Fekete István: Szarvasbőgésen

Az köztudott, hogy Fekete István az állattörténeteiben a szépirodalom színvonalára emelte a természet leírását. Az már kevéssé ismert, hogy elsőrangú novellista volt. A fiatal novellaírót Kittenberger Kálmán, a Nimród című vadászlap főszerkesztője fedezte föl, és 1934-től rendszeresen közölte vadászati, természeti tárgyú kisprózáit – ezekből az 1934 és 1947 között keletkezett írásokból válogatott ki 34-et Sánta Gábor szerkesztő. Fekete István evokatív erővel ábrázolja a vadász nyomkereső, cserkelő tevékenységét, az utánajárás nehézségeit, a vadért folytatott küzdelmeit és a vad elejtésének örömét. A győzelem öröme azonban sosem feledteti vele a zsákmány tiszteletét. A siker mellett érzékletesen írja le a természet szépségeit, a táj jellegzetességeit, az időjárási viszonyokat és a természetben járó embert. A vadászat lélekgazdagító élményeit is megfogalmazza (Június), miközben kudarcait sem hallgatja el (Eső után). Írásaiban nyilván fontos szerepe van az évszakoknak, a természetben megfigyelhető körforgásoknak (Március; Júniusban; Augusztus eleje; November; Hó). Fekete István vadászírói munkásságára erősen hatott Bársony István mellett Csathó Kálmán, aki tudatosította számára, hogy a történettel, a mesével legalább egyenrangúan fontos az előadásmód, a stílus. Ettől kezdve Fekete István stilizált vadásztörténetei mind szemléletesebbé, ha tetszik, emberibbé váltak, igazi novellák, vérbeli szépírói teljesítmények lettek. Az író végső soron emberarcúvá tette a természetet, megrajzolva a természetben vagy az azzal együtt élő embert (Szarvasbőgésen; A király; Matula és egyebek; Az első pisztráng; Egy nap). Ily módon a novellák fókuszába az ember is bekerült, a maga természetes valóságában mutatva a vadászt, a nehézségeivel, kínlódásaival, kudarcaival együtt, és persze ábrázolja a vadászat gyönyörűségét is. Írásaiban egyensúlyba kerül az éles szemű megfigyelés, a pontos képalkotás, a mesteri stilizáltság, a részletekre kiterjedő, mégis lényeglátó ábrázolásmód. A novellaválogatás iskolai könyvtárakban is helyet kaphat. Forrás: www.kello.hu

Jelzet: F 37