Vakbarát változat |
Betűméret

Schrammel Imre

A nagyalakú album Schrammel Imre keramikus és iparművész előtt rója le tiszteletét, összegzi az életművet. Schrammel több mint öt évtizede meghatározó személyiség a magyar iparművészek között, nevéhez a sajátos és mindig fejlesztett, alakított technikái mellett az experimentális szobrászat meghonosítása kötődik. Az experimentális alkotás során a művészek alapvetően alkotói táborokban töltenek el hosszabb-rövidebb időt, jelen esetben keramikus szimpozionokon vesznek részt, és a frissen megismert anyagokat és technikákat elsajátítva saját alkotói nyelvüket színesítik, abba illesztik be az ott megtanultakat, és a közös kísérletezés, az újdonság hic et nunc-ja teszi annyira izgalmassá ezeket a műveket. Schrammel számtalan hazai alkotókörben vett részt, és megannyit szervezett a későbbiekben is, ez elmondható a külföldi iskolákról is, melyekben előszeretettel fordult meg. Alkotói tevékenységét, formanyelvét egy saját mitológiai nyelv és kifejezésforma kimunkálása határozta meg. Anyagból készült művei közül több is a 3-4 ezer éves kükladikus idolokkal mutat rokonságot, ahogy azt a huszadik századi avantgárd alkotóknál megfigyelhetjük, de Schrammel lazít a lecsiszolt formán, a finom vonalakat megtöri az anyag természetes repedése, organikus deformáltsága, a matéria uralhatatlanságának állítva ezzel maradandó emléket. A művész elmondása szerint sosem figyelt különösebben az aktuálpolitikai eseményekre, nem reflektált az éppen meghatározó divatirányzatokra, hanem műtermében a hangoskodóktól elvonulva alkotta műveit sorban, melyek nem divatosak, hanem saját szavai szerint korszerűek szerettek volna lenni, vagyis hogy fejeződjék ki bennük a korszak hangulata, félelme, szorongása, bánata, boldogsága, reménye vagy éppen reménytelensége. A kötet nyitó tanulmányát (Föld és tűz) a nemrég elhunyt jelentős művészettörténész, Kernács Gabriella írta. A hosszabb írás után Schrammel műveiből nyerhetünk egy reprezentatív ízelítőt, kronologikus rendben követve a művész korszakait. Az utolsó darabok csupán kollázs-vázlatok, mivel legyártásukról még nem sikerült megállapodni a Herendi Porcelánmanufaktúrával. Az idős alkotóra a mai napig a technikai, formai és tartalmi megújulás jellemző, melyet az album hűen tükröz. A művek bemutatása után egy 2007 és 2008-ban rögzített beszélgetés olvasható, melyet szintén Kernács Gabriella neve fémjelez. A kötet végén függelékként a Schrammel életét és munkásságát, valamint a róla írt művek bibliográfiáját bemutató lista található. A magyar iparművészet megkerülhetetlen alakját ismerhetjük meg közelebbről a gyönyörű albumnak köszönhetően, melyet művészettörténészeknek lehet ajánlani. / Forrás: www.kello.hu

Jelzet: 738 K 41

2021. szeptember 03.