Mohamed Mbougar Sarr: Az emberek legtitkosabb emlékezete

Jelzet: M 49

A szenegáli Mohamed Mbougar Sarr Goncourt-díjas regénye sokrétű, rengeteg helyszínt és karaktert bemutató mű, amelynek alaptémája az írói lét.

Diégane szenegáli származású, Párizsban élő író, aki egy szakítást próbál feldolgozni, új regényéhez gyűjt élményeket. Egy éjszakázás során találkozik honfitársával, Siga D.-vel, aki botrányos könyveiről ismert. Ő adja kölcsön neki T. C. Elimane regényét, Az embertelenség labirintusát. Ennek hatására Diégane olyan kutatásba kezd bele, ami megváltoztatja életét és felfogását az írói létről. Elimane neve nem volt ismeretlen előtte, ám nagyon keveset lehetett róla tudni. A szintén szenegáli fiatalember az 1930-as években élt és alkotott Párizsban, egyetlen műve jelent meg, ami plágiumvádak miatt tönkretette kiadóját, ő maga pedig eltűnt.

A regény egyrészt egy nyomozás története, amelynek során sokféle szereplő segítségével képet alkothatunk a titokzatos Elimane-ról; másrészt megismerkedhetünk az Afrikából Franciaországba emigrált írókkal, helyükkel az irodalmi életben. Ízelítőt ad Afrika egy kis szeletéből, a francia gyarmati létről, megosztottságról.
Rengeteg szemszög kapcsolódik egymásba, Diégane mellett bepillantást nyerünk a már 60-as éveiben járó Siga D. életébe, aki korábban szintén nyomozott Elimane után. Történetét kiegészíti egy haiti költőnő szála és egy szenegáli család emlékei. A szerző remekül váltogatja a narráció szerinti stílust, néhol humorral, ahol kell, elemelkedve a hétköznapoktól, máshol kegyetlenül őszintén mesél. A kötet végére a sok-sok mozaikdarabka összeállni látszik és megismerhetjük ennek a zseniális írónak az életét, ami tele van magánnyal, rejtéllyel és titkokkal. Vannak dolgok, amire nem kapunk választ – például: kritikusok sorsa, vagy a mágikus realista szálak, de a kötetet letéve egy remek utazást zárhatunk le, melynek során narrátorunk is előrébb jut élete egy fontos szakaszában.

Mbougar Sarr remekül fonta össze a különböző karakterek élettörténeteit, amelyek közül több megért volna egy-egy regényt, mint például Siga D. és családja, vagy Diégane író barátja, Musimbwa... A regény nagy időt fog át az 1900-as évek elejétől kezdve 2018-ig, narrátorunk jelenéig. Lenyűgöző, elgondolkodtató történet, amelynek narrációja is megdolgoztatja olvasóját, de mégis könnyedén magába ránt. 

Azoknak ajánlom ezt a regényt, akik vágynak valami különleges élményre – szeretnének olvasni írásról, Franciaországról, az irodalmi életről, Afrikáról, a 20. század forrongó történelméről.

Ajánlja: Waldinger Dóra