Viktor E. Frankl: Válaszd az életet

A világhírű osztrák orvos-filozófus, Viktor Emil Frankl négy koncentrációs tábort járt meg 1942 és ʼ45 között, ezek egyike Auschwitz-Birkenau volt. Meg kellett tapasztalnia szülei, fivére és várandós felesége halálát, és később ezekből a tragikus élményekből, saját és mások szenvedéséből kiindulva alkotta meg terápiás módszerét, az élet igenlését hirdető és a logoterápia, illetve egzisztenciaanalízis néven ismert, szellemi indíttatású lélekgyógyászatot. „A szenvedést nem kerülhetjük el, mondja Frankl professzor, azt azonban eldönthetjük, milyen módon viszonyulunk hozzá, és találunk-e benne értelmet”. A pszichiáter, pszichológus szerző auschwitzi beszámolója olvasók millióit rendítette meg, de „vajon milyen volt az élete előtte és utána? Ki az ember a könyvek mögött?” - olvassuk a szerkesztői kérdést. Önéletírásában az ún. harmadik bécsi pszichoterápiás módszer atyja azokról a tapasztalatairól is mesél, amelyek a rezilienciakutatás előfutárává és az értékközpontú pszichoterápia megalapozójává tették: a zsidó szülői házról, Sigmund Freudhoz és Alfred Adlerhez fűződő fiatalkori kapcsolatairól, az öngyilkosság által fenyegetett fiatalok körében végzett munkájáról, a nácik eutanáziaprogramjával szemben kifejtett ellenállásáról, politikai üldöztetéséről, deportálásáról, majd hazatéréséről Bécsbe, ahol majd egész életét leélte mint az Ideggyógyászati Klinika munkatársa, egyetemi oktató. Frankl visszaemlékezéseit az elszenvedett veszteségek és szenvedések ellenére mélységes emberszeretet hatja át. Az 1997-ben, kilencvenkét évesen elhunyt professzor memoárját végjegyzetek, bibliográfia és a családi archívumból származó képek egészítik ki. / Forrás: www.kello.hu

Jelzet: 150 F 91