Fiona Davis: A Chelsea Hotel lányai

Az 1950-es években játszódó történet színhelye New York, ahol a címbéli Chelsea Hotel a centruma a város, pezsgő, kulturális életének. Az ikonikus Hotel évek óta New York egyik legkedveltebb találkozóhelye a művészvilágnak. Írók, költők, zenészek, a filmvilág feltörekvő rendezői és szereplői, drámaírók választják lakhelyüknek a Chelsea-t. A Hotel lakója Hazel Ripley drámaíró és a színésznő, Maxine Mead. Mindketten úgy érzik, hogy az itt „összesűrűsödő” szellemiség ötletet, ihletet adhat nekik is művészetük kiteljesedéséhez. Ripley színpadra akarja állítani a Broadwayn egyik darabját, amelyben Maxine lenne a főszereplő. A darab témája azonban „látens forradalmi eszméi” okán ütközik az aktuális politika érdekeivel. A hatvanas évek hidegháborúja, a vörös ördögöktől, a szovjetektől és a kommunista eszméktől való félelem ekkor már Amerikát is eluralta. Joseph McCarthy szenátor kemény kézzel kezdte meg a szórakoztatóiparban dolgozó, kommunista eszméket valló színészek és írók üldözését. A mccarthyzmus szellemében az Egyesült Államok ellenségévé nyilvánítottak bárkit, akinél a legkisebb gyanú is felmerült, hogy kapcsolatban lehet a kommunista eszmerendszerrel. Ellenük kemény szankciókkal lépett föl a rendszer, McCarthy szenátor pedig a róla elnevezett szellemben közalkalmazottakról, neves értelmiségiekről, művészekről bizonyítékok nélkül állította, hogy kommunisták. Az eszme ekkorra már a társadalom vezérgondolatává vált és Ripley valamint Maxine is ártatlanul célpontjai lesznek az üldözésnek. Barátságuk is rámegy erre, a hatalom megfélemlítése által szorongató időszakra és csak évek múltán, Maxine temetésén „találkozik” újra a történetük. Miután Hazel a nő búcsúztatója után hazatér, a maguk mögött hagyott időszak nyomasztó, félelemmel teli éveit drámába sűrítve írja meg… A regény az 1940-60- közötti időszak politikai hátterének tükrében hitelesen mesél férfi és nő igaz barátságáról, a szakmai sikerek ellehetetlenítéséről, miközben érdekes és értékes képet fest a korabeli New York színesen kavargó, művészi világáról. / Forrás: www.kello.hu

Jelzet: D 31