Bödecs László: Kánaánhoz közelebb | könyvbemutató
2023. szeptember 07. 17:00
BDK, földszinti előadóterem
Szeretettel hívjuk és várjuk Önt Bödecs László költő, kritikus, író
Kánaánhoz közelebb című könyvének bemutatójára
Beszélgetőtárs Modor Bálint, a PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, a Litera szerkesztője
Közreműködik Doma Bence, a Bolondok Aranya zenekar frontembere
Bödecs László 1988-ban született Szombathelyen, jelenleg Budapesten él. 2012-ben kezdett el verseket publikálni. Elsőként az Apokrif hozta le, majd a Csillagszállóban, és a még Borbély Szilárd által szerkesztett A Vörös postakocsiban jelentek meg első ízben nyomtatásban versei. Azóta a legtöbb országosan elismert folyóiratban publikált, prózában is többször kipróbálta magát. A kétezer-tízes évek közepe óta kritikákat is ír, jelenleg pedig a Pázmány Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Harmadik verseskötete 2022 őszén jelent meg Kánaánhoz közelebb címmel. Első kötetével, a Semmi zsoltárral elnyerte a Merítés-közönségdíját. Az Írók Boltja-nívódíjra jelölt, Az árvíz helye című kötetének fülszövegét Térey János írta. Bödecs Visegrad Fund ösztöndíjban részesült 2021-ben. Jelenleg Térey János verses regényeivel foglalkozik.
Nem lehet nagyobb kincse egy költőnek, mint a függetlenség. És ez már azonnal kiderül Bödecs László kötetének nyitóverséből: „Állat leszek az erdőszélen, / vöröslik, majd kiszakad belőlem a város, / de nem félek már, szelíd vagyok és magányos.”
A szelídséggel és határozottsággal társuló függetlenség a kitalált világok és a valóságos helyek közös metszetében, feszültségterében hallatja hangját. Ebben a feszültségtérben kell felnőnie és otthonra lelnie a szelíd és határozott hang gazdájának. Mindenféle érzelmi veszteségek ellenére és árán. Még akkor is, ha a lírai fejlődésregény terében nem ritkán a hatalomgyakorlás és a pusztítás jelöli ki a határokat és a közlekedési irányokat. Átértelmeződnek itt (talán Rilke nyomán? talán Térey bátorításával?) a győzelem, a dicsőség és a kitartás fogalmai, eszméi. Jutalomképpen a „végső rend kitartó csöndje” szerveződik térré, ahol Pilátus átváltozik Krisztussá, és felhőtenyerével „esőt bocsát a szikkadt, éhes földre”.
Bödecs hisz az álmok, a mítoszok magyarázó erejében, hogy azok segíthetnek a világ újrafelmérésében. És ehhez olyan nyelvet teremt, amellyel még azt a pofátlanságot is elkövetheti, hogy az egyik verse második sorát a nagyon kényes hangzású, ugyanakkor archaikus poétikai rétegekből kiemelt „midőn” szóval kezdi. Mondom, független költő. (Bazsányi Sándor) (www.naput.hu)
A könyv a helyszínen megvásárolható.
Kánaánhoz közelebb című könyvének bemutatójára
Beszélgetőtárs Modor Bálint, a PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, a Litera szerkesztője
Közreműködik Doma Bence, a Bolondok Aranya zenekar frontembere
Bödecs László 1988-ban született Szombathelyen, jelenleg Budapesten él. 2012-ben kezdett el verseket publikálni. Elsőként az Apokrif hozta le, majd a Csillagszállóban, és a még Borbély Szilárd által szerkesztett A Vörös postakocsiban jelentek meg első ízben nyomtatásban versei. Azóta a legtöbb országosan elismert folyóiratban publikált, prózában is többször kipróbálta magát. A kétezer-tízes évek közepe óta kritikákat is ír, jelenleg pedig a Pázmány Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Harmadik verseskötete 2022 őszén jelent meg Kánaánhoz közelebb címmel. Első kötetével, a Semmi zsoltárral elnyerte a Merítés-közönségdíját. Az Írók Boltja-nívódíjra jelölt, Az árvíz helye című kötetének fülszövegét Térey János írta. Bödecs Visegrad Fund ösztöndíjban részesült 2021-ben. Jelenleg Térey János verses regényeivel foglalkozik.
Nem lehet nagyobb kincse egy költőnek, mint a függetlenség. És ez már azonnal kiderül Bödecs László kötetének nyitóverséből: „Állat leszek az erdőszélen, / vöröslik, majd kiszakad belőlem a város, / de nem félek már, szelíd vagyok és magányos.”
A szelídséggel és határozottsággal társuló függetlenség a kitalált világok és a valóságos helyek közös metszetében, feszültségterében hallatja hangját. Ebben a feszültségtérben kell felnőnie és otthonra lelnie a szelíd és határozott hang gazdájának. Mindenféle érzelmi veszteségek ellenére és árán. Még akkor is, ha a lírai fejlődésregény terében nem ritkán a hatalomgyakorlás és a pusztítás jelöli ki a határokat és a közlekedési irányokat. Átértelmeződnek itt (talán Rilke nyomán? talán Térey bátorításával?) a győzelem, a dicsőség és a kitartás fogalmai, eszméi. Jutalomképpen a „végső rend kitartó csöndje” szerveződik térré, ahol Pilátus átváltozik Krisztussá, és felhőtenyerével „esőt bocsát a szikkadt, éhes földre”.
Bödecs hisz az álmok, a mítoszok magyarázó erejében, hogy azok segíthetnek a világ újrafelmérésében. És ehhez olyan nyelvet teremt, amellyel még azt a pofátlanságot is elkövetheti, hogy az egyik verse második sorát a nagyon kényes hangzású, ugyanakkor archaikus poétikai rétegekből kiemelt „midőn” szóval kezdi. Mondom, független költő. (Bazsányi Sándor) (www.naput.hu)
A könyv a helyszínen megvásárolható.
2023. szeptember 01.