Horváth Róbert: Misztériumok kiskönyve
A szerző az úgynevezett össztradicionális iskola képviselőjének mondja magát; ez a bölcseleti irányzat az emberiség misztériumaihoz való visszatérés programját hirdeti. Horváth Róbert abból indul ki, hogy az utóbbi évszázadokban az ember a világot varázstalanította, mindig és mindenre talált magyarázatot, ezzel megfosztotta magát a titkok átélésének élményétől. Az össztradicionális gondolkodói rendszer a régi-új látásmód helyreállítását szorgalmazza, mert a titkok megélése boldogabbá teheti az embert. Kötetében az emberi kultúra történetében kialakult 23 misztériumot mutatja be a kultúrtörténet, a filozófia, a vallásbölcselet, a kontempláció eszközeivel és közérthető, ismeretterjesztő stílusban. Az első bemutatott misztérium a kéz; rámutat, hogy az elme és a kéz szoros kapcsolatban áll. Példának hozza föl az indiai kultúrát, ahol a kéztartásnak szimbolikus jelentősége van, ez fejeződik ki például a sajátos tánchagyományban, de hivatkozik a tenyérjóslásra is. Rámutat, a kéz alakja, formája utal a személyiségvonásokra, a kéz tartása pedig az ember aktuális állapotára. A következő téma a fogak szimbolikája, amely a harapás okán az agresszió, a démoniság kifejeződése. Szól a fejformákról, megjegyezvén, hogy a legszebb, legharmonikusabb fejforma szív alakú. A fej a legszimmetrikusabb testrész, a nyelv pedig a legizgágább szerv. Ezután szól a macska, a teknős és a szarvas által megjelenített misztériumokról, miközben tisztázza azt is, mi köti össze a misztériumot és a szimbólumot, mit jelent az, ha valami túlmutat önmagán, mit takar a valóságfölöttiség fogalma. A fejezetek során a konkrét jelképek értelmezésétől az elméleti kérdések megvilágítása felé halad, ennek keretében ír a történetmesélés metafizikájáról, az eposzok és legendák műfajáról, a rémtörténetek hagyományáról, a szimbolikus látásmód kérdésköréről. Horváth Róbert úgy beszél az embert körülvevő misztériumokról, hogy kerüli az okkultizmust, a hermetikust, ugyanakkor kitér az európai (kelta-gall, hun-avar-magyar) és ázsiai (főképp az indiai) misztériumok jellemzőire, érintve a keresztény eredetűeket is. Szemléletét általában az egyetemesség perspektívája határozza meg. Végül is arra biztat, hogy a misztériumok megfontolása, a misztériumok ihlette kontempláció fölszabadító hatással van az emberre. / Forrás: www.kello.hu
A kölcsönözhetőség ellenőrzése és további információk
A szerző az úgynevezett össztradicionális iskola képviselőjének mondja magát; ez a bölcseleti irányzat az emberiség misztériumaihoz való visszatérés programját hirdeti. Horváth Róbert abból indul ki, hogy az utóbbi évszázadokban az ember a világot varázstalanította, mindig és mindenre talált magyarázatot, ezzel megfosztotta magát a titkok átélésének élményétől. Az össztradicionális gondolkodói rendszer a régi-új látásmód helyreállítását szorgalmazza, mert a titkok megélése boldogabbá teheti az embert. Kötetében az emberi kultúra történetében kialakult 23 misztériumot mutatja be a kultúrtörténet, a filozófia, a vallásbölcselet, a kontempláció eszközeivel és közérthető, ismeretterjesztő stílusban. Az első bemutatott misztérium a kéz; rámutat, hogy az elme és a kéz szoros kapcsolatban áll. Példának hozza föl az indiai kultúrát, ahol a kéztartásnak szimbolikus jelentősége van, ez fejeződik ki például a sajátos tánchagyományban, de hivatkozik a tenyérjóslásra is. Rámutat, a kéz alakja, formája utal a személyiségvonásokra, a kéz tartása pedig az ember aktuális állapotára. A következő téma a fogak szimbolikája, amely a harapás okán az agresszió, a démoniság kifejeződése. Szól a fejformákról, megjegyezvén, hogy a legszebb, legharmonikusabb fejforma szív alakú. A fej a legszimmetrikusabb testrész, a nyelv pedig a legizgágább szerv. Ezután szól a macska, a teknős és a szarvas által megjelenített misztériumokról, miközben tisztázza azt is, mi köti össze a misztériumot és a szimbólumot, mit jelent az, ha valami túlmutat önmagán, mit takar a valóságfölöttiség fogalma. A fejezetek során a konkrét jelképek értelmezésétől az elméleti kérdések megvilágítása felé halad, ennek keretében ír a történetmesélés metafizikájáról, az eposzok és legendák műfajáról, a rémtörténetek hagyományáról, a szimbolikus látásmód kérdésköréről. Horváth Róbert úgy beszél az embert körülvevő misztériumokról, hogy kerüli az okkultizmust, a hermetikust, ugyanakkor kitér az európai (kelta-gall, hun-avar-magyar) és ázsiai (főképp az indiai) misztériumok jellemzőire, érintve a keresztény eredetűeket is. Szemléletét általában az egyetemesség perspektívája határozza meg. Végül is arra biztat, hogy a misztériumok megfontolása, a misztériumok ihlette kontempláció fölszabadító hatással van az emberre. / Forrás: www.kello.huA kölcsönözhetőség ellenőrzése és további információk
2025. szeptember 16.