Jobst Ágnes: Hontalan hadsereg?
Újabb érdekes kötettel jelentkezik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára könyvtárának munkatársa, Jobst Ágnes. A szerző eredeti levéltári források segítségével a magyar hírszerzés történetének néhány epizódját tárja fel az 1950-es, 1960-as évekből. A pártállami időszak egyik visszatérő nemzetbiztonsági motívumáról van szó, miszerint 1956 után külföldi fegyveres csapatok, köztük magyar emigránsokból verbuvált csapatok harcot hirdettek a népi demokrácia ellen. De vajon mi volt igaz ebből? Ha voltak ilyen csapatok, kik és milyen céllal hozták azokat létre? És hogyan reagáltak minderre a magyar állambiztonsági szervek? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a szerző. Megismerhetjük egyebek ellett a szovjet terjeszkedés megakadályozására szőtt nyugati terveket, az Európai Közös Véderőről a Lodge-féle törvényjavaslatig, a magyar katonai emigráció szerepfelfogását, egy hontalanokból felállítandó hadsereg szervezésének kísérletét Hennyey Gusztáv javaslatára, az Egyesült Államok hadseregének speciális oktatási intézményeit, az oberammergani kiképzőközpont magyar tagozatának tagjait, a Varsó Szerződés országainak titkosszolgálati együttműködését ezen a téren, a magyar hírszerzés felkészítését a határon túl végzendő munkára, a különféle operatív eszközöket és módszereket, mint a tárgyi postaláda és a titkosírás, a Bajorországban tevékenykedő magyar ügynökök munkáját vagy az ötvenhatos fiatalok amerikai hadseregbeli szolgálatát. Az utolsó fejezet az emigráns hadsereg elgondolásának paramilitáris utóéletével foglalkozik. A kötetet összegzés, forrás- és irodalomjegyzék, valamint névmutató zárja. / Forrás: www.kello.hu
Jelzet: 327 J 65
Újabb érdekes kötettel jelentkezik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára könyvtárának munkatársa, Jobst Ágnes. A szerző eredeti levéltári források segítségével a magyar hírszerzés történetének néhány epizódját tárja fel az 1950-es, 1960-as évekből. A pártállami időszak egyik visszatérő nemzetbiztonsági motívumáról van szó, miszerint 1956 után külföldi fegyveres csapatok, köztük magyar emigránsokból verbuvált csapatok harcot hirdettek a népi demokrácia ellen. De vajon mi volt igaz ebből? Ha voltak ilyen csapatok, kik és milyen céllal hozták azokat létre? És hogyan reagáltak minderre a magyar állambiztonsági szervek? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a szerző. Megismerhetjük egyebek ellett a szovjet terjeszkedés megakadályozására szőtt nyugati terveket, az Európai Közös Véderőről a Lodge-féle törvényjavaslatig, a magyar katonai emigráció szerepfelfogását, egy hontalanokból felállítandó hadsereg szervezésének kísérletét Hennyey Gusztáv javaslatára, az Egyesült Államok hadseregének speciális oktatási intézményeit, az oberammergani kiképzőközpont magyar tagozatának tagjait, a Varsó Szerződés országainak titkosszolgálati együttműködését ezen a téren, a magyar hírszerzés felkészítését a határon túl végzendő munkára, a különféle operatív eszközöket és módszereket, mint a tárgyi postaláda és a titkosírás, a Bajorországban tevékenykedő magyar ügynökök munkáját vagy az ötvenhatos fiatalok amerikai hadseregbeli szolgálatát. Az utolsó fejezet az emigráns hadsereg elgondolásának paramilitáris utóéletével foglalkozik. A kötetet összegzés, forrás- és irodalomjegyzék, valamint névmutató zárja. / Forrás: www.kello.huJelzet: 327 J 65
2023. május 22.