Eva-Maria Bast: Mata Hari

A Kossuth Kiadó meghatározó női alakokról szóló tematikus sorozatában jelent már meg életrajzi regény Édith Piafról Frida Kahlóról, Amrita Sher-Gilről, Madame Picassóról, Maria Callasról, Coco Chanelről és Alma Mahlerről is. Eva-Maria Bast legújabb regényének középpontjában Margaretha Geertruida Zelle élete áll, akit azonban jobban ismerni felvett művésznevéről: Mata Hari. A történet epilógusa 1899-ben, Jáva szigetén veszi kezdetét, ahová a holland lány skót katonatiszt férjét követve jutott. A kezdetben boldog családi idill azonban hamarosan rémálommá változott, az alkoholista férj gyakorta bántalmazta feleségét és gyermekeit, egyetlen fiúgyermekük pedig mérgezés következtében elhalálozott. A történet 1904-ben folytatódik: ekkor már elmenekült a férjétől, kényszerűségből lemondott lánya felügyeleti jogáról, és Párizsba ment, hogy ott próbáljon szerencsét. Senkije nem volt, pénze sem igazán, viszont érzékelte, hogy kinézetével és csáberejével ellenállhatatlan hatással van a férfiakra. Ekkoriban kezdte megalkotni jávai templomi táncként „eladott” performanszait, lenge öltözékben, melyek hamar népszerűvé váltak a párizsi szalonokban, s tehetős támogatókat gyűjtött maga köré. Hamarosan Európa-szerte ismertté vált: fellépett Madridban, Monte-Carlóban, Berlinben, Bécsben, Rómában, sőt egy éven át a milánói Scala művésze volt. Az első világháború háború kezdetéig Párizs és Berlin között ingázott, ám ekkoriban már nem örvendett akkora népszerűségnek, mint korábban. A regény idáig dolgozza fel az életutat (a későbbi kémvádakkal, Mata Hari letartóztatásával és kivégzésével már nem foglalkozik), hangsúlyosan kitérve arra, hogy a siker, a csillogás mellett milyen magányos lehetett, és gyermekei hiánya milyen fájdalmat okozott neki. / Forrás: www.kello.hu

Jelzet: B 40