi korában játszódó regényét is: Messze túl a láthatáron.

Vörösné Adler Erika


Szinetár Miklós: 88 | Sz 82

Szinetár Miklós most megjelent 88 című könyve címe miatt szólított meg, édesanyám is épp ennyi idős. A sokat tapaszalt művész osztja meg érzéseit, gyógyító szándékú gondolatait.  Ez egy szórakoztatva tanító füveskönyv a gazdag életpálya emlékeiből, történeteiből. Afféle összegzés, de van egy vezérmotívuma, mégpedig az arányosság. Erre fűzi fel mind a 88 szekvenciáját. Megtudhatjuk, hogy az élet minden területén – emberi kapcsolatok, kultúra, közélet – elengedhetetlenül fontosak az arányok, a „mihez képest”. Könnyed, mégis elgondolkodtató könyv mindnyájunk közérzetéről, a még javában tartó koronavírus járvány idején.

Pappné Németh Mária


Ugron Zsolna: Úrilányok Erdélyben | U 19

Ugron Zsolna első regénye a nyüzsgő budapesti életből a gyönyörű Kárpátokba repíti az olvasót.

A könyvben a régi nemesi családok bensőséges történetei mellett megismerhetjük a múlt romantikájával fűszerezett, nehézségektől sem mentes Erdély mindennapjait. Megtudhatjuk, hogy Anna irigylésre méltó életét – szuper tévés munka, tökéletes férfi, utazás, barátok – otthagyva egy erdélyi kis faluban találja meg a szerelmet és önmagát.

Botás Györgyné


Tompa Andrea: Fejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben | T 64

„Két ember közt a legrövidebb út a leghosszabb”

A 2013-ban megjelent regény két erdélyi orvos történetét meséli el az első világháború előtti évektől kezdve – Trianon traumáit is beleszőve egészen addig, míg ők ketten egymásra találnak. A férfi és női főszereplő naplószerű elbeszélése párhuzamosan halad, néhány ponton összekapcsolódik. Közben képet kapunk a korabeli Erdély történelméről, megismerhetjük a kolozsvári egyetemi életet, a balneológia és a sebészet csínját-bínját.
Megkapó, többrétegű történet, gyönyörű nyelvezettel, lírai lélekrajzzal. Csak lassan lehet olvasni, de nagyon szerettem ezt a művet!

Horváthné Kupi Ildikó


Varga Írisz Dóra – Örökség I. és II. | V 38

Két kamaszfiú mindennapjai, barátságaik elevenednek meg a szeretet, családi összetartás jegyében. Időközben hazaérkezik lepkekutató édesapjuk Pápua Új-Guineából, félárva unokatestvérükkel. Titkok, kalandok sorozata kezdődik, majd folytatódik a második kötetben, már Pápuán. A misztikumban és rejtélyekben gazdag országban további felfedezések, „ráébredések” várnak rájuk és családjukra. A szombathelyi írónő regényei mindvégig izgalmas, érdekes olvasmányok fiataloknak és felnőtteknek egyaránt.

Horváthné Tóth Rita


Kertész Edina: A lány, aki szavakkal varázsolt | 894 K 41 gyermekkönyvtár

Vajon ki lehet az a lányka, aki szavakkal varázsolt? Aki cipzárral záródó égről és felhőkről hallgatott történeteket, aki a végtelen tengert a fürdőkád alá képzelte, aki hároméves korától színházba járt, és ha nem tetszett neki a történet vége, otthon átírta és eljátszotta a szerepeket? Kertész Edina könyvéből, Takács Viktória mesés rajzaival életre kel egy csodálatos, de nehézségektől egyáltalán nem mentes életút. Egy lány, aki már fiatalkorában felfedezte a szavak varázserejét, de még hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy arról és annak írhasson, amiről és akinek csak akar. Könyveit ma már gyermekek és felnőttek szerte a világban több mint negyven nyelven olvassák. Mottója: „Az életben a játék az egyetlen dolog, ami komoly.”  Kedves Olvasó! Kitalálod, ki lehet a főszereplő?

Feriencsik-Pongrácz Tímea


Mátay Mónika (szerk.): Kőszegi történetek | 943.9 K 91

A kötet több szempontból is közel áll a szívemhez. Férjem révén ezer szállal kötődöm a kisvároshoz, ismerem a szerzők egy részét, és a könyvtárban volt a kötet bemutatója. Kőszegi sorsok, események, nevezetes és elfeledett épületek elevenednek fel a könyv lapjain, lazán egymásba fűzött történetek, amelyek olvasása közben olyan érzése támad az embernek, mintha ismerte volna Hajek Sárit, az első magyar színházi rendezőnőt, Tapi bácsit, alias Horváth Lászlót, a katonai alreáliskola latin szakos tanárát vagy személyesen részt vett volna Liszt Ferenc zeneszerző, zongoraművész 1846-os, a „kőszegi zene-egyesület javára adandó” hangversenyén. Lassan, történetről-történetre kell ízlelgetni a kötetet, de garantáltan talál mindenki benne kedvére valót.

Szalainé Bodor Edit


Gyula vitéz télen-nyáron  | DVD 3811

A magyar filmszatírák egyik kortalan gyöngyszeme a Bácskai Lauró István által rendezett, 1970-ben bemutatott Gyula vitéz télen-nyáron c. film. Ebben a mai is aktuális filmben görbe tükröt kapunk a média hatalmáról, a „15 perc hírnév” következményeiről. Az egyszerű gyári munkás, Prohászka Feri egyik pillanatról a másikra egy a végvári időkben játszódó történelmi tévésorozat főszerepében találja magát. Rövid idő alatt hatalmas rajongótáborra tesz szert. Később, ugyan a politikai érdek (törökellenes hangulat) elkaszálja a sorozatot, de az elszánt nézők – főleg a hölgyek – mindenre képesek, hogy imádott hősüket, Gyula vitézt, újra a képernyőn láthassák. Ekkor elszabadul a pokol… Jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki egy remek kikapcsolódásra vágyik olyan színészóriásokkal, mint Almási Éva, Kállai Ferenc, Koncz Gábor, Őze Lajos.

Nagyváradi Nóra


Szőts István: Emberek a havason | DVD 4375

Szőts István alkotása a magyar és a nemzetközi filmvilágban is úttörő volt. Nyirő József Kopjafák és Havasok könyve című köteteinek (N 97) elbeszélései alapján készült alkotásban Görbe János és Szellay Alice remekel. Szőts István költői magasságokba emeli az elbeszélést: egy fiatal székely család tragikus történetén keresztül, realista képsorokkal mutatja be a természetnek kiszolgáltatott és a társadalmi hierarchia alján élő szegény, ugyanakkor hitükhöz, szülőföldjükhöz ragaszkodó havasok hőseinek nyomorúságos életét. A filmet balladai hangvétele, szociális érzékenysége, kirobbanó drámaisága tette felejthetetlen klasszikussá.

Boros Ferenc

2021. január 22.