Károlyi Mária: köröskörül | kiállításmegnyitó
A Berzsenyi Dániel Könyvtár tisztelettel meghívja Önt, kedves családját és ismerőseit
Károlyi Mária régész, festő
köröskörül című kiállításának megnyitójára
Megnyitja: Károlyi István építész
Közreműködnek: Csider Sándor költő és a
Bartók Béla Zeneiskola Szélforgók népzenei együttese
Károlyi Máriáról:
„1942. szeptember 10-én születtem Budapesten. A világ már kifordult sarkaiból, zajlott a második világháború, ekkor bombázták a fővárost először. .. Apám, Károlyi Antal építészmérnök, 1953-ban Ybl Miklós-díjat kapott, ebből egy jó meleg télikabátot csináltatott magának, hidegek voltak akkor a telek. Szüleink vallásos nevelést adtak, gyengéden a művészet megismerésével társítva. A családi otthon a megőrző és tápláló szeretet igazi fészke volt. Bátyámmal együtt mindent megkaptunk, nyugalmat, kultúrát, közös időt és olyan szellemi szabadságot, ami – ma már tudom – ritka ajándék volt abban az időben. Ha később az iskolákban és a felnőtt életben voltak ütközéseim, innen eredtek: mindig is szabadnak hittem magamat.
Családunkban mindenki rajzolt és énekelt. Magam is vittem tovább ezt az adományt, rajzos szakkörökbe jártam és évekig énekeltem az Egyetemi énekkarban, ahol nem csak zeneművészetet, de türelmes közös munkát és fegyelmet is tanultam. 1954-ben az Ernst Múzeumban kiállították az országos gyermekrajz kiállításon egyik szakköri munkámat, egy monochrom csendélet vízfestményt – családunk váratlan nagy örömére. 1961-ben kitüntetéssel érettségiztem a budapesti Teleki Blanka leánygimnáziumban és felvettek az ELTE régészet-történelem szakára. … A képzettségünk a régészet minden korszakára kiterjedt, és pedagógusi munkára is alkalmassá tett.
1967. szeptember 1-én beléptem a szombathelyi Savaria Múzeum munkatársainak sorába és 1998-ig ott is maradtam. Az országos régészeti topográfia – minden emlék és lelőhely összegyűjtése – munkálatai már folytak, így bekapcsolódhattam a terepi kutatásba, amit nagyon szerettem. … A festői tevékenység ekkor véget is ért, a rajzolás később a régészi munkát segítette. Több mint ötven éves régészi pálya van mögöttem, ami sok eredményt hozott.
Úgy érzem, ezekre büszke lehetek:
1972 Velem Szent Vid új kutatásának megkezdése
1973 Sé-Malomi dűlő neolit lelőhely kutatásának indítása
1983 Poysdorf – Közép-európai neolit körárkok konferencia meghívott előadója
1994 Ljubljana – Európai Régészek Szövetsége alakuló találkozóján meghívott előadó
2005 Vas megye Közgyűlésének tudományos Nívó-díja
2019 Sé község Díszpolgára cím elnyerése
Jelen kiállítással bemutatom 50 évvel korábbi festő lényemet, kérem, hogy fogadják megértéssel és talán szeretettel is. A képeket Kis Kornél László és Paukovits Zsolt fotói kísérik, bemutatjuk Horváth Balázsné Lehel Anikó séi öltögető művész néhány munkáját és múzeumi karikatúrákat is.”
Megtekinthető: 2024. május 4-ig
Károlyi Mária régész, festő
köröskörül című kiállításának megnyitójára
Megnyitja: Károlyi István építész
Közreműködnek: Csider Sándor költő és a
Bartók Béla Zeneiskola Szélforgók népzenei együttese
Károlyi Máriáról:
„1942. szeptember 10-én születtem Budapesten. A világ már kifordult sarkaiból, zajlott a második világháború, ekkor bombázták a fővárost először. .. Apám, Károlyi Antal építészmérnök, 1953-ban Ybl Miklós-díjat kapott, ebből egy jó meleg télikabátot csináltatott magának, hidegek voltak akkor a telek. Szüleink vallásos nevelést adtak, gyengéden a művészet megismerésével társítva. A családi otthon a megőrző és tápláló szeretet igazi fészke volt. Bátyámmal együtt mindent megkaptunk, nyugalmat, kultúrát, közös időt és olyan szellemi szabadságot, ami – ma már tudom – ritka ajándék volt abban az időben. Ha később az iskolákban és a felnőtt életben voltak ütközéseim, innen eredtek: mindig is szabadnak hittem magamat.
Családunkban mindenki rajzolt és énekelt. Magam is vittem tovább ezt az adományt, rajzos szakkörökbe jártam és évekig énekeltem az Egyetemi énekkarban, ahol nem csak zeneművészetet, de türelmes közös munkát és fegyelmet is tanultam. 1954-ben az Ernst Múzeumban kiállították az országos gyermekrajz kiállításon egyik szakköri munkámat, egy monochrom csendélet vízfestményt – családunk váratlan nagy örömére. 1961-ben kitüntetéssel érettségiztem a budapesti Teleki Blanka leánygimnáziumban és felvettek az ELTE régészet-történelem szakára. … A képzettségünk a régészet minden korszakára kiterjedt, és pedagógusi munkára is alkalmassá tett.
1967. szeptember 1-én beléptem a szombathelyi Savaria Múzeum munkatársainak sorába és 1998-ig ott is maradtam. Az országos régészeti topográfia – minden emlék és lelőhely összegyűjtése – munkálatai már folytak, így bekapcsolódhattam a terepi kutatásba, amit nagyon szerettem. … A festői tevékenység ekkor véget is ért, a rajzolás később a régészi munkát segítette. Több mint ötven éves régészi pálya van mögöttem, ami sok eredményt hozott.
Úgy érzem, ezekre büszke lehetek:
1972 Velem Szent Vid új kutatásának megkezdése
1973 Sé-Malomi dűlő neolit lelőhely kutatásának indítása
1983 Poysdorf – Közép-európai neolit körárkok konferencia meghívott előadója
1994 Ljubljana – Európai Régészek Szövetsége alakuló találkozóján meghívott előadó
2005 Vas megye Közgyűlésének tudományos Nívó-díja
2019 Sé község Díszpolgára cím elnyerése
Jelen kiállítással bemutatom 50 évvel korábbi festő lényemet, kérem, hogy fogadják megértéssel és talán szeretettel is. A képeket Kis Kornél László és Paukovits Zsolt fotói kísérik, bemutatjuk Horváth Balázsné Lehel Anikó séi öltögető művész néhány munkáját és múzeumi karikatúrákat is.”
2024. április 04.