A könyvtárosság etikai kódexe Hasznos linkek E-könyvtárak Virtuális könyvtárak RSS Vaklap AA
Kezdőlap Impresszum és oldaltérkép Kapcsolatfelvétel
Keresés a könyvtár katalógusában - OPAC
OPAC - Mobilra
Vasi Digitális Könyvtár
Vasi Könyvtári Portál
Városi fiókkönyvtáraink
Elismeréseink
Könyvtárunkról kisebbségi nyelveken
Partnerkönyvtárak
Fenntartóink, támogatóink
Közérdekű adatok
Pályázataink
KSZR
www.niif.hu
Bejelentkezés
A hónap könyve

2019. május - Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja


Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja
 
„… Annak, aki szeret, nincsen szüksége arra, hogy emlékezzenek rá.
Van az elevenek országa meg a holtak országa, s a híd a szeretet, csak az marad meg, az az élet egyetlen értelme.”
 
Wilder írói hírnevét ez az 1927-ben írt regénye hozta meg, mely egy év múlva Pulitzer-díjat kapott, és azóta számos nyelvre lefordították. A 2011. szeptember 11-i terrortámadás áldozatainak megemlékezésén Tony Blair miniszterelnök „idézte” ezt a művet…
A történet Peruban játszódik, ahol 1714 júliusában, Lima közelében leszakadt egy Szent Lajos királyról elnevezett inka-korabeli függőhíd, s a rajta lévő öt utazó a mélybe zuhanva szörnyet halt. A peruiakat mélységesen megrendítette az eset: naponta száz meg száz ember haladt át rajta – az ország „legszebbik hídja” volt, nem véletlenül kapta nevét a keresztény lovagkirály eszményét megtestesítő, francia IX. (Szent) Lajosról (1214-1270). (Szent Lajos nevét „minden” földrész őrzi: róla nevezték el többek közt a versailles-i székesegyházat és a Szent Lajos-rendet, a francia telepesek számára a 19. században épített katedrálist Karthagóban, St. Louis városát Missouriban, a Szent Lajos-tavat Québecben, és számos Sao Luís nevű települést Brazíliában). A történteknek szemtanúja volt egy missziós úton lévő ferences szerzetes, Juníper is. A barátot az isteni Gondviselés „természete” már régóta foglalkoztatta, s most az öt ember korai halálát látva elhatározta, hogy megkísérli „összerakni” az áldozatok élettörténetét, bebizonyítani ezzel a Gondviselés létezését.  Ezáltal a teológiát a pozitív tudományok sorába lehetne iktatni. Hat évig gyűjtötte az adatokat könyvéhez, s az ő „nyomozása” során tárul fel előttünk az öt utazó „összefonódott sorsa”, egészen a hídra lépés pillanatáig. Az elbeszélésben elsőként Dona Maria Montemayor márkinéval ismerkedünk meg, akinek szép, okos, de „hűvös természetű” lánya, Dona Clara mindig idegenkedett anyjától: hogy minél távolabb éljen tőle, Spanyolországba ment férjhez. Az anya évek óta írja neki csodálatos nyelvi szépségű leveleit, hogy ha szeretetét nem is, de legalább megbecsülését elnyerhesse. Két nap telt el azóta, hogy belenyugodott kettejük hűvös kapcsolatába – ekkor lépett a hídra Pepita nevű társalkodónőjével… Pepitát árvaként a helybeli zárda fejedelemasszonya, „a különc” María del Pilar nevelte fel, s a lány a márkiné mellől, ahol magányosnak érezte magát - mindig visszavágyott hozzá, mint „Istenben való édesanyjához”. A fejedelemasszony nevelte fel az árva ikertestvéreket, Manuelt és Estebánt is, akik felnőve íródeákként dolgoztak, színdarabokat, kottákat másoltak. Csodálatos „hallgatag, majdnem szemérmes egységben” éltek, még közös titkos nyelvet is használtak. Mikor Manuel beleszeretett Camila Perichole színésznőbe, ez az egység megbomlani látszott. Később a fiú „lemondott” szerelméről – épp ekkor egy baleset érte, és hamarosan, nagy fájdalmak közepette meghalt. Esteban nem volt képes feledni, sem élni ikertestvére nélkül: előbb öngyilkosságra, majd tengeri utazásra gondolt – így ért oda a Limába vezető, összeomlás előtt álló hídhoz… Végül egy kalandos öregember, Pio bácsi történetét meséli el. Ő a spanyol irodalom szakértője, nyelvész és tanító volt, de élete nagy részében a szépséges színésznő, Camila Perichole karrierjét egyengette. Camilából Lima híressége és a gazdag alkirály szeretője lett – élete hazugságainak az vetett véget, hogy himlőt kapott és elvesztette szépségét. Vidékre zárkózott beteges kisfiával, Jaime-vel. Pio bácsi és Jaime együtt indultak Limába – ott haltak meg a többiekkel a leszakadó hídon. Ironikus módon, Juníper atya életével fizetett hitéért és az igazság kutatásáért: az inkvizíció eretnekké nyilvánította, könyvét vele együtt máglyán elégette.
A regényhez írott tanulmányban olvasható: „Thornton Wilderről azt mondják, hogy a legeurópaibb amerikai író. Részben talán Kínában töltött gyermekéveivel magyarázhatjuk olthatatlan szenvedélyét a hagyományos, idegen kultúrákban való elmerülés iránt… valamiféle összefüggést tételez fel a sors mintái és a jelen, a magatartás között. Ez az összefüggés messze túlmegy a józan ész határain a végzet költői megértése felé. Nehézkes hiedelemrendszerek nélkül, életigenlően és hozzáértően meríti bele Wilder az olvasót a tizennyolcadik századi perui és spanyol élet érzelmi szövevényeibe és nosztalgikus kapcsolataiba, s ezen keresztül világítja meg az élet érzékeny törvényszerűségeit… A Szent Lajos király hídja mindenkinek szól, aki szívvel tud olvasni…”
 A regényt többször megfilmesítették, 2004-es változata zeneműtárunkból kikölcsönözhető.
A 142 oldalon „tömören visszafogott stílusban” megírt regényt az érzékeny lelkületű Kosztolányi Dezső szép, értő fordításában olvashatjuk.
Szeretettel ajánlom ezt a mélyen elgondolkodtató olvasmányt és a szerző más írásait is.

 
Ajánlja: Vörösné Adler Erika
 
»
2019. április - Murakami Haruki: A határtól délre, a naptól nyugatra
2019. március - Nádas Péter: A Biblia
Robert Galbraith: Kakukkszó
2019. január - Stefan Zweig: Sakknovella
2018. december - Spiró György: Fogság
2018. november - Boris Vian: Tajtékos napok
2018. október - Antoine de Saint-Exupéry: Citadella
2018. szeptember - Joyce Maynard: Otthon a világban
2018. augusztus - John Williams: Stoner
2018. július - David Mitchell: Felhőatlasz
2018. június - Mitch Albom: Az Idő Urai
2018. május - William Styron: A nagy menetelés
2018. április - Szerb Antal: Utas és holdvilág
2018. március - John Williams: Augustus
2018. február - Tracy Chevalier: Az utolsó szökevény
2018. január - Csingiz Ajmatov: A tengerparton futó tarka kutya
2017. december - Khaled Hosseini: Papírsárkányok
2017. november - John Steinbeck: Egerek és emberek
2017. október - Szabó Magda: Disznótor
2017. szeptember - Elena Ferrante: Briliáns barátnőm
2017. augusztus - E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép
2017. július - Alfredo de Braganza: Amrita
2017. június - Frédéric Beigbeder: Oona és Salinger
2017. május - Anna Gavalda: Együtt lehetnénk
2017. április - Lisa See: Hóvirág és a titkos legyező
2017. március - Naomi Wood: Mrs. Hemingway
2017. február - Lewis, C. S.: Míg arcunk nem lesz
2017. január - Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája
2016. december - John Updike: Nyúlfark
2016. november - Linn Ullmann: Stella zuhan
2016. október - Patrick Süskind: Parfüm - Egy gyilkos története
2016. szeptember - F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby
2016. augusztus: Sebastian Barry: Tiszta fény
2016. július - Kazuo Ishiguro: Ne engedj el…
2016. június - Viviane Villamont: Az ördög parfümje
2016. május - Alessandro Baricco: Az ifjú Ara
2016. április - Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről
2016. március - Békés Pál: Csikágó
2016. február - Jon Fosse: Trilógia
2016. január - Markus Zusak: A könyvtolvaj
2015. december - Karen Blixen: Volt egy farmom Afrikában
2015. november - Wendy Holden: Hattchi és Kicsi Pé
2015. október - Graeme Simsion: A Rosie projekt
2015. szeptember - David Attenborough: Élet a Földön
2015. július-augusztus: Robert Capa: Kissé elmosódva Emlékeim a háborúból
2015. június - Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
2015. május - Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka
2015. április - József Attila összes versei
2015. március - Dragomán György: A fehér király
2015. február - Jónás Tamás: Apuapuapu: anyu
2015. január - Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
2014. december - Leon Uris: Exodus
2014. november - Szabó Magda: Für Elise
2014. október - Yann Martel: Pi élete
2014. szeptember - Szerb Antal: VII. Olivér
2014. augusztus - Oriana Fallaci: Levél egy meg nem született gyermekhez
2014. július - Wladiszlaw Szpilman: A zongorista
2014. június - Guy de Maupassant: A szépfiú
2014. május - Fekete István: Ballagó idő
2014. április - Charlotte Brontё: Jane Eyre
2014. március - Gabriel García Márquez: Száz év magány
2014. február - Rabindranath Tagore: A boldogság ígérete
2014. január - Romain Gary: Előttem az élet
2013. december - Victor Hugo: A nyomorultak
2013. november - Romhányi József: Szamárfül
2013. október - Mitch Albom: Keddi beszélgetések életről és halálról
2013. szeptember - Janikovszky Éva: Felnőtteknek írtam
2013. augusztus - Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére
2013. július - Viviane Villamont: Kisdarázs
2013. június - Gárdonyi Géza: Ida regénye
2013. május - Lev Tolsztoj: Kreutzer-szonáta; Szofja Tolsztaja: Ki a bűnös?
2013. április - Borisz Paszternak: Zsivago doktor
2013. március - James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget
2013. február - Thomas Hardy: Egy tiszta nő
2013. január - Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja
2012. december - Joanne Harris: Ötnegyed narancs
2012. november - Hamvas Béla: A babérligetkönyv
2012. október - Charles Frazier: Hideghegy


Elérhetőségek
Nyitvatartás
Új könyvek
Rólunk írták
Képgalériák
Archívum
Gyakori kérdések
Fórum/vélemény
Keresés a honlapon
Szavazás
Ön szerint szükség van a házi kölcsönzésre?
Igen, mert sok az otthonából nehezen kimozduló idős vagy fogyatékkal élő ember, akinek fontos az olvasás, a kultúra.
Igen, mert az ellátottak így nem csak könyvet/filmet/ zenét kapnak havi rendszerességgel, hanem figyelmet, jó szót is.
Igen, mert a családtagoknak erre már nem biztos, hogy marad ideje, energiája.
Nem, mert a családtagok erről tudnak gondoskodni.
Nem, mert a lakásba nem szívesen engedünk be "idegent".
Nem, mert elegendő szórakozás a televízió és a rádió.
 
 
 
 
Legyen a kezdőlapom | Hozzáadás a kedvencekhez | Impresszum és oldaltérkép | Kapcsolatfelvétel Copyright © 1997-2008. Berzsenyi Dániel Könyvtár. Minden jog fenntartva.
Utolsó frissítés dátuma: 2019-05-23 www.ysolutions.hu
 
 
Kezdőlap