Fontos kultúrtöténeti értékek kötődhetnek egy-egy jelentős művészhez, mely értékek földrajzi lokalizáltsága pedig (kulturális) turisztikai útvonalakat alapozhat meg. Az egykori Vas vármegye területén jelentős örökséget hagyott Aquila János neve és művei is kijelölnek egy útvonalat, amely komoly érdeklődésre tarthat számon a turizmus területén is.
A Radkersburgból származó, festményeinek stílusában felső-itáliai és csehországi elemeket egyesítő 14. századi művész - aki freskósorozataiból ítélve egy nagyobb műûhely vezetője lehetett - a térség alábbi öt településen hagyta névjegyét. A veleméri templom töredékesen megmaradt bibliai jelenetsorának, a bántornyai templom falképsorozatának és a mártonhelyi templom falképeinek ismert a keletkezési időpontja (1378, 1383, ill. 1392), sőt a művész arcképét is ismerhetjük, mivel több ízben megfestette önarcképét az említett képeken.
Aquila Jánosnak öt településen maradtak fenn munkái , a kulturális út egyes állomásait e helyszínak adhatják:
Magyarországon:
Velemér
Szlovéniában:
Mártonhely (Martjanci)
Bántornya (Turnisce)
Ausztriában:
Fölöstöm (Fürstenfeld)
Regede (Radkersburg)
Vonzerők - Út által érintett kulturális örökségek
A XIII. század végén épült, a késő román és kora gótikus stílus jegyeit egyaránt magán viselő épületet Aquila János freskói tették világhírűvé. A freskók egy része az elmúlt évszázadok folyamán megsemmisült. A XIX. század második felében Gózon Imre és Rómer Flóris hívta fel a figyelmet az akkor nagyon rossz állapotban lévő templomra és az ott található falképekre. A szentély freskói közül, ha töredékesen is, de jól felismerhetők az evangélisták jelképei (oroszlán-Márk, sas-János, angyal-Máté, ökör-Lukács). A szentély északi falán felfedezhető Aquila önarcképe is.
A szentély ablakmélyedése virágokkal, növényi ornamentikával díszített; felül van Veronika kendője Jézus képmásának lenyomatával.
A diadalív szentély felőli oldalának csúcsában helyezkedik el a hármas kör, a Szentháromság szimbóluma. A diadalív külső falának középpontját az ítélkező Krisztus foglalja el, tőle jobbra és balra a jó és rossz cselekedetek szimbolikus ábrázolásai láthatók. Alul egyik oldalon a Kálvária-jelenet, a másik oldalon Szent Anna Máriával és a kisdeddel. A hajó északi falán a Háromkirályok vonulása, Szent László és Szent Miklós alakja található. A déli fal freskóiból csak töredékesen maradtak fenn részletek. A nyugati falon a köpönyeges Madonnát és a Mennyei Jeruzsálemet ábrázoló falképeket festette meg a művész. A templom külső falán a bejárattól jobbra a Szent Kristóf-ábrázolásnak csak a nyomai látók.
A mártonhelyi templom falfestmények ugyancsak meggyőzően bizonyítják Aquila János művészi nagyságát. A gótikus szentélyt díszítő - magyar királyok portréi mellett egy önarcképet is ábrázoló - alkotás ma is a Muravidék egyik központi műemléke, s meggyőzően igazolja, hogy Aquila képzőművészeti alkotásaival a festészet céhjének öntudatos, vállalkozó szellemű képviselője. A templom külső falán, kellő épségben látható Szent Kristóf-freskó - melyen a szent egy folyón gázol át s a vállán viszi a kisded Jézust - írástörténeti jelentőségű (a székely "j" betű szójel előzményéről tanúskodik).
A bántornyai gótikus templomba 1383 körül festett faliképeket Aquila János. A freskó legfelső rétege a Szent László-legenda legteljesebb, másutt nem ábrázolt jelenetekkel kiegészített változata, mely meglehetősen jó állapotban maradt fenn.
Az egységes képciklus a Szent László-legenda egyetlen kompakt nyugat-magyarországi ábrázolása. A kilenc falképből álló kompozíción az ismert elbeszélés jelenik meg: rabló kun harcos foglyul ejt egy magyar leányt.
A földrajzi közelség, az ezzel összefüggő szerves kapcsolódás okán az egykori Vas vármegyén kívüli helyszínek is természetes részét képezik a kultusális útnak:
A fürstenfeldi Ágoston-rendi kolostort 1362-ben alapították, a hozzá tartozó templomot 1368-ban szentelték fel. Az 1977/78-i restaurálás során nagy mennyiségben kerültek elő eredeti gótikus festmények. A szentélyben és a templomhajóban feltárt képek mesterét illetőleg kétség nem adódhatott, minthogy itt sem hiányzik a jólismert invokáció: "orate deum pro me Johanne Aquila pictore". A képek az 1400-as évek legelejéről származnak, egyes stájer kutatók 1405-re datálják őket. Érdekes kompozíciós elgondolás eredménye az apostolok és a próféták váltakozó ábrázolása, amelynek révén az ószövetség és az újszövetség szoros összefüggése hangsúlyozódik. Nagyon megkapó Szent Veronika ábrázolása a bibliából ismert kendővel, valamint Jeremiás és Dániel próféták képe. Akár Mártonhelyen, itt is láthatjuk festőnk hárompajzsos címerét. A Veronika keszkenőjén látható Krisztus-fej analógiát mutat a prágai kapucinuskolostor falfestményeinek apostolábrázolásaival, amelyek szintúgy az 1400-as évek legelején készülhettek.
A jelenlegi kutatások állása szerint a fürstenfeldi freskók együttese Johannes Aquila és műhelye utolsó jelentősebb műve. A művész ekkor hatvanadik életéve körül járhatott. Nem volna tehát meglepő, ha nem találnánk későbbi időpontokra datálható Aquila-műveket, ha a fürstenfeldi freskók a befejező akkordot képeznék a nagy nyugat-pannon festőművész életművében.
A művész szülőhelyén Radkersburgban levő Keresztelő Szent János nevét viselő városi plébániatemplomhhoz fűződő hagyomány szerint a templom eredeti gazdag freskókincse, mely 1509-ben tűzvész áldozata lett, Aquila János műve volt. A templom bejáratától jobbra fekvő csigalépcső indítójánál egy 1400 körül festett freskó töredéke látható barna, zöld, fehér és fekete színekben. A képen felismerhető az adományozó keze egy templom modelljével, egy felirati szalag és egy ornamens maradványa. A freskó Aquila stílusára utal. A volt Ágoston-rendi remeték kolostorát már a XVI. században feloszlatták, az épületet a XX. században lebontották, a templomot magát II. József alatt szekularizálták. Több művészettörténész azon a véleményen van, hogy ebben az épületkomplexumban Aquila-művek is voltak.
Aquila másik radkersburgi műve az ún. Pistor-ház - egy valaha kaszárnyaként is szolgált nemesi lakóház - pincéjében található. A falakat borító freskók műtörténeti jelentősége, hogy ezek Ausztria művészetének első világi témájú ábrázolásai. A Pistor-pince festményei nagyrészt a XIV. századi lovagi élet jeleneteit örökítik meg, és hogy a képek erős kapcsolatot mutatnak a bántornyai Aquila-művekkel.
Az út olyan egyedi, különleges kulturális értéket nyújtó kínálati elemek összekapcsolását kínálja, melyek önmagukban viszonylag kis intenzitású vonzerővel rendelkeznek, együttesen azonban piacképes csomaggá formálódhatnak. E termékmag önmagában a művészetek és kulturális emlékek iránt érdeklődő és/vagy vallási motívumokra érzékeny turisták számára jelenthetnek élményt.
E termékmag azonban, ha kiegészül azokkal a kínálati elemekkel és marketing aktivitással, ami komlex termékké teszi a részelemek együttesét, akkor egy markáns és tartalmas ajéánlattá válhat a vidéki turizmus szférájában, kinyitva a célcsoportok körét a vidéki turizmus klasszikus szemensei irányába.
A termékfejlesztési feladatok sokirányúak, a számításba vehető akcióknak a finanszírozási források szabnak határt. Az alapvető attrakciót képező templomok és falfestmények restaurálása mellett fontos volna az út - kézzelfogható és virtuális - információs rendszerének kiépítése, a kulturális örökség szellemi alapjainak feltárása és hozzáférhetővé tétele (tudományos információk, könyvek, kadványok), a turisztikai szuprastruktúra kiépítése (desztinációmenedzsment, idegenvezetés, szálláshelyek, eméléktárgyak stb.) és a tudatos marketing tevékenység elindítása.