Hollán 200 | előadás és kiállításmegnyitó
A Berzsenyi Dániel Könyvtár tisztelettel meghívja Önt
és kedves családját, ismerőseit a helytörténeti klub következő programjára
Dr. Nemes József Miklós egyetemi docens (ELTE Informatikai Kar)
Hollán Ernő (1824-1900) magyar hadmérnök, altábornagy, államtitkár születésének 200. évfordulója
alkalmából tartandó
HOLLÁN 200 című előadására
HOLLÁN ERNŐ Szombathelyen született 1824. január 12-én. Magyar hadmérnök, altábornagy, államtitkár, főrendiházi tag, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA tagja, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alapítója és első elnöke.
A gimnáziumot szülővárosában végezte, majd 1839-ben a bécsi cs. és k. Műszaki Katonai Akadémiára iratkozott be. 1844-ben alhadnagy, 1847-ban főhadnagy lett a mérnökkari ezredben. Lembergben állomásozott, amikor 1848. június 1-jén századosnak nevezték ki a kassai 9-ik honvéd zászlóaljhoz, majd „Vörössipkásaival” a délvidéki hadszíntérre vezényelték. Fehértemplomnál, majd Szenttamás ostrománál kitűnt vitézsége miatt Kossuth Lajos őrnaggyá és hadmérnöki főnökké nevezte ki. A világosi fegyverletétel után Hollán szülővárosába tért vissza, majd bebörtönözték. 1852-es szabadulása után talajjavítással kezdett foglalkozni. 1854-ben írta meg „A mértan alapvonalai tudományosan rendszeresítve a magyar felsőbb tanodák használatára alkalmazva” című magyar nyelvű tankönyvet, mely műért az MTA Marczibányi-díjban részesítette.
A magyarországi vasúthálózat kiépítésének megtervezésében elévülhetetlen szerepe volt.
Az 1850-es évek végétől politikai kérdésekkel is foglalkozni kezdett. Az országgyűlésnek 1865 óta volt tagja a felsőőri kerület képviselőjeként. A Deák-párthoz tartozott. Tagja volt a kiegyezést előkészítő 15-ös bizottságnak is. Az alkotmányos kormány kinevezésekor, 1867. március 30-án mint államtitkár lépett a közlekedési minisztériumba. 1870 novemberében honvédelmi államtitkár lett. 1872 decemberében visszavonult, de megmaradt képviselőnek. 1881-ben altábornagyi rangot kapott. 1888-ban vonult nyugállományba. Tagja lett a főrendiháznak, ahol a legfontosabb kérdésekben a szabadelvű irányt támogatta. Részt vett a közéletben a Magyar Tudományos Akadémia hadtörténeti bizottságának és a millenniumi kiállítás katonai csoportjának elnökeként. 1900. május 28-án hunyt el.
A jubileum kapcsán megnyíló kamarakiállítás megtekinthető 2024. február 3-ig a könyvtár 1. emeleti hírlapolvasójában
és kedves családját, ismerőseit a helytörténeti klub következő programjára
Dr. Nemes József Miklós egyetemi docens (ELTE Informatikai Kar)
Hollán Ernő (1824-1900) magyar hadmérnök, altábornagy, államtitkár születésének 200. évfordulója
alkalmából tartandó
HOLLÁN 200 című előadására
HOLLÁN ERNŐ Szombathelyen született 1824. január 12-én. Magyar hadmérnök, altábornagy, államtitkár, főrendiházi tag, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA tagja, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alapítója és első elnöke.
A gimnáziumot szülővárosában végezte, majd 1839-ben a bécsi cs. és k. Műszaki Katonai Akadémiára iratkozott be. 1844-ben alhadnagy, 1847-ban főhadnagy lett a mérnökkari ezredben. Lembergben állomásozott, amikor 1848. június 1-jén századosnak nevezték ki a kassai 9-ik honvéd zászlóaljhoz, majd „Vörössipkásaival” a délvidéki hadszíntérre vezényelték. Fehértemplomnál, majd Szenttamás ostrománál kitűnt vitézsége miatt Kossuth Lajos őrnaggyá és hadmérnöki főnökké nevezte ki. A világosi fegyverletétel után Hollán szülővárosába tért vissza, majd bebörtönözték. 1852-es szabadulása után talajjavítással kezdett foglalkozni. 1854-ben írta meg „A mértan alapvonalai tudományosan rendszeresítve a magyar felsőbb tanodák használatára alkalmazva” című magyar nyelvű tankönyvet, mely műért az MTA Marczibányi-díjban részesítette.
A magyarországi vasúthálózat kiépítésének megtervezésében elévülhetetlen szerepe volt.
Az 1850-es évek végétől politikai kérdésekkel is foglalkozni kezdett. Az országgyűlésnek 1865 óta volt tagja a felsőőri kerület képviselőjeként. A Deák-párthoz tartozott. Tagja volt a kiegyezést előkészítő 15-ös bizottságnak is. Az alkotmányos kormány kinevezésekor, 1867. március 30-án mint államtitkár lépett a közlekedési minisztériumba. 1870 novemberében honvédelmi államtitkár lett. 1872 decemberében visszavonult, de megmaradt képviselőnek. 1881-ben altábornagyi rangot kapott. 1888-ban vonult nyugállományba. Tagja lett a főrendiháznak, ahol a legfontosabb kérdésekben a szabadelvű irányt támogatta. Részt vett a közéletben a Magyar Tudományos Akadémia hadtörténeti bizottságának és a millenniumi kiállítás katonai csoportjának elnökeként. 1900. május 28-án hunyt el.
A jubileum kapcsán megnyíló kamarakiállítás megtekinthető 2024. február 3-ig a könyvtár 1. emeleti hírlapolvasójában
2024. január 03.