A könyvtárosság etikai kódexe Hasznos linkek E-könyvtárak Virtuális könyvtárak RSS Vaklap AA
Kezdőlap Impresszum és oldaltérkép Kapcsolatfelvétel
Keresés a könyvtár katalógusában - OPAC
OPAC - Mobilra
Vasi Digitális Könyvtár
Vasi Könyvtári Portál
Városi fiókkönyvtáraink
Elismeréseink
Könyvtárunkról kisebbségi nyelveken
Partnerkönyvtárak
Fenntartóink, támogatóink
Közérdekű adatok
Pályázataink
KSZR
www.niif.hu
Bejelentkezés
A hónap könyve

2018. május - William Styron: A nagy menetelés


William Styron: A nagy menetelés

 
„… Kiszolgáltatottak voltak, akár a gyerekek. Az a másik háború és azok a szörnyű évek gyógyíthatatlan sebet ütöttek lelkükön. Hat évig csipkerózsika-álomba merültek, békéről álmodoztak boldogan, és az iszonyú ébredéskor be kellett látniuk, hogy végül is csak tengerészgyalogosok, akik ismét a régi parancsoknak engedelmeskednek. Tengerészgyalogosok voltak. Nem számított, hogy már öregek. Banktisztviselők, ügynökök és ügyvédek. Nem számított, hogy éppen most milyen kimondhatatlanul fáradtak. Éppen úgy nem lehetett nem megtenniük ezt a harminchat mérföldet, mint ahogy gyönyörűséges tündérekké sem változhattak egy szempillantás alatt. Culver félt, hogy majd nem tudja végigcsinálni, és már azt is látta, hogy Mannix épp úgy fél, mint ő…”
 
Ez a regény nem háborúban játszódik, hanem a második világégés után 6 évvel: tartalékosok körében, akik őrzik az előző vérontás emlékét, s most civilként békében élnek s békére vágynak…

William Styron (1925-2006) amerikai író már első regényével (Feküdj le sötétben, 1951.) azonnal sikert aratott. Ezt követően sokáig nem írt semmit, mert a koreai háború alatt besorozták a hadseregbe. Sajnos, hamarosan szemsérülés érte, ezért leszerelték, élményeit azonban megörökítette A nagy menetelés (1953.) című írásában. A történet egy karolinai tengerészgyalogsági kiképzőtáborban játszódik, ahová a harmincas éveikben járó tartalékosokat váratlanul behívják.  A  dolgozó, többségében családos férfiak ismét szembesülnek a katonai gépezet visszásságaival: embertelenség, hatalmaskodás, esztelenség…  A kisregény sokkoló képpel indít: egy eltévedt aknagránát – emberi mulasztás (rossz irányzék) okozta véletlen baleset  – nyolc fiatal katonát tép széjjel…! A háborús pusztításokon megedződött férfiak megdöbbennek a történteken, a látványon, de a „Vén Kőszívűnek” becézett ezredes nem halasztja el az általa tervezett hadgyakorlatot: 36 mérföld erőltetett menetben. Mert nem engedi, hogy a tengerészgyalogosai eltunyuljanak: „tengerészgyalogosként kell majd viselkedniük. Helyt kell állniuk.” A gyakorlatozástól elszokott civilek számára ez embert próbáló feladat: az éjjeli hidegben a néhol elvadult, mocsaras terep, nappal pedig az elviselhetetlen hőség fokozza még fáradtságukat… Az elbeszélés főszereplője az erős, jól megtermett Mannix százados – kissé különös ember: „harapós humora volt… keserűségében néha meggondolatlanul nagypofájú…”, de végtelenül korrekt, igazságos és kitartó – igazi katona. Feleséget és két gyermeket hagyott otthon öt hónapja, fájdalmasan hiányoznak neki szerettei. Látja előre, hogy az előttük álló céltalan megpróbáltatásra nincsenek felkészülve sem fizikailag, sem mentálisan – az ő emberei sem. Annak idején hősies helytállásával (teli is van a teste sebhelyekkel) majdnem ott veszett a japán háborúban, most tehetetlenségében feszült, dühös. Dühében eltökéli, hogy a százada „meg fogja csinálni”, ha kell, „maga vonszolja végig őket”… Barátjával, Culver hadnaggyal együtt maga is végig „megy”a nehéz, testileg-lelkileg kimerítő úton: a bakancsa talpába beékelődött szögtől véresre sebzett, feldagadt lábbal, sántikálva, a végén lábujjhegyen lépkedve, félájultan a fájdalomtól. A felettesének ellentmondó, lázadó Mannix embereit is „végig hajtja”, gyakran üvöltve noszogatja őket járásra, és bár végsőkig kimerültek, nem engedi felülni őket a teherautóra. Dühében őket is kínozza, akárcsak magát, de dacból, büszkeségből, kitartásból „megcsinálják”… Szívükben hazagondolnak szeretett otthonukra, de a robbanásban meghalt fiatalok, a „kölykök”, „a megcsonkított testek képe”sem tud kitörlődni agyukból: „… ahogy ott hevernek szanaszét a gazban… a lehunyt szemű, derékba tört ifjúság, a vér, a szikrázó dél.”

Ez a 105 oldalnyi írás egyetlen kiáltás az életért, a békéért, az emberségért. Sajnos, ma is aktuális a háborúk és az agresszió világában. Szeretettel ajánlom ezt az érzékeny, mély humánummal átszőtt történetet és az író más munkáit is.
Ajánlja: Vörösné Adler Erika
 

»
2018. április - Szerb Antal: Utas és holdvilág
2018. március - John Williams: Augustus
2018. február - Tracy Chevalier: Az utolsó szökevény
2018. január - Csingiz Ajmatov: A tengerparton futó tarka kutya
2017. december - Khaled Hosseini: Papírsárkányok
2017. november - John Steinbeck: Egerek és emberek
2017. október - Szabó Magda: Disznótor
2017. szeptember - Elena Ferrante: Briliáns barátnőm
2017. augusztus - E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép
2017. július - Alfredo de Braganza: Amrita
2017. június - Frédéric Beigbeder: Oona és Salinger
2017. május - Anna Gavalda: Együtt lehetnénk
2017. április - Lisa See: Hóvirág és a titkos legyező
2017. március - Naomi Wood: Mrs. Hemingway
2017. február - Lewis, C. S.: Míg arcunk nem lesz
2017. január - Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája
2016. december - John Updike: Nyúlfark
2016. november - Linn Ullmann: Stella zuhan
2016. október - Patrick Süskind: Parfüm - Egy gyilkos története
2016. szeptember - F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby
2016. augusztus: Sebastian Barry: Tiszta fény
2016. július - Kazuo Ishiguro: Ne engedj el…
2016. június - Viviane Villamont: Az ördög parfümje
2016. május - Alessandro Baricco: Az ifjú Ara
2016. április - Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről
2016. március - Békés Pál: Csikágó
2016. február - Jon Fosse: Trilógia
2016. január - Markus Zusak: A könyvtolvaj
2015. december - Karen Blixen: Volt egy farmom Afrikában
2015. november - Wendy Holden: Hattchi és Kicsi Pé
2015. október - Graeme Simsion: A Rosie projekt
2015. szeptember - David Attenborough: Élet a Földön
2015. július-augusztus: Robert Capa: Kissé elmosódva Emlékeim a háborúból
2015. június - Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
2015. május - Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka
2015. április - József Attila összes versei
2015. március - Dragomán György: A fehér király
2015. február - Jónás Tamás: Apuapuapu: anyu
2015. január - Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
2014. december - Leon Uris: Exodus
2014. november - Szabó Magda: Für Elise
2014. október - Yann Martel: Pi élete
2014. szeptember - Szerb Antal: VII. Olivér
2014. augusztus - Oriana Fallaci: Levél egy meg nem született gyermekhez
2014. július - Wladiszlaw Szpilman: A zongorista
2014. június - Guy de Maupassant: A szépfiú
2014. május - Fekete István: Ballagó idő
2014. április - Charlotte Brontё: Jane Eyre
2014. március - Gabriel García Márquez: Száz év magány
2014. február - Rabindranath Tagore: A boldogság ígérete
2014. január - Romain Gary: Előttem az élet
2013. december - Victor Hugo: A nyomorultak
2013. november - Romhányi József: Szamárfül
2013. október - Mitch Albom: Keddi beszélgetések életről és halálról
2013. szeptember - Janikovszky Éva: Felnőtteknek írtam
2013. augusztus - Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére
2013. július - Viviane Villamont: Kisdarázs
2013. június - Gárdonyi Géza: Ida regénye
2013. május - Lev Tolsztoj: Kreutzer-szonáta; Szofja Tolsztaja: Ki a bűnös?
2013. április - Borisz Paszternak: Zsivago doktor
2013. március - James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget
2013. február - Thomas Hardy: Egy tiszta nő
2013. január - Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja
2012. december - Joanne Harris: Ötnegyed narancs
2012. november - Hamvas Béla: A babérligetkönyv
2012. október - Charles Frazier: Hideghegy


Elérhetőségek
Nyitvatartás
Új könyvek
Rólunk írták
Képgalériák
Archívum
Minőségirányítási rendszer
Gyakori kérdések
Fórum/vélemény
Keresés a honlapon
Szavazás
Ön szerint szükség van a házi kölcsönzésre?
Igen, mert sok az otthonából nehezen kimozduló idős vagy fogyatékkal élő ember, akinek fontos az olvasás, a kultúra.
Igen, mert az ellátottak így nem csak könyvet/filmet/ zenét kapnak havi rendszerességgel, hanem figyelmet, jó szót is.
Igen, mert a családtagoknak erre már nem biztos, hogy marad ideje, energiája.
Nem, mert a családtagok erről tudnak gondoskodni.
Nem, mert a lakásba nem szívesen engedünk be "idegent".
Nem, mert elegendő szórakozás a televízió és a rádió.
 
 
 
 
Legyen a kezdőlapom | Hozzáadás a kedvencekhez | Impresszum és oldaltérkép | Kapcsolatfelvétel Copyright © 1997-2008. Berzsenyi Dániel Könyvtár. Minden jog fenntartva.
Utolsó frissítés dátuma: 2018-05-24 www.ysolutions.hu
 
 
Kezdőlap