Egy méter hatvan centiméter magas, „domborműves”, feliratos és körbejárható…
50 évvel ezelőtt, 1971. április 3-án, a felszabadulási ünnepségsorozathoz kapcsolódóan felavatták a Derkovits Gyula helyi születésű festőművész munkásságát idéző sztélét Szombathelyen, a művészről elnevezett lakótelepen.
A város – a korabeli cikk tanúsága szerint – már régóta tervezte egy Derkovits-szobor felállítását, de a városrész építése abban az időben még javában zajlott, így nehéz volt megfelelő helyet találni, valamint több, a szobor elkészítésére kiírt korábbi pályázat is eredménytelenül zárult. A tudósítások alapján a megyeszékhely vezetése a méltó szobor felállítását továbbra is napirenden tartotta, de a lakosság körében is jelentkező igény hatására 1969-ben megbízta Majthényi Károly szobrászművészt egy emléksztéle megtervezésével és kivitelezésével. Így született meg az emlékmű, amelyen a következő felirat áll: „Kötelességem az életünk és társadalmunk jelenségeit maradék nélkül kifejezni. Derkovits.”
Az ünnepségen Kővári Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke mondott beszédet, amelyben kifejtette, hogy az újonnan leleplezett alkotás „még maradandóbbá kovácsolja a lakosság szívében a festőművész emlékét.”
Derkovits Gyula sokgyermekes családban nőtt fel. Édesapja asztalosmester volt és kényszerűségből neki is ezt a szakmát kellett folytatnia. A képzőművészettel autodidakta módon, esti rajztanfolyamokon ismerkedett meg. Komolyabb szakmai ismeretekre először 1918-ban Kernstok Károly szabadiskolájában tett szert. A kortárs magyar festészet élvonalába a budapesti Ernst Múzeumban 1927-ben megrendezett kiállítása után került, de művészete igazi elismertséget csak halála után kapott.
A festőművész mellett a sztéle alkotója is kötődik városunkhoz. Nemcsak köztéri alkotásai (pl. az Ünnepi menet c. alkotás az Iseum előtt, Latinka Sándor szobra a Gépipari szakközépiskola és a Körtánc c. szobor a művészeti szakközépiskola udvarán), hanem munkássága révén is: az 1970-es, 1980-as években a szombathelyi Tanítóképző Intézet, majd Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola oktatójaként dolgozott, valamint megalapítója volt a zsennyei művésztelepnek.
Az 1969-ben emlegetett szobor végül 1977-ben készült el. Varga Imre alkotását március 24-én avatták fel a Rohonci úton.
Szemelvények a témáról korabeli lapokból:
Derkovits emlékművet a Derkovits telepre - Vas Népe, 1969. február 4. 1.o.
Új műalkotással gazdagodott Szombathely - Vas Népe, 1971. április 4. 5.o.
A város – a korabeli cikk tanúsága szerint – már régóta tervezte egy Derkovits-szobor felállítását, de a városrész építése abban az időben még javában zajlott, így nehéz volt megfelelő helyet találni, valamint több, a szobor elkészítésére kiírt korábbi pályázat is eredménytelenül zárult. A tudósítások alapján a megyeszékhely vezetése a méltó szobor felállítását továbbra is napirenden tartotta, de a lakosság körében is jelentkező igény hatására 1969-ben megbízta Majthényi Károly szobrászművészt egy emléksztéle megtervezésével és kivitelezésével. Így született meg az emlékmű, amelyen a következő felirat áll: „Kötelességem az életünk és társadalmunk jelenségeit maradék nélkül kifejezni. Derkovits.”
Az ünnepségen Kővári Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke mondott beszédet, amelyben kifejtette, hogy az újonnan leleplezett alkotás „még maradandóbbá kovácsolja a lakosság szívében a festőművész emlékét.”
Derkovits Gyula sokgyermekes családban nőtt fel. Édesapja asztalosmester volt és kényszerűségből neki is ezt a szakmát kellett folytatnia. A képzőművészettel autodidakta módon, esti rajztanfolyamokon ismerkedett meg. Komolyabb szakmai ismeretekre először 1918-ban Kernstok Károly szabadiskolájában tett szert. A kortárs magyar festészet élvonalába a budapesti Ernst Múzeumban 1927-ben megrendezett kiállítása után került, de művészete igazi elismertséget csak halála után kapott.
A festőművész mellett a sztéle alkotója is kötődik városunkhoz. Nemcsak köztéri alkotásai (pl. az Ünnepi menet c. alkotás az Iseum előtt, Latinka Sándor szobra a Gépipari szakközépiskola és a Körtánc c. szobor a művészeti szakközépiskola udvarán), hanem munkássága révén is: az 1970-es, 1980-as években a szombathelyi Tanítóképző Intézet, majd Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola oktatójaként dolgozott, valamint megalapítója volt a zsennyei művésztelepnek.
Az 1969-ben emlegetett szobor végül 1977-ben készült el. Varga Imre alkotását március 24-én avatták fel a Rohonci úton.
Szemelvények a témáról korabeli lapokból:
Derkovits emlékművet a Derkovits telepre - Vas Népe, 1969. február 4. 1.o.
Új műalkotással gazdagodott Szombathely - Vas Népe, 1971. április 4. 5.o.
2021. április 03.