Vakbarát változat |
Betűméret

Pallagi Ferenc: Tokaji keserű

A Tokaji borvidéket nem kell részletesebben bemutatni, jelentős irodalmi művek tették halhatatlanná emlékét, a magyar kulturális emlékezetben számtalan anekdota szól arról, hogy külföldi hírességek, uralkodók csak a tokajit isszák, dicsérik a minőségét: Voltaire, XIV. Lajos, Nagy Katalin vagy éppen Goethe. Eddig a hagyomány és a kicsit feltupírozott emlékezet. A jelen kötet szerzője megemlékezik erről, ám nem dugja fejét a homokba: Pallagi Ferenc könyvében lerántja a leplet a borvidék fájó hiányosságairól, klasszikus magyar betegségeiről. A szerző sokáig újságíróként, médiaszemélyiségként dolgozott, ami nyomot is hagyott könyvén. Provokatív és kellően éleslátású ahhoz, hogy feltárja ezeket a bajokat, de ezen túl is megy, mivel alternatívákat, potenciális megoldásokat is felkínál a vidék gazdáinak. A szerző könyve első felében a borvidék történelmét és történetét ismerteti, a táj geológiai jellegzetességét, valamint mai társadalmi és gazdasági helyzetet, melynek része a szlovák oldallal kialakított, máig sajnos eléggé rendezetlen viszony a márka nevét és külföldi forgalmazását illetően. A következőkben a térség, a termelés, valamint a hazai és külföldi értékesítés világáról olvashatunk. Pallagi kifejti, hogy se itthon, se külföldön nem éri el a Tokaji azt a volument, amit egy ilyen jelentős vidéktől el lehetne várni, a desszertborok divatja is megváltozott az elmúlt évtizedekben, de sajnos a Tokaji nem tud vagy éppen nem akar lépést tartani a megváltozott trendekkel, ehelyett a piactól független stratégia mentén halad. A szerző ezt a jelenséget a múltba révedéssel, valamint a nemzeti giccs terjedésével, a politikai életet meghatározó tendenciákkal hozza összefüggésbe. Pallagi szerint vagy nyitnak a piac felé, és vállalják a kockázatot, vagy marad a provincializmus és a skanzenná válás útja. Borászoknak és érdeklődő olvasóknak ajánlható tényfeltáró kötet. / Forrás: www.kello.hu

Jelzet: 663 P 19
 

2022. április 19.